Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-14 / 62. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 14. A Budapesti Kalapgyár Gizella úti telepén korszerű olasz és nyugatnémet gépekkel .világszínvonalra emelték a nyúlszőr tomp és a divatos készáru gyártását. Az idén először a férfi kalapok mellett női divatkalapok is készülnek az üzemben. A nyúlszőr tomp gyártmányok mintegy 30 százaléka tőkés exportra kerül. Képünkön: a kalap karima formázása. (MTI fotó — Balassa Ferenc felvétele.) Az elpazarolt C vitamin Egyik legnagyobb pazarlásunk — különösen influenza- járvány idején, — hogy nem eszünk annyi almát, ameny- nyit lehetne és kellene. Nem is említve tudnillik, azokat az egyéb anyagokat, amelyeknek valóságos gyógyszertára az alma; emésztési zavarok, keringési rendellenességek esetén, stb. Szinte felbecsülhetetlen az az érték, amit az influenza megelőzése szempontjából is annyira fontos C vitamin tartalma képvisel. Hazánkban tavaly több mint 600 000 tonna alma termett. Ez a mennyiség 50— 125 milliárd milligram C vitamint tartalmaz. Mivel napi szükségletünk átlag 50 milligramm, a tavalyi termésből az ország minden egyes lakosára 5000—12 500 milligramm jutott volna, a tavalyi alma tehát egymagában legalább 100, de esetleg 250 napra tudta volna ellátni C vitaminnal minden honfitársunkat csecsemőtől aggastyánig. Szolnoktól délre Rókóczifalvi epizód a hazánk felszabadításában részt vevő román hadsereg harcaiból Mint ismeretes, hazánk felszabadításában, megyénk szabaddá tételében is hősiesen kivették részüket a szovjet hadsereggel vállvetve, a bolgár és román antifasiszta hadseregek. A híres Tudor Vladimirescu hadosztály több helyen kitüntette magát vitézségével, önfeláldozásával, hazánk területén. Megyénkben a déli részen, sok román katona halt hősi halált a Tisza-mente szabadságáért. Emléküket Cserkeszöllőben a Magyar—Román Barátság Tsz neve, s a község határában felállított síremlék is őrzi. A Zrínyi Katonai Könyvkiadó „Értünk is harcoltak” című, nemrég megjelent kiadványából adunk közre megyénket is érintő epizódokat a román hadsereg magyarországi harcai történetéből. A 4. román hadsereg október 25-én lépte át a magyar határt, és a hónap végén elérte a Tisza vonalát Az 1. hadsereg csapatai több irányban tevékenykedtek. A lovashadtest Debrecen felé vonult előre. Debrecen körzetében vívott harcokban a lovashadtest egységein kívül részt vett a 3. hegyivadász hadosztály és a Tudor Vladimirescu önkéntes hadosztály is. A 4. és 7. hadtest a szovjet hadsereg alakulataival együtt hosszú menet után Szentes és Szolnok körzetében került bevetésre. A román csapatok a felsőtiszai átkeléssel hozzávetőlegesen egyidőben, Szolnoktól délre Mindszent, Tiszaug, Tiszainoka körzetében is átkeltek a folyón és folytatták a támadást Budapest irányában. Közben a fasiszták jelentős erőltet vontak össze és tartalékokat képeztek, ami — váltakozó sikerrel — rendkívül szívós harcokat eredményezett. Német műszaki alegységek, 6—7 harckocsi és motor- kerékpáros gyalogság fedezete mellett Szolnoktól délre, a Tisza-kanyarban megközelítették az ott védő román zászlóalj peremvonalát és erős tűz alatt tartva a támpontokat, átjárókat nyitottak az aknamezőkön. Reggel 6 óra 30 perckor az ellenség főerői megkezdték a támadást. A német gépkocsizó gyalogság rohamát 50—60 harckocsi támogatta. Az itt védő román zászlóalj nagy részét megsemmisítették. A hadosztályparancsnok a zászlóalj maradványait kénytelen volt visszavonni Rákóczifal- va község szegélyére, ahol az egyetlen tartalékban levő gya- logcszászlóalj rendezkedett be védelemre. Az egyenlőtlen harc rövid ideig tartott. Az ellenség harckocsikat, köztük Tigris nehéz harckocsikat vetett a harcba a román gyalogság ellen, amelynek jóformán semmiféle páncéltörő eszköze nem volt. Az egyik nehéz légvédelmi üteg, amelynek az volt a feladata, hogy biztosítsa a tiszai átkelőhelyeket az ellenség légicsapásaival szemben, látva a gyalogság nehéz helyzetét, tüzet nyitott a német harckocsikra és kettőt megsemmisített közülük. A küzdelem az erőviszonyok miatt eleve reménytelennek tűnt. Az ellenség egyik tűzcsapásával megsemmisítette a románok két légvédelmi lövegét, Vrinceanu hadnagy ütegparancsnok a két löveg kezelőivel együtt hősi halált halt. A román katonák a közben odaérkezett szovjet harcosokkal együtt rövid idő alatt rendezték soraikat és ellen- támadásba lendültek. Sikerült visszavetni a fasiszta csapatokat. A szovjet parancsnokság dicsérő szavakkal emelte ki a román katonák erőfeszítéseit. A hadműveleti értesítőben a következőket közölték a román katonák magatartásáról: „Bár az ellenség erős védelmi vonallal, sok emberrel és nagy mennyiségű hadianyaggal rendelkezett, a 19. gyalogoshadosztály egységei egász éjszakán át támadtak. Végű lis megtörték a fasiszták ellenállását, a folyópartot megtisztították az ellenségtől, néhány kilométert előrenyomultak és igen kedvező hadállásokat foglaltak el”. Hark Zaharov; Az ejtőernyő nem nyílt ki Megrántottam a gyűrűt és rémültem vettem észre, hogy az ejtőernyő nem nyílt ki. — Két évvel ezelőtt velem’ is történt egy hasonló eset — mondta nyugodtan egy ejtőernyős kislány a szomszéd csoportból, miközben elsuhant mellettem. — És hogyan végződött — érdeklődtem utánaordítva. — Már nem emlékszem pontosan. Ügy tűnik, minden rendbe jött... Már hozzákészültem, hogy megvárom azt a pillanatot, mikor minden rendbe jön. de csodálkozva konstatáltam, hogy az én kis ismerősöm is pontosan olyan módszerrel zuhan, mint én. — Idehallgasson, — kiáltottam neki —, ne legyen már olyan szájtáti! Elfelejtette kinyitni az ernyőjét. — Késleltetett ugrást hajtok végre! — mosolyodott el. — Nagyszerű! — s most én moso- Ivodtam el. — Egyszóval, egy ideig útitársak leszünk. Fenyegető szünet támadt. — Aztán mondja, sokáig fogunk még tuhanni? — kérdeztem, hogy valamiként. feloldjam ezt a kellemetlen álla- ootot. — Nem tudom. Először ugróm ebből i magasságból! — mondta kedélyesen sti társnőm. • — És maga meg van arról győződve, hogy pontosan a kijelölt helyre ugrunk? — érdeklődtem meg tőle minden eshetőségre készen. — Természetesen! Szerintem minden rendben megy! — örvendeztetett meg a barátnőm. — Látja, nézze csak, már itt is van a föld!... — Már? Milyen gyorsan! — jegyeztem meg szárazon és még egy utolsó pillantást vetettem feléje. — Magának kitűnő alakja van, — mondtam neki búcsúzóul. — Nagyon jól áll magának a kezeslábas és úgy általában... nagyon szeretnék még tovább... hogy is mondjam csak... lenni magával, ha szabad ezt mondanom, az égben!... — Nekem is tetszik, hocty magával zuhanhatok együtt — vallotta be becsületesen. — Soha nem felejtem el ezt a napot. — Kár. hogy útjaink most elválnak — jegyeztem meg filozofálva, s férfiasán szembe néztem a közeledő földdel. — Maga oda megy, én meg visszafelé! — Az égre mutattam. — Ha nem lenne ez a bosszantó félreértés, nem gondolkodnék, hanem felajánlanám kezem és szívem. Tartok tőle. hogv ez az ajánlat most kissé könnyelműen hangzik. Természetesen, hivatalos ajánlatot is tehetnék, de mi értelme lenne annak, ha özvegyen érne földet?!. — Valóban el akar venni?!. Akkor mégiscsak próbálja megrántani a kioldógyűrűt! — tanácsolta gyorsan a szeretett lány. — Miért gondolja, hogy még nem próbáltam? — mosolyogtam. — Hiszen láttam, hogy mindent megrángatott, ami csak eszébe jutott, de a kioldógyűrűt nem. Maga túlságosan szórakozott ahhoz, hogy igazi ejtőernyős legyen! — Miért nem mondta ezt nekem korábban? — háborodtam fel, de nem nyúltam a gyűrűhöz. — Rántsa meg! Ne késlekedjen! — kiáltotta útitársnőm. — Nem, először válaszoljon! — ismételtem makacsul és rákacsintottam. — Feleljen, vagy összezúzódunk. — Bizonyára más körülmények között nem is fordított volna rám figyelmet, és a boldogság elkerülte volna! — kiáltotta, ügyesen takarékoskodva minden pillanattal. — Hogy’ merészeli?... Azonnal rántsa meg a gyűrűt!... — Ne essen pánikba! Még nincs a földön! — kiáltottam rá szigorúan, aztán megragadtam a kioldágyűrűt és szörnyű erővel megrántottam. Egy pillanat múlva lágyan földet értünk. Egy csomó rémült ember rohant felénk minden oldalról. — Gyerekek! Ne idegeskedjetek! — kiáltotta nekik örömmel a menyasszonyom. — Megegyeztünk hogy a felesége leszek! Minden rendben! Molnár Sándor fordítása A román külkereskedelem 1969—70-ben A román Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint az ország külkereskedelmi forgalmának volumene 1969-ben körülbelül 8,4 százalékkal volt nagyobb az 1968. évinél. Az export volumene 10,4 százalékkal, az importé 6.5 százalékkal emelkedett. Az ipari termékek hányada az exportban jelenleg körülbelül 85 százalék. A komplett berendezések, gépek és petrolkémiai termékek, a faipari végtermékek és félkésztermékek stb. hányada mintegy 44 százalékot tett ki az 1968. évi 39 százalékkal szemben. A leggyorsabban fejlődő román iparágak megnövekedett nyersanyagigénye folytán az e kategóriához tartozó termékek hányada az import teljes volumenében nagyjából azonos a gépgyártó iparágak termékeivel, azaz körülbelül 45 százalék. Románia jelenleg öt világrész 109 országával tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat, — az 1965. évi 98 országgal szemben. A partnerek mintEGK: monetáris pool A „hatok” miniszteri tanácsa jóváhagyta az úgynevezett „monetáris pool” létesítésére vonatkozó egyezményt A Reuter hangsúlyozza, hogy ez az első nagy lépés „kis Európa” gazdasági és monetáris uniójának létrehozása felé. Az EGK hat országa megállapodás keretében közös mechanizmust hoz létre, rövid lejáratú monetáris segély nyújtására. A megállapodás alapján mindegyik tagország automatikusam a kormányok jóváhagyása nélkül kaphat 1 milliárd dolláros segélyt, amennyiben pénzügyi nehézségekkel küszködik. A fentiekben három hónapra szóló deviza segélyről, van szó. A közös alap Franciaország és Nyugat-Németország egyenként 300 millió. Olaszország 200 millió, Belgium és Hollandia egyenként 100 millió dolláros betétjeiből alakul. Az egyezmény további 1 milliárd dolláros közös alap létesítését is előirányozegy harmadrészével 3—5 éves hosszúlejáratú kereskedelmi szerződéseket és egyezményeket kötött, Ugyanúgy, mint az előző években, a román külkereskedelmi forgalom volumenében a változatlanul első helyen álló szocialista országok hányada elérte az 54,4 százalékot. A gazdaságilag fejlett nyugati országokkal, de ugyanúgy a fejlődő ázsiai, afrikai és Latin-amerikai országokkal való kapcsolatok is pozitív irányban fejlődtek. A román külkereskedelem volumenének növekedése 1970-ben körülbelül 11,5 százalék, de ezen belül az exporté 20,9 százalék lesz. Következésképpen az ország külkereskedelmi mérlege több mint 300 millió deviza-leiaktív egyenleggel fog zárulni. A folyó év végén a külkereskedelmi árucsere volumene az 1965. évinél körülbelül 80 százalékkal nagyobb lesz. A folyó ötéves terv eredetileg 55 százalékot irányzott elő erre az időszakra. ta. Ennek felhasználását a központi bonkok krományzói- nak egyetértésétől teszik függővé. A „hatok” miniszteri tanácsa, gyakorlatilag hármat hagyott jóvá a „kis Európa” monetáris uniójának megteremtését előirányzó „BAR- terv” négy elve közül. Hangsúlyozzák, hogy a minisztereknek ez az állásfoglalása kivételesen politikai színezetű, mert megnyitja a kaput Nyugat-Európa gazdasági és politikai uniója előtt. A miniszterek úgy döntöttek. együtt munkálkodnak az infláció leküzdésében, és egybehangolják az alapvető gazdasági dinamikát az 1971—1975-ös időszakra. Mint jólértesült körök állítják. a gazdaságügyi és pénzügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szelep- megszorítás politikájának alkalmazására lesz szükség az infláció elleni harcban az EGK végrehajtó bizottsága ajánlásainak megfelelően. Az NDK külkereskedelmi kamarájának elnöke, Mur- gott, hosszúlejáratú árucsereforgalmi egyezményt írt alá Párizsban és Londonban is. Nagy-Britanniával hároméves, Franciaországgal most első ízben ötéves időtartamra írtak alá szerződést. Az NDK külkereskedelem össz- tendenciájában a Kelettel folytatott kereskedelem kis mértékű visszaesése és a Nyugattal folytatott kereskedelem kismértékű növekedése figyelhető meg. Moszkvában az NDK és a Szovjetunió együttműködési szerződést írt alá a vegy- j ipar, a kőolajfeldolgozás, a könnyűipar és a kölcsönös hajószállítások fejlesztésére. Építőipari és műanyagfeldolgozó gépsorokra vonatkozó együttműködési szerződések már korábban létrejöttek. Az NDK iparának elutasító magatartását a szovjet gépek átvételére vonatkozólag még nem sikerült áthidalni. A kelet-berlini szovjet gép és berendezés kiállítás csak nagyon keveset változtatott ezen. Az NDK külgazdasági politikájáról A termelés nagyarányú növekedése a szocialista országokban félszeresére emelkedett. — 1969-ben a Vietnami Demokratikus Köztársaság ipara több területen ért el jelentős eredményeket: gyorsult a növekedési ütem, számos fontos ipari létesítményt állítottak helyre, több új kis és középüzemet építettek. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a szocialista országok mezőgazdaságának fejlődése 1969-ben is sikeresnek mondható. A betakarított gabonatermés az előző három év átlagos szintjén volt, Bulgáriában, Magyarországon és Júgoszláviában pedig meghaladta az előző három év átlagát. A gabonafélék terméshozama azonos volt az 1968- as évi terméshozammal (hektáronként 15 métermázsa) vagy ennél valamivel magaA Szocialista Világgazdasági Intézet adatai szerint 1969-ben a KGST-országok ipari termelésének össznöve- kedése 8,2 százalék volt. A KGST-országok többségében 1969-ben az ipari termelés fejlesztési tervét teljesítették, sőt túlteljesítették. 1968-hoz képest az ipari termelés növekedési üteme különösen magas volt Bulgáriában, az NDK-ban és Lengyelországban. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ipari termelése — a nehéz feltételek és a bombázások négy esztendeje alatt (1965—1968), az amerikai agresszorok által okozott súlyos veszteségek ellenére — ugyancsak növekedett az előző időszakhoz képest, és a legdöntőbb iparág — a gépgyártás — termelése más-
