Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 13. Az obsitos lövegparancsnok A teremben hallani lehe­tett a ceruzák sercenését. Az asztaloknál katonák ültek, jegyzeteltek. Szemben velük Bolyhi Imre százados pálcá­jával a falitáblán levő rajz vonalait követve magyará­zott. A jegyzetelők több mint 120 napja katonák. A lövészeten földi célokat küz­döttek le. Parancsnokuktól Civil a teremben A jegyzetek egyre szapo­rodtak, amikor kopogtatás hallatszott az ajtón. Egy ci­vil lépett be. — Százados elvtárs, Szabó Károly tartalékos őrvezető kérek engedélyt a foglalko­záson részt venni. Valamennyi szem az ajtó­ra szegeződött, aztán a pa­rancsnok felé fordult. Mit akarhat ez a civil? Tartalé­kos őrvezető? Most majd megkapja a magáét, amiért zavarta a foglalkozást — ilyen gondolatokat lehetett leolvasni az arcokról. Ugyancsak meglepődtek, amikor a százados kurtán csak annyit mondott: Tes­sék. A váratlan vendég pe­dig leült az egyik asztalhoz. Csak akkor állt fel, amikor — Az öregek minden ed­digi eredményt felülmúltak — dicsekedtek el a civilt kö­rülvevő katonák, megelőzve parancsnokukat. — Nemcsak a lövegparancsnok, hanem az egész üteg kiváló lett. Várták a hatást, mit szól az „obsitos” lövegparancs­nok. A hangjukból érződött: lám. ma is vannak kiválóak. A volt katona azonban nem dicséretet kaptak. Többek között Tóth Gáspár, aki a jászsági tanyavilágból került a tüzérekhez. De nemcsak ő hanem Tálas Pál törökszent­miklósi, vagy Veres Tamás karcagi lakatos is. Jófejű gye­rek valamennyi — mondott véleményt róluk a parancs­nok. az óra végén a parancsnok szólította. — Bemutatom Önöknek Szabó Károlyt, alegységünk első kiváló lövegparancsno- kát. így már nem is volt ide­gen Szabó Károly. A pa­rancsnokuktól sokat hallot­tak róla. Halkszavú, minta­szerű katonaként ismerték meg. Már elmúlt három éve, hogy búcsút mondott a had­seregnek, de a kapcsolat nem szakadt meg. Ha szerét tehette, meglátogatta volt parancsnokát, megsimogatta azt a löveget, amely két évig társa volt. Ilyen találkozás­kor aztán záporoztak a kér­dések: Folytatják-e az utó­dok a három év előtti si­kert? zavartatta magát. Gratulált a jó eredményhez, majd a parancsnokhoz fordult: — Én sem jöttem üres kézzel. íme, az ajándék — és egy díszes albumot nyúj­tott át Bolyhi századosnak. Az albumban fényképek, beragasztott gépelt szövegek voltak. Az első lapon kézzel írva: Az Auróra szocialista brigád naplója. Munkasike­ÁL* ú flKÉPERNYÖJE 5 ELŐTT Igazi szenzáció Miért alakult ki Olaszor­szágban a fasizmus. milyen politikai előzmények és tör­ténelmi adottságok tették le­hetővé, hogy először Európá­ban — és a világon — fasisz­ta vezetés és rendszer irá­nyítson egy országot. E ké­tes dicsőség az utókor szá­mára mindenekelőtt tanulsá­gos. Ma már elmondhatjuk, hogy a tanulság történelmi, hiszen példáján és nyomában kialakuló német fasiszta rendszerrel együtt lángba bo­rította a világot. Olaszország csaknem szomszédunk, az olasz fasizmus hatása Ma­gyarországon is súlyosan ér­vényesült. Érdekes tehát a téma: a fasizmusban mi a speciálisan olasz és mi az ál­talános érvényű? Mi volt' sikerének oka és történelmi­leg hogy mutathatók ki már a kezdet kezdetétől csúfos bukásának feltételei és okai. Erről szól. Kis Aladár tudo­mányosan és olvasmányosan szerkesztett könyve: Az olasz fasizmus története. (Kossuth Kiadó.) Baktai Ferenc: „Akik mer­ték. ..” című könyve azok­nak a magyaroknak tetteit és életét idézi, akik Európa- szerte szembeszálltak a fa- sizmusssal. annak magyar és német-náci változatával. Tör­ténetekről emlékezik meg és csatákról — hitlerista köny­vesbolt robban Párizsban, le­vegőbe repül Gömbös szobra, a szabadságért harcolnak a horvát—szerb hegyek között. Együtt — egymás mellé rak- va, az összefüggéstelen akci­ókból kialakul az összefüggő kép: háború volt az, a ma­gyarság tisztalelkű fiainak törhetetlen ellenállása az em­beriség létét és érdekeit fe­nyegető fasizmus ellen. A teljesség igénye nélkül, de az élet teljességével lép­nek ki a történetek az emlék­táblák aranykeretes márvá­nyából, hogy közöttünk élje­nek tetteik. Hogy a jövőben is lássuk, kik voltak azok, akik mertek... (Kossuth Kia. dó» NATO — az Észak-Atlanti Szerződés szervezetének an­gol rövidítése. „E négy betű összekapcsolódott annak tuda­tával, hogy Európában olyan imperialista katonai tömb mű­ködik, amely fennállásának két évtizede alatt szakadatla­nul fenyegette a szocialista országokat, e földrész és a világ békéjét”, — írják a szer­zők — Pálfy József és Novák Zoltán — könyvük bevezető­jében. A tömör meghatározás különös időszerűségét jelöli a dátum: 1969-ben volt a NATO megalapításának hu­szadik évfordulója. „A NA­TO húsz éve” a könyv címe, amely az agresszív katonai tömb múltjának ismeretét nyújtja az olvasónak. Vissza­pergeti az időt, hogy jobban értsük a jelent, — de nem pusztán éi-vekkel és polémiá­val. Fényképekkel, grafiko­nokkal, statisztikával teszi az érthetőségén túl szemléle­tessé a tényt, hogy a NATO létezik, szervezete és agresz- szív léte napjaink valósága. A befejező részben az olvasó elé tárja azt a küzdelmet, amelyet a szocialista országok az elmúlt húsz esztendőben folytattak a NATO fenyegető erői ellen. (Zrínyi Kiadó.) Egy magyar származású moszkvai diáklányról, Tánya Bauer-ról szól M. Poljanszkij „A felderítő lány” című könyve. Csaknem két eszten­deig tevékenykedett, mint a szovjet hadsereg felderítője a németek hátában. Tudta, hogy bármely pillanatban a fasiszták Rezébe kerülhet. Három héttel Minszk felsza­badulása előtt halt hősi ha­lált. A minszki múzeum őrzi arcképét, leveleit, naplórész­leteit, személyes holmiját. Tányá rövid, de hősi élete történetének állít emléket a könyv. Túl a múzeumi tár­gyakon összegyűjtve adja har­costársainak, ismerőseinek és barátainaR emlékezéseit, egy fiatal lány bátorságának és emberségének ragyogó meg­nyilvánulását. rekről árulkodott a napló. Az üzem, ahol Szabó dolgo­zik, jelentős értékű export­árut állít elő. Az Auróra brigád élenjár ebben. A fel- szabadulási évfordulóra és a Lenin-centenáriumra ki­magaslóan a legtartalmasabb vállalást tették. A brigád tagjai jó munkájuk eredmé­nyeként az idén várományo­sai a szocialista címnek. — Ez igen, nagyon szép oklevél — mutatott az egyik oldalon levő díszes oklevél­re a százados. — Az egyik tsz-től kaptuk Nem is lenne szocialista bri­gád, ha beérnénk a fizetésért végzett munkával. Segítünk a tsz-eknek is. A gépműhely dolgozóinak többek között a szakmai továbbképzését vál­laltuk. Közösen készültünk fel a szakmai vetélkedőkre, s azokon sikeresen szerepel­tünk —• adott magyarázatot Szabó Károly. A kívülállók csendben hallgatták az őrvezetőt. Ott­honról, a civil életről hal­lottak. Egy kicsit még oda- tartozónak érezték magu­kat. A csend nyomban el­múlt, amikor Szabó javasla­tával előállt. Egyezség született — Azt szeretném kérni, százados elvtárstól, hogy az üteg látogasson el hozzánk. Megmutatnánk, mit csiná­lunk, s aztán viszonoznánk a látogatást. Vannak nálunk sorkötelesek. Sokat beszélek nekik a katonaéletről, de ha ezt egy az egyben látnák, meggyőzőbb lenne. Az egyezséget kézfogás pecsételte meg. A tartalékos kiváló lövegparancsnok bol­dogan búcsúzott. M. J. Az év első hónapjában — a Smithsonian Institution je­lentése szerint — három nagy földrengés pusztított. Időrendbeli sorrendben ezek közül az első január 4-én pat­tant ki kínai területen. A rengés epicentruma a Yun- nam tartomány területén he­lyezkedett el, Kun-ming tar­tományi főváros és a burmai határ között. Maga a határ­övezet eléggé gyéren lakott terület, Kun-ming városának azonban körülbelül egymillió lakosa yarn. Az epicentrum n > • ■ I rr ■ r r Regi időjárás jóslatok Benke László, révfülöpi is­kola igazgató, aki a környék leletanyagából gazdag hely­történeti múzeumot rende­zett be. egyebek között szor­galmasan gyűjti az időjárásra vonatkozó néphiedelmek és jóslatok szövegeit. A régi ka­lendáriumok, verses időjósla­tok és feljegyzések a legkü­lönfélébb tapasztalatokra és megfigyelésekre alapulnak. A népi prognózisok — rövid távon — órákra, napokra megbízhatóak, balatoni hajó­sok, halászok, víziemberek később igazolódó kijelenté­seikkel gyakran megelőzik a viharágyúk jelzéseit is. A néphit szerint a legjobb időjelzőnek a pókok bizonyul­nak. A függőpókok például — jó időre számítva — éjjel új hálókat fonnak. Tartós szép idő várható, ha a pókhálók fő fonalait különösen hosszúra nyújtják. Eső előtt rendsze­rint eltűnnek a függő pókok, nem fonnak, vagy rö­vid ágat készítenek a hálón. Szél várható, ha á pókok kör­fonat nélkül a hálónak csak a küllőit alakítják ki. A téli pókok például egy, vagy több hálót egymás fölé fonnak, ak­kor rendszerint tartós fagy következik, amely megállapí­tások szerint kilenced-tizen­kettedik napra áll be. Az egyéb természeti ténye­zők között a legváltozatosabb megfigyelésekre alapoz a „né­pi meteorológia”. % Jó idő várható: ha a ba­goly esős időben erősen hu­hog, ha naplemente után s^- rű köd támad a vízen, vagy ha a juhok este különösen frissen futkároznak, Rossz időre, vagy esőre van kilátás: ha például a lehullott madártollak csendes helyen is mozogni kezdenek, ha reg­gel zöldellö sugarak látsza­nak a felhők között. koordinátái szovjet, amerikai, manilai és hanoii szeizmoló­giai állomások szerint: 25° É, 102° K. A rengés erőssége az epicentrumban elérte a 9 fo­kot (a 12 fokos erősségi ská­lának megfelelően), mérete (magnitúdója, amely a felsza­badult energiával arányos mennyiség) a Richter-féle skálán 7,5—8,0 közötti volt. Ez utóbbi érték arra utal, hogy a rengés az igen erősek közé tartozott, amelyet szá­mottevő károsodás kísért. A megújított Halló második adásában „találtunk rá”. Egy fiatalember arca, egy baju­szos másodikos gimnazistáé, aki verseket ír. Méghozzá szé­peket. Amit hallottunk tőle, Ronyecz Mária megszólalta­tásában, az a három vitatha­tatlanul azt tanúsította. Le­het, hogy a nevére már sokan nem is emlékeznek — Bari Károly —, de petőfies arcára bizonyára még sokáig. Az Élet és Irodalom mutatta be elő­ször. De az igazi felfedezése alighanem most következett be a képernyőn. Hiszen a né­zők ezrei nézhettek vele szembe, és hallgathatták a valóban korát meghazudtoló érett gondolatait. Tekintete CJ C7ÜtTQi űfTir mólirrvíl Al* Igen, elsősorban az ő szo­morúságát raktározhattuk el magunknak abból a tv-játék­ból, amelyet Vercors novellá­jából készített a televízió. A boldogtalan magányos élet szomorúságát, hisz ez volt az arcára írva, és ezt láttuk ott e tekintetéten is, amikor a tv-játék záróképeiben búcsút vettünk tőle. A mérhetetlen szomorúságot. Pedig egyetlen vágya volt, hogy boldog le­hessen. De erre csak akkor talált rá, amikor olyain kö­zösségre lelt, amely valóban be is fogadta. Aki a testi örö­möket osztogatta, a deportál­tak Között — a német meg­szállás idején — igazi em­berré vált, sőt, abban a hely­zetben, ahová került, környe­zetének mentőangyalává. Hisz a vagonban, amelyben a deportáltakat szállították, ti- zedannyian sem haltak meg, ahol ő volt, mint a többiben. Mert tartotta bennük a lelket Volt is ereje hozzá, hisz az a tudat, hogy életében először látják igazán hasznát, szár­nyakat adott neki. Végre fel­oldódhatott valami emberi közösségben. így lett a kis prostituáltból az ellenállási mozgalom . ideién valóságos A repülőtiszti hivatás kö­rül, levegőben és földön. A négyrészes tv-filmnek amely­ről szó van, még csak az első darabját láttuk, és így korai is lenne alaposabb következ­tetéseket levonni a látottak­ból. De annyi már bizonyos, hogy a film mindenképpen egy férfias életpálya, a repü­lőtiszti hivatás művészi esz­közökkel megvalósított pro­pagandája is. A filmből meg­tudhattuk, mi kell ahhoz, hogy valakiből repülő lehes­sen, milyen feltételeknek kell megfelenie annak, aki a re­pülőtiszti hivatást választja, természetesen fizikai és szel­lemi értelemben vett felté­telről van szó. Ki juthat be a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola falai közé, hogy aztán odaülhessen majd az ezüstösen csillogó, hangnál is sebesebben suhanó gép kormánya mellé. Kevesen. Csak a kiválasztották. — mutatta a film. Dávid Gyu­lának, a film központi alak­jának természetesen sikerült. Láthattuk. Ö a nyugodtabb és biztonságosabb jövő helyett még az apai tilalom ellenére is a veszélyesebb, de számá­ra vonzóbb pályát választotta. Nyilván őt követjük majd to­vábbi útján. Most jóformán a bemutatkozás történt meg. Kérdés: vajon a további rész­letekben mennyivel többet tudunk meg Dávid Gyula em­beri konfliktusaiból, és az alkotóknak sikerül-e megsza- badulniok bizonyos sematikus megoldásoktól. Az első rész­ben felvillantott szerelmi konfliktus nem sok jóval biz­tat. Már majdnem biztos, hogy a kezdetben kissé fé­lénk, talán némiképpen gyá­moltalan Dávid Gyula el fog­ja hódítani a nagygallérú és kezett, de öntudatra és szép­ségre ébredt fiatalember lel- Kületét tükrözték. A Halló szerkesztőit feltétlen dicséret illeti, hogy megismerhettük e valóban rendkívülien rokon­szenves — mondjuk ki — köl­tői egyéniséget. Egyébként az ifjúsági műsor, melynek ke­retében a Bari Károllyal ké­szült riport is elhanzott, egy­re inkább megtalálja hangját. Ebből a második adásból már kiiktatták az előzőben kissé erőltetett és hosszadal­mas bevezetőt és a múzeum­látogatás is a zalaváriak köz- reműKödésével igen színes volt, élettel telítődött meg. Kétségtelen, hogy tartalmá­ban izmosabb ez a mostani hős. Clémemtíne ezért gondolt nosztalgiával azokra a napok­ra, amikor veszedelmek kö­zepette is és borzalmak elle­nére bodognak érezhette ma­gát. Nem úgy, mint most, amikor úgy érzi, hogy hiány­zik az életet adó emberi kö­zeg. Nincs megelégedve ma­gával, sem a világgal, örömet osztogat másoknak, de még­is szomorú. Clémentine szomorú sor­sát egy bírói tárgyalás kere­tébe ágyazva kapjuk, ahol a megidézett tanúk vallomásai­ból és a múlt felidézett jele­neteiből áll össze a kép, a bol­dogságra vágyó ember szo­morú története. De a cselek­mény közepette egy arc ma­gasodik és emelkedik elénk, s ez Clémentine arca. Dömölky János rendező itt akarta kife­jezni elsősorban mondandó­ját, jóllehet pontos volt az egyéb részletek megalkotásá­ban is. Hogy ez az arc eny- nyire hangsúlyossá vált, és ki tudta fejezni a gondolat lé­nyegét, annak köszönhető, hogy Dómján Edit arcában hálás terepre talált. Valóban az ő arca tökéletes kifejezése volt Clémentine szomorú bol- doetalansásána k vezérnek számító Géza ked­vesét, és mintegy majd em­beri jutalmul, elnyeri a lány szerelmét. Egyszóval: szoká­sos happy end. Persze, korai volna aggodalmaskodni, re­méljük, hogy a folytatás a színvonalas és látványos is­meretszerzésen túl gazdagabb művészi élményben részesít majd bennünket. Röviden Március idusára emlékezve modern hangvételű, és új szerkezetű montázzsal kísér­letezett a televízió. A jelentős nap eseményeit elevenítette fel képek, korabeli metszetek, és Petőfi odavágó napló rész­leteinek szerves egybeilleszté- sével. Lám. a megemléke­zésnek ez is lehet járható útja. Mi termett Itáliában, mi­lyen dalok vonulnak majd fel az olaszok táncdalfeszti­válján? Erre voltunk kiván­csiak, amikor felvételről meg­néztük a San Remo 1970-et. Röviden: érzelmes dalok, melyek tucatjával megterem­nek másutt is, például ná­lunk. A Tv Galériája a gobelin- művészet megismertetését tűzte programjára. Fett Jolán alkotásait láthattuk. Az érde­kes tárlatlátogatást a riporter Papp Gábor kissé túlmagya­rázta. Ettől némileg iskolás jellegű lett az elsősorban fel­nőtteknek szánt képzőművé­szeti adás. A népdalverseny utolsó kö­zépdöntőjében a páva mint­ha valamivel alacsonyabban és fáardtabban repült vólna. Kevesebb volt áz igazán ki­emelkedő teljesítmény. V. M. Négy könyv négy téma Cigarettázó gép tüdő A Magyar Dohányipar Kutató Laboratóriuma Deb­recenben működik. Az intézmény munkájának érdekes­sége, hogy gépekkel elvégzik mindazokat a műveleteket, amit tulájdonképpen a dohányzó ember szervezete is el­végez. A gépek „elszívják” a cigarettát, „véleményt mondanak” arról, hogy milyen a dohány nikotin és ned­vességtartalma stb. A laboratóriumban kezeléstechnoló­giát dolgoznak ki, amelynek alapján a gyár, illetve a gyá­rak elkészítik a különféle cigarettákat. Itt állítják össze az új cigarettákhoz a különböző keverési és pácolási el­járásokat is. — Képünkön: Ü zemben a cigarettát szívó geptüdó. (MTI foto — Hadas J. felv.) 1970 első nagy földrengései Brigádnapló — ajándékba Clémentine szomorúsága ff Őrjárat egy hivatás körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom