Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1 forint XXI. évf. 63. sz. 1970. március 15., vasárnap. Nélkülük jobban boldogulunk Á jubileumi 67. kiállításon Tizennyolc termelőszövetkezet, kilenc állami gazdaság képviseli megyénk mezőgazdaságát (Tudósítónktól.) A S7. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és vásár három év után — augusztus 28 és szptember 20 között — újra megnyitja kapuit. Aligha akad mosta­nában taggyűlés, vagy ter­melési tanácskozás, ahol — függetlenül a napirendtől — a legtöbb felszólaló a munkafegyelem hiányossá­gai* ne tenné szóvá Hogyan, a pártbizottságok és az alapszervezetek tagjai a tárgytól eltérően mellébe­szélnek? Nem, akik a mun­kafegyelem egyre több gondot okozó lazulását te­szik szóvá nagyon is élő valóságra, gazdasági, tár­sadalmi életünk egyik alapvető kérdésére hívják fel a figyelmet. Az üvegipar, a gépipar után, az építőiparban is 44 órára csökkentették a munkaidőt, de több épí­tésvezetőségen nem 44 órát, hanem 36-ot, vagy ennél is kevesebbet dolgoznak. Nem hivatalosan, de a vezetőség tudtával és hallgatólagos beleegyezésével. Az embe­rek őszintén elmondják, hogy ma már nemcsak szabad szombatot, hanem ..szabad pénteket” tarta­nak. Sőt, sokan odáig me­részkednek, hogy több munkahelyen divat lett a „su&zterhétfő”. A fiatalok közül sokan nem emlékeznek arra, hogy mi az a suszterhétfő. Ré­gen. talán nem is a .ma­szek világban”, hanem még a céhek idejében vált szo­kássá hogy a cipészek hét­főn nem dolgoztak. Persze, abban az időben a susz­terek vasárnap vásárra jár­tak, Akik jó üzletet csi­náltak, azok hétfőn jo­gosan ünnepeltek, de a többség kényszerből ögyel- gett a kocsmák körül, mert nem volt munkájuk. Nem törődhetünk bele a lógásba, a fegyelmezetlen­ségbe, mert ma már nem kis műhelyben és egyedül dolgoznák az emberek, ha­nem nagyüzemekben és többnyire gépekkel. Ha a darukazelő, a kazánfűtő vagy a gépkocsivezető nem áll munkába, akkor az egész építkezésen, a mű­hely, az üzem mindem ré­szében zavar keletkezik, akik dolgozni és keresni akarnak, azokat is hátráltat­ják. Elég bajunk, gondunk akad nekünk a fegyelme­zetlenségek és lógások nél­kül is. Nincs elegendő ce­ment, vas- és vagonhiány- nyal küszködünk. Sok fel­adatunkhoz képest kevés a jól képzett szakember, a fontos beruházásokra késve érkeznek a gépek és a be­rendezések, ilyen körülmé­nyek mellett, ha jobban ér­tenénk hozzá akkor is ne­héz a munkaszervezés, az „objektív akadályok” mi­att sokszor jelentős több­letköltség merül fel. De ha a szabad péntekekre, a suszterhétfőkre és a sok lógásra gondol az ember, azt kell mondanunk, hogy gyakran saját pénzünk el­lenségei vagyunk. Egy ideig a művezetők és a bérszámfejtők rugalma­san megoldották, hogy va­lamelyest kevés pénz le­gyen azok borítékjában, is, akik éppen hogy csak dol­gozgattak. De a kevéssel ma már senki se éri be, mindenki több forintot akar. Az acélárugyár, az építőipar és a cipőipar nem tud annyit termelni, mint amennyire szükség van. Miből, honnan adjanak több lakást, ruhát, cipőt, ha egyre kevesebbet dol­gozunk. Lehetséges, hogy a nem­zeti jövedelem, a terme­lékenység és gazdasági ha­tékonyság elvont fogalmak, sokan azt mondják, hogy ez nem érdekli a „me- lösit”. De azt mindenki ért­se meg, hogy elosztani csak azt és annyit lehet, ameny- nyit megtermeltünk. Ebből következik, hogy nem magárügy, hanem mind­nyájunk közös érdeke, hogy fegyelem és rend le­gyein a munkahelyeken, mindenki becsületesen dol­gozzék, Mennyien lehetnek azok, akiknek nem használ sem az okos. sem a szép szó és biztatás? A bányáiban, az építőknél, a vasútnál, az autóközűekedésnél, az üveg­es vasdparban, valamint a termelőszövetkezetekben az emberek többsége szor­galmasan, rendesen dolgo­zik. Elenyésző, talán né­hány százalék azok száma, akik fegyelmezetlenek, akik lógnak és akadályozzák a munkát. Nem lenne jobb, ha ezeket be sem. enged­nék a munkahelyékre? Igen. a többség, a ren­des emberek véleménye az, hogy a fegyelmet bomlasz­tó és ezzel, tetemes károkat okozó lógósoknak utolsó figyelmeztetést kell adni, és ha ez sem. használ, ad­ják ki a munkakönyvüket. A Iagtöbb vállalat I igazgatója az üzemvezetők­nek, építésvezetőknek és osztályvezetőknek adta le a fegyelmi jogkört De sok munkahelyen hónapok, sőt talán évék óta egyetlen ló­góst sem bocsátottak el, mert ez népszerűtlen, kel­lemetlen feladat. Ám. a vezetőnek ezt is vállalni beli — a többség, a közös­ség érdekében! Ne tűrjék a fegyelmezetlenséget. a notórius lógósoktól szaba­duljanak meg, mert nélkü­lük jobban boldogulnak. Dr. Fazekas László j Az elmúlt gazdasági év jó eredményei is indokolták, hogy a kiállítás eredmény- bemutatóin résztvenni szán­dékozóknak magasabb köve­telményeket határozott meg a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium. A ki­állításon való részvétel és nem utolsó sorban, az ott elérhető helyezések nagy megtiszteltetést jelentenek a mezőgazdasági üzemek szá­mára. Érthető tehát, hogy a bemutatókon való részvétel­re nagy az érdeklődés. A jelentkezések határideje február 28-án lezárult. A napokban ült össze a me­gyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyán — dr. Kasza Béla osz­tályvezető főmérnök elnök­letével — a megyei bíráló bizottság, hogv döntsön, kik képviseljék megyénk mező- gazdaságát. Megyei szinten kellett dön­teni a növénytermesztési, kertészeti, valamint a mű­szaki újítások és újdonsá­gok eredményeinek kiállí­tásáról. A kiállításira 13 termelőszö­vetkezel, és 9 állami gazda­ság jelentkezett. Növényter­mesztésben tizenkét terme­lőszövetkezet és hat állami gazdaság ért el olyan szin­tet. amellyel nyugodtan ver­senyre kelhetnek az ország többi mezőgazdasági üzemei­vel. Búzából 9 gazdaság kül­di el terményeit. A kiállí­tók között van a tiszaföldvá- ri Lenin Termelőszövetkezet, ahol 2072 holdon 26,5 má­zsás átlagtermést értek el. E termelőszövetkezet tulaj­donában van a 66- Országos K'állítás növénytermesztési „Örökös Vándordíjba. Hazaérkezett Jugoszláviából a magyar pénzügyminiszter Vályi Péter pénzügyminisz­ter hat napos hivatalos jugo­szláviai látogatás után visz- szaérkezett Budapestre. Jugo­szláviában megbeszéléseket folytatott a két ország gaz­dasági és pénzügyi kapcso­latairól. Megemlékezés az iskolákban 1848. március 15-ről Az általános és a középis­kolákban szombaton ország­szerte megemlékeztek az 1848—49-es forradalom és szabadsagharc 122. évfordu­lójáról. A diákok előtt a pe­dagógusok méltatták a forra­Nagy a tét tehát, hogy to­vább kell-e adni ezt a dí­jat, vagy itt marad me­gyénkben. Természetesen egyéb növé­nyekkel is jelentkeztek. Pél­dául kukoricával, melyből 820 holdon 44 mázsás átlag­termést értek el. Ott lesz a mezőhéki Táncsics, a tásza- f öld vári Szabad Nép, a Hé- ki Állami Gazdaság és így tovább. Állattenyésztésből 11 ter­melőszövetkezet és 7 állami gazdaság jelentkezett külön­böző állatfajokkal, a kiállí­tók között van a jászboldog- házi Aranykalász Termelő- szövetkezet, ahol a szarvas­marhatenyésztés nagydíját őrzik. A túrkevei Táncsics Termelőszövetkezet juhásza- ta a felszabadulás óta min­den kiállításon jó ered­ménnyel szerepelt. Most is­mét versenyre kelnek a juh­ién vésztő gazdaságokkal. Az állattenyésztési ered­ményekét, illetőleg a ki­állítandó állatokat közpon­tilag bírálják cl. Kertészeti növényekkel vi­szonylag kevés a jelentkező, mindösszesein 7 mezőgazdasági üzem. Ezek közül egyik leg­jobbnak ígérkező a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet paradicsom termesztése. Jó helyezést várhat a rákóczi- falvai Rákóczi Tsz faisko­lája, valamint a cibakház! Vörös Csillag Tsz szőlőolt­vány iskolája is. A műszaki újítások és új­donságok között szerepel majd a csataszögi Szebb Elei, Termelőszövetkezet görgőseke családja, a Karcagi Állami Gazdaság csővázas juhetetője, valamint Lakatos László ás Baramyi dalmi események jelentősé­gét. Sárközi himestojások húsvélra Sokféle minta és színvalto- zatban festik a hímestojáso- kat Decsen és Bátán a sár­közi népművész asszonyok. Húsvétig 12 000 hímestojást készítenek, részben külföldi megrendelésre. A skandináv államokba függesztőzsinórral ellátott húsvéti tojásokat küldenek. Ezeket a megren­delők kívánságára kevesebb parafinnal bélelik, hogy könnyebbek legyenek. Ottani szokás szerint a hímes tojá­sokat mennyezetre függesz­tett fenyőkoszorú füzérre aggatják. Szovjet est a magyar televízióban Március 25-én szovjet es­t sugároz a magyar tele­vízió. A változatosan szer­kesztett gazdag programban, bevezetésként egy órás ösz- szeállítás ad képet a Szovjet­unió tájairól, majd friss tá­jékoztatás következik a szovjet tudomány legújabb eredményeiről. Ezt követően vidám zenes műsorban lép­József almástermésű gyü­mölcsök érésfokának meg­állapítását vizsgáló készülék. A megyei bírálók egy-két növényfélesóg kivételével a jelentkezőket javasolja kiál­lításra. Reméljük, hogy a korábbi évekhez hasonló jó eredményekkel öregbítik Szolnok megye mezőgazdasá­gának hírnevét. Vágási Kálmán A vidéki városok és fal­vak lakosai, az ipari és me­zőgazdasági üzemek dolgo­zói gazdag programmal ké­szülnek hazánk felszabadu­lása 25. évfordulójának mél­tó megünneplésére. A jubi­leum tiszteletére országszerte díszünnepségeket rendeznek, megkoszorúzzák a leisza­badító szovjet, bolgár, ju­goszláv és román hősök emlékműveit, illetve síremlékeit, kiállítá­sokon szemléltetik a felsza­badulás óta eltelt negyed­század eredményeit Az ország számos városá­ban és községében emlék­műveket, emléktáblákat avatnak az évforduló alkal­mából. Debrecenben nagy­szabású ünnepségen leplezik le Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművésznek a debre­ceni páncéloscsata emlé­két megörökítő alkotását Ugyancsak Pátzay Pál min­tázta meg az Ózdon felava­tandó felszabadulási emlék­művet. Nagyszabású ünnepségen nek fel a szórakoztatás, a neveltetés legjobb szovjet művészei. Ebben a blokkban a cirkusztól az operáig min­denki találhat kedvére valót. Az esti műsor kiemelkedő darabja a Virinea című film, amely a forradalom napjai­ban játszódik, s egy asszony hősiességét mondja el magas művészi színvonalon. A szovjet televízió estjét komolyzenei múvészfilmmel zárják. Magyar mini, maxi és midi a párizsi vásáron A HUNGEXPO rendezésé­ben hét magyar külkereske­delmi vállalat készül az áp­rilisi párizsi vásárra. — A HUNGAROTEX konfekció árui között megtalálható lesz a női divat három változata, a mini, a maxi és a közepes hosszúságú midi. Az ÁRTEX fonott camping-bútorokat, ki­ránduló és piknik-kosarakat, továbbá gyékény-szatyrokat mutat be a kiállítás látoga­tóinak. A HUNGAROCOOP camping-bútorai formaterve­zettek. könnyen összecsukhar tők, kis helyen elférnek, egy­szóval megfelelnek a gép­kocsis szállítás követelmé­nyeinek. Apad a Hármas-Körös — Árad a Tisza A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mezőtúri sza­kaszmérnökségének cibakhá- zi építésvezetősége napok óta másodfokú árvízvédelmi ké­szültséget tart a Hármas- Körösön. Éjjel-nappal 5 kilométeren­ként három műszaki ügyele­tes és egy szolgálatos gátőr figyeli a Tisza—-Körös-zugtól az Öcsöd—Mesterszállásig terjedő mintegy 38—40 kilo­méteres 11-es számú szakasz vízállását. A gátakon megfe­lelő mennyiségű kazlakba rakott árvédelmi rőzsehen- gert tárolnak, amelyet na­gyobb mérvű hullámverés esetén a víz szélére telepíte­nek a partoldal óvására. Er­re ezidáig nem került sor, az enyhe légmozgás még nem okozott a gátoldalra veszé­lyes hullámsást. leplezik le a Kékestetőn emelt felszabadulási emlékművet, amelynek talapzata alatt mintegy 15 000 Heves me­gyei úttörő írásos-képes üze­netét helyezik el az utókor számára. Üj emlékművet avatnak to­vábbá Székesfehérvárott, a szolnoki Tisza-liget. bejá­ratánál. Gyulán. Siklóson, Tamásiban, Füzesabony­ban. Barcson, valamint az országban utolsónak fel­szabadult Nemesmedves községben. Szentgotthárdom a jugoszláv partizánoknak állítanak em­léket A megyeszékhelyeken és más nagyobb városokban — többek között Debrecenben, Egerben, Szolnokon, Mis­kolcon, Zalaegerszegen, Nyír­egyházán. Salgtarjánban, Kis­kunfélegyházán és Kalocsán — nagyszabású dokumentá­ciós kiállításokon szemlélte­tik a megyék, illetve a vá­rosok negyedszázados fejlő­dését. Gépkocsik gyorstisztitása Olasz gyártmányú, Emanuel elnevezésű automata kocsi­mosó építését és szerelését kezdték meg Debrecenben. Ez lesz a Tiszántúl első gyorsmosója: néhány perc alatt tisztára mossa, majd szárítja a személygépkocsi­kat. Márciusban helyezik üzembe. Hordómosó berendezés Hazánkban és külföldön egyaránt nagy gondot okoz az üzemanyagos hordók tisztítá­sa. Ezen a problémán segít Almási Ferencnek, a Kőolaj és Gázipari Tervező Vállalat mérnökének hordómosó be­rendezése. Az új hordómosó csőrendszer és sugármosó se­gítségével vegyszerrel, forró & hideg vízzel egyszerre kí­vül és belül megtisztítja a hordót a szennyeződéstől. Teljesítménye 18 hordó egy óra alatt. A berendezés a Téti Gépja­vító Állomáson elkészült és azt most a fővárosba, az ÁFOR mosótelepére szállít­ják, ahol hathónapos próba- üzemelésnek vetik alá. Egy hét a világpolitikában * Letartóz­tatások Görögországban KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A a OLDALON — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — ~| Á felszabadulás negyedszázados évfordulójának megünneplésére készül az ország

Next

/
Oldalképek
Tartalom