Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évf. 65. sz. 1970. március 18., szerda. Percek és forintok Jó ütemben halad a II. tiszai vízlépcső építése Tanácskozás az idei feladatokról Üj szakaszba érkezett a kiskörei Tisza II. vízlépcső építése: a tervezők befejezték munkájukat, s kedden az építésben érdekelt vállalatok, intézmények igazgatóinak, KISZ-titkárainak tanácskozásán már meghatározták azo­kat a konkrét tennivalókat, amelyeket 1970-ben kell el­végezni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban tartott értekezletet Csillik András, a KISZ budapesti bizottságának első titkára nyitotta meg, majd Moravcsik Attila a KISZ Központi Bizottságának munkatársa szá­molt be az ifjúsági szövetség védnökségi mozgalmának tíz esztendős tapasztalatairól. Rámutatott: Tíz év eredményei bizonyítják, hogy a magyar ifjúság termelést segítő mun­kája jól szolgálja a fiatalok kommunista nevelését, s egy­ben az ország gazdasági építésének gyorsítását^ A vállalati nyereség tömege többféleképpen is növekedhet. Ha több árut termelnek, értékesítenek, a bevételek­kel együtt általában a nyereség is gyarapszik. Ha a termelés, a forgalom ösz- szetétele a nagyobb nye­reséghányadú cikkek ja­vára tolódik el, ugyan­csak több haszonhoz jut a vállalat. A több nyereség forrása lehet az árak eme­lése is. Végül, de nem utol­sósorban a megtakarított percek és forintok, az ön­költség csökkentése szin­tén javítja a vállalat jö­vedelmezőségét Érdemes a tavaly elért többlet nyereség forrásait elemezve külön-külön vizs­gálni e négy tényező sze­repét. Minden bizonnyal az első három helyen em­lített tényezők — közülük is főként a termelés, a for­galom növekedése, vala­mint az áremelkedés — játszott döntő szerepet A nyereségnövelésinek ugyan­is ezek a nyilvánvalóbb, a gyorsabban igénybevehető tartalékai. A vállalatokat nem szabad azért meg­gondolatlanul elmarasztal­ni, ha a nyereség növelé­sének bármelyik módjá­val is élnek. Az áremelés is lehet közgazdaságilag indokolt, belföldön, példá­ul tartós áruhiány esetén. De még kevésbé szabad a vállalatokat azért elma­rasztalni, hogy tavaly a vi­lágpiaci konjunktúra le­hetősödéit kihasználva emelték a tőkés exportára­kat. Annak viszont semmi­képpen nem örülhetünk, hogy a forintnak, a perc­nek, az önköltség csök­kentésének ma még nincs elég becsülete a nyereség növelésében. Rövidlátó szemléletre vall ez, mivel a hosszútávú versenyké­pesség csak a korszerűbb, a jobb. az olcsóbb árukkal teremthető meg. Amíg a kereslet nagyobb, mint a kínálat, könnyen lehet ter­melésnövekedéssel, sőt akár áremeléssel is gyara­pítani a nyereséget. De előbb-utóbb a kínálat lesz a nagyobb — a hazai pia­con is ez a kívánatos. — s akkor elkerülhetetlen az ármérséklés. így is csak a korszerű, a kiváló minő­ségű áru talál gazdára. (Tavaly például mintegy 40 százalékkal emelked­tek a hengereltacél árak a tőkés országokban és szin­te^ megszűnt a reklamá­ció. Senkit ne tévesszen ez meg. Az jelenti majd a konjunktúra végét, ha zu­hannak az árak és szapo­rodnak az minőségi rekla­mációk.) Ha őszinte önvizsgálatot tartunk, megállapíthatjuk, hogy a szigorú takarékos­ság elve ma még nem hat­ja át sem a vezetői dönté­seket. sem a közgondolko­dást. Sőt, helyenként, hogy a vállalatok megszabadul­tak a keretgazdálkodás me­revségétől, előfordulnak meggondolatlan költekezé­sek is. Például a repre­zentációs és propaganda munkában, a bútorcserék­nél sokkal kisebb a forint becsülete a hivatalban, mint otthon, a magánház­tartásban. Hasonlóképpen a műhelyben is másként bánnak az anyagokkal, az alkatrészekkel, a gépekkel a berendezésekkel, mint oda­haza, mint a személyi tu­lajdonnal. Aki fusizik, vagy kisebb értéket visz el a műhelyből, annak tái-sai „falaznak”, aki az öltözőben nyúl a máséhoz, az megnézheti magát. Ügyesen lógni is szabad, csak ki ne hívják vele a főnökök kellektívával szem­beni haragját. A forintokból lesz a millió, a percekből az esztendő. A közmondás is azt tartja: aki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli. És ez örök igazság. Ám a kicsit meg­becsülő közszellem kiala­kítása mindenekelőtt a gaz­dálkodási, a szervezési la­zaságok felszámolását igényli. Ahhoz, hogy a munkás tényleg érezze a percek értékét, nem sza­bad megtűrni a létszámfe- lesleget, a mesterségesen teremtett csellengést, az anyaghiányt, a szervezet­lenséget. Ahhoz, hogy iga­zán becsülete legyen az anyagnak, energiának, a nagymértékű invesztíciók­nál még lelkiismereteseb­ben kell eljárni. Vagyis, ha nincs milliós selejt, — és ha mégis van, nem tér­nek felette napirendre fe- lelősségrevonás nélkül — határozottan fel lehet lép­ni a forintos károkkal szemben is: A vállalati nyere­ség viszonylag könnyen mozgósítható, nagy tarta­lékai hovatovább kimerül­nek. Arra is számítani le­het. hogy a piac és a gaz­dálkodás feltételei is mind­inkább megkövetelik az önköltség tervszerű csök­kentését. így a jól veze­tett, az előrelátó vállala­toknál már most takaré­koskodnak a pénzzel, anyaggal, idővel. Minde­nekelőtt a vezetőktől, a műszakiaktól. közgazdá­szoktól követelnek rendet, fegyelmet, s egyben anya­gilag is érdekeltté teszik őket a jobb áron eladható és a gazdaságosabban gyártható konstrukciók, technológiák kialakításá­ban, az ésszerűbb létszám- gazdálkodásban és munka- szervezésben. Ha már az idén tíszermt jutalmazzák, premizálják a dolgozókat és osztják el az év végi ré­szesedést, hogy ki milyen mértékben járult hozzá a vállalati nyereség növelé­séhez, akkor jövőre és azután sem jöhet megle­petés. mert az egész kol­lektíva jövedelmének to­vábbi növeléséhez szilárd alapot teremjenek. A mozgalom első nagy vál­lalkozása i a Dunai Cement­es Mészmű felépítése volt, ezt követően KISZ védnök­séggel épült az ipari robba­nóanyaggyár, a Barátság I. olajvezeték, az almásfüzitői timföldgyár, a szőnyi kőolaj­ipari vállalat és a dunai kő­olajipari vállalat. Részük volt a dunai szalmacellulóz gyár termelésének megindításá­ban, s a 400 kilovoltos villa­mos távvezeték gödi alállomá- sának felépítésében. A védnökségek között több olyat is nyilvántartanak, — amelynek befejezése csak az 1970-es évek közepe táján várható. Munkálkodnak még a borsodi és a tiszai vegyi­kombinát építkezésein, a Du- namenti, illetve a Gagarin Hőerőműnél, — dolgoznak a közúti járműprogram valóra- váltásán, s a Tisza II. víz­lépcső elkészítésén. A háromrészes vízlépcsőt, a négy Velencei tónak meg­felelő tárolót, s a főcsatorná­kat az ország csapadékban legszegényebb vidékén építik lel, ott ahol a mezőgazdaságilag hasznosítható időben a lehul­lott eső még a 300 rnillirpé- tert sem haladja meg. A vízlépcsőhöz kapcsolódó öntözőberendezések 524 000 kataszteri hold rendszeres öntözését teszik lehetővé — mondotta a következő fel­szólaló, Csáky Csaba, a véd­nökség országos operatív bi­zottságának titkára. A kiskörei védnökség rö­vid történetét felidézve em­lékeztetett arra. hogy a Kom­munista Ifjúsági Szövetség két esztendővel ezelőtt kötött szocialista szerződést a tiszai tervek valóraváltására. Az azóta eltelt időszakot jól hasznosították a fiatalok. Bíró József az NSZK-ban Kedden a MALÉV menet- rendszerű gépével Frankr furtba érkezett Bíró József külkereskedelmi miniszter. Bíró József szerdán Bonn­ban megbeszélést folytat Schiller gazdaságügyi, Scheel külügy- és Érti földműve­lésügyi miniszterrel. Csirkék a padláson Megyeszerle kísért a bel­vízveszély. A jászkiséri Kos­suth Termelőszövetkezetben négyszáz holdnyi vetés volt víz alatt. A tsz hat szivaty- tyúja szinte állandóan mun­kában állt, így sikerűit el­érni, hogy mindössze 20 holdra zsugorodott a belvi­zes terület. Amennyiben A Borsod megyei KISZ bi­zottság kezdeményezésére a megye építőanyagtermelő és szállító vállalatainak ifjúsági szervezetei a gyors anyag­szállítás fölött vállaltak véd­nökséget : „Zöld utat a KISZ véd­nökségnek” feliratú 40 va- gonos különvonatokkal küldik az építőanyagot Kiskörére. A Kelet-magyarországi Víz­ügyi Építő Vállalat KISZ szervezete a tározó töltés földmunkáinak elvégzését se­gítette, a Vízügyi Építő Vál­lalat és a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság pedig a Tisza II. feladatainak megoldására ösztönző munkaversenyt hir­detett. Az operatív bizottság egy korábbi tanácskozásán örömmel nyugtázta a fiata­lok segítőkészségét doku­mentáló szép eredményeket, s meghatározta a közeljövő feladatait. 1970 fordulópont az építkezésben, mert az idén kell megteremteni a terve­zett 1973-as üzembehelyezés feltételeit. Ennek során az év második felében a Ganz- MÁVAG-nak meg kell kez­denie a szerelési munkák előkészületeit, be kell fejezni a beeresztő zsilipek építését, a szivattyútelepek felállítá­sát, illetve a nagykunsági j és jászsági főcsatorna első sza­kaszát, El kell készíteni a különtjöző öntözőfürtök kivi­teli terveit, beruházási prog­ramjait is. A munkák segítésére Lenin születésének 100., illetve felszabadulásunk 25. évfor­dulóján kommunista vasár­napot rendeznek a fiata­lok a vízlépcső munkahe­lyein. A tanácskozás végeztével a két generálberuházó — Or­újabb csapadék nem hull, úgy mára megszabadulnak a földek a víztől, és amint Gó- cza József tsz-elnök elmon­dotta, ebben az esetben más­fél bet múlva hozzáfoghat­nak a tavaszi munkákhoz. Újság még a szövetkezet­ben, hogy a két száznyolc férőhelyes tehénistálló pad­lásterét baromfinevelésrc rendezik be. Napos koruktól egy kiló 20 dekagrammos súly eléréséig kapnak ott helyet a csirkék. Rövidesen hozzákezdenek egy újabb te­hénistálló építéséhez, amely másfél millió forintba kerül és a csirkenevelés céljára beépített padlástérrel készül. Zalai víkendházak az Adriánál A Zala megyei egervári ~aipari Ktsz tetszetős ví­endházai, amelyek szép­számmal találhatók a sopro­ni. a debreceni nagyerdei és a nyíregyházi sóstói fürdő telepeken, felkeltette a mu­raszombati Agria export- import cég érdeklődését is. A két szobából, fürdőszobá­ból, főzőhelyiségből és fe­dett teraszból álló íanazból szágos Vízügyi Beruházó Vál­lalat és a Tiszai Erőmű Vál­lalat szocialista szerződést írt alá a kivitelezőkkel: a Vízügyi Tervező Vállalattal, a Vízügyi Építő Vállalattal, a Ganz-MÁVAG-gal, a K.Ö- zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatósággal, a Hídépítő Válla­lattal, a Kelet-magyarox'szági Vízügyi Építő Vállalattal, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatósággal, a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalattal és a Csőszerelőipari Vállalattal. Focik Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének vezeté­sével kedden hazaérkezett Budapestre a magyar kor­mányküldöttség. amely a Szovjetunió Minisztertaná­csának meghívására Moszk­vában tárgyalásokat folyta­tott. A küldöttség tagja volt Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Párdi Imre. az Országos Tervhivatal elnöke. A magyar kormányfő, aki március 16-án érkezett Az utóbbi négy nap alatt Szarvasnál 43 centiméterrel apadt a Hármas-Körös tor­kolati szakasza. Ennél a fo-. lyórésznél maradt fenn leg­tovább a másodfokú árvíz- védelmi készültség. de az apadásnak megfelelően ked­den délben visszavonták a másodfokú készültség erőit s most már csak figyelő- szolgálat őrzi a folyó gátjait. százat szállítanak Jugoszlá­viába. Az Agria cég az Ad­ria partján állítja fel az Egervárott készülő faházakat. A ktsz egy másik típusú üdülőházat is gyárt, •Szintén fából, ebben a kilenc helyi­ségből álló épületben 50 sze­mélyt lehet kényelmesen el­helyezni. A tervezettnél hamarabb jut el a fogyasztókhoz az algyői olaj és földgáz Az Országos Koolaj es Gázipari Tröszt mggyorsitja az Algyötól Százhalombat­táig, illetve Budapestig ha­ladó olaj- és gázvezeték épí­tését. Mindkettőnél 1971 az eredetileg tervezett határ­idő. Az újabb cél, hogy az olajvezetéket idén október 1-ig, a gázvezetéket pedig december végéig üzembe helyezzék és meg is kezdjék rajtuk az olaj, illetve a gáz szállítását. Mindkét vezetéket a siófo­ki kőolajvezeték vállalat fekteti le. Kivétel az Algyő —Százhalombatta közötti 1/Ha: A szerkesztőség postájából Miért nem idejében? Autó-motor Tízezer forint a kukán Emberek, emeletek Magányosan Koldusopera Moszkvába, többször találko­zott Alekszej Kosziginnel, a szovjet minisztertanács el­nökével. A szívélyes elvtársi légkörben folytatott tárgyar lásokon megvitatták a sok­oldalú szovjet—magyar együttműködés további fej­lesztésével, a két ország né­pei közötti barátság erősí­tésével összefüggő kérdése­ket. Mindkét fél megelége­dését fejezte ki a tárgyalás sokon elért eredményekkel kapcsolatban. Megszüntették az elsőfokú készültséget a Tiszának Ti- szaroff és Szolnok közötti szakaszán is. Egy nap alatt 2300 hold­nyi területről sikerült leve­zetni a belvizet. Jelenleg még 299 300 holdon áll víz. A vízügyi igazgatóságok másodpercenként 380 köb­méter vizet csapó1 nak le az elöntött területekről. nyersolajvezetéknek egy 54 kilométeres szakasza, ame­lyet a jugoszláv Naltagas Vállalat éptí. Késik a mezőgazdasági szezonnyitás A mezőgazdaságban több mint négymillió hold vár tavaszi vetésre. Az elmúlt évben ilyenkor az ország nágykiterjedésű vidékein már javában vetettek, idén azonban a kedvezőtlen idő­járás eddig késleltette u sze­zonnyitó munkákat. Az Or­szágos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat a vetőmag nagy többségét már leszállí­totta az üzemeknek, ahol azonban egyelőre még rak­tározni keli a szaporítóanya­got, mert a sáros, nedves ta­lajra a gépek nem tudnak rámenni. Csak Baranya és Csongrád megye kisebb vi­dékein kezdhették meg a ve­tést: a szárazabb talajokba borsót, tavaszi árpát és má­kot vetettek. A gyümölcsösökben és a szőlősökben — ahol lehet — ápolják, metszik a fákat, tőkéket. Kovács József Nem enyhült a helyzet Laoszban z erfurti találkozó előtt KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A & OLDALON — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Fock Jenő hazaérkezett Moszkvából TIszaroff és Szolnok között megszűnt az elsőfokú készültség

Next

/
Oldalképek
Tartalom