Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
1970. február 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A szakmunkástanulók kedvezményei, juttatással A szakmunkásképzés új törvénye II. Ünneplés — lánccal. Megalakulásának huszadik évíordu lójára emlékezett a KISZ Központi Művészegyüttese. Az Erkel színházi műsoron a legsikeresebb számokat elevenítették fel. — (MTI fotó — Friedmann E. felv.) Színházaink is készülnek a jubileumra Az egész magyar színházi élet készül hazánk felszabadulásának negyed százados évfordulójára. A Művelődés- ügyi Minisztérium közzétette a hazad ünnepi bemutatók programját. A Nemzeti Színház Gyur- kó László: Lenin című drámáját mutatja be április 22- ért, a Madách Színház Kamaraszínháza Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok-iát játssza. A vígszínházban Csehov: Ványa bácsi-ja, a Thá- liában Pálfy—Kazimir: Magyar kérdése, a veszprémi Petőfi Színházban és a József Attila Színházban Illyés Gyula: Malom a Séden című műve szerepei majd műsoron. Ünnepi felszabadulási emlékműsorral, áprilisra pedig Lenin műsorral készül az Irodalmi Színpad, az Állami Déryné Színház és a Békés megyei Jókai Színház Darvas József: Szakadék-ját újítja fel. Debrecenben már megvolt a jubileumi esztendő ősbemutatója. Taar Ferenc: Nap a város fedett című művét tűzték műsorra, az operatársulat áprilisban Borogyin: Igor herceg-évei lép közönség elé. A kaposvári együttes egy Osztrovszkij darabbal, valamint Hubay Miklós egy új színmüvével — mely Soós Imréről szól — készül a jubileumra. Kecskeméten Karinthy Ferenc Budapesti tavasza szerepel majd műsoron. Pécsett a Nemzeti Színház az Állítsátok meg Arturo Uit játssza, Veszprémben Arbuzov: Egy boldogtalan ember boldog napjai szerepel az ünnepi műsoron. A jövő munkásn emzed élőének szellemi, testi fejlődését, a kétkezi munka fokozott megbecsülését szolgálják a szakmunkásképzésről született jogszabályok azon előírásai, amelyek a tanulókat megillető kedvezményekről és juttatásokról intézkednek. Szorgalomért, jó tanulásért prémium Tanulói szabadság helyett, oktatási szünet Közvéleménykutatás nélkül is biztosan megállapítható, hogy a fiatalokat két dolog érdekli mindennél jobban: az oktatási szünetek és a készpénzben kapható juttatások. Az új törvény tanulói szabadság heyett — a középiskolákra érvényes szabályokhoz hasonlóan — a tanulóknak oktatási szünetet biztosít. A szakmunkástanulóknak minden évben legalább 30 nap nyári, továbbá télen legalább két hét és tavasz- szal egy hét oktatási szüneAz oktatási szüneteken és a heti pihenő napokon felül oktatási szünnapokat is kapnak a tanulók. Ilyenek: hivatalos munkaszüneti napok, március 15. és 21., a félévi tantestületi és tanévzáró értekezlet napja, az igazgató által engedélyezett, illetve a miniszter által elrendelt oktatási szünnapok. Oktatási szünetben és munkaszüneti napokon a tanulókat sem elméleti, sem gyakorlati iogtet kell kiadni. Ez utóbbiak mértékét és kiadásuk időpontját a munkaügyi miniszter tanévenként határozza meg. A nyári oktatási szünetet, az elméleti oktatás szorgalmi idejének befejezése után, de legkésőbb szeptember 1-ig egybefüggően kaphatják meg a tanulók. Egyes szakmákban (szolgáltatóipar, kereskedelem, vendéglátóipar) a téli és tavaszi szünet időpontját az általánostól eltérően is megállapíthatják. lalkozásra — nem vehetik igénybe, kivéve ha ezt a szakma sajátosságai szükségessé teszik és a képzésre jogosult miniszter azt engedélyezte. Ilyen esetben a tanulónak a hét másik napján kell kiadni a szünnapot, de ha gyakorlati oktatásra rendszeresen vasárnap is sor kerül, akitor havonta legalább két pihenőnapot vasárnap keli számára biztosítani. A szakmunkástanulók igyekezetét, szorgalmát, fegyelmezett múmiáját, jó magatartását és tanulmányi eredményét a vállalatok forinttal is elismerhetik, mert a kollektív szerződésük által meghatározott keretek között, az illetékes iskola igazgatójával egyetértésben, tanulóiknak jutalmat, — prémiumot, — év végi részesedést fizethetnek. A tanuló fiatalok napi egyszeri kedvezményes étkeztetésben — ebéd — részesülnek az elméleti és gyakorlati oktatási napokon, valamint a rendelet által meghatározott szünnapokon, — többletszabadnapon és a szakmunkásvizsga előtti felkészülési időre eső napokon. Ha ez valamilyen ókból nem lehetséges, úgy a tanulók részére legkevesebb napi 6 forint ebédtérítést kell fizetni. Amennyiben a gyakorlati oktatás a vállalat, vagy az iskola telephelyén kívül történik, a kiküldetés időtartama alatt a tanuló részére szállásról és napi háromszori étkezésről temészetben kell gondoskodni. Fizikai dolgozók gyermekei előnyben Havonta két vasárnap Felkészülési idő a vizsgára Az utolsó éves szakmunkástanulót, — minthogy ezután nyári szünetet nem kaphat, — a szakmunkásvizsgát .megelőzően 15 nap felkészülési idő illeti meg. A sikereden vizsgázott, és ezt köve- .tően munkába lépett fiatal a vizsga évében jogosult fizetett szabadságra is. A hatályba lépett rendelkezések a tanulok elméleti és gyakorlati foglalkoztatási idejét heti 42, illetve napi 7 órában határozták meg. Az ötnapos munkahétben dolgozó vállalatoknál foglalkoztatott és a szakmunkásképzésbe bevont tanulók esetében a napi 7 óra túlléphető egy órával, de a foglalkoztatási idő ilyen esetben sem haladhatja meg a heti 42 órát, feltéve, hogy jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. Ösztöndíj és szakmunkásbér Most pedig beszéljünk a pénzről. A munkaügyi miniszteri rendelet kimondja: *A rendeletnek a pénzbeni juttatásokra és térítési díjakra vonatkozó szabályait elsőízben az 1970/71. tanévben az X. évfolyamra beiratkozott tanulókra kell alkalmazná Az 1970/71. tanévben a II., III. évfolyamba lépő tanulók pénzbeni juttatásait és térítési díjait a tanulóviszonyuk hátralévő ideje alatt továbbra is a beiratkozás időpontjában érvényben volt jogszabályok alapjan kell megállapítani". A szakmunkástanulók sem beiratkozási díjat, sem tandíjat nem fizetnek. Tanulóviszonyuk kezdetétől ösztöndíjban részesülnek, vagy tanulóidejük utolsó félévében, szakmunkásbért kaphatnak. Az ösztöndíj mértéke függ a tanult szakmától, az évfolyamtól és a tanulmányi eredménytől, minimális ősz- szege 40, maximális pedig 700 forint is lehet havonta. Az elméleti és gyakorlati oktatás idején kívül a tanulókat megilleti az ösztöndíj az oktatási szünetekre és szünnapokra, a fizetett munkaszüneti napokra, a gyógy- üdültetés időtartamára, továbbá betegség idejére egy évig, tbc-s megbetegedés esetén két évig. A vállalat a tanulóval a korábban megie- lent rendelkezés szerint társadalmi ösztöndíj szerződést is köthet. Erre főként azokban a szakmákban van szükség és lehetőség, amelyek iránt a kívánatosnál lanyhább a fiatalok érdeklődése. A szakmunkástanulók képzésük utolsó félévében, az iskola és a vállalat igazgatójának közös megállapodása és a KISZ szervezet véleménye alapján, szakmunkás- bérben is foglalkoztathatók, feltéve, ha közepes, vagy annál jobb a tanulmányi eredményük. A szakmunkásórabérben, vagy teljesítménybérben foglalkoztatott tanulóknak, a letöltött munkaidőnek, illetve a teljesítménynek megfelelő bér 90 százalékát lehet elszámolni és kifizetni. Ennek átlagát megkapják a tanulók az oktatási szünetre, a szakmunkásvizsga előtti felkészülési időre, továbbá a gyakorlati oktatás idejére eső oktatási szünnapokra és a tantervben előírt Honvédelmi Napokra is. Viszont a szakmunkásbérben foglalkoztatottak az elméleti oktatás idejére sem bért, sem ösztöndíjat nem kaphatnak. A szakmunkásképzés során számos olyan körülmény lehetséges, ami indokolttá teszi a tanulók otthonban való elhelyezését, vagy exter- nátusi ellátását. A mérsékelt térítési díj ellenében teljes ellátást nyújtó szakmunkástanuló otthonokban elsősorban a helyileg be nem iskolázható szakmák tanulói, továbbá az állami gondozottakat, szociális helyzetük alapján rászuroló, vagy veszélyeztetett környezetben élő fiatalokat veszik fel, előnyben részesítve a fizikai dolgozók gyermekeit és az árvákat. Amennyiben bentlakásos elhelyezés, hely hiányában nem lehetséges, az arra rászoruló fiataloknak az iskola székhelyén externá- tusi ellátást biztosítanak. A gyakorlati oktatás során a tanulót munkaruha, védőruha, védőfelszerelés, tisztálkodási eszköz éppen úgy megilleti, mint a vele hasonló feltételek között dolgozókat. Betegség, baleset, szülés vagy elhalálozás esetén a társadalombiztosítási szabályokban megjelölt szolgáltatások, egyebek között baleseti járadék, rokkantsági nyugdíj, családi pótlék illeti meg. Gy. Z. (Folytatjuk.) Ha f árőrségben A katonaélet egész embert kíván, különösen vonatkozik ez a határőrökre, hiszen az ő éber vigyázásnk a mi nyugalmunkat is óvja. A kemény tél különösen próbára teszi és sok feladat elé állítja a határszéleken szolgálatot teljesítőket. Igen sokoldalúnak kell lennie a határőrnek, nem elég jól kezelni a fegyvert, de lovagolnia is tudnia kell. a sítalpon is biztosan kell, hogy megálljának. Sok gyakorlás, komoly felkészülés előzi meg azt az időt, amikor először járőrszolgálatba mehetnek. Képünkön: Határőreink figyelőállásban, valahol a nyugati határszélen. (MTI foto — Hadas János felv.) Miről ír a Pártélet új száma? A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága folyóiratának februári számában Turgonyi Júlia Az egyenjogúság útján című cikkét olvashatjuk. Hazánkban csaknem kétmillió nő dolgozik, a nők nagyarányú foglalkoztatottsága negyed évszázados fejlődésünk nagy vívmánya. Az iparban foglalkoztatottak 41,4 százaléka nő. Ellentmondásokat is rejt azonban magában a nők foglalkoztatottságának ilyen gyors emelkedése A háztartásból elsősorban szakképzettséget nem igénylő munkakörbe lehetett átlépni. A nők ma még sokszor nem élnek a képzés és átképzés lehetőségeivel. Gazdasági fejlődésünk és fejlettségülik pedig lehetővé teszi, sőt ma már sürgeti, mentesítsük a nőket a háztartási munka aránytalanul nagv megterhelésétől és tegyük szabadabbá a művelődés és a szakképzés útját A politikai magatartás szociológiai vizsgálatáról dr. Molnár László, a Politikai Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára írt figyelemre méltó tanulmányt. A politikai magatartást — mutatja ki — szociológiai szempontból a következő összetevők skáláján lehet vizsgálni; az aktivitás, a vé’eménv a motiváció (szándék) és az attitűd (a beállítottság). Ennek alapián jellemzi Molnár professzor az egyes politikai magatartásformákat. Oláh György, az MSZMP Heves megyei pártbizottságának első titkára a tanácsok pártirányításának tapasztalatairól. Nyúl Emil az 1970. évi népgazdasági terv fő összefüggéseiről, Romany Pál, a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője pedig a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődésének időszerű kérdéseiről írt cikket. Érdekes régészeti lelet A bergamoi Santa Maria Maggiore templomban egy új elektromágneses vizsgáló készülék segítségével napvilágra kerültek Bartolomeo Colleoninak, az olasz reneszánsz egyik leghíresebb zsoldosvezérének földi maradványai. Ez a lelet, amely a Lericl alapítványnak köszönhető, kétségkívül az elmúlt 15 év egyik legjelentősebb felfedezése Olaszországban. Érdekességét csak a már említett Lericl alapítvány egy még nagyobb vállalkozása szárnyalta túl: több száz etruszk', sír felfedezése és feltárása Cerveteri és Tarquinia nagy temetőiben. Carlo Maurillo Lerlci 1958 ban műszert készített az épületek falainak és altalajának tüzetes átvizsgálására. Lerlci azt remélte, hegy a műszer segítségével olyan értékes történ-’mi és művészeti leletekre bukkanhat, amelyeket Olaszország mozgalmas történelme során az épületek vastag falai közé reitettek el. hosrv megmentsék őket a pusztulástól és a fosztogatóktól. Elektronikus agy mint játékszer A nyugatnémet játékboltok kirakataiban ötletes újdonság jelent meg a „Logicus” elnevezésű egyszerű konstrukciójú elektronikus számítógép. A készülék, amelyet a kis iskolások is használhatnak, afféle oktatóeszköz, amelynek segítségével a gyermekek megismerhetik az igazi elektronikus számítógépek szerkezetét és működését. A „Logicus”-t alkatrészekből és blokkokból kell összeszerelni. Ha elkészült, hozzá lehet látni a programozáshoz. Tíz kapcsolóval lehet beállítani a készülékben lévő elemek 50 kombinációjának valamelyikét.
