Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
1970. február I. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP s Tudománypolitikánk teendői Irta: Eidey-Giuz Tibor Az MSZMP KB tudo- mánypalitikai irányelvei, amelyek a tudósok és tudománypolitikusok százainak bervonásávtal, közel kétéves előkészítő- munka után a múlt nyáron kerültek elfogadásra. és jutottak nyilvánosságra, alapul szolgálnak a következő évek tudomány- politikai tevékenységéhez. Az irányelvek — a dolog természete szerint — nem részletekig menő utasítások, amelyeket egyszerűen csak végre kellene hajtani, hanem ideológiailag jól megalapozott, mélyen a gyakorlatban, a társadalmi valóságban gyökerező, a jövőt világosan, felvázoló egységes koncepciók, összehangolt elgondolások, amelyek felA jelen és a A tudománypolitikai jellegű állami intézkedések körébe tartozik pl. annak elhatározása, hogy a nemzeti jövedelemből mekkora hányad jusson kutatásra és műszaki fejlesztésre. To- vábbmenően el kell határozni, hogy az erre jutó anyagi keretek miként osztandók fel a távolabbi jövőt szolgáló alapkutatásokra, a közeljövőbeli haladást előmozdító alkalmazott kutatásokra és a termelés közvetlen fejlesztése által igényelt alkotó tevékenységre. El kell dönteni továbbá azt is, hogy milyen arányban jusson a kutatásra és fejlesztésre előirányzott eszközökből a különböző tudományágakra (fizikára, kémiára, biológiára, közgazdaságtudományra és egyéb társadalomtudományokra, matematikára stb.), ill. a különféle termelési ágakra (híradástechnikára, gyógyszer- és növónyvédöölelik a liazai tudományos élet minden jelentősebb vonatkozását A tudománypolitika rendkívül szétágazó tevékenység összefoglalója, az újat alkotó munka előmozdítója. A tudománypolitika egyaránt magában foglalja egyrészt a konkrét állami intézkedéseket valamint elméleti és gyakorlati, továbbá egyéb tevékenység-típusok kapcsolataira vonatkozó elgondolásokat; másrészt közéleti magatartásra, tudományos- társadalmi viszonyokra, a tevékenységek tárgyainak és módjainak a megítélésére vonatkozó elveket és számos más lehetőséget ami nem realizálható valamiféle állami intézkedéssel. jövő kutatása szeriparra, gépiparra, műszeriparra, mezőgazdaságra stb.). Ebbe a körbe tartozik annak elhatározása is, hogy a kutatás milyen arányban follyék önálló kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken és üzemi laboratóriumokban; milyen módon történjék a kutatás terjedelmének, kapacitásának bővítése, eredményességének és hatékonyságának a növelése: új kutatóintézmények létesítése, vagy a meglévőkben a munkatársak számának a növelése. vagy a meglevő létszám keretein belül a tudományos színvonal emelése, vagy a műszerfelszerelés korszerűsítése és bővítése által. Vajon kevesebb nagy vagy több kis kutatóintézmény előnyösebb-e; mily mértékben célszerű a vidékre telepítés, és milyen elvek érvényesüljenek vidéki kutatási centrumok létesítésében. Erőforrásaink szétfoigácsolása helyett Tudománypolitikai és ipar- politikai állami intézkedésekkel küszöbölhető ki a tudományos autarchiára való törekvés, vagyis azon igyekezet. hogy az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint egyéb gyakorlati tevékenység fejlesztése teljes egészében, hazai kutatásokon alapuljon. Ez a tudománynak úgyszólván minden ágazatában olyan intenzív kutatómunkát igényelne, ami messze meghaladná erőinket. A múltban ilyen irányú próbálkozások erőforrásaink szétforgácsolá- sához vezettek. Ezért körültekintő mérlegeléssel kell eldönteni, hogy milyen eredményeket vegyünk át külföldről. és milyen — erőforrásainkkal arányban álló — kutatásokat végezzünk ed itthon. Utóbbiakra viszont megfelelő erőket kell összpontosítani. A tudománypolitikai irányelvek mindenesetre határozottan megállapítják, hogy a termelés kellő ütemű fejlesztése érdekében a jövőben nagyobb arányban kell külföldi licenciákat vásárolni, mint eddig. Állami intézkedéssel történt a tudománypolitika felső irányítására hivatott tudománypolitikai bizottság létrehozása, amelyben az illetékes miniszteréLnökhe- lyettes vezetésével, a kutatásban leginkább érdekelt országos főhatóságok vezetői tevékenykednek. E bizottság részben a kormány közvetlen tanácsadója, részben a Minisztertanács átruházott hatáskörében intézkedik is. Reform az akadémián Tudományos testületek által előkészített, és a kormány. valamint az Elnöki Tanács által elhatározott intézkedés a Magyar Tudományos Akadémia reformja. A reform a tudomány meg- növekedett társadalmi jelentőségének és az eddigi tapasztalatoknak a figyelembe vételével az akadémia belső szerveseiét alakítja át. Az új szervezet egyrészt az eddiginél jobben lehetővé teszi. hogy az akadémia tudományos testületéinek általános tudománypolitikai, valamint a szaktudományok elvi és módszertani kérdéseiben való állásfoglalásai, a kutatási tervekre, valamint a tudományos munkásság eredményeire vonatkozó megítélései országszerte is kellően befolyásolják a kutatási tevékenységet elősegítvén ennek *. ©ra^Já.ttel való kapcsolatát Másrészt viszont a reform elősegíti, hogy az akadémia saját kutatóintézeteinek az igazgatása hatékonyabbá, korszerűbbé. de egyben egyszerűbbé is váljék. anélkül, hogy az intézetek jól értelmezett önállósága csorbát szenvedne. Egyike a következő időszak legfontosabb tudománypolitikai teendőinek a mintegy 1985-ig terjedő másfél évtizedre vonatkozó országos távlati kutatási terv kidolgozása. Ez — a dolgok természete szerint — nem a régi értelemben vett, utasításszerű intézkedés lesz. hanem azon országos jelentőségű feladatok fő vonalainak a kitűzése, amelyek sok intézmény együttműködését igénylik. Ajánlásokat tartalmaz majd a terv, a megvalósítás érdekében szülr'á- ges összehangolt együttműködésre is. Az országos távlati kutatási tervnek szoros kölcsönhatásban kell készülnie a népgazdaság távlati tervével, de nem egyszerűen annak a folyománya. Lényegesen befolyásolja a távlati kutatási tervet az. hogy a távlati népgazdasági terv által kitűzött konkrét célok elérése milyen hazai kutatásokat igényel. Viszont a népgazdaság távlati terve sem független attól, hogy milyen problémák elfogadható időn belüli kidolgozása remélhető hazai kutató helyektől. Tudományos prognózisok A jó tervezéshez tudni kellene azt. hogy mit hoz a jövő. A jövőt ugyan nem lehet biztosan előre látni, bizonyos valószínűségigei azonban lehet rá következtetni. A jelenlegi helyzet felmérje alapján, a fejlődés és egj^b változások törvényeinek ismeretében lehet tudományosan bizonyos következtetéseket levonni a jövőre, amint azrt például a meteorológiai prognózisok teszik. A tudományágak fejlődésére, valamint a gazdasági-műszaki viszonyok alakulására szintén kidolgozhatok prognózisok, amelyek elősegítik a távlati tervek megalapozását Az ilyen prognózisok — a meteorológiáikhoz hasonlóan — persze nem abszolút megbízható leírásai a jövőnek. hanem csak többé-ke- vésbé valószínű megközelítései. Egyrészt mert a valóság hihetetlenül sokoldalú, be- láthatatlanul szétágazó ösz- szefüggései miatt a jelenlegi helyzetet is csak hiányosan, megközelítően ismerjük: másrészt a változások törvényeit sem ismerjük teljesen, hanem legfeljebb fő vonásaiban, megközelítően. Mindezekből következik. hogy a jövőre vonatkozó következtetések, vagyis a tudományos prognózisok sem nyújthatnak teljes biztonságot. De mégis i-dmtősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a haladást minél jobban szolgáló terveket dolgozzunk ki, tudomásul véve, hogy e tervek szerinti tevékenység bizonyos kockázatot is rejt magában. Amire nincs paragrafus A tudománypolitikai irányelveknek számos olyan vonatkozása is van, sok olyan kérdésben is ad tájékoztatást. amelyek nem önthetők j konkrét állami intézkedések alakjára. Nagy mértékben segítenek azonban a nézetek és cselekedetek megítélésében, és irányt mutatnak a haladást leginkább támogató magatartás és tevékenység kialakításában. Ilyenek a tudomány szabadságára, a tudományos élet demokratizmusának növelésére, a kutatási eredmények objektív értékelésének kidolgozására, a vitaszellem növelésére és a vita általi megbélyegzés elleni, valamint a tudományos monopóliumok elleni küzdelemre, a jóhiszemű tudományos tévedések megítélésére. a marxizmus egységére és a tudományos igazság megközelítésének különféle lehetőségeire, valamint módjaira, a társadalomtudományolt & a napi politika viszonyára, a kutatók szakmai és ideológiai fejlődésének az elősegítésére, az alkotó szellem kibontakozásának és érvényesülésének előmozdítására, és még sok egyébre vonatkozó megállapításai. HOL SZÓRAKOZZUNK ? Tiszafüredi fiatalok kérdezik Megjelent a Béke és Szocializmus új száma A kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának januári száma részletet tesz közzé Nemes Dezső: A lenini eszmék ereje című, a Kossuth Könyvkiadónál 1970-ben megjelenő könyvéből. A szocialista világrendszer önálló államok rendszere, a szocialista építés többnyire nemzeti államok keretében fejlődik. Miután az új világrendszer országainak együttműködése nem egyetlen föderatív állam keretében, hanem külön létező államok rendszerében fejlődik, ez új lehetőségeket teremt a szocialista országok számára, de egyben bonyolultabbá is teszi a nemzetek közötti új viszony fejlődését — írja Nemes Dezső. Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára 4 nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységéért című írásában méltatja az 1969. októberében Budapesten megtartott VII. Szakszervezeti Világkongresz- szus jelentőségét. Üj szakasz kezdődött — állapítja meg a szakszervezeti világmozgalom erőinek konszolidálása és aktivizálása, a dolgozók testvéri egységének és egybeforrottságának megszilárdítása útján. Vannak-e esélyei a NSZK új politikájának? — fejtegeti Hermann Gautier, a Német Kommunista Párt elnökségének; tagja, Raymond Guyot pedig, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja — aki 1935-től 1943-ig a Kommunista Ifjúsági Internacionálé főtitkára volt — most értékes tanulmányt ad közre a kommunista ifjúsági szervezetek nemzetközi szövetségének történetéről Megemlékezik a folyóirat Kliment Jefremovics Vorosilov elhunytéról, a nekrológot Sz. M. Bugyonnij, a Szovjetunió marsall ja írta. Off látszik, a Szolnokom időnként kirobbanó vita végiggyűrűzik a megyén. A fiatalok szórakozása nemcsak a megyeszékhelyén gond. Legutóbb Tiszafüredről kaptunk ilyen tárgyú levelet. „Tiszafüred fiataljai az utóbbi időben nem tudnak hol szórakozni vasárnap délután" — írja a levél küldője. A továbbiakban azonban leszűkíti a kérdést egyetlen zenekar, a Főnix ügyére. Nem engedik játszani a Főnixet a művelődési házban — panaszolja. Nem hiszem, hogy a szórakozás kizárólag attól függne Tiszafüreden, játszik-e a Főnix, vagy nem. Gyors számvetést csináltunk rendszeresen van zene a presszóban, a vendéglőben és említették, hogy a középiskolában is próbálkoznak egy zenekar létrehozásával, bár ez csak a közép- iskolások részére, zártkörű rendezvényen szerepel. A művelődési ház gyakran rendez bálokat, kénytelen is rendezni, ez az egyik legfontosabb bevételi forrása. Igaz, Debrecenből hív rendszeresen egy triót, nem a Főnixet’ szerepelteti, de a zenekar maga is ritkán vállalt fellépést bálon, inkább klubdélutánokon szerepelnek. Nem állítom, hogy a tiszafüredi fiatalok el vannak kényeztetve és tálcán kínálják nekik a szórakozási lehetőségeket. De a megol- d*<\t sem -ió irányban keresik. Főnix, vagy nem Főnix — nem ez a kérdés lényege. Hónapok óta készül a községben az ifjúsági presszó A művelődési ház biztosítana neíki helyet, a vegyesipari ktsz KISZ szervezete társadalmi munikában vállalta a berendezés elkészítését A munkával lassan haladnak, nem a. saját hibájukból. Némileg szkeptikusan azt mondta róluk valaki; az egyetlen használható KISZ szervezet a járásban, ők végeznek minden társadalmi munkát Nyilván van túlzás ebben a megállapításban. A szórakozni vágyó tiszafüredi fiatalok azonban bizonyára tudnának segíteni, hogy a presz- szó hamarabb elkészüljön. Ez legalábbis az érdekeltek többségének, megoldaná a szórakozási gondjait. Az ifjúsági presszóba úgyis kell zenekar. Nem hiszem, hogy az igények megfelelő egyeztetésével ne tudnának megoldást találni az érdekéitek. A Jóakarat nem hiányzik egyik félből sem: — Szeretnénk, ha játszanának — mondotta Kovács Pálné, a művelődési ház igazgatója — természetesen akkor és úgy. ahogyan a 'érti programunk, lehetőségeink megengedik. Virág József; a zenekar egyik tagja többek között ezeket mondotta: *— Klubdélutánokon sziveden játszottunk, most is játszunk. ott ahová hívnak. Előfordult, hogy kézikocsival vittük ki a felszerelésünket Tiszaörvénybe, Ha rajtunk múlott, nem mulasztottunk fellépést. Nemrég az egyik tagot kizártuk, a viselkedése miatt. Azért, hogy beat-zenész, még nem kell hőbörögnie. Regiszter számmal ellátott engedélyünk van. Ügy érezzük, szeretnek bennünket a fiatalok, m>i is szívesen játszunk nekik. B. A. STÚDIÓSZÍNPAD Evek óta beszélünk Szolnokon egy stúdiószínpad létrehozásáról. Néhány, Szolnoknál nagyobb városban máris megcsinálták. Legutóbb a Békés megyei Népújság adta hírül, hogy február 7-én két egyfelvo- násos bemutatásával megnyílik Békéscsabán is a stúdiószínpad. Amíg csak Budapesten és a nagyobb, többnyire egyetemmel rendelkező vidéki városokban volt, az egész kérdést köny- nyen el lehetett intézni egy kézlegyintéssel, ott többen igénylik, több erő, energia, s talán pénz is jut a fenntartására. A békéscsabai példa azonban gondolkodóba ejt; magától értetődik-e, hogy ott hamarosan lesz stúdiószínpad, Szolnokon pedig az utóbbi időben már szóba is alig kerül a létrehozása. Természetesen a dolog nem ilyen egyszerű. Számtalan részletkérdésből tevődik össze, amelyek külön-külön is meghatározó jelentőségűek lehetnek. Ezekről beszélgettem Berényi Gáborral, a Szigligeti Színház igazgatójával. — Véleménye szerint milyen igényekre lehet biztonsággal alapozni egy stúdiószínpadot? — Szükséges, hogy legyen egy réteg, amelynek a színházban bemutatott darabok mellett másra is van igénye. Ez a réteg rendszerint nem olyan nagy létszámú, hogy az általa igényelt darabokat be lehessen iktatni a hagyományos műsorba, de elég nagy ahhoz, hogy oda kelljen figyelni az igényeire. — Egy színház mikor tud eleget tenni ezeknek az igényeknek? — Akkor, ha a társulatban t annak művészileg kihasználatlan színészek és rendezők, akik ilymódon feladathoz juthatnak. Továbbá, ha rendelkezik a színház a szükséges anyagi — technikai lehetőségekkel. — Ezek alapján hogyan látja biztosítva Szolnokon egy stúdiószínpad létrehozásának feltételeit? — A közönség részéről van igény olyan művek bemutatására, amelyek egyelőre még csak kevesebb emberhez szólnak. Színészeink, rendezőink is szívesen vállalnának ilyen feladatot. Néhány akadály azonban nagyon megnehezíti a munkát. Az első, a stúdiószínháznak alkalmas helyiség állapota. A második emeleti próbatermet akartuk átalakítani erre a célra, de a színház átépítésekor rosszul tervezték az új épületrész fűtőberendezéseit. Ha kint mínusz négy foknál hidegebb van, már télikabátban kell próbálnunk. Amíg ez a helyzet nem változik, szó sem lehet arról, hogy ott télen előadásokat tartsunk. A színház kis létszáma is gondot okoz. Ha nem játszik valaki, akkor rendszerint próbál. A stúdió színházat csak túlmunkával lehetne megcsinálni, viszont ezért a túlmunkáért a színészeknek külön nem fizethetünk. Csupán a kötelező fellépések között számolhatjuk el a stúdió színpadi előadást. Egy-egy stúdióprodukciót azonban vidéken ritkán játszanak ötnél többször, de előtte huszonöt-harminc próbára van szükség. így a befektetett energia a művészek számára alig hoz valami gyakorlati eredményt. Van még egy dolog, amely nehezíti a helyzetet. Közel vagyunk Pesthez, a színészek többsége pesti, ott a lakásuk, a családjuk. Ha van egy kis szabad idejük, azonnal elutaznak. Azt hiszem, hogy Pécsett, vagy éppen Békéscsabán jobban kötődnek a városhoz, mert távolabb vannak Budapesttől. — A sokféle akadály felsorolásának az a summája, hogy Szolnokon jelenleg nem lehet megszervezni a stúdiószínpadot? — Az akadályok ellenére is kellene tenni valamit. Jelenleg még van egy bizonytalan prózai bemutatónk. Ha ez eldől, megcsinálunk minden szerep- osztást a szezon végéig, ezzel kiderül, hogy ki, mikor lesz szabad. Ha elegendő ember lesz hozzá, tavasszal, amikor a fűtésgondok megszűnnek, lehetségesnek tartok egy-két stúdióelőadást. Annál inkább, mivel van olyan színészünk, aki szeretne rendezni is. Az ilyen törekvéseknek teret adnánk, természetesen a rendezők kizárása nélkül. Előbb azonban konzultálni szeretnénk a békéscsabaiakkal, tájékozódni, hogy ők hogyan csinálták, és milyen terveik vannak a továbbiakban. Ügy tudom, hogy ott a KISZ védnökséget vállalt a stúdiószínpad fölött és később az előadásokat is az ifjúsági házban tartják. A KISZ, vagy valamely más szervezet védnöksége alatt erkölcsi és anyagi támogatásával lehetséges volna, hogy az előadások ne úgy szerepeljenek, mint a színház produkciói és a közreműködő művészeknek fellépti díjat fizessünk. Az ilyen együttműködés igen nagy mértékben megkönnyítené a stúdiószínház létrehozását. B. A.
