Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 15. A Parlament épületében működő Országgyűlési Könyvtár — 1952 óta nyilvános közgyűjtemény -1-. új olvasóteremmel bővült, melyet a napokban adtak át rendeltetésének. Egyidejűleg kiállítást rendeztek a felszabadulással kapcsolatos könyvanyagból: hatszáz- nál több kötetet mutatnak be a 25 évvel ezelőtti időről, s mintegy 160 féle újság, sajtótermék is a közönség rendelkezésére áll. (MTI foto — Pálfai G. íelv.) Nyolc vállalat fúr Vízkutatás az Alfoldön Bővül a fúrási tevékenység Az Alföldön nagy múltra tekint vissza a vízkutatás. Ez két irányú tevékenység a geológiai adottságok alapján: ivó és melegvíz kutatás. Az ivóvízkutak közül nagyobb érdeklődésre ma is az artézi kutak tarthatnak számot, de az utóbbi időben nagyon sok sekély mélységű csőkút is létesült a mezőgazdasági nagyüzemek és falvak egészséges ivóvízellátására. A kutak fúrását nyolc nagyobb vállalat végzi, 39 berendezéssel. Ezek között legnagyobb a ceglédi Vízkutató- és Fúró Vállalat 14 berendezéssel. Víz helyett olaj Az új fúrások engedélyezésénél azt is megvizsgálják, hogy az adott területen nincs-e már ismert túlnyomásos, vagy gázos réteg. A kitö- rósveszély miatt az ilyen területeken csak sekély fúrásokat szabad mélyíteni, amelyek a veszélyes rétegeket még nem érik eL A szegedi olajmező első nagyhozamú kútját is Tápé—I. jelzéssel a ceglédi Vízkutató- és Fúró Vállalat mélyítette melegvízre. A bizonytalanul megadott perforációk az olajos szinteket is nyitották és így a kút kitört. A kitörés ugyan alig egy napig tartott, mégis többmilliós kárt okozott. Energia az árokban Á mumio újjászületése A múlt év végén Adil Sa- kirov taskeiyü orthopéd sebész megvédte doktori disz- szertációját, amelynek a témája ez volt: ,.A mumio hatása a csontszövet regenerálódására töréseknél”. A munka lényegében a tudós egész életének gyümölcse. Még a harmincas években, hozzáfogott a törések és ficamok népi gyógymódjainak tanulmányozásához a Keleten, az a szer érdekelte, amelyet a helyi vajákosok adtak betegeiknek, hogy meggyorsítsák felgyógyulásukat. Most már széles körben ismerik ezt, mumio, vagy helyesebben mumio aszil néven. A mumio történetét érintve Sakirov a következőket mondotta: A mumioról az első említéseket a régi irodalmi forrásokban is megtaláljuk. A régi szerzők azt állítják, hogy maga a mumio elnevezés „a szervezet védőjét” jelenti és a görög junon szóból származik. A közelmúltban az volt a vélemény, hogy a mumiot csupán Tibetben, Afganisztánban, Iránban, indiában és néhány más külföldi országban lehet fellelni. Sakirov azonban a háború után talált mumiot a Szovetunió területén is, Közép-Ázsiában. 1956-ban a tudós megszervezte az első expedíciót a Csatka hegyekbe. Jelenleg pedig már az ország területén több mint 50 lelőhely ismeretes: a Csatka, a Tur- kesztáni, a Tien-san, a Pamir hegyekben. A helyi mumio vegyi elemzése kimutatta, hogy' semmibe sem marad el a külföldi anyag gyógyító natása mögött. — Hogyan néz ki a mumio? Mit lehet mondani eredetéről? — A mumio tulajdonképpen egy, a sárgásbarnától a feketéig változó színű, fényes felületű, szilárd anyag, íze keserű. Hevítéskor, valamint a levegő hőmérsékletének csökkenésekor meglágyul. Rendszerint mély barlangokban, magaslatokon található. A mumio eredetéről számps hipotézis szól. Például néhány keleti tudós feltételezte, hogy a mumio a föld méhéből a hegyi sziklák repedésein kiáramló és a felszínen lecsapódott pára eredménye. A mai tudósok a legkülönfélébb találgatásokba bocsátkoznak: egyesek a mumio képződését vulkanikus tevékenységgel kapcsolják ösz- sze, mások úgy vélik, hogy természetes olajból képződött. Vannak olyan feltevések is. hogy a mUmio megkövesedett mész, természetét tekintve élő organizmus, a vad mézhordó méh váladékának a produktuma, mások szerint a mumio szederfa, zuzmó, borókafenyő nedve. — Elegendő készletek áll- nak-c rendelkezésre a Szovjetunióban ebből az értékes anyagból ahhoz, hogy biztosítsák az egész ország szükséglétéit? — Igen, most már nyugodtan állíthatuk, hogy csupán a Közép-Azsiában található ipari készletek teljes egészében képesek biztosítani az egész ország gyógyászati szükségleteit, figyelembe véve a balzsam alkalmazásának kis dózisait. Sajnos azonban, ennek a rendkívül hatásos gyógyanyagnak a feltárása mind ez ideig kézművesek, vadászok, helyi vajákosok kezében van. A mumio ipari feltárásának kérdését a köztársaság egészségügyi minisztériuma először néhány évvel ezelőtt vetette fel. — Most, doktori disszertációm megvédése után a Legfelső Gyógyszertani Tanács jóváhagyta és ajánlotta a mumio alkalmazását a csontösszenövések meggyorsításához. Ügy vélem, hogy rövid időn belül a mumiot orvosi receptre bármely gyógyszertárban meg lehet kapni. — Hallhatnánk néhány szót doktori disszertációjáról: milyen megfigyelések alapján jutott ezekre a rendkívül érdekes következtetésekre? — Sokoldalúan ellenőrizni kellett, hogyan hat a mumio a beteg szervezetére. A preparátum általános és mérgező hatását 150 fehér egéren és nyúlon ellenőriztük. Ennek eredményeképp megállapítottuk a mumio mérgező hatásának dózisát: 1 kilogramm súlyra 60 milligramm alatti mumio. További állat- kísérletek segítettek kideríteni, milyen hatással van a mumio a vér biokémiai változásaira az üreges csontok törésénél, a születési arányszámra, a magzat feljődési rendellenességeire, a szív- véredényrendszerre és megállapítani a mumio antibak- teriális sajátosságait, stb. A mumiot csupán ezután alkalmaztuk az üzbég traumatológiai és ortopédiai tudományos kutató intézet traumatológiai klinikáján. — Százhatvanöt betegen végeztünk megfigyelést, akiket alkar-, váll-, comb- és lábszárcsonttöréssel kezeltek. A kutatások bebizonyították, hogy a mumio-készítmény nemcsak megjavította a megváltozott vérképet az operáció után, hanem normalizálta is azt. Ezenkvül a mumiot kapott betegek közérzete jelentősen nxegjavuit, jobban aludtak, nőtt az étvagyuk, csökkentek fájdalmaik a törés helyén. — korábban nyerték vissza munkaképességüket. — Alkalmazták-e a mumiot az ország más klinikáin is? — Igen, a központi traumatológiai és ortopédiai intézetből annak idején azzal a kéréssel fordultak hozzánk, küldjünk ilyen „csodabalzsamot”, hogy azt a klinikán kipróbálhassák. Mumiot adtak például Va- lerij Brumelnek, a híres magasugrónak is, amikor eltörte a lábát. — Ki foglalkozik még ennek a balzsamnak a tanulmányozásával? — A mumio nagyszerű tulajdonságairól már sokan több ízben meggyőződtek és most a Szovjetunióban számos olyan lelkes híve van, akik számára a mumio gyűjtése, felkutatása — sajátos sporttá, szórakozássá vált, — pedig az önmagában komoly tudományos kutatások tárgya. L. Hamagajeva Az Utóbbi időben egyre több mezőgazdasági nagyüzem figyelme terelődik a nagyobb mélységű thermál- kutak felé, amelyeknél elsősorban a melegenergiát hasznosítják. Sok alföldi fürdő is úgy jött létre, hogy az értékes ásványi anyagok kutatására lefúrt kutakból nyert melegvizet az orvosi vélemény gyógyhatásúnak minősítette. Az ilyen kutak nagy hátránya volt hosszú ideig, hogy a forró vízből kiváló aragonit, vagy egyszerűbb néven vízkő, a kút termelő csövét és a vezetékrendszert fokozatosan elzárta. Ma már számos új és hatásos megoldás ismeretes a vízkő kiválás teljes megszüntetésére is. Így a fúróberendezéssel végezhető, nagyon költséges kútkar- bantartási munkákra nincs többé szükség. A nagy mélységű kutakból nyert melegvizet jelenleg még csak üvegházak fűtésére használják, emiatt a kihasználása is csak szezonjellegű. A kút nyári termelése legtöbb helyen haszontalanul vész el, mert leállításuk után az újraindítás meglehetősen körülményes. Berekfürdőn, Karcagon, Zagyvarékason is sok melegvíz ömlik haszontalanul az árokba, pedig a föld alatti készlet a legtöbb esetben nem korlátlan. Csak annyinak a kitermelését lenne szabad megengedni, ami hasznosításra is kerül. A kutak termelését egy bizonyos határon belül hozamkorlátozó szűkítővei Is lehet csökkenteni a kút leállásának veszélye nél* kük — Fekete —< Az információk áruháza Információéhség..Való igaz, úgyszólván alig múlik el tudományos vagy műszaki, gazdasági tanácskozás, hogy az előadók ne hivatkoznának rá; meg kell adni. az utóbbi években valóban nagy gyorsasággal hódít teret ez a fogalom, illetve az, amit takar. Az is tény, hogy a gazdasági reform tovább növelte az adatéhséget, hiszen a hatékonyabb termelés, az „életképesebb” tervezés érdekében nélkülözhetetlen bizonyos alternatívák kidolgozása a vállaltoknál, amelyek sokkalta kevesebb direktívát kapnak fölülről, mint korábban. S mégis: mintha kevéssé lennének kiváncsiak a szakemberek a legfejlettebb államok kutatási jelentései iránt! Legalábbis ezt mondják az információk legfőbb Áruházában. az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központban. Sőt azt is hozzáteszik: mivel a világpiacon egyre drágulnak a könyvek és folyóiratok, meggondolandó és főként megrostálandó, mit vásárolnak meg a közeljövőben. 283 ezer kötet könyv Külsőre hasonlít a Vígszínházra a központ épülete; nem véletlenül, hiszen Károlyi István gróf egykori palotáját ugyanazok emelték, akik a Vígszínházát. Belül azonban minden a tudományt, a műszaki fejlődést szolgálja: nem kevesebb, mint 283 ezer kötet könyv, 344 ezer fordítás tartozik a könyvtár állományába. Tavaly 5109 folyóiratot járattak a világ minden részéből — ugyan hány millió és millió információ sokasodik e folyóiratok hasábjain? S főként: ki győzné e töméntelen áradatot akár csak hozzávetőleg is figyelemmel kisérni? Ilyen kutató nincs, de nem is kell. hogy legyen. Azért vannak az úgynevezett tartal mi kivonatok, hogy elkalauzoljanak az adatdzsungelben. íme. ismét egy statisztikai számsor: 1969-ben 2200 külföldi szakfolyóiratból, 100 magyar folyóiratból, továbbá kutatási jelentésekből, szabványokból, kongresszusi beszámolókból és monográfiákból 83 795 magyar nyelvű referátumot és 41 033 címfordítást készített a majd 400 belső és a két és félezer külső munkatárs. Impozáns méretek, kétségtelen, s ezek már igényt jeleznek. hiszen jobbára megrendelésre dolgoznak. így a különféle üzemek fölkérésére I 308 000 oldal fordításmásolatot küldtek szét az ország minden részébe, hiszen az OMKDK tevékenységével behálózza az egész magyar ipart. Ha tehát valamely vállalat levélben megkér egy könyvet — megkapja. Ügy-, nevezett könyvtárközi kapcsolatban állnak valamennyi megyei könyvtárral. A fejlesztési igazgatóság az üzemek műszaki könyvtárait módszertani körlevelekkel, tanácsadással, oktatással segíti. Gyorsindex S ha valaki néni könyvre, hanem folyóiratra, pontosabban valamely cikkre kíváncsi? Megindították „Gyorsindex” szolgáltatásaikat, méghozzá négy témában: a számítástechnika. az automatizálás, a korrózió^ károk, valamint az ellenük való védekezés, továbbá az építéstervezés témakörében. A havonta, vagy kéthetente megjelenő négy sorozat elektronikus adatfeldolgozó berendezések segítségével készül. A szegedi tudományegyetem Minszki 22 típusú számítógépét használják föl e célra; költséges utaztatásról van szó tehát, computer-kapacitás azonban pillanatnyilag csak Szegeden van. Mi a lényege a „Gyors- index”-nek? Az, hogy a szakember közvetlenül oda lapozhat benne, ahol betűrendben a munkájához szükséges fogalom megtalálható! A szövegkörnyezetből meg tudja ítélni, hogy valamely témát, a kérdéses közlemény valóban abból a szempontból tárgyal-e, amire kiváncsi. Ha igen: az index-sor végén található kód segítségével a kiválasztott cikk már minden további nélkül beszerezhető, lefordíttatható. Évente 12 ezer új könyv A csereforgalmon kívül 6,5 millió forint értékű munkát vásárolt 1969-ben az OMKDK — amelynek csupán a könyvtárát 110 ezer ember — főként mérnök és technikus — kereste föl. Évről-évre átlag 12 ezer új könyvvel gyarapodik az állomány — tavaly ennél is többet, 13 és félezer műszaki könyvet vásároltak. Sajátos „ága” a szolgáltatásoknak a Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ létrehívása. Itt Franciaország műszaki kultúrájáról nyerhet Képet, szerezhet információt az érdeklődő. Hagyományos éa a legmodernebb utak: van tehát miből válogatni, egyszóval ama sokat hangoztatott adatéhség csillapítására bőséges a lehetőség. Igaz, drágulnak a beszerzendő könyvek, * ennek megfelelően az információ-igény kielégítésének módjai, mégis rákényszerül valamennyi szakember és vállalat, hogy lépést tartson a leghala- dottabb technikával. Keresztényi Nándor Az elektronikus tolmács Az elektronikus számítógépek az elmúlt két évtized során szédületes karriert futottak be. Sokirányú alkalmazhatóságukat már idejekorán felismerték, s ennek sok látványos, hasznos eredményt köszönhetünk. Többek között arra is gondoltak, hogy esetleg fel lehetne használni e rendszereket a fordítás, a tolmácsolás „gépesítése” szolgálatában is. E témában a kezdeti próbálkozások nem sok eredményt hoztak, így a kutatók egy időre elkedvetlenedtek. Egyedül a japánok nem adták fel a reményt, s szívós munkájuk nem is volt eredménytelen. Mintegy hat évvel ezelőtt a Kyoto Egyetem kutatólaboratóriumában kezdték meg azokat a kísérleteket, amelyek az elektronikus számítógépek fordítási feladatok elvégzésére történő átalaiutásá- ra irányultak. Egy professzor vezetésével folytak a kutatások. amelyek eredményeként négy év alatt sikerült olyan típust kialakítani, ami az írott angol szöveget — a betáplált programozás értelmében — japánra tudta fordítani. A gép memóriaegysége több mint 10 000 angol szót és az ennek megfelelő japán jelentést programozták be, s „megtanították” a legfontosabb nyelvtani kapcsolatokat, s szabályokat is. A gép egyes példányait kifejezetten egy-egy műszaki szakterület szakszavaival programozták be, s így az hasznos segítséget nyújtott a műszaki-tudományos információcsere során. Felmerült a kérdés, hogy nem lehetne-e olyan megoldást találni, amelynél a gép nemcsak az írott szöveget ismeri fel, hanem a beolvasott vagy bediktált szöveget is fel tudja dolgozni. Hosszú ideig az késleltette a megoldást, hogy a beszélők többsége nem a gépbe táplált programnak megfelelően használta az angol vagy japán nyelvtant. Itt derült ki, hogy az élő nyelvben milyen komoly nyelvtani hibákat követnek el még azok is, akiit úgy hiszik, hogy anyanyelvűket jól beszélik. A japán kutatók még ezután sem adták fel a reményt, ennek köszönhető, hogy nemrégiben sikerült kialakítaniuk az első olyan elektronikus rendszert, amely az angol szövegeket nemcsak lefordítja, hanem kívánságra nyomban be is olvassa a japán nyelvű változatot egy magnetofonba. Ez már valóban bámulatos eredmény! Magát a fordítógépet elektronikus számítógépből és ún. olvasórendszerből építették fel. Az olvasórendszer a lyukszalagra vett angol szöveget a gép számára „érthetőbb” jelekké alakítja át, majd betáplálja a számítógépbe. A fordítógép egy húsz szavas angol mondatot 30 másodperc alatt fordít le japán nyelvre. Ma már több tökéletesítéssel elérték azt is, hogy a gép mintegy 900 fontosabb angol nyelvben használatos nyelvtani szabályt ismer és alkalmaz. Ugyancsak mintegy 500 japán nyelvtani szabályt programozva be, megkísérelték a visszafelé, azaz japánról angolra történő fordítást is. Ezzel egy ún. szinkron tolmácsot akartak kialakítani, amely egyenletes biztonsággal végzi feladatát, nem „fárad el”, s kívánságra fordítás közben jegyzi mindazt, amit hali s amit fordít. Ez a kombináció meg csak most halad a tökéletesedés felé. Az ilyen rendszer végleges kialakítása forradalmasítaná a nemzetközi tudományos érintkezést. A gép a különböző szavakat, hangokat egy előre betáplált magnetofon szalag megfelelő elemének kiválasztásával, vagy az éppen aktuális sző, kifejezés mondat megkeresésével közli. N. P. j
