Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

\ 8 SZOLNOK MEGYEI NEPLAF ttm. február L MIBE KERÜL HAZÁJÁNAK? Richard N.xon, az Egyesült Államok elnöke, állandó rezidenciája a wa­shingtoni Fehér Ház. Évi költségvetése 2,9 miUió dol­lár. Ebből személyi fizetése 180 000 dollár. Két jachtját a haditengerészet tartja üzem­ben, 8 sugárhajtású gépét négy helikopterét pedig a hadügyminisztérium). Másfél millió dollárt bocsátanak rendelkezésére reprezentá­ciós célokra, 81 ezer dollárt utazásokra és különleges ki­adásokra. Személyzete 280 főnyi. Magán vagyona óva­tos becslések szerint mint­egy 1 millió dollár. Rizza Pahiavi, iráni sah teheráni rezidenciája három palotából áll, évi költségvetése 2,5 millió dol­lár. Telefon és postaköltsé­geit a posta fedezi, 12 autó­ja és egy jachtja van. ezek­nek fenntartásáról maga gondoskodik, ugyanakkor a légierő üzemelteti sugárhaj­tású repülőgépét, sportrepü­lőgépét és helikopterét. Mel­lékjövedelmei az olajból származnak, de hogy milyen értékűek, az szigorú állam­titok. Julie ma holland királynő évi költségve­tése 1,2 millió dollár, három hivatalos palotája van, fenn­tartásukra az állam 204 ezer dollárt fordít, ezenkívül négy magánpalotája is van. Rep­rezentációs kiadásokra 200 ezer dollárt folyósítanak számára. Az állam Beatrix trónörökösnőnek és férjének 300 ezer dollárt folyósít évente. A királynő személy­zete 279 fő. A királynő ma­gánvagyona 3 millió dollár. Georges Pompidou Franciaország köztársasági elnöke számára előirányzott évi költségvetés 196 ezer dollár. Ebből személyi fize­tése 14 ezer dollár, s teljes összegében 'adóköteles Tele­fonját és postáját a költség- vetésből. autóit pedig külön­leges alapokból fedezilc. A reprezentációs kiadások 216 500 dollárra rúgnak. A 240 főnyi személyzetet a költségvetésből fizetik. Ma­gánvagyona feltételezhetően jelentős, korábban bankár volt Hiroh:'t-> japán csá­szár évi költségvetése 9 millió dollár. Ebből szemé­lyi fizetése 207 000 dollár. Negyvenkét millió dollárért az állam a régi császári pa­lotán kívül új palotát épí­tett számára. Mellékjövedel­mei, személyzetének száma nem ismeretes. Nixon átszervezi az amerikai hírszerzést Lexikon a koncent­rációs táborokról Lengyelországban 9 köte­tes lexikon jellegű kiadvány előkészítése folyik: a 1L vi­lágháború alatt a Lengyelor­szág területén fennálló náci koncentrációs táborok teljes jegyzéke. A kiadványt a Harc és Vértanúság Emlék­művednek Gondozó Bizottsá­ga a Náci Háborús Bűntet­teket Vizsgáló Bizottsággal és a Lengyel Partizán Szövet­séggel közösen, készíti sajtó alá. A munka két éve kezdő­dött meg, az ország vidéki és központi levéltárainak do­kumentumai. valamint könyvalakban és folyóira­tokban megjelent. Ausztriá­ból. az NDK-ból* az NSZK- ból és a Szovjetunióból meg­küldött anyagok felhaszná­lásával A kiadvány az alábbi kötetekből áll: a koncentrációs és haláltábo­rok — egy kötet, munikatá- borok — egy kötet, fogoly­táborok — két kötet, átme­neti táborok — egy kötet, börtönök — egy kötet, get­tók — egy kötet. A kiadványt egy tudomá­nyos igényű tanulmány ve­zeti be. amely ismerteti a koncentrációs táborok rend­szerének szerepét és felada­tát a lengyel nép fizikai megsemmisítésére irányuló hitleri politikában. »Az amerikai hírszerzés tevékenysége az utóbbi években nemegyszer azt a benyomást keltette, hogy a jobb kéé nem tudja, mit cselekszik a bal. A »hír­szerző közösséget alkotó kü­lönböző szervezetek hatal­mas, egybefonódó hálózata belső vitáktól volt terhes. Az együttműködés hiánya fontos szerepet játszott a hírszerzés minden nagyobb balsikerében — kezdve Fran­cis Gary Powers kudarcba fulladt U-2-es repülésétől egészen a Disznó-öbölig...” — írta egyik legutóbbi szá­mában a Newsweek című amerikai hetilap. A felsorolásban nem kap­tak helyet a közelmúlt ese­ményei, amelyek nemcsak a világ közvéleményét, hanem az amerikai polgárokat is felháborították. Ezekről a Foreign Affairs című lap a következőket írta: »Az Egyesült Államok kormá­nyának manővereit illetően — Vietnam) kézenfekvő ese­tét leszámítva — semmi sem váltott ki olyan heves vitát, mint a hírszerző mű­veletek... A Liberty el­süllyedése az 1967-es arab- izraeli háború alatt 34 ame­rikaival a fedélzetén és a Pueblo elfogása 1968-ban Észak-Korea partjainál, nyil­vánvalóvá tette az amerikai közvélemény előtt azt a ve­szélyt, amelyet a hírszerzés egyfajta módja rejt magá­ban és kínos helyzetbe hoz­ta a mír amúgyis hevesen ostromolt kormányt. A hír­szerző központok közül a legélesebben a Központi Hírszerző Hivatalt (CIA) tá­madták. Vádolták, hogy végrehajtotta az 1967-es gö­rög puccsot, előkészítette Che Quevara halálát... A CIA kétségkívül - minden más hírszerző ügynökségnél sokkal inkább ludas abban, hogy az egyetemi és értel­miségi körök, valamint az if­júság jelentős része elidege­nedett az amerikai kormány­tól...” Nixon az elmúlt év végén látogatást tett a CIA köz­pontjában s jólértesült ame­rikai újságírók már ekkor tudni vélték, hogy az el­nök látogatása nem udva­riassági gesztus, hanem egy közelgő átszervzést jelentő döntés meghozatala előtti helyszíni szemléi. Vezető kormánytisztviselők tagad­ják. hogy átszervezés ke­rült napirendre, a Nixon látogatás után végrehajtott intézkedések viszont erre mutatnak. Az év elejétől Melvin Laird külügyminiszter mel­lett dolgozik Robert F. Fro­ehlke „különleges hírszerzé­si ügyekkel foglalkozó ál­lamtitkár”, aki többek kö­zött a Pentagon sokrétű hír­szerző tevékenységének költ­ségvetését is kézben tartja. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy az 51 éves Ray S. Cline-1, a CIA vete­rán tisztviselőjét kinevezték a külügyminisztérium hír­szerzési és kutatási irodájá­nak vezetőjévé. Ezzel a ki­nevezéssel — amely a jelen­tések szerint a Fehér Ház­ból ered, de William Rogers külügyminiszter is jóváhagy­ta — első ízben helyezték a CIA egyik munkatársát a külügyminisztérium fon+os hírszerzési posztáj ára. Cline a Harvard és az Oxford egye­temen végezte tanulmányait: 1942-ben jött első ízben Washingtonba, ahol először titkos írások elemzőjeként dolgozott, majd a CIA kí­nai—szovjet szekciójának főnöke volt. legutóbb pedig a CIA bonni megbízottja­ként működött A Nixon által végrehajtott személyi változtatások is inkább azt a célt szolgál­ják, hogy fokozódjék a hír­szerzőszervezetek tevékeny­sége és koordinációs hibák következtében minél keve­sebb legyen a balsiker. Új szovjet jégtörő Oriásteleszkóp a déli féltekén A Szovjetuniót és Finnor­szágot egyre szorosabb bará­ti szálak fűzik egymáshoz, ami az évről évre fejlődő technikai-gazdasági kapcso­latokban is kifejezésre jut. A képen látható 16 ezer ton­na vízkiszorításu „Vlajgyi- vosztok” nevű jégtörő is egy finn hajógyárban épült, szovjet megrendelésre. A közelmúltban vízre bocsátott jégtörő egy ideig kereskedel­mi hajókat kísér a sarkvidéki Ferenc Józseí-föld (kutató­állomásaira, majd befut ál­landó bázisára* Vlagyivosz­tok kikötőjébe. A háromcsavaros hajót 22 ezer lóerős motor hajtja, le­génysége közel száz fő. A tengerészek kényelmét szé­pen berendezett kabinok és szalonok szolgálják vala­mint melegvízű úszómedence és finn szauna. A jégtörő állandó „űtitár- sa* egy jégfelderítő helikop­ter, melynek hangárja és starthelye a hajó orr-részé­ben van. Az északi félgömbön messzemenően több, nagy méretű csillagászati távcső található, mint a délin. A kutatások szempontjából ez igen kedvezőtlen dolog, mint­hogy egyes fontos csillagá­szati objektumok c&ak az Egyenlítőtől délre elhelye­zett távcsövekkel figyelhetők meg. Ezért a nagy csillag- vizsgálók újabban mind több és több fiókintézetet létesí­tenek a Föld déli félgömb­jén. Most híre érkezett annak, bogy „ washingtoni Carnegie Intézet Chilében, 2400 méter tengerszint fölötti magasság­ban épít fel egy új csillag- vizsgálót, amelynek fő mű­szere — egyelőre — egy 1 m átmérőjű tükrös távcső lesz. A Las Campas hegyen lé­tesítendő obszervatórium új műszere 1970 végén kezd működésbe. Később egy 5 méter átmérőjű óriást is fel­szerelnek majd itt, — akko­ra távcsövet, mint a világ ez idő szerint második leg­nagyobb teleszkópja, a Mount Palomar csillagvizsgáló mű­szere. (Ismeretes, hogy a Szovjetunióban már a végső szerelés alatt áll egy 6 mé­ter átmérőjű tükröstávcsó, „ világ legnagyobb teleszkóp­ja). Az említett új, 1 méteres távcső kettős feladatot lát el. Ezen feladatok egyike a röntgen sugarakat kibocsátó, úgynevezett X-sugár csilla­gok optikai azonosí+ása. A másik a csillagok fejlődés- menetével kapcsolatos vizs­gálatokhoz szükséges megfi­gyelések végzése, amelynek során a csak a déli félgömb­ről látható kis- és nagy Wa­ge lián ködökben levő bizo­nyos csil’agokat fogna^ ösz- szehasonlítani olyan csilla­gokkal, amelyek a mi tejút­rendszerünk tagjai. A két említett Magellan- köd voltaképpen két tejút­rendszer, extragalaktika. Az összes extragalaktikák kö­zül ezek vannak legköze­lebb hozzánk, valószínűleg saját tejútrendszerünkkel együtt egy hármas rendszert alkotnak. Amíg azonban a mi tejútrendszerünk, galak­tikánk alakja szabályos spi­rális. addig a két Magellán- köd alakja szabálytalan. Az említett összehasonlító mun­ka ezért különlegesen érde­kesnek ígérkezik, hiszen egy­általán nem bizonvos, hogy a mi szabályos tejútrendsze­rünkben ugyanúgy fejlődnek a csillagok. mint a szabály­talan alakúakban. Maguk az egyes tejútrendszereik sin­csenek a fejlődés ugyanazon stádiumában, így lehetsé­ges, hogy a Magellán-ködök egy korábbi fejlődési fázist jelentenek. A képen látható háromkerekű angol bevásárlókocsi a parkolási gondo íkal küzdő nagyvárosi forgalom szamá­ra készült, a villanymotort két ólomakkumulátor látja el energiával, melyek éjszaka vagy a várakozási idő alatt a fali konnektorhoz való csatlakozással váltakozó áramú hálózatról tölthetők. A törpejármű 20—.10 km utat tud megtenni egy feltöltéssel, 10—15 km-es órán- kénti sebességgel. Orgyilkosok egyenruhában Még Abramsnak is sok! Nem tudnak beilleszkedni a eivii életbe Lapjaink hasábjain a kö­zelmúltban gyakran szerepelt az Egyesült Államok hadse­regének maffiája a »Zöld sapkások”, ahogy ők nevezik a „Green Berets”-ek rémtet­tei. Az Egyesült Államokban e különleges alakulat általá­ban Special Forces néven is­meretes, amely ugyan név- leg a hadsereghez tartozik, de amelyet valójában a CIA irányít és fizet. Ügylátszik a hadsereg tá­bornokai nem különösebben rokonszenveznek ezzel a kü­lönleges „haderővel”. Ab­rams tábornok, a Vietnam­ban állomásozó amerikai haderők főparancsnoka egy legutóbbi gyilkosság kapcsán vizsgálatot rendelt el a Zöld­sapkások ellen. A vizsgálat után Rheault ezredes és Ma­rasco százados, valamint több Green Berets tiszt ellen pert indítottak. A pert azon­ban nem folytatták le, — na persze nem azért, mintha a vizsgálatok során kiderült volna a vádlottak ártatlansá­ga. A per azért maradt el, mert a CIA nem volt haj­landó a perben tanúvallo­mást tenni... A vádlottak szabadságot kaptak és haza­utaztak. Rheault ezredes pe­dig kilépett a szolgálatbóL Az ügy kapcsán érdemes visszatekinteni a Green Be­rets történetére. 1952-ben, amikor megalakult, alig 2000 főt számlált. Minden egyes tag nyelvismerettel rendel­kező specialista, s mindenki szakértő két területen: kö­zelharcra kiképzett mester­lövész és szakember u hangtalan ölesben A Green Berets 1960-ig ál­lítólag jelentősebb métékben sehol sem került felhaszná­lósra. Ekkor azonban 5000-re emelik e katonai maffia lét­számát Tömegesen először Vietnamban foglalkoztatták őket Ez időszakban Diem, a korrupt diktátor, alig tud már védekezni a hazafiak ellen. Felhasználásuk tehát arra az időszakra esik, ami­kor egy-egy dél-vietnami egy­ség már hetenként áll át a partizánokhoz. Felismerik, hogy a dél-vietnami hadsereg nem sokat ér, ezért a hegyi lakókból zsoldosokat tobo­roznak, r Disznóól A zöldsapkások ma több­nyire a dél-vietnami terüle­ten lévő 80 megerősített tá­borból és számos Laoszban lévő dzsungel erődítményből folytatják hadműveleteiket Egy ilyen a Loc Ninh-i tá­bor 12 kilométerre a kam­bodzsai határtól. Ez két erő­dítménygyűrűből áll. A bel­ső gyűrűben három század­nyi segélycsapat állomásozik. Ezek közül az egyik dél­vietnamiakból, a másik ket­tő a már említett zsoldosok­ból áll. A belső gyűrűben él a zöld ördögök egy alapegy­sége, ahogyan ők nevezik A-team-je. Egy ilyen egység 12 ember. Fegyver és rob­bantás szakértők, egészség- ügyiek, illetve a pszichológiai hadviselés szakemberei. A tábor névleges parancsnoka a dél-vietnami Special For­ces egy századosa. Ez azon­ban csak udvarias gesztus, ugyanis a tábor 400 főnyi ál­lományának valódi ura egy 28 éves amerikai százados. Elképzelhető, milyen szellem uralkodik ezekben a tábo­rokban, ha ezeket még Ab­rams tábornok is egyszerűen disznóólaknak nevezij A jó katona orgyilkos Rövid jellemzés két tipi­kus zöldsapkősról. A már említett amerikai tábor 23 éves századosa Earl MacMil­lan, a Green Berets tipikus képviselője. Ejtőernyős ug­ró, egyformán beszéli a kon­gói és a vietnami nyelvet. Amikor az Egyesült Álla­mokban egy jó állást kapott, kilépett az állományból. De nem tudott beleilleszkedni a civil életbe és egy év múlva visszatért Vietnamba. Minden Green Berets tá­borban egy tábla látható, amolyan tízparancsolat féle, ez pontokba foglalja miért „jó katona” a Green Berets. Űgylátszik a Green Berets különleges logikája, maguk-: szabta törvényei szerint, a jó katona és a szakképzete orgyilkos egyet jelent. , <& A4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom