Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
1970. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP j 5 150 millió — 100 falu 100 könyvtár Irta: Kiss Jenő, az Országos Népművelési Tanács titkára A felszabadulási évforduló gazdag kulturális programjából, a bemutatók, fesztiválok, pályázatok és vetélkedők sorából kiemelkedik az egész országot átfogó száz falu száz könyvtár mozgalom., Az Országos Népművelési Tanács 1969. augusztus 20-án hirdette meg és három hónap alatt 261 község jelentette részvételi szándékát a megyei népművelési tanácsoknak. Az ONT február 23-i döntése a jelentkezések elbírálásáról, illetve a központi támogatás felosztásáról nem az akció lezárását jelenti, de alkalom az eddigi eredmények összegezésére és a további tennivalók számbavételére. A mozgalom a falvak lakossága, a társadalmi, állami és gazdasági szervek erejét összefogva, a kis települések művelődési lehetőségeinek javításával, 100 faluban új könyvtár létesítésével kívánta méltóan és maradandó módon ünnepelni a 25 éves évfordulót Az összefogás — és ez az egyik legfőbb eredménye — a mozgalom minden szakaszában érvényesült. A központi támogatási alapot a társadalmi és tömegszervezetek, a minisztériumok és országos főhatóságok adták össze, közöttük olyan szervek (pl. a SZOT, a Fővárosi Tanács), amelynek „saját” kulturális feladataik is sok gondot adnak. Jelentkezett a Déryné Színház, hogy az avatási ünnepségen előadást ad a működési területén létesülő intézményeknek. A Képzőművészek Szövetségének tagjai pedig műalkotásokat ajánlanak fel az új klubkönyvtáraknak. A falvakban a termelőszövetkezetek és a tanácsok, a .fogyasztási-, a kisipari szövetkezetek és a vállalatok a KISZ és a népfront, a lakosság minden rétegének összefogása tette lehetővé, hogy 150,5 millió forintot fordítsanak a tervezett intézmények létesítésére. A megyékben — a népművelési tanácsok szervezésében — megyei alapok születtek (pl Pestben Tolnában) a központi támogatásban nem részesülő intézmények berendezéssel való segítésére. Hajdúban a megyei szervezetek felhívására az ÁFÉSZ-ek berendezési tárgyakkal, a kisipari szövetkezetek az építés soronkívüli és jó minőségű elvégzésével segítik az emlékkönyvtárakat. A jelentkezett községek több mint a felében eddig nem volt művelődési intézmény, illetve a meglevő nem volt alkalmas a feladatok ellátására. A mozgalom tehát a kulturális „fehér foltok” felszámolását is segíti, éppen ott, ahol a legtöbb a gond és a legnehezebb az előrelépés: a művelődési szempontból hátrányos helyzetben levő megyékben és az apró falvakban. Több mint 50 községben eddig más célt szolgáló helyiséget, épületet (pl. az összevonások folytán megszűnt tanácsházat, feleslegessé vált szolgálati lakásokat, körzetesítés révén megszűnt iskolákat) alakítanak át könyvtárrá, klubkönyvtárrá. Közel 80 község tervezi az eddig korszerűtlen (csupán nagyteremből álló, a célnak meg nem felelő) művelődési intézmény felújítását, jelentős korszerűsítését Majdnem 100 a teljesen új, most létesülő klubkönyvtár, illetve könyvtár; sok közülük a leendő nagyobb művelődési intézmény első ütemeként épül. Az ONT a központi alapot 100 község intézménye között osztotta fel: berendezésre, felszerelésre, az induló könyv- állomány biztosítására. Ezek 40—200 ezer forintot kapnak berendezésre és 10—70 ezret könyvbeszerzésre; a lakosság számától, az intézmény nagyságától, a helyi erőforrások mértékétől függően. Ez az összeg biztosítja, hogy a fel- szabadulási. emlékkönyvtá- r^taiak külsőségükben, működési feltételeikben is méltóan képviseljék az évforduló jelentőségét, például szolgáljanak a hasonló intézményeknek. Ezért nem lehetett az összeget valamennyi jelentkező között egyenlő arányban elosztani, ahogy azt több megyében is javasolták. A megyék sem egyenlő arányban részesültek támogatásban. Nehéz is lett volna a 100 „támogatott” intézményt a szokásos szempontok (a megye lélekszáma, települések száma stb.) figyelembevételével igazságosan 19 felé osztani. Méltányos, ha a központi támogatás azokat segíti, akik a legnagyobb helyi erőt mozgatták meg. Hogy egy-egy megye három vagy éppen nyolc intézménynek kapott berendezést, abban elsősorban ez, valamint a hátrányos helyzetben levő és aprófalvas megyék támogatásának — a felhívás céljából következő — szándéka fejeződik ki. A jelentkezett városokat, nagyközségeket sem azért kellett figyelmen kívül hagyni, mintha ott nem lennének kulturális gondok, vagy közöttük méltó jelentkezők, hanem azért, mert ez a mozgalom a kis falvak segítését tekintette feladatának. A támogatás egyik lényeges feltétele volt, hogy a tervezett új intézmény valóban korszerű, a mai követelményeknek megfelelő, vagy azokat megközelítő legyen. Az előzetes vizsgálatok során több esetben is el kellett tekinteni egy-egy intézmény javasolásától, mivel nem felelt meg a mai igényeknek. Ha son 1 óképpen kizáró ok volt. ha az építés évekkel ezelőtt kezdődött vagy nem fejeződik be az évforduló esztendejében. Remélhetőleg ezek az intézmények is felépülnek, de felszabadulási emlékkönyvtárrá való minősítésük az akció hitelét rontotta volna. A berendezés és felszerelés költségei hamarosan megérkeznek a megyékbe és ez meggyorsíthatja az intézmények befejezését Egyharma- duknak avatását április 4-re tervezik, a többinek a befejezése áthúzódik az év második felére. A mozgalomban résztvevő szervezeteknek. községeknek most az építés befejezésére kell ösz- szefogniok erejüket. Ismerve az építkezés nehézségeit, ez sem lesz könnyű feladat. Az avatás után pedig következik a munka. A működési költségek folyamatos biztosítása. az induló könyvállomány rendszeres gyarapítása, az eleven kulturális élet megteremtése ugyanolyan összefogást igényel a jövőre is, mint amilyen a létesítésben megnyilvánult. Ma még nem lehet látni, hogy a mozgalom kerefében hány „Felszabadulási Emlékkönyvtár” épül fel. Száznál mindenképpen több. hiszen a megyei alapokból támogatott és a pusztán helyi erőből épülők is joggal tartanak igényt erre a címre. A jubileumi év végéig hátralévő 9 és fél hónap még sok lehetőséget nyújt, sok féligkész intézményt juttathat el a befejezésig. A mozgalomban résztvevő községek méltó módját választották a nagy történelmi évforduló megünneplésének. Korszerű művelődési intézményük minden használóját, a falu minden lakosát emlékeztetni fogja az évfordulóra. Meg arra is, hogy ha jó a cél, méltó az alkalom, a központi helyi elképzelések találkoznak. van lehetőség az erők összefogására, meg lehet találni a módját, hogy sokféle szervezet együttesen segítse a falu művelődését A közművelődés jövőjét U» letően ez a „Száz falu — száz könyvtár” mozgalom legfőbb tanulsága. Bemutatjuk: új városainkat Földes Ferenc születése 60. évfordulóján Holnap lenne hatvan éves Földes Ferenc, akiről a fiatalabbak közül sokan annyit tudnak csupán, hogy a háborút előtti Magyarországon tanulmányokat, cikkeket írt a város és a falu dolgozó népének kulturális helyzetéről, életkörülményeiről, művelődési viszonyairól s ezért azok között tartják őt számon akik a szocialista nevelés előfutárai voltak hazánkban. A fasiszta embertelenség harminckét esztendős korában valamelyik Ukrajnába hajszolt büntetőszázad fe- gyenctelepén oltotta ki életét, annak az emlékezetesen szép megjelenésű, kisportolt, mutatós férfinak. aki ifjú éveiben megszerzett nagy tudásával, fáradhatatlan lettrekészségével, emberségével mindenkire nagy hatással volt, aki csak ismerte. Édesapja a haladó gondolkodású értelmiségi, 1919-ben a forradalom oldalára állt s fia nevelését úgy irányította, hogy ő is a nép szolgálatának szentelje életét, tudását. A párizsi Sorbonne-on és a bolognai egyetemen tanult, doktorátust szerzett, egy ideig Párizsban élt. Amikor jó oka lett volna rá, hogy kint maradjon, nagyobb biztonságban éljen mint itthon, ahol a fasizmus egyre vérszomjasabban vetette rá magát minden erkölcsi értékre, a demokrácia és „ haladás valamennyi intézményére és szószólójára, hazajött, hogy életét kockáztatva segítsen útját állni a végzetnek. A szovjetellenes háború kitörésének évében jelent meg Budapesten „A munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon” című kötete. Ezt követően tollal és élőszóval, szervezőképességét latba vetve küzdött, a függetlenségi mozgalom, a háborúellenes harc élvonalában. Tagja volt a Történelmi Emlékbizottságnak, egyike azoknak a kommunista vezetőknek. akiknek a népfrontpolitika vérükké vált. 1942-ben a március 15-i háborúellenes függetlenségi tüntetés után, — melynek sikere nagymértékben volt köszönhető az ő odaadó fáradhatatlan munkájának is — elhurcolták, a biztos pusztulásba taszították. Halálával egy olyan életút tört ketté, amely, ha folytatódik, általa népünk és hazánk sok értékes művel, maradandó cselekedettel gazdagodott volna, Y. F. Hogyan lesz a faluból város? Könnyűnek látszik a felelet erre a kérdésre: — hát úgy, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatot hoz a várossá nyilvánításról. Mégsem ilyen egyszerű mindez, hiszen az Elnöki Tanács határozata csupán egy megindult folyamatnak adja meg a jóváhagyást. Még csak attól sem lesz város egy nagyobb lakott helységből, — hogy az odavalósiak szeretnék megkapni a magasabb rangot. Legalább száz hely van az országban, ahol a helybeliek, sőt még a környékben lakók is úgy mondják: „a városba megyek”, —> vagy: „a városban lakom”. Valóságos városaink száma pedig mindeddig összesen 73. Ez év április 1-től ez a szám hárommal emelkedik. — Az „új” városok: Kisvárda, Dombóvár és Százhalombatta. (A 73, illetve 76 között van Budapest és a négy megyei jogú város: Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged). Valamikor régen, a múlt század közepétől egészen a felszabadulásig — vagyoni rangot jelentett a városban lakás. Nemcsak egyszerűen azért, mert a tehetősebb polgár húzódott városokba, hanem — és elsősorban — azért, mert a városi közigazgatás magas költségeit a helybelieknek kellett fizetniük. Többnyire a képviselő- testületé, városi „rendezett” tanácsé volt a döntés joga: ha vállalták a nagyobb terheket, a felsőbb szervek megadták nekik a városi jogot, ha nem vállalták — megmaradtak falusiaknak. Elönyohhel jár Városban lakni —r mi tagadás — ma előnyökkel jár. Elsősorban azért, mert a megyék a hozzájuk tartozó városokat igyekeznek jobban fejleszteni. Lakásépítkezésekbe, közművesítésbe, kulturális jellegű beruházásba szívesebben fognak városban, mint falun. Az igazgatás.is megváltozik. A községi, egyszerű igazgatási szervezet helyére szakágazati feladatok ellátására alkalmas, osztályokra tagozódó szervezet áll. Mindez azonban még mindig nem ad választ bevezetőben feltett kérdésünkre: hogyan lesz manapság város a faluból. Amikor egy községnek városi rangra emelése szóba- kerül, az ezzel foglalkozó hivatalokban — a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályán, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban, SOPHIA LOREH KISFIÁVAL Szülése óta először hívta meg a sajtót XVI. századbeli, Róma melletti kastélyába Sophia Loren, bogy bemutassa nekik az ifjabbik Carlot. Az alkalom: most kerül sor a Napraforgó című szovjet—olasz kooprodukciós film (rendezte: Vittorio de Sica, főszereplők: Loren és Mastroian- ni) világpremierjére a római operaházban. (Telefoto—AP —MTI—KS) a Központi Statisztikai Hivatalban és számos más helyen —. összevetik a legfontosabb adatokat. Mennyire városias a szóbakerült település, hogyan, milyen arány-« ban növekszik a lakossági mennyire iparosított vagy iparosodó helységről van sz<?>, s az összes kereső köztil mennyien dolgoznak az iparban, mekkora a jövendő város kereskedelmi, oktatási, és egészségügyi vonzása — azaz: mekkora az egy lakosra jutó évi kiskereskedelmi •forgalom, hányán járnak ott középiskolába és hány beteget tud befogadni a kórház. Számításba jön még az is, hogy mennyi a leendő városban a vízvezeték és a csatorna, hány kilométernyi burkolt útja van. S mert a megfelelő szántét természetesen nem minden nagyközség éri el egyszerre — még csak évtizedben vagy emberöltőben számolva sem — azért kerül most sor Kisváráéra, Dombóvárra és Százhalombattára. Dombóvár Az ábécé és a lakosság számának sorrendjében első Dombóvár. Jelenleg 15 400 lakosa van, s közülük 3875- en dolgoznak az iparban. Ennél is nagyobb azonban a közlekedésben dolgozók aránya: néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a közlekedésben a lakosság 20.2, az iparban 19.8 százaléka dolgozott. Az új város — mint neve is mutatja — ó, azaz régi település. A Kapos völgyében, a mai Tolna megye délnyugati részén fekszik. A történelem előtti időkben is éltek már itt emberek, ezt bizonyítják az ásatások során előkerült régészeti kincsek. Az avarok földvárat emeltek ezen a helyen, annak megmaradt dombjára épült az Árpádházi királyok egyik vára (Domb-óvár). Később török pusztította lakosságát, s mikor végleg eltakarodtak az ozmán hadak, mindössze 278 lelket számláltak a mai Dombóvár helyén állott faluban. Fejlődésnek akkor indult — a múlt század második felében —, amikor elérkezett ide a vasút. Azóta is fontos vasúti csomópont, s mint ilyen, további nagy fejlődés előtt áll. Ehhez a fejlődéshez nyújt segítséget a várossá alakulás. Kisvárda Kisvárda a három új város közül a legvárosiasabb. Emeletes házai, aszfaltozott utcái mellett azzá teszi a most épülő új vízvezetéki és csatornahálózat, a korszerűsített közvilágítás is. De nem kevésbé az is. hogy a 13 800 lakost számláló új város kereskedelmi vonzásába több mint 71 ezer fő tartozik — (Dombóváron 24 700), az egv egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom pedig 14 600 forint (Dombóváron 11 500). 42 község tartozik vonzási körébe. Itt is a vár őrzi a legrégibb emlékeket. A Gut-keled nemzetségből való Várday- család valószínűleg már 1280- ban a mai Kisvárda várában lakott, piacát 1370-ből fennmaradt írásos emlék ..Forum Werda” néven említi. A reformáció és ellenreformáció harcaiban többször is elpusztult, 1670-ben és 1830-ban tűzvész pusztította, 1944-ben pedig a fasiszta barbárság ritkította meg lakosságát, any- nyira, hogy a II. világháború előtti lélekszámot csak az 1950-es években érte el ismét. A hetvenedik járási jogú városnak először Mátyás király adta meg a városi rangot 1469-ben. Ipar híján újra faluvá szürkült, de most új fejlődés indult Kisvárdán. Az öntödei Vállalat 1200 fővel dolgozik, a Bútoripari Vállalat 250-et, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvárdai üzemében pedig 600-an jutnak munkaalkalomhoz, többségben nők. » Ssáxhalombatta Az új városok közül — névsorban is, lakosságszámban is —■ Százhalombatta a harmadik. Nevének első felét Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője onnan származtatja, hogy — állítólag — itt zajlott le a hunok és a rómaiak nagy csatája, amelyben annyian estek el, hogy az életben maradottak el sem tudták temetni a csata áldozatait. Halmokba hordták hát, s éppen száz halom emelkedett így hamarosan a csatamezőn. — Ezt a legendát a történelem nem igazolta — s talán azért maradt csak fenn, — mert Százhalombattának ezenkívül semmi nevezetessége nem volt — egészen 1960-ig. Akkor kezdődött a felvonulás, a nagy építkezésekhez, azóta ért ide a Barátság olajvezeték, felépült a Dunai Kőolajipar és a Dunamenti Hőerőmű két hatalmas üzeme az első lakóteleppel együtt. Jelenleg 7800 lakosa van az új városnak, s a lakosság 51 százaléka dolgozik az iparban. A lakosság száma a következő években az eddigieknél is nagyobb ütemben nő, hiszen az elsőt második és további lakótelepek is követik majd az ötéves tervek során. Város lesz a szocialista magyar vegyi- és energia-ipar egyik legújabb bázisa — amelynek szóra érdemes, régi múltja nincs, történelme szinte csak most kezdődik. S a továbbit már városként éli... Várkonyi Endre A debreceni Közúti Epitő Vállalat 5. sz. Építésvezetősége Szolnok, Verseghy u, 7/c Felvételre keres útépítési munkákban jártas SEGÉDMUNKÁSOKAT, Szolnok, környéki munkahelyre. Jó kereseti lehetőség, 44 órás munkahét. MINDEN SZOMBAT SZABAD. Munkaruhát, védőruhát szükséR szerint, a dolgozók hazaszállítását biztosítjuk. Jelentkezni lehet- Szolnok, Verseghy u. Ve. Telefon: 13—147.
