Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

lm. február ML SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Országszerte megkezdték a gyümölcsfák téli metszését (MTI fotó — Fehérváry Ferenc felv.) Paradicsom­géprendszer Az Állami Gazdaságok or­szágos központja megállapodást kötött a világhírű kaliforniai FMC élelmiszergépgyártó válla­lattal; ennek alapján a csányi állami gazdaság megvásárolta az FMC egyik legismertebb pa- radicsomtermesztö géprendsze­rét. A gazdaság megvett egy amerikai paradicsomfajtát is, amelynek termése egyszerre érik be és ezért gépi betaka­rításra alkalmas. A gazdaság a paradicsomtermesztés gépesíté­sének technológiáját szintén biztosította a maga számára. Az FMC berendezést 100 hek­táros területen lehet alkalmaz­ni- A géprendszerhez tartozó egységek egész sor műveletet végeznek el. A győztesek szemszögéből E / Szocialista brigádok szellemi vetélkedőjét kezdeményezték tavaly a 7-es AKÖV-néL A kezdet kezdetén 80 brigád há­romszázhúsz tagja nevezett be. Közülük 14 brigád jutott a döntőbe. Ebből a vállalati ve­télkedőn egy teherkocsikon dolgozó brigád lett a győztes. Olyan emberek, akik félszegen mozognak a szakszervezeti és az igazgatói irodában, de a szakmában, a kocsi vezetésben annál magabiztosabbak. Olyan emberek, akik járják az orszá­got, a megyét Az a négy em­ber pedig, aki a vetélkedőkön a brigádot képviselte, szinte a legnehezebb munkát végzi, Bu­dapestre és Kazincbarcikára járnak oxigénért. Délután in­dulnak és éjjel érkeznek visz- sza. filmesílették meg, s vele együtt olvastuk el azokat. Minket tulajdonképpen Csá­szár Józsi bácsi, a brigád egy­kori vezetője beszélt rá erre a versengésre. — Hét éve minden évben elértétek a szocialista ‘címet ha az sikerült, ez mért ne sikerülne? Ügy ismerlek ti­teket — mondta —, hogy ha va­lamihez hozzákezdetek, nem vallótok szégyent. A vetélkedő reggelén a brigád minden tagja ott drukkolt kö­rülöttünk, csak éppen a felesé­gemet és a fiamat nem hívtam el, mondván nehogy leégjek a szemük láttára. így volt ezzel a brigád többi versenyző tagja, Drávucz István és Varga Imre is. Imre az utolsó estén eljött hozzám. Azt kérdezte: mi lesz velünk, Miklós ha belebukunk? Aztán beszélgettünk és megjött a kedvünk. A 750 forint is sár­gám. Tíz éve járok be Török- szentmiklósról, minden nap egy 120-as Csepel motorkerékpár­ral. Egyszer egy volt rakodó- munkásunk igazából meg is viccelt vele. Délután leállítot­tam a gépet a szokásos helyen éjjel mentem volna érte és se­hol nem találtam. Ellopták! — döbbentem meg. Három hét után aztán egy budapesti út alkalmával a Váci utcában ra­kodtunk és elhúzott mellettem egy motor. A hátsó lámpát is­mertem meg. Azonnal utána hajtottam, rendőrt hívtam és a forgalmi engedély is nálam volt. A feleségem nem akarta hinni, hogy újból a kismotorral értem haza. Róluk, a brigád tagjairól az AKÖV igazgatója mondta, hogy fáradhatatlan emberek. Ha kell rakodnak, ha kell vezetnek, vagy ha éppen úgy hozza a sor, I PÁRTEGYSÉG ÉS FEGYELEM A forradalmi munkáspártok ereje, győzelmeinek for­rása az elméleti, politikai, szervezeti és cselekvési egység. A párt tagjai önként vállalják ezt a tudatos fegyelmet. Olyan területeken, ahol a lakosságnak jelentős há­nyada még ma is a mezőgazdaságból él, a települési vi­szonyokra pedig kizárólag a falusi körülmények jellem­zők, hogyan alakul a párttagságnak erkölcsi arculata, és miként erősödik a munkásosztály forradalmi pártjának etikai ereje? Erről beszélgettünk Major Tiborral, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt jászberényi járási bizottságának tit­kárával. — Hogyan hat napjaink­ban a lenini normák ér­vényesülése a pártéletre, a párt belső fegyelmi helyzetére? — A párttagság erkölcsi, fegyelmi helyzete — úgy látjuk — öt esztendő alatt tovább erősödött Végrehajtó bizottságunk évek óta külö­nös gondot fodított a párt­élet és a vezetés lenini el­veinek érvényre juttatására. A kollektív vezetésnek, a demokratikus centralizmus­nak és a bírálat-, önbírálat fejlődésének egész folyamata eredményezte; őszinte légkör uralkodik pártszerveinkben és szervezeteinkben. Fontos, hogy a párt tagjai érezzék, tetteik erkölcsi megítélésében valamennyien egyenlők. A pártegység nemcsak szerve­zeti, hanem ideológiai és tudatos cselekvési egységet is jelent; ezért szélesítettük a pártoktatásba bevontak kö­rét. Szervezett politikai okta­tásban 1967-ben a párttagság 66, ma már 72 százaléka vesz részt, nyolcvanheten végez­tek a járásban esti egyete­met, csaknem kétszázan marxista—leninista középis­kolát. — Hogyan alakul a já­rásban a felelősségrevo­gül is nem marad más; ki kell zárni egy-egy párttagot sorainkból. A fegyelemsérté­sek jellege is megváltozott 1963—64 óta. Korábban még sok esetben kellett felelősség­re vonni vezetőiket az állami vagy szövetkezeti köztulaj­don hűtlen kezeléséért, jog­talan anyagi előnyök szer­zéséért, másokat rágalmazá­sért és intrikáért. Ahogyan erősödtek a szövetkezetek, úgy sikerült mélyíteni a „mi érik” fogalmát és a hozzá fűző érzelmi, erkölcsi kötelé­kek erejét Ma már ilyen vét­ségekért nagyon ritkán kell büntetéseket kiróni. Növek­szik viszont az italozásért, a rendezetlen családi- és ma­gánéletből eredő erkölcsi vét­ségekért, a párttag szamára kötelező és önként vállait vi­lágnézeti nyílt állásfoglalá­sok elmulasztásáért kisza­bott alacsonyabb pártbünte­téseknek a részaránya és a száma. A pártcsoportok és az alapszervezetek, valamint a községi pártszervek is jobban felfigyelnek ma már kisebb rendellenességekre ist és fe­gyelmi eljárást kezdeményez­nek, ha azt szükségesnek látják. — Az elnézés és az en­gedékenység vagy éppen a merev, bürokratikus ma már 99,6 százalékos. Ez nagy eredmény egy olyan já­rásban, ahol kizárólag falu­si lakosság él, szétszórt ta­nyai település viszonyok is jellemzőek. Három község megnövekedett jogkört ka­pót; a jászapáti, a jászárok­szállási és a jászkiséri közsé­gi pártbizottság önállóan dönthet tagfelvétel vagy fe­gyelmi büntetések jóváha­gyásában. Ügy látjuk, hatá­rozott követelményeket tud­nak ma már ezeken a helye­ken községi szinten is állí­tani Másrészt, főleg néhány alapszervezetben gyakori ma még hogy pártból való kizá­rást kezdeményeznek olyan esetekben, amikor törlés vál­na szükségessé. Más alap. szervezetekben elfelejtik pártbüntetések törlésének kezdeményezését olyan ese­tekben, amikor az úgy tűnik kívánatos lenne. — A pártfegyelem erő­södése hogyan növeli a tömegek előtt a párttag­ság tekintélyét? — A pártegységgel és fe­gyelemmel együtt nő a párt­tagság és az egész párt tekin­télye Nem különben a párt vezető szerepének érvényre juttatása erősödik adott he­lyen. Csak egyetlen példát említsek erre vonatkozóan! Két esztendő .leforgása alatt kétszeresére emelkedett azoknak a száma, akik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­ba felvételüket kérték. És változott összetételében is a pártba felvettek köre; az új párttagok 82 százaléka 40 éven, 34 százaléka 26 éven aluli. Megnőtt a közvetlen A birgád két tagját értem szóval, ök mondták el, hogyan sikerült az, amit eleinte maguk sem hittek. A brigád vezetője, Csider Miklós így mesél mind­erről. — Sok biztatás kellett, mire elszántuk magunkat. fjekem például igazán kevés az időm arra, hogy könyvet forgassak, tájékozódjak, még a tv-t is csak néha, a szabadnapomon tudom nézni. Délután kettőre megyek dolgozni és amikor fel­rakom az üres palackokat, in­dulok a fővárosba ipari oxi­génért Éjjel kettőre vagyok újra itthon és ez így megy hét­köznap, vasárnap, változatlanul öt éve már. Négyen 700 palac­kot szállítunk naponta. A felkészüléshez néhány elő­adás meghallgatása, egy-egy írásos kiadvány, sok-sok könyv átböngészése segített. És a 12 éves Miki fiam. Ö szedte ösz- sze, hogy milyen könyveket ír­tak mai magyar írók, melyeket kálit bennünket, amit az első helyezett brigád tagjainak ígértek. Tamási Lajos így emlékezik: — Nem vagyok babonás, de az első vetélkedő alkalmával, ami­kor a verseny kezdődött, nem tudtam rágyújtani, elfogyott a gyufám. Ezen a második vetél­kedőn is így jártam. Ezt jó jel­nek vettem. Hittem benne, mi­énk lehet valamelyik helyezés az első három közül. Nem di­csérem magunkat, de hadd áruljam el, hogy a mi brigá­dunk arról híres, hogy minden tagja megtakarít egy-egy motor felújítást. Kétszáz—háromszáz- ezer kilométert futunk egy-egy kocsival. Szívós embernek érzem ma­Komplikációk egy komp körül A Mezőtúri Űj Élet Tsz tanyaközpontját a Körös vág­ja el a várostól. Így hát lét­kérdés lenne egy komp, mely összekötné a folyó két partján a többmilliós költ­séggel kiépített bekötőutat A komp ott is áll, ám ha­talmas lakattal a parthoz erősítették. Körülötte a Kö­rös hullámai és a kedélyek borzolódnak. Pedig nem sok kellene ahhoz, hogy a lakat kinyíljon. Ám ezt a keve­set — érthetetlen okokból — nem teszik meg azok, akiknek érdeke lenne, hogy a komp. elinduljon. A megyei tanács közleke­dési osztálya biztonsági be­rendezések felszereléséhez köti az üzembehelyezést Ez'-’- a feltételek könnyen teljesíthetők, mindössze né­hány ezeri forintos beruhá­zást igényelnek. A termelő­szövetkezet vezetősége azon­ban sérelmesnek, mitöbb hi­vatali packázásnak tartja az átkelés biztonságát védő elő­írásokat. És nem teljesíti. A komp áll, így a tanya- központból mintegy 70 kilo­méteres úttalan utat jelent Mezőtúr megjárása. Akinek sietősebb, az a mozdulatlan komp mellett csónakkal vi­teti át magát. A tsz vezető­sége pedig? Továbbra is meg vannak sértődve. Pedig itt lenne az ideje, hogy in­dulatok helyett a józan ész győzzön. Az egyik parton 500 má­zsa műtrágya vár az átszál­lításra, a másik oldalról na­ponta indulnak asszonyok tejiel a piacra. Áll a harc a tsz és a ta­nács között. És áll a komp... A szenvedő felek pedig azok. akik a tanyaközpontban él­nek, elvágva a világtól. — pb — szerelnek. Nem számit nekik éjjel vagy nappal van. Hat, hat és félezer kilométereket ve­zetnek havonta. Sok mindenről beszélgettünk Csider Miklóssal és Tamási Lajossal. Azt kér­ték, hadd mondjanak köszöne­tét az újságban azoknak, akik segítettek nekik az elsőség megszerzésében. Azt hiszem az ö köszönetük csak akkor egész, ha köszöntés is egyben, azok köszöntése, akik a fárasztó munka mellett könyvet olvasni, történelmet tanulni, zenei lexi­kont forgatni, előadást hallgat­ni, s mindazután versenyezni is hajlandók voltak. — borsi — nások száma, kik és ho­gyan sértik meg napja­inkban a pártfegyclmet, és milyen pártbüntetés- ben részesülnek? — Évek óta nő — ezt ta­pasztaltuk — az alacsonyabb fokú pártbüntetések száma, a súlyosabb következmények­kel járó fegyelmi eljárások aránya és száma viszont csök­ken. Ezt mi valójában egész­séges jelenségnek tartjuk. In­kább a súlyosabb vétkeket megelőző büntetéseket alkal­mazzák ma már járásunk te­rületén a pártéletben. így nem „futnak el” egy-egy eset­ben a dolgok odáig, hogy vé­ügyintézés jelentkezik napjainkban leküzdendő akadályként a pártfe­gyelmi munkában? — Azt hiszem* a kettő nem áll olyan élesen szem­ben egymással. Annak ide­jén a törvénysértések és az embertelen intézkedések pél­dául azért, illetve azért is lehetővé váltak egy-egy te­rületen, mert mások meg óvatoskodók és elnézőek vol­tak. Ezért egyszerre és kö­vetkezetesen kell küzdeni mindkét jelenség ellen. Apró kis dolgokban is, mint pél­dául a tagdíjfizetési fegye­lem terén. Tagdíjfizetésünk termelő tevékenységet végző fizikai munkások aránya, va­lamint a kvalifikáltabb szel­lemi tevékenységet végzők­nek a hányada. Vagyis; a fi­zikai dolgozók, az ifjúság és az értelmiség képzettebb ré­tegeiben máris szemmel lát­hatóan növekszik napjaink- hatóan növekszik napjaink­ban a kommunisták tekinté­lye. De ha gazdasági, politi­kai eredményeinket tekint­jük át, akkor is láthatjuk, a párttagság egy-egy munkahe­lyen, kisebb közösségen belül is példát na utat, helyt áll, tel­jesíti kommunista kötelessé­gét. (CS) jurij min i n« SZENVEDÉLY Az operatőr szorosan az asztalka mellé gurította a kamerát, az esti szó­rakoztató ifjúsági műsor riporternője elmosolyodott, s a tv-nézök megpillan­tottak mellette egy szemüveges fiatal­embert, aki egy csészi kávét tartott a kezében. — Vaszilij Edvardovics, — mondta a riporter, — legyen szives elmondani, mi az ön szenvedélye — pontosabban, a hobbyja, ahogy az egyszerű nép mond­ja... Ja, kedves tv-nézök, elfelejtettem önöknek bemutatni vendégünket: Va­szilij Edvardovicsot. A szemüveges meghajolt és így szólt: — Az én hobbym — a könyvek. Majdnem kétezer darab van otthon. — És ön már mindet elolvasta? — csapta össze a kezét a riporter. — Igen. Csak nem elolvastam, ha­nem megolvastam. Ugyanis szokatlan hobbym van; a könyvekben található szavakat olvasom meg. — Ez érdekes1 — lelkesedett a ri­porter. — De még mennyire! Tudja példá­ul, hogy Szergjon Silcov „Legyek” c. elbeszélésében 16 527 szó van? — Mit beszél?! — csodálkozott őszintén a riporter. — Mint a patikában. De az a leg­érdekesebb, hogy Oleg Dramadoklov „A ' poszméh fogai” c. regényében összesen 18 szó és több, mint három vessző van. — A mai irodalommal foglalkozik, vagy a klasszikussal is? — A klasszikusokat különösen nagy élvezettel számolgatom. — Hobbyja bizonyára sok idejét le­köti? — Igen, hogy megofvassak egy kis­regényt, ahhoz négy-öt nap kell. De Lev Nyikolajevics Tolsztoj „Háború és béke” c. művén körülbelül két hónapig dolgoztam. — És mit ad önnek ez a szenve­dély? — kérdezte negédesen a riporter. — Azzal kezdem, hogy mind kül­földön, mind nálunk, én vagyok az első ember, aki ezzel a szokatlan, de szüksé­ges dologgal foglalkozik. E munka szé­lesíti a látókörömet és erősíti az ideg- rendszeremet. Elég éjszakánként meg­számolni két-három oldalt, s az ember már alszik is. — Csak prózát számlál? — Nem, ha lírai hangulatban va­gyok, a verseket is nagy élvezettel szá­molgatom. Szeretem számolni Lermon- tovot, Puskint, Blokot. A mai költők közül már majdnem az egész Aszado- vot megszámoltam. Némely oldalt több­ször is megszámolok. — Milyen alkotói tervei vannak? — Hát, tervem, az sok van... Gon­dolom, hogy a szövetséges köztársasá­gok népeinek nyelvén fogok a jövőben számolgatni, aztán a világ népeinek iro­dalmára vetem magam. Mint tudja, szá­momra az nem akadály, hogy nem is­merek idegen nyelveket. Remélem, hogy hamarosan sok-sok számláló csatlakozik hozzám, s végül, együtte­sen, megrendezhetjük a számolók kon­ferenciáját. — Nagyon köszönöm, Vaszilij Ed­vardovics! És még egy utolsó kérdést: segíti-e szenvedélye önt a tanulásban? — Természetesen! Hiszen matemati­kusnak készülök. Molnár Sándor fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom