Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

19TO. február i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 LVASÖiNK Nyugdíjasok foglalkoztatása „Kinőttük” a boltot A most épült 13 emeletes ház közelében van egy élel­miszerbolt, amely nagyság tekintetében ezideig csak azért látszott elegendőnek, mert mi, a közvetlen közel­ben latrok régen a távolabbi, a Ságvári körúti ABC-áru- házba járunk vásárolni. Ezt nem jókedvünkből tesszük, hanem azért, mert szükségleteinknek csak egy részét tudjuk a kis boltban kielégíteni. Feltételezésünk szerint nem gondoskodnak Utaznánk — busszal! 1969. december 4-én vásá­roltam Kunszentmártonban egy gáztűzhelyet kétezer fo­rintért. Ajánlott levélben azonnal kértem engedélyt a gázpalack megvételéhez a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalattól. Ugyan­ebben a levélben azt is kér­tem: küldjenek szakembert a készüléket felszerelni. Ennek lassan két hónapja* de még választ sem kaptam, noha reklamáltam is már Mit írt a TIGÁZ? 1969. december 24-i és 31-i púnkban is közöltünk an leveleket, amelyek a gázellátást kifogásolták. ilyen jellegű panaszok szaporodtak, így „szü- meg” munkatársunk 1 az „Egy láthatatlan kk nyomában” című amelyet január 7-i ban közöltünk, re Kusztos Ferenc- zántúli Gázszolgál­idejében az áru utánpótlásá­ról. Ha már eleve kis boltot terveztek egy ilyen nagy te­rületre, legalább a személy­zet volna elegendő és az áruellátás lenne rugalma­sabb. Ezen most már mi­előbb változtatni kell, ellen­kező esetben a 18 emeletes lakóház 104 családjának el­látásáról is a piactéri ABC- áruháznak kell gondoskodnia. Papp László Szolnok □ közben! Tudom én, hogy nem megy ez a dolog egyik hétről a másikra, de úgy vé­lem, nyolc hét meg már sok egy ilyen ügy elintézésére. Nyugdíjamból kuporgattam össze a kétezer forintot, s most naponta mérgelődünk a gáztűzhelyet nézve. Pedig éppen azért vettük, hogy örömünk legyen benne; meg­könnyítse életünket. Juhász József Cserkeszőllő tató és Szerelő Vállalat igaz­gatójától (Hajdúszoboszló) kaptunk választ, aki tulaj­donképpen utóbbi cikkünk­ben leírtakat erősítette meg. Illetve: „ .. . A Kőolajvezeték Vál­lalat az ellátásban mutatko­zó gáztöltési és szállítási ne­hézségeinek helyreállítására intézkedést tett. Vállalatunk is megtett mindent annak érdekében, hogy a gázellátás minél előbb normalizálódjon. Ugyanakkor intézkedtem, hogy a gázcseretelepek kész­letéből a községekben lévő mini gázlerakatok is — a A Néplap január 27'én „Tanulságos történet...” cí­mű írásában arról van szó, hogy az AFIT szolnoki te­lepén a földművesszövetkezet megszüntette a büfét. Meg­írták azt is, hogy a büfés ké­sőbb italmérési engedélyt kapott saját lakásán, a telep szomszédságába^. Ügy éri­zem, az írás rám nézve sér­tő. Én az AFIT dolgozója voltam, s négyórás beosztáso­mon túl vállaltam a büfé ve­zetését, ami naponta plusz 6—8 órát jelentett. Ezért a pluszmunkáért kaptam ha­vonta 300—320 forintot. Ezt becsületes haszonnak érzem, sőt kevésnek is, éppen ezért léptem ki a vállalattól is. Én tehát nem törekedtem magas haszonra. Ezek után kértem és kap­tam a vendéglátóipari válla­lattól italmérési engedélyt. Ezt a lakásomon becsülettel ellátom. Arról én nem te­hetek, hogy az AFIT néhány dolgozója nálam ivott és úgy ment be az üzembe. Én tehát határozottan állítha­tom, hogy nem miattam szűnt meg a büfé és lakáso­mon az italárusítási munká­mat rendesen végzem —- ezt N. S. Jászberény: A szak­szervezeti tag az átlagkerese­te alapján megállapított tag­díjosztálynak megfelelő tag­díjat fizeti. Ennek összege általában a kereset 1 száza­léka. Az ipari tanuló, vala­mint a kisegítő munkaerő­ként alkalmazott 14—16 éves fiatalok, amennyiben havi keresetük a 400 forintot nem haladja meg, továbbá az egyetemi hallgatók 2 forint tagdíjat fizetnek havonta. — Azok a nyugdíjasok, akik 1956. január 1. után mentek nyugdíjba, továbbá azok, akiket 1956. január 1-e előtt nyugdíjaztak ugyan, de fo­lyamatosan tagjai maradtak a szakszervezetnek, havi 3 forint, úgynevezett jogfenn­tartó tagdíjat fizetnek. Jog- fenntartó tagdíjait fizetnek még a fizetés nélküli szabad* LÄNYOKAT 15 év felett fonó« szövő átképzésnek 1700.— Ft—1900.— Ft-os. férfiakat betanított mun­kásként 2000.— Ft kere­seti lehetőséggel felve­szünk. Nőknél betanulási idő 6 hét. betanulási bér havi 1000.— Ft Munkásszál­lás. szabad szombat Úti­költséget megtérítünk. — Jelentkezés levélben, — vagy személyesen. Újpesti Gyapjúszövőgyár Budapest, IV., Berni u. I. készlet arányában — gázpa­lackhoz jussanak. Közlöm még, hogy a jászkiséri mini gázlerakat 1970. január 10- től már üzemel.,.” a többszöri ellenőrzés is bi­zonyítja. Száraz Jánosné Szolnok ☆ A szerkesztőség megjegy­zése: Levélírónk által emlí­tett cikkben nem is állítot­tuk, hogy a büfés törekedett nagyobb haszonra, csupán azt a tényt szögeztük le, hogy a földművesszövetkezet csak italárusítással egybeköt­ve volt hajlandó üzemeltet­ni a büfét. Azt is természe­tesnek tartjuk, hogy az AFIT szolnoki üzemének vezetője nem szívesen veszi, sőt tilta­kozik az ellen, hogy az üzem bejáratától néhány méterre szeszes italt árusítsanak. Fur­csának találja, és mi is an­nak tartjuk hogy a vendég­látással foglalkozó vállalatok kizárólag csak a maguk hasz­nát nézzék, s ne gondolja­nak arra, hogy az ügyfelek, dolgozók kulturált körülmé­nyek között tízóraizhassanak, igyanak egy kávét, vagy ször­pöt. A világon mindenütt harcolnak az ittas , gépjár­művezetés ellen. A harc egyik jogos formája, hogy ne te­remtsünk lehetőséget a gép­kocsijavító üzem tövében szeszes ital fogyasztására. ságon lévők, az időszaki mun­kások — az idénymunka be­fejezésétől a következő idénymunka megkezdéséig —, valamint azok a dolgozók, akik — legfeljebb egy évig — nincsenek munkaviszony­ban. A betegállományban lé­vő tagok a táppénzes állo­mányba helyezést követő hő elsejétől a táppénznek meg­felelő tagdíjosztály szerint fizetik tagdíjukat. K. I. Jászberény: Az épí­tési engedély iránti kérelem egyik legfontosabb mellékle­te az építtető építési jogo­sultságát igazoló okirat. Az építtető az építési jogosult­ságát és építési munkával érintett ingatlanra vonatka* zóan tulajdonjogát feltüntető, 90 napnál nem régebbi ke­letű telekkönyvi szemlével igazolhatja, ha saját tulaj­donú telkén kíván építkezni. Idegen, vagy közös tulajdon­ban álló ingatlanon történő építkezés esetében a tulajdo­nos hozzájáruló nyilatkoza­tával, vagy az ezt pótló bíró­sági ítélettel lehet igazolni az építkezési jogosultságot. Fia tehát az édesapja tulajdonát képező telken az ön hozzá­járulásával építkezhet Szolnok megyei Gabona­felvásárló központi mű­helye felvesz 2 esztergályost, 4 laka­tost, 6 kőműves segéd­munkást. Heti 44 órás munkaidő. Külszolgálatos munkakör. Bér megegyezés szerint. Jelentkezési cím: Török- szentmiklós, Bethlen u. 45—49. A nyugdíjasok munkaviszony­ban való foglalkoztatásának szabályai 1969. január 1-től megváltoztak. Az erről szóló 48/1968. (XII. 18.) Korm. sz. ren­delet végrehajtási szabályának fontosabb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: Az új szabályozás szerint a munkaviszonyban álló öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig korlá­tozás nélkül folyósítani kell, amíg munkabére — a naptári év folyamán a 6000 forintot nem haladja meg. Ha a nyug­díj folyósítását kereső foglalko­zás miatt vagy egyéb okból szüneteltetni kell a 6000 forint keretösszeg annyiszor 500 fo­rinttal csökken, ahány naptári hónapra a nyugdíj folyósítását szüneteltették. Az öregségi nyugdíj folyósítását tehát arra a naptári hónapra kell szüne­teltetni, amelyben a munka- viszonyban álló öregségi nyug­díjas munkabére a 6000 forin­tot meghaladja, továbbá a nap­tári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyre mun­kabér illeti meg. Az évi 6000 forintos kereseti határ legkisebb összegű túl­lépésének is igen súlyos a kö­vetkezménye. Ha például egy nyugdíjas az év január, feb­ruár és március hónapjában 6002 forint munkabért kap, a 2 forintos túllépés következté­ben is elveszti március havi nyugdíját akkor is, ha annak összege 1500 forint. A rokkantsági nyugdíjasokat a szabályozás is előnyben ré­szesíti. A rokkantsági nyugdíj egyharmadát, — valamint az üzemi baleset, vagy foglalkozá­si betegség alapján megállapí­tott baleseti rokkantsági nyug­díj felét — arra a naptári hó­napra is folyósítani kell, amelyben a munkaviszonyban álló baleseti rokkantsági nyug­díjas munkabére a naptári év folyamán a 6000 forintot meg-, haladja, továbbá a naptári év minden olyan hónapjára, amelyre munkabér illeti meg. Ilyen esetben azonban a rok­kantság fokára tekintet nélkül csak a III. csoportba tartozó baleseti rokkant részére járó nyugdíj megfelelő hányadát lehet folyósítani. A nyugdíjazás évében a 6000 forintos keretösszeg annyiszor 500 forinttal kisebb, ahány nap­tári hóaap a nyugdíjazás nap­tári évében a nyugdíj megál­lapításáig már eltelt. E sza­bály azt jelenti, hogy ha valakit az év július hó 1-el nyugdíjaznak annál az említett 6000 forintos keretösszeg 3000 forintra csökken le. Az említett keretösszeg szempontjából fi­gyelembe kell venni mindazt a pénzbeli és természetbeni jut­tatást, amelyet a nyugdíjas munkaviszony keretében ka­pott. Ha a nyugdíjas táppénz­ben részesül a kiszámításának alapjául szolgáló munkabérnek a segélyezési napokra eső ré­szét kell figyelembe venni. Az említett keretösszeg szem­pontjából figyelmen kívül hagyható az újítási és feltalá­lói díj, az utazási és szállás- költség, a különélési díj, az év végi részesedés, a jubileumi ju­talom, s a szakszervezeti, vagy vállalati segély. A nyugellátásban részesülő személy és a nyugdíjast alkal­mazó vállalat a nyugdíjfolyó­sító szervhez köteles bejelen­teni a munkaviszonyban lévőt és mind a nyugdíjas, mind a vállalat azt is köteles bejelen­teni, hogy a naptári évben a kifizetett munkabér összege a 6000 forintot elérte. Az ismertetett korlátozó ren­delkezések a termelőszövetke­zetbe tagként belépő ipari nyugdíjasokra, s a tsz nyugdí­jasokra nem vonatkoznak. A tsz tagok ugyanis korlátozás nélkül megkapják a részükre megállapított öregségi és rok­kantsági nyugdíjat, ha a ter­melőszövetkezetben fizikai munkát végeznek, függetlenül attól, hogy a közös gazdaság­ban végzett munkájuk eredmé­nyeként milyen jövedelemre tesznek szert. Az olyan tsz ta­goknak, akik nem fizikai munkát végeznek a közösben addig fo­lyósítják korlátozás nélkül a nyugdíjat, amíg teljesítményük egy naptári évben meg nem ha­ladja a 120 tíz órás munkana­pot.;Ha á tsz tag a .121.- mun- napot is ledolgozza, a követke­ző hónap első napjától a nap­tári év végéig szüneteltetik a nyugdíj folyósítását. Ha a termelőszövetkezet al­kalmazottként foglalkoztatja a nyugdíjast, az ilyen nyugdíjas vonatkozásában már a 6000 fo­rintos kereseti korlátozást kell alkalmazni. Ugyanez a korláto­zó rendelkezés vonatkozik ar­ra a tsz nyugdíjasra is, aki munkaviszonyba lép. Dr. Cs. 1. A 601-es Ipari Szakmunkásképző Intézet, Makó, Vöröscsillag u. 2—4. sz. felvételt hirdet mezőgazdasági gépszerelő emeltszintű szakmunkástanulók beiskolázására A kollégiumi helyet és a legkorszerűbb kép­zési feltételt biztosítjuk. — Tanulmányi ered­ménytől és évfolyamtól függően 50—550.— Ft ösztöndíjat folyósítunk. Felvételt nyerhetnek az 1969, illetve 1970-ben végzett tanulók. Javítási kapacitást keresünk az alábbi típusú építőipari gépeink javítására: J—175—275—375 típusú betonkeverógépek BP. 500 típusú betonkeverőgépek GL—GH 200 típusú habarcskeverőgépek BH—40 típusú betonvashajlítógcpek HV—11 típusú vibrátorok OETF—10 típusú sirokkó hőlégfúvók Elektromos és robbanómotors szivattyúk. Érdeklődés: Szolnok megyei Állami Építőipari Válla­lat, Szolnok, Ady E. u. U7'c. gépészeti osztály. Minden reggel a 7-es autóbusszal utazunk — néha csak utaznánk — sorstársaimmal a Kertvárosból hat óra, negyed hét között. A busz már az 1-es kilométer­kőnél levő megállóba is zsúfoltan érkezik. Egymást ta­posva igyekszünk fel a kocsira, több-kevesebb sikerrel. Néha csak megáll az autóbusz, de ajtaja nem nyílik ki. így aztán