Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

1970. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 KÉT ÉVTIZED UTÁN Á legjobbak között a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz össze! lesz 21 éves a jász­alsószentgyörgyi Petőfi Tsz. Két évtized hosszú idő, a balsikereket eredmények vál­togatják. A Petőfi Tsz sem volt mentes a bajoktól, ám eredményei révén az utóbbi években a megye legjobbjai közé küzdötte fel magát, s többször kivívta a járási és megyei szervek elismerését. Az alakulás körülményeire Varga Antal alapító tag így emlékszik vissza: Az alapító tag emlékezik — 1949 októberében kezd­tük. Előtte tanulmányoztuk a már működő jászkiséri, kar­cagi és túrkevei szövetkeze­teket Tizennégyen írtuk alá a belépési nyilatkozatot a Petőfi Tsz-be — Vágó Dezső, Varga János, Kohári László, Terényi István,' Kiss M. Pál, Kovács Sebestyén, Darók Já­nos, Gyenge János, Tóth Cs. István, Tóth V. Béla és fele­sége, Gyenge Imre, Berecz István és én. (Azóta ketten meghaltak közülünk.) Egy kivételével újonnan földhöz- jutottak voltunk. Mindössze 140 hold földünk, s egy te­henünk, néhány birkánk volt A következő évben — az ál­lami tartalék földdel együtt *— 480 holdon gazdálkodtunk. Akkorra lovunk, fogatunk Is lett. — Nehéz volt a kezdet. So­kat kellett dolgozni, nagy volt a család. Én hatodma- gamrnal jártam ki. A téli időszakban bejött a Gyenge János: „segítsetek, mert nincs a birkáknak takarmá­nyuk”. Négy kilométerre há­tijai vittük a szénát Egyszer térdre estem vele, aüg tud­tam felállni. Találkoztunk « tanyasiakkal, kinevettek, gú­nyoltak bennünket Köztünk is volt ingadozás bizonyta­lanság. Ha megkapáltunk, vagy learattunk egy táblát mindig beszélgettünk, szinte két óránként tartottunk köz­gyűlésfélét. De kitartottunk. A munkában sokat segített a Szászberek! Gépállomás is. — Az ellenforradalom előtt már 121 tagunk és 1100 hold földünk lett Állattenyésztő és párttitkár voltam. Akad­tak itt is hőbörgők, de meg- védtük a szövetkezetét. Vízi Kálmán is derekasan helyt­állt. Egyszer megfogták a lova zabláját: „Minek dol­gozol?” A höbörgőnek jól megadta a választ. A tagság józan maradt, kitartott. Csak néhányan léptek ki, de a kö­vetkező évben már többen lettünk. Tóni bácsi már 67 éves és nyugdíjas. Érzi, hogy megbe­csülik az alapítókat. Hétszáz- hatvan forint nyugdíjat kap, „Kiváló Tsz Tag” kitüntetése van. Most is tagja a pártveze- táségnek. S _ amikor csak tud dolgozik. Tavaly 202 munka­napra 27 439 forintot kere­sett a közösben. A jó példa hatására A Petőfi Tsz jó példája ki­sugárzott a község egyénileg dolgozó parasztságára. Hatá­sára az ötvenes évek köze­pén öt I-es típusú tszcs ala­kult Az átszervezés évében ■— 1959-ben — már négy Ill-as típusú szövetkezet mű­ködött a községben. Ezek fo­kozatosan egyesültek a Pető­fi Tsz-szel. Először — 1961- beq — az Üj Élet, majd 1964- ben az Alkotmány és Béke is. Addigra ezek megerősöd­tek, s az egyesülések nem rázták meg a gazdaságot. — Mérleghiányuk sohasem volt A hatvanas évektől kezdve a Petőfit mindig a járás leg­jobb szövetkezetei között em­legetik. Ebben jelentős szere­pe volt Grósz Ferencnek, aki 1958-tól 1967 őszéig (haláláig) elnöke volt a szövetkezetnek. Az ő idejében stabil vezető- és szakember gárda alakult ki. S a gazdaság eredményei évről évre javultak. 1967-ben 1140 tagja, 7685 hóid földje és 18,7 millió forint vagyona volt a tsz-nek. (A közös szán­tó most 6326 katasztrális hold, a dolgozó tagok száma nyolcszáz.) Fekete Tibort 1967 őszén választották elnökké. A fia­tal, energikus pártmunkás újabb lendületet vitt a szót vetkezetbe. A szilárd gazda­sági alapokkal rendelkező gazdaság fejlődése meggyor­sult. A pártszervezet és a gaz­daságvezetés együttműködése sok gazdaságnak lehetne pél­daképe. A tsz-ben három pártalapszervezet működik, s százhuszonkét párttag dol­gozik. A csúcsvezetőségnek — az egyesülések óta — Kormos Mihály a titkára. Az alapszervezeteknek megfelelő hatáskörük van. A döntések előtt — a pártvezetőség', tag­gyűlés — véleményt monda­nak. Gyakran kezdeményez­nek. A gazdaság vezetéssel együttműködve, a kellő in­formáció, gazdaságossági szá­mítások birtokában több va­riációs javaslatot terjesztenek a tagság elé. Az idei Zár­számadó közgyűlésen pél­dául a tsz tagság a jövede­lem felosztás, részesedés, fel­halmozás három variációja közül józan mérlegelés után döntött. Intenzív fejlesztés, emelkedő hozamok A Petőfi Tsz fejlődését a növénytermesztés hozamai is szemléltetően bizonyítják. Hely hiányában csupán két időpont eredményeit ragad­ták ki 1950 búza 9 q/kh kukorica 5 q/kh árpa 7 q/kh cukorrépa 60 q/kh 1969 19,6 q/kh 22,2 q/kh 17,0 q/kh 187,0 q/kh A tsz közös vagyona 1950- ben 120 ezer forint volt, most 94,8 millió forint. A fejlődés ugrásszerű. A szövetkezet az ágazatok intenzív fejlesztésével, a fog­lalkoztatós növelésével új eszközök, új ágazat bekap­csolásával növelte termelését Az 1966. évi 33 millióról 1969-ben 93j§ millió forintra. A közös jövedelem az emlí­tett két évben 13,7 millióról 45,4 millió forintra emelke­dett. A fejlesztési alap 2,1 millióról — ötszörösére — 10,4 millió forintra emelke­dett. A tagok jövedelme egy év alatt 6 millió forinttal, az egy munkanapra eső átlag 4 százalékkal nőtt. A tsz-nek 1966-ban lénye­gében nem volt biztonsági alapja, most 15 millió forint­tal rendelkezik. A tiszta va­gyon egy év alatt 20 millió forinttal gyarapodott (csak­nem annyival mint 18 év alatt összesen). A szövetkezeti élet három fő sajátossága A Petőfi Tsz életét, mű­ködését, tevékenységét há­rom fo sajátosság jellemzi: Igyekszik megvalósítani a termelőegység, a tulajdonosi egység és a társadalmi, tö­megszervezet szerepét, fel­adatát Méghozzá összehan- v goltan, dialektikus egység­ben. A szövetkezetben kollektí­ván küzdenek a gazdasági eredmények fokozásáért — Rendszeresen vizsgálják a közgazdasági összefüggéseket, ezen belül a termelési érték­képzés szerkezetét. Az utóbbi Varga Antal, az alapító tagok egyike különösen fontos, hisz ez ha­tározza meg a fejlődés ará­nyait, a kívánt ütemet, az ágazatok szerkezetét, fejlesz­tését, a tagság jövedelmének és a felhalmozásnak helyes arányait valamint a jövede­lem felosztás módját A tsz-ben valamennyi ága­zatot arányosan, tervszerűen fejlesztik (kertészetet kivéve). Az intenzív fejlesztés érde­kében 13 kutatóintézet ta­pasztalatait is felhasználják. A felszabaduló munkaerő foglalkoztatására új ágazato­kat szerveznek (műanyag üzem, építőipar), és új nö­vényeket (bugásköles, fény­mag, szőlőiskola, ezek télen is adnak munkát) honosíta­nak meg. Azonos taglétszám mellett két év alatt a mun­kanapok száma 150 ezerről 223 ezerre nőtt Az intenzív fejlesztés során a növényter­melés bruttó termelési érté­ke 1966-hoz viszonyítva ta­valy 210 százalékra nőtt. Az említett időszakban az állattenyésztés fejlődésének indexe 227 százalék. A te­hénállomány 50 százalékkal emelkedett, az értékesített hízók értéke 3,4 millióról 6,6 millió forintra növekedett. A Petőfi Tsz-ben jól alkal­mazzák a mechanizmusban bevezetett gazdasági ösztön­zőket, s élnek a nagyobb ön­állóság adta lehetőségekkel A szocialista brigádok döntése A szövetkezetben egyre jobban kialakult a vállalat- szerű gazdálkodás. A szövet­kezet azonban nemcsak ter­melő, hanem tulajdonosi és társadalmi egység is. Elsősor­ban tágjától függ, hogyan érik el a termelési célokat. A Petőfi Tsz fejlődésének, eredményeinek fő forrása a tagok szorgalmas, lelkiisme­retes munkája. A termelő munkában az emberek bátran alkalmazzák az új módszereket, elfogadják az új intézkedéseket, támo­gatják a tsz fejlesztését, s ezért az anyagi eszközöket sem sajnálják. Tudják, hogy a holnapra is gondolni kell, nem lehet mindent felélni.' Felszabadulásunk jubileu­mi évfordulójának tiszteleté­re e közös gazdaságban szé­leskörű verseny bontakozott ki. Szépen fejlődött a szocia­lista brigádmozgalom is. Ta­valy 22 csapat 244 tagja ne­vezett be a megtisztelő cím elnyeréséért indított verseny­be. Közülük tizenhatnak ítélte oda a közgyűlés a meg­tisztelő címet. A kertészet kivételével minden egység túlteljesítette vállalásait. A tsz párt- és gazdaság vezetősége úgy döntött, hogy tizennyolc szocialista brigád­tagot jutalomként elkülde­nek a Szovjetunióba, a lenini centenárium ünnepségeire. A jelölést a brigádokra bízták, — melyek titkos szavazással döntötték el a jutalomutazás sorsát. A helyes ítélőképessé­güket bizonyítja, hogy dönté­sük megegyezett a vezetőség elképzeléseivel A tsz veze­tősége — a legjobb dolgozók közül — további tizenegy személyt jutalmaz szovjet­unióbeli utazással. A tsz-ben gyorsan fejlődött az építőrészleg. Jellemzőer- re, hogy 1966-ban egymillió, tavaly már 28,4 millió forint termelési értéket produkált A tsz nagyarányú beruházá­sainak saját építőrészlege a kivitelezője. A jó munka el­ismeréseként a részleg dol­Szerelik az új műanyagcső-gyártóüzem kapcsolótábláját te elenyésző, hogy valakit felelősségre kell vonni fe­gyelmezetlenségéért. A szövetkezeti demokrácia, és az alapszabály szerint A Petőfi Tsz működését a szövetkezeti törvény alap­ján készített alapszabály ha­tározza meg. A belső élet kérdéseiben csak á választott szervek döntenek, melyek az alapszabály szerint jogosul­tak erre. A közgyűlés azon­ban a legfelsőbb fórum — néha több variáció közül — dönt a gazdálkodás fő kérdé­seiben, megvitatja, jóváhagy­ja a tervet, a zárszámadást, s dönt a tagok felvételében. A közgyűlés hagyta jóvá 1970. január 1-től a munkaruha és 1972-től az üzemi étkeztetés bevezetését. A tsz vezetősége a legfon­tosabb döntései előtt brigád­gyűléseken, személyes be­szélgetéseken kikéit, s hasz­nosítja a tagok véleményét. A határozatokról, majd azok végrehajtásáról szintén tájé­koztatják az embereket A tulajdonosi és dolgozói jelleg is összhangban van, kiegé­szítik egymást Az öntudatos tagság is érzi: az egyéni, csa­ládi boldogulás alapja a munka. A háztáji gazdaság a Pető­fi Tsz-ben jól kiegészíti a közöst. Tavaly 886 hold ku­korica föld, 30 hold lucerna, 6 hold veteményföld és 3 hold kaszáló jutott a háztáji­nak. Díjtalanul kaptak lucer­nát, tököt, répafejet és szal­mát A munkaegység arányá­ban pedig 34,5 vagon árpát és 103 vagon kukoricát Ezenkívül egyéb cikkekkel is ellátták a tagokat A tagok 2,6 millió forint értékű épí­tési és fél millió forint szál­lítási szolgáltatást vettek igénybe — térítés ellenében. (Tizenkét családi házat épí­tett fel a tsz brigádja.) Központban az ember A szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a tagság élet- és munkakörülményei­nek állandó javítására. Jel­lemző erre, hogy amíg 1966- ban 250 ezer forint volt a szociális juttatás, most több mint 2 millió forint áll erre a célra rendelkezésre. Az emelkedés 820 százalék. Az életszínvonal emelkedé­sét segítik elő a munkakörül­mények javítása, csökkentik a nehéz fizikai munkákat, a napi munkaidőt, s szociális létesítményeket építenek. A tsz tagoknak betegségük ese­tén táppénz jár, s az alap­szabályban- lefektetett elvek szerint fizetett szabadság. Bevezették a munkaruha-jut­tatást, a katonai es házassági segélyt Támogatják á három­százötven idős járadékos és nyugdíjas tagjukat. Az idős járadékosok részére a hu­szadik zárszámadás tisztele­tére 500—500 forint jutalmat vittek el a KISZ-tagok. A szövetkezet anyagilag támo­gatja a jászberényi kórház építését. A Petőfi Tsz párt- és gaz­daságvezetősége nem sajnál­ja a pénzt a kulturális cé­loktól sem. Három klubot működtet, százötven személy­nek színházi bérletet váltott, s évenként 400—450 személyt visz kirándulásra. Segíti a könyvtár működését. A beruházások és a közeljövő A Petőfi Tsz 1968—72 kö­zött 80 millió forintot ruház be. Ebben benne vannak az állami támogatások is. Mégis sokatmondó az a szám, hogy saját eszközeiből az idén több mint 10 millió forintot költ beruházásra. Az idén megkezdi műkő­imé a szakosított tehenészeti telep Épül az automatizált szakosított sertéstelep dését az olasz gyártmányú au­tomata gépekkel felszerelt poli-propilén műanyagcső üzem. Az 5 millió forintos beruházást a jászberényi Kossuth Tsz-szel társulva va­lósítják meg. A tsz-ben az idén készül el a 450 férőhelyes tehené­szeti telep. Körülötte 100 hol­das mesterséges öntözhető le- ge'őt telepítettek. Épül a szakosított sertéste­lep is. Ennek beruházási költ­sége 51,8 millió forint Az automatizált telepről évente 6 ezer hízott sertést bocsáta­nak ki. A szövetkezet egész állattenyészete 1966-ban 10 millió forint termelési érté­ket produkált Csupán az új sertéstelep felépítésével a bruttó termelési érték 18 millió forintra emelkedik. A két szakosított telep és a baromfi ágazat belépése 40 millió forint bruttó termelési értéket jelent a gazdaságnak, CSJt jozóit ötezer forinttal jutal­mazták. A közös gazdaságban szi- árd a munkafegyelem. Szín-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom