Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

1970. február 14.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

KÜZDELMES

SZÁZADOK

Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez — címmel hely- történeti kutatásban, ismeretterjesztésben és iskolai oktatásban egyaránt jól hasznosítható, színvonalas kiadvány jelent meg Antal Árpád összeállításában, Kaposvári Gyula szerkesztésében.

E kiadvány tartalmazza azokat a forrásokat, melyek egyrészt a Szolnok megyei Levéltár legértékesebb darabjai, vagy máshol Őrzött, de megyénkre is vonatkozó dokumentumok, másrészt jól igazodik az iskolai történelemoktatás követelményeihez. Ezért bizonyára széles körben kedvező visszhangra talál. Feltehetően szívesen forgatnák azok is, akik sem helytörténeti kutatással, sem tanítással nem foglalkoznak, csupán érdekli őket szülőföldjük, a Jászkunság változatos, izgalmas története. Ezért kevés az az 1200 példány, amelyben a kiadvány napvilágot látott. Ízelítőül néhány szemelvényt mutatunk be a megyénk történeti vázlatát a XI. századtól 1950-ig felölelő kiadványból:

ÜJRA TÉL LESZ?

„Ingyen " a Hotel Ifjúságban

I. Géza a garamszentbe- nedeki bencés monostor részére Szolnok környékén is adományozott birtokokat. Ma is meglévő, legrégibb oklevelünk, (ami Szolnokot már lakott helynek említi) szerint:

„...Zounuk mellett a Meter nevű víz felett adtam 15 ház szolganépet a hozzátartozó földdel, amely elég terjedelmes, melyet saját határai határolnak és adtam magát a vizet halá- szásra, amennyiben azon föld határában adódik rá mód.

...Ennek és a fent említett többi falunak meghagytam, hogy az apát részére kaszálják a szénát, azt gyűjtsék össze, az udvart és az udvarházat tartsák jó karban, szállítsák a bort és télen táplálják az apát két lovát.

...A hasatavak pedig, amelyeket, a monostornak adtam, a nagyok és kicsinyek egyaránt, az apát felügyelete alatt legyenek, a halászok pedig: ...lássák el a testvéreket halakkal, hogy azokból élelmez- tessenek. Ezekben az örökségekben pedig, ti. falvakban, szántókban, erdőkben, vadászatokban, vizekben, halastavakban és halászó helyekben, Tétekben és legelőkben, meg a vámokban, valamint a több javakban, amelyekkel Szent Benedek említett monostorát... el tudtam látni, egyetlen ember sem igényelhet magának valami jogot vagy haszonvételt, mivel azokat csak a monostornak és a monostor apátjának hagytam.

' ...A Magyarország területén említett földeken pedig ti. Me- lerben, ...Pélben,... az apát annyi embert helyezhet el ekéstül, amennyit csak akart mert szélesek, hosszúak és nagyok...”A tatárdúlás baljós előjele Batu kán IV. Bélához írott levele, melyben a megyénkben élő kunok is szerepelnek:

„Én a khán, a mennyei király leövete, kinek hatalmat ada a földön a nekem magokat alávetőknek, s az ellenségek elnyomására. Csudálkozom rajtad magyarok királyocskája, hogy miután harminc ízben küldék hozzád követeket, miért nem küldetek senkit visz- sza hozzám azokból, de sem követeidet, sem leveledet hozzám nem küldöd. Tudom, hogy király vagy, gazdag és hatalmas, és sok katonád van, s magad kormányzol nagy országot, s ezért nehezen veted mtz- gadat önkényt alám. Azonban jobb és üdvösebb lenne rád nézve, ha magadat önkényt alám vetnéd. Ezenfelül úgy értesültem, hogy a mi szolgáinkat a kunokat pártfogásod alá befogadtad; azért meghagyom neked, hogy azokat tovább magadnál ne tartsd, s ő miat- tok engemet ellenségeddé ne tégy. Mert a kunoknak köny- nyebb elmenekülni, mint neked, mivel azok házak nélkül sátorokkal járván, kelvén, talán elmenekülhetnek. Te pedig házakban lakván, vannak váraid és városaid; miként fogod kezeimet elkerülni?”

1514-ben Dózsa György kiáltvánnyal fordult Pest és Külső-Szolnok vármegyék népéhez:

„Székely György vitéz katona a keresztesek Istenáldotta népének fejedelme és főkapitá- 7iyHt CffflJc T\/lnavnvrwrtrta

lyának s nem egyúttal az uraknak alattvalója, a Magyarországban, névszerint pedig Pest és Külső Szolnok vármegyében levő városoknak, és falvaknak, együtt és egyenként üdvözletünket! Tudjátok, hogy a hitszegő nemesek ellenünk és egész keresztes-hadunknak ezen szent célú gyülekezete ellen ártani vágyó kezekkel fölkeltek, hogy bennünket üldözzenek, háborgassanak és zavarjanak. Azért is nektek számkivetés és örök büntetés, valamint fejetek és minden javatok elvesztésének ierhe alatt parancsoljuk, hogy rögtön és azonnal, a mint jelen levelünket látjátok, minden késedelem és kifogás nélkül jöjjetek, repüljetek és igyekezzetek Cegléd mezővárosba; és siessetek, hogy így a szent csapat és áldott gyülekezet a nevezett hűtlen és gonosz nemeseknek erejét és kezét korlátolni, megfékezni és megzabolázni tudja. Ha úgy tesztek, jól van; különben a fent írt büntetést vonjátok magatokra. Söf ezzel sem érjük be; hanem saját telketeken kapufélfátokra függesztetünk és akasztatunk fel, nyársba vonatunk, vágyó• notokat elpusztítjuk, és zsákmányra hagyjuk, feleségeiteket és gyermekeiteket pedig megöletjük.’’

Az egri pasa 1654-ben megengedte a jászberényieknek, hogy kivégezzék a boszorkányokat:

„Nemes lelkű emírek mintaképé, hatvani Szandsákbég! (tartson örökké tisztelete).

Szolgáljon tudomásul, hogy ezelőtt Berim város lakosai ide jővén, némely boszorkányok és kártevő emberek felöl panaszt emeltek; s mivel ezeknek megbüntetésére engedélyt kértek tőlünk, kezükbe irat adatott. Most négy boszorkányt fogván el és kerítvén kézre, mivel megölhetésükre engedélyt kértek, ez a rendelet íratott és kézbesíttetett az említett város lakosainak. Hogy az eféle kártékony és ártalmas egyénektől megmenekülhessenek, hitvány szokásaik szerint hadd öljék meg őket s kártékonyságaiktól és bántalmaiktól békében legyenek. Ez ügyben tőlünk engedélyt nyervén, ezentúl a szegény alattvalókat e dolog miatt ne háborgasd, s tőlük egy ak- csét se követelj és azt se engedd, hogy a hatvani emírektől háborgattassanak. E rendelet értelmében cselekedjél. Sábán

24-én 1064. évben. (1654. július 10.’’)

Mattyasovszky Ferencnek az udvari kamarához küldött jelentése szerint ilyen volt Szolnok 1714-ben:

„...A lakosok körülbelül négy évvel ezelőtt kezdték a teljesen elhagyott helyet megszállni, s házaikat felépíteni, úgyhogy mostmár saját otthonuk van. A várat a Tisza s a két részre osztott Zagyva veszi körül, amely folyó a Tiszába ömlik. Sánccal és árokkal, továbbá fenyő-palánkkal megerősítve. Itt van egy elhagyott templom kövekből és téglákból, egykor a törökök által építve. Kétrendbeli baraképület van benne a muskétások számára, újonnan építve gerendákból, még nincs kész teljesen, befedve; ezekben sok katona lakhatik. Három házban a katonatisztek helyezkedtek el családjaikkal. A várparancsnok (commendans) a maga részére épített egy elég i-Z-ivelmes bérét néhány szobából és konyhából. Azonkívül a commendánsé a várban a kocsma s a belső városban egy mészárszék.

A vár és a külsőváros között van egy belső város, sánccal körülvéve. Itt székel egy kapitány császári zsoldon levő magyar lovasaival és gyalogjaival. Itt van a harmincadház, amelyet a harmincados (tricesima- tor) épített saját költségén nyers téglából, elég alkalmas épület. A sóraktár is itt van, mellette egy nagyobb ház, újonnan építve, téglából, zsindellyel fedve, istállókkal. Egy magtár is van Őfelsége költségén emelve, égetett téglából, zsindellyel fedve. Ez a város- rékz áll három utcából.

A harmadik városrész a külsőváros (mai Belváros), itt a Tisza partján van Salvator — tartományi franciskanusoknak egy faházuk, amelyben jelenleg három atya és egy laikus székel, közülük egy német a várban levő kápolnát vezeti. Van egy hitvány (vilis) templomuk is, hosszú istállóformájú, sövényből, nincs kipadozva, náddal van fedve. E városrészben laknak a sóhivatali tisztviselők, fa vagy vályogházakban, továbbá a harmincados alkalmazottai is. Van itt még egy serfőzőház, amelyet saját költségén épített egy serfőzö előző évben, pálinkát is főz. Mellette van egy zsemlesütő (pistor se- melarius). A külvároson túl van két téglaégető; az egyik már előbb állt, a másikat a harmincados építtette. Ez a városrész áll 4 utcából. Mészárszékük és vendéglőjük is van, ahol körösi bort mérnek...”

A II. világháború Szolnokon is nagy' pusztítást okozott. Egy 1944. november 28-i jelentés szerint:

. „Népesség.

Szolnok város lakosságának lélekszámú az 1941. évi nép- számlálás adatai szerint 42 008 volt. Jelenlegi népessége 10 000 főre becsülhető a közellátási adat bejelentések alapján. A lakosság nagy része a Szolho- kot ért sokszori légitámadás elöl menekült el még június, július hónapokban, majd köz- igazgatási kiürítés folytán csökkent a lakosság létszáma, visszaköltözésük azonban folya_ matban van.

Nemzetiség.

Szolnok város lakossága általában szinmagyar. Más nemzetiségű csak elvétve fordul elő, jelenlegi helyzetben a nem magyar honos, illetve a nem magyar anyanyelvű létszáma 50—60 főre tehető, akik között bolgárok, tótok stb. fordulnak elő aránylag legnagyobb számmal.

Hidak.

Szolnok város területén a következő hidak voltak, illetve vannajc. A közúti Tisza híd, amely a várost a Tisza part mellett, a tisznátúli résszel köti össze. Ezt a hidat a németek október hó 25-én este felrobbantották.

Közúti Zagyva híd, mely a várost az úgynevezett várral köti össze, ez a híd ép és sértetlen.

Zagyva vasúti híd, ezt felrobbantották, de időközben t\elyre állították.

Szolnokhoz közel van az úgynevezett szajoli vasúti híd, mely Törökszentmiklós községhez tartozik, ezt a légitámadások során bombatalálat érte és átmenetileg hasznavehetetlenné vált, majd a németek használhatóvá tették, de kivonulásukkor felrobbantották.

Házak.

Szolnok város területén kb. 7000 lakóház volt, ebből a várost ért légitámadások kb. 1000 lakóházat rommálőttek vagy teljesen lakhatatlanná tették, további 1500 lakóház pedig jelentősen megrongálódott.

Szolnok 1944. évi november hó 28.”

Szolnokon ma 18 900 lakás van, s 61 400-an élnek. Üzemeibe a környékről is járnak dolSorra kopogtattam a Hotel Ifjúság földszinti vendégszobáinak ajtaján. Az elegáns szállóban tíz napig üdülő, hetvenöt fiatal, Szolnok megyei CSÉB tagot kerestem. Hiába próbálkoztam, mindenütt zárt ajtók fogadtak.

— Kit tetszik keresni? — Szólított meg végül az egyik takarító asszony. — A fiaAz emeleten több szerencsém volt, kinyílt egy ajtó, a szobában ketten rádióztak. Társaikat kicsalogatta a verőfényes délelőtt, a városban sétáltak.

— Mi sem aludtunk már, csak a mai délelőttöt csendes pihenésre szántuk, mert estére megint lesz egy kiruccanásunk, a budafoki borkatakombába — mondja Járdán Margit, aki a tiszafüredi Szabad Nép Tsz-ben dolgozik.

— Meg kicsit bele is fáradtunk a rengeteg élménybe, látnivalóba — veszi át a szót karcagi barátnője, Erdélyi Julika. — Én most vagyok először Pesten és mindent szeretnék megnézni. Erre a programunk lehetőséget is biztosít. Voltunk már a Népstadionban, a Városligetben, az állatkert— Az üdültetést, amely a biztosítási napok első rendezvénye, az Állami Biztosító megyei fiókja finanszírozza, azoknak a termelő- szövetkezetekben, ktsz-ekben dolgozó fiatalok részére, akik tagjai a csoportos életbiztosí(Tudósítónktól.)

összevont taggyűlést tartott a kisújszállási Vöröskereszt szervezete. Hegedűs Endre titkár, az elmúlt év munkáját értékelve — többek között — a következőkről számolt be:

— Városunkban tíz alapszervezet működik. Nagy eredménynek tartjuk, hogy mind a négy termelőszövetkezetben külön alapszervezetünk van, hasonlóan a jelentősebb ipari munkahelyekhez Egészségügyi felvilágosító munkánkhoz sok segítséget kaptunk a párt- és a tanácsi szerveken kívül a nőtanácstól. A TIT-tel való együttműködés is eredményes volt; több tanfolyamot, előadássotalok vagy városnézésen vannak, vagy alusznak még. Tegnap volt az ismerkedési estjük. Miért is keresi őket? Igen? Az újságtól? Hát akkor, hadd dicsérjem meg a csoportot Nagyon rendes, tiszta társaság Alig hagynak maguk után valami takarí- tanivalót

ben, a Gellérthegyen, a Margitszigeten. Végigvezettek miniket a Vörös Csillag Traktorgyárban, s megnéztük már a budai várat. Holnap a Thália Színházba van jegyünk, az Akiért a harang szól című színdarabra. Vasárnap este farsangi bálunk lesz a Dunapart kávéházban, Szóval, remekül érezzük magunkat.

Az idegenvezetőtől azt is hogy vasárnap irodalmi délelőttöt rendeznek. amelyre meghívják Ba- ranyi Ferencet és Ivanits István költőket Tartanak divatbemutatót is. S ha már mindent elmondtunk, azt sem hallgatjuk el, hogy mindebben ingyen, jutalomképpen részesülnek a megye különböző községeiből, városaiból érkezett fiatalok.

tásnak — ad felvilágosítást Juhász István szervezési előadó. — Csupán az útiköltséget kell nekik megfizetniük, de még ezt is sok helyen a tsz vállalta, sőt a tíz napi távollétet is az évi szabadságukon felül engedérozatot tartottunk közös szervezésben.

— A tisztasági mozgolom keretében a város lakóházainak egyharmadát vizsgáltuk meg, jelentős részük a követelményeknek megfelelt, s így megkapta a „Tisza udvar, rendes ház” táblácskát. Elmúlt évi munkánk egyik legnagyobb eseménye volt a polgári védelmi kiképzést záró őszi nagygyakorlat, melynek szép eredményét a megyei parancsnoki dicséret is igazolja.

— Mozgalmunk legszebb feladata, a térítésmentes véradás szervezése is elismerésre méltó sikereket hozott: eredeti tervünket 20 százalékkal túlszárnyalva 480 szelyezték jónéhány fiatalnak. Az utat a KISZ megyei bizottságának Expressz irodájával együtt szerveztük. A fiatalokat a helybeli KISZ vagy pártalaipszervezetek ajánlására választottuk ki. így a tíz napos pihenés jutalom az aktív KlSZ-tagok- nak, akik a termelésben is megállják a helyüket

Vacsora

a -katakombában

Este a budafoki bor-katakombában találkoztam, immár telje® létszámban a „mieinkkel”. A netán aggódó szülőket megnyugtathatom. senki sem influenzás, remek hangulatban, nótázga- tott mindenki a hordó-asztalok körül.

Tóth Marikáéit asztaltársaságánál azzal fogadtak; olyan jól érzik magukat hogy ha jövőre szervez ilyen utazást az Expressz, a saját pénzükön ismét eljönnek. Egy kisújszállási fiatalember azon búslakodott, miért nem lehet vele a felesége. Milyen jól szórakozhatnának mind' a ketten! Kovács Györgynek, a tiszafüredi Há- mán Kató Tsz műszaki vezetőjének azért is esik nagyon jól a pihenés. mert most vizsgázott szerencsésen a marxista—-leninista esti egyetemen. Egy cibakházi fiatalember pedig annak örült, hogy eljuthatott végre az Omegáékhoz, mert eddig tagsági igazolvány nélkül hiába próbált a beat- klubba bejutni. Neki például ezért, másoknak másért, de az biztos, hogy a Budapesten töltött ! tíz nap minden résztvevőnék felejthetetlen emlék marad.

— horváth —

mély jelentkezett városunkban véradásra.

— Nincs szégyenkezni valónk az ifjúság körében végzett munkáért sem; az általános iskolákban eddig is jól működő szervezetekkel rendelkeztünk, s a gimnáziumi szervezet megalakításával az egész tanuló ifjúságot bekapcsoltuk mozgalmunkba. A fogászati hónap alkalmából rendezett megyei pályázaton 450 kisújszállási tanuló vett részt* az iskolákban elsősegélynyújtó szakkörök, tanfolyamok működnek, a középiskolában nagyon népszerűek a „nagylányok iskolája” előadásai.

S. L

Először Budapesten

Feltétel: KISZ és CSÉB tagság

A tiszta, virágos város címért

Vöröskeresztes értekezlet Kisújszálláson