Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
1970. március 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tervszerűbben fejlődik a magyar népgazdaság Az elmúlt két esztendő gazdasági fejlődését sok szempontból elemezték már: a gazdasági növekedés, az egyensúly, az áralakulás és az ellátás szempontjából. Ám a különböző megközelítési módok valójában egy kérdésben csúcsosodnak ki: fejlődésünk tervszerűségének vizsgálatában. A „tervfegyelem" nehézségei Igaz. hogy a tervszerűség tártalma módosult az új gazdaságirányítási rendszerben- Azelőtt elsősorban a vállalatokra lebontott terv- előirányzatok teljesítése volt a tervszerű gazdasági tevékenység kritériuma. A „terv- fegyelem” különböző rész- letrnütatók teljesítéséhez kapcsolódott. Mindannyian jól emlékszünk arra, hogy ez a ..tervfegyelem” meglehetősen sok formális elemet is tartalmazott, hiszen a reális tervezést (a minél könnyebben teljesíthető feladatok kitűzésében való érdekeltség) — a központi és az ágazati tervek gyakori, néha évközben történő — módosítása és egyéb tényezők nehezítették. A gazdasági fejlődés tervszerűsége tehát a gazdaságirányítás direkt módszerei mellett nem volt kielégítő. Erre utad — a többi között — az, hogy például a második ötéves tervidőszakban „ nemzeti jövedelem növekedési üteme 25 százalék A növekedés üteme meghaladja a tőkés országokét A nemzeti jövedelem — a gazdasági növekedés fő mutatója — 1969-ben 6 százalékkal növekedett. E növekedési ütem meghaladja a fejlett tőkésországok 1969- ben elért növekedési ütemét és megfelel a szocialista országok által elért fejlődési ütemnek. A nemzeti jövedelemhez 1969-ben a tervezetthez mérten az ipar valamivel kisebb, a mezőgazdaság nagyobb mértékben járult hozzá. Ez egyrészt az igen jó mezőgazdasági terméseredmények, másrészt azonban annak a következménye, hogy az iparban megkezdődött a termésszerkezet átalakítása. Az ilyen szerkezeti átrendeződés rendszerint kevésbé ösztönöz a termelés mennyiségi növelésére. Ezzel szemben előtérbe kerül a hatékonyság javítása. Az ipar 1968-ban és 1969-ben is 5 százalékkal járult hozzá a Aktív külkereskedelmi mérleg a szocialista országokkal Tanácsrendelet Tiszasas község általános rendezésére Ismeretes hazánk gazdaságának „nyílt” jellege, vagyis az a tény, hogy gazdasági fejlődésünk nagymértékben külkereskedelmi pozícióink függvénye. A külkereskedelmi forgalom egyenlege az utóbbi években — 1966 kivételével — passzív volt 1968-ban a passzívum jelentősen mérséklődött 1969-ben pedig nagymértékű kiviteli többletünk volt Fontos kiemelni, hogy évek óta először aktív külkeresvolt — szemben a tervezett 36 százalékkal, a mezőgazda- sági termelés a tervezett 22—23 százalékos növekedés helyett mindössze csak 10 százalékkal emelkedett. Nem alakult megfelelően az ország tőkés fizetési mérlege, az egy keresőre jutó reálbér stb. A központi elhatározásokkal szemben & nemzeti jövedelem nagy — egyre növekvő — részét — kötötték le a készletek. A gazdasági fejlődés terv- szerűségét most a gazdasági élet fő folyamatain „mérjük”; a tervszerűség vizsgálata e mellett a közgazdasági szabályozókon múlik elsősorban a vállalatok gazdasági tevékenységének iránya. A fejlődést nem a korábbi „termelési” szemlélettel, mint inkább a gazdasági növekedés és hatékonyság alakulása. valamint a társadalom fizetőképes szükségleteinek kielégítése szempontjából elemezzük. nemzeti jövedelemhez. A megelőző években ez a hozzájárulás ugyan nagyobb volt, de a felhasználás oldaláról megítélve kevésbé volt hasznosítható. Az ipar változatlan árakon számítva, 1969-ben a belkereskedelemnek 7. a külkereskedelemnek 11. beruházási célokra 8 százalékkal adott többet, mint 1968-ban. Az ipar tehát összesen mintegy 9 százalékkal alott több árut n végső felhasználás céljára, mint az előző évben. Ez csak úgy volt lehetséges — a 3 százalékos termelésnövekedés mellett. — hogy az ipar jobban figyelembe vette a fizetőképes keresletet, a piaci igényeket és jóval kevesebbet „fordított” készletei növelésére, mint 1968- ban (akkor közel 13 milliárd forinttal növekedtek a készletek). kedelmi egyenleg alakult ki a nem szocialista országokkal is. A magyar vállalatok viszonylag jól és rugalmasan kiaknázták a nemzetközi piacokon jelentkező konjunktúrát. Feltétlenül ki kell emelni, hogy a lakosság életszínvonalára vonatkozó harmadik ötéves tervelőirányzatok lényegében már négy esztendő alatt megvalósultak. Az ötéves terv a fogyasztás 18 százalékos tiövekedésével számolt, ám az eddig megvalósult növekedés 25 százalék. Az egy keresőre jutó reálbér az előirányzott 9—10 százalék helyett előreláthatóan 15—16 százalékkal növekszik. E vázlatos leírás is bizonyítja, hogy a gazdasági élet fő folyamatai és fő irányai tekintetében erősödött fejlődésünk tervszerűsége: javult az ország gazdaságának egyensúlyi helyzete és következetesebben megvalósulnak azok a gazdaságpolitikai célok, amelyeket a népgazdaság központi irányításának alapját képező népgazdasági tervet tartalmaznak. A terv és a piac egysége A tervszerűség szempontjából nem érdektelen rávilágítani arra, hogy a vállalatok érzékenyebben reagálnak az érdekeltségükre közvetlenül Írató közgazdasági szabályozókra, mint az adminisztratív természetű utasításokra. Példa erre a vállalati készletpolitikában megindult — alapjába véve kedvező — változás. Ez azt jelenti, hogy ennek az eszközrendszernek a megfelelő mozgatásával rugalmasabbá tehetjük gazdaságunkat és hatásos eszköz van az állam kezében a népgazdasági tervekben foglalt célok megvalósításúra. „A terv vagy piac” alternatívája helyett a terv és piac, e kettő szerves egysége a mi körülményeink között az állami gazaságiré- nyításnak olyan rendszerét alkotja, amely az előttünk álló gazdaságpolitikai célok megvalósítása szempontjából hatékonynak bizonyul. Természetesen az elmondottak nem jelentik azt, mintha az elmúlt két esztendő minden tekintetben gyökeres változást hozott volna gazdasági életünkben. Egyrészt „gyökeres” változásokra nincs mindenhol szükség, inkább a már korábban is kibontakozott kedvező tendenciák érvényesülését kell meggyorsítani, másrészt egyes — például a hatékonyabb struktúra kialakítására vonatkozó — feladatok időigényesek. Gazdasági életünknek vannak olyan területei, amelyeket egyelőre nem tudtunk kellően a tervszerű fejlődési követelményeknek megfelelően irányítani és befolyásolni. Ne várjunk látványos javulást Közismert a munka termelékenységének lassú ütemű növekedése és az ötéves terv- előirányzattól való elmaradás; hivatkozhatnánk a „túlfűtött” beruházási tevékenységre és ennek hátrányos következményeire: utalhatnánk a belföldi ellátásban mutatkozó egyenetlenségekre vagy az állattenyésztésben tapasztalt nehézségekre stb. Ezeket a problémákat nem szabad kisebbítenünk, sőt fel kell tárni, mert csak így juthatunk az orvoslásra alkalmas megoldásokhoz. Ismeretes, hogy 1970-ben tovább tökéletesítettük a szabályozó rendszer egyes elemeit. Nem várható, hogy ezek a módosítások egycsa- pásra látványos javulást hoznak. mindenesetre előrelépést jelentenek (például a létszám- és bérszínvonalemelés anyagi következményeinek módosítása, a szarvasmarha ártámogatásnak emelése, a kereskedelmi készletgazdálkodás módosítása stb.). Mindezen lépések és intézkedések a népgazdaság kiegyensúlyozott és az állami tervekkel összhangban álló. célratörő haladást kívánják szolgálni. E mellett folyik a népgazdaság negyedik — 1971—1975 évekre szóló — ötéves terv- koncepciójának és a gazdasági és társadalmi fejlődés hosszútávú stratégiai tervének (tervhipotézisének) a kidolgozása. Varga György A községrendezési tervet helyettesítő 1970/1-es számú tanácsrendelet terveztet tárgyalták meg a tiszasasi községi tanács legutóbbi ülésén. A tanácsrendelet alapján a község belterületi határát nem változtatják meg, mivel az a fejlődés igényét 1975-ig kielégíti, de a tervszerű fejlesztés érdekében különös gondot fordítanak az építési telekkel Való gazdálkodásra. A kialakítandó házhelyekre építési tilalmat rendelnek eL Az új telkek területe 200—• 350 négyszögölig terjedhet, amelyeket sorszámozás után a háztulajdonnal és beépítésié alkalmas házhellyel nem rendelkezők számára áruba bocsátanak. Bővitik a meglevő intézményeket: a szövőüzem mellé 100 négyzetméter alapterületű helyiséget építenek. A Rákóczi Tsz sziki majorjában 75 férőhelyes kocaszállást, 12 vagonos magtárt és daráló-keverő üzemet létesítenek és ugyancsak a sziki majorba telepítik a tsz gépparkját és hídmérlegét is. Tervezik óvoda, politehcnikai műhely, tűzoltó-szertár létrehozását, boltok és vágóhíd építését. A szenny- és csapadékvíz elvezetéséhez szükséges árokrendszer tervei elkészültek, szörnyű embertelenségei között még a legvéresebb harcok során is akadtak olyan emberek — Szolnok megyében nem is kevesen —, akik a saját életük veszélyeztetésével mentették meg szenvedő embertársaik életét. A huszonöt éves felszabadulási jubileumra készülő adatgyűjtés során most megint egy emberséges esemény történetéről szóló tudósítás került elő Túrkevén. Az eset megérdemli, hogy kiemeljük a feledésbe menés homályából. Visszavonulás 1944. október 19-én és az ezt követő napokban történt, amikor a német páncélosok ellentámadása ideiglenesen visszavonulásra kényszerítette a felszabadító szovjet csapatokat A túrkevei téglagyár melletti kövesút volt a visszavonuló szovjet és az előretörő német csapatok egyik forgalmas útvonala. Közvetlen az út mellett fekvő tanyában lakott Király Zsigmond kisparaszt a családjával. Előttük zajlott le a fel- és visszavonuló harcoló csapatok mozgása. Előtte való este századnyi szovjet katona Vonult visszafelé Szolnok és Szenttamás irányából. Másnap még többen jöttek — így beszéli el Madarász Lajosné Király Ilona az eseményeket. — Rengeteg sok teherautó, lovaskocsi, egész szállító oszlop, tele mindenféle hadiszerrel, élelemmel vonult visszafelé a tanya mellett egymásbafutó földutakon. — Egyszeresek velük szemben megjelentek a város felől előretörő „Tigris” páncélosok. Előlük kitérni u sáros földutakon semerre sem volt lehetőség. A szállító oszlop legénysége — minthogy semmiféle tankelhárító fegyverrel nem rendelkezett — a kocsikat elhagyva szétfutott és a még be nem takarított kukoricatáblákba, csutkakúpokba rejtőzött el. Befalazva A németeknek, ügy látszik, nem volt idejük a zsákmányolt felszereléseket elszállítani. így az elhagyott kocsikat, teherautókat benaz Attila, a Bethlen Gábor, a Szőlőhegyi és a Petőfi utcákban építik meg a szükséges gerincvonalat, amely a tiszasas—csépai főcsatornába torkollik bele. Erdősítést végez a Rákóczi Tsz a keleni réten, valamint a Tisza és a gát közötti, ösz- szesen 80 kát. holdon: a tanács a község belterületén: A Rákóczi úton, a Vorosilov és a Szőlőhegyi úton még ez évben 200 gömbakácot ültetnek el és sor kerül további fásításra és parkosításra is. Március 18_án ül össze a MÉSZÖV választmányának kétnapos küldöttgyűlése. Az első napon a küldött- gyűlés munkabizottságait választják meg, majd a szövetség új alapszabályának megvitatására kerül sor. Ezt követően a választmány beszámolóját Varga Illés elnök terjeszti elő. Ugyanezen a napon kerül sor a felügyelő bizottság jelentésére is. Ezt követően választmányi üléseket tarzinnel leöntve kezdték sorjában felgyújtani. A gyújtogatást a szállító oszlop végén, a tanyától legtávolabb eső kocsiknál kezdték el. Ekkor Madarászné édesapja Király Zsigmond arra lett figyelmes, hogy egy közeli teherautóban valaki jajgat. Rögtön odament és a kocsi ülésén egy véres pokrócba csavart sebesültet talált. Fia segítségével kiemelték a sebesültet és óvatosan bevitték a tanyába. A súlyos sebesült, mint később kiderült. kb. 50 éves magasrangú szovjet tiszt volt átlőtt tüdővel. Bent a tanyában az istálló szénatartójában rejtették el a németek elől. Majd még egy sebesültet sikerült nekik hasonló módon kimenteni egy másik kocsiból anélkül, hogy a kocsikat gyújtogató németek észrevették volna. Ezt a jászol alatt rejtették el, téglával befalazták és hátul kibontották az istálló vályogfalát, hogy a sebesült levegőhöz jusson. A harmadik sebesültért már nem tudtak visszamenni, mert akkorra már az odaérkező németek felgyújtották az egész kocsisort. így a szerencsétlen odaégett a kocsival együtt. Másnap találták meg elszenesedett testét n kiégett kocsi ülésén. Alig hogy elrejtették a megmentett sebesülteket, jöttek a németek be a tanyába. Közölték velük: tudomásukra jutott, hogy oroszokat rejtegetnek. Ha csakugyan találnak itt orosz. katonát. az egész családot likvidálják és felgyújtják a tanyát Az öreg Király még első világháborús katona korából értett valamit németül. így megértette a fenyegetést, de konokul tagadott. A lakást felforgatták n németek, szóld úriak mindent. de nem találtak senkit. Az istállóba csak benéztek, de sietve távoztak, mert a szoviet csanntov már közeledtek a városhoz. Magasrangú tiszt A németek eltávozása után a Király család nőtagjai ápolás alá vették , sebesülteket. Bekötözték tiszta le- Dedővászonnal és gondozták mindaddig, amíg a szovjet csapatok visszatérése után elszállították őket kórházba* Országos partizántalálkozó Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából vasárnap Baján baráti találkozóra gyűltek össze a második világháborúban a jugoszláv felszabadító hadseregben és a jugoszláv partizán egységekben harcoló magyar veteránok. Az országos partizántalálkozón — amelyen több mint kétszázan vettek részt — dr. Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára mondott beszédet, majd Uszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára méltatta a magyar partizánok hősi helytállását a fasizmus ellen vívott küzdelemben. tanak. Ezzel az első nap hivatalos programja Végétér.. , ]■ Csütörtökön kerül sor a beszámoló megvitatására és a felszólalások megválaszolására, Valamint határozat- hozatalra. A kétnapos tanácskozás befejező aktusa lesz a megyei szövetség vezető testületéinek tisztségviselőinek megválasztása, valamint a különböző bizottságok létrehozása. Teherautó jött értük néhány tiszt kíséretében.; a? egyik lóháton jött. Hamarosan kiderült, hogy a sebesültek egyike magasrangú törzstiszt volt, akit az érte- jött szovjet tisztek nagy tisztelettel vettek körül. Hálás köszönetét mondottak a Király családnak, hogy megmentették a sebesültek életét, az egyik tiszt pedig, aki lóháton érkezett, a felnyergelt lovát nyergestől odaajándékozta a családfőnek. Ezenkívül adtak egy orosznyelvű írást is. Ilyen formán mondotta el Madarászné Király Ilona, mint szemtanú az esemény lefolyását. Négy évvel később, 1948. november elején magasrangú szovjet tiszt jelent meg állítólag a szolnoki Magyar— Szovjet Baráti Társaságnál és Túrkevére is kijöttek Szolnokról érdeklődni affe- lől, hogy Király Zsigmond életben van-e. Nem jutalomért Király Ilona szerint akkor tájban valóban felkeresték édesapját odakint a tanyán, de nem tudja kik. Hintóval érkeztek és tolmács útján közölték, hogy szeretnek, ha édesapja elmenne velük Szolnokra, mert az egyik felgyógyult szovjet tiszt ünnepélyesen akarja megjutalmazni és megköszönni neki amit értük tett. Sajnos édesapjuk nem ment velük és nem akart elfogadni sem-' mi jutalmat. Nem jutalomért tette — mondotta — amit tett, csuDán embersze- retetből. sajnálatból. Mert hogv attól féltette n szerencsétlen sebesülteket, hoffv a borzalmas tűzhalál pusztítja el őket. Néhány év múlva, Király Zsigmond ig meghalt. Hogy ki volt az a magasrangú szovjet tiszt, meg a másik, akiket megmentett a pusztulástól, és hogy élnek-e még, ma már nehéz lenne kinyomozni. Tűrkeve népe, de különösen a Király család még életben lévő tagjai, ezek az emberséges emberek, nagy örömmel látnák őket viszont a közelgő fel- szabadulási éviforduló ünnepén. Györffy Lajos Az Alföldi Szilikátipari Vállalat felvételre keres szolnoki munkahelyre: belsőellenőrt, normást, közgazdászt, anyagkönyvelőt, I törökszentmiklósi munkahelyre: raktárost, adminisztrátort sir >= Jelentkezni lehet: Szolnok Arany -János u. 2. sz. alatt a személyzeti osztályon. Emberséges emberek A második világháború Szövetkezetek küldöttgyűlése
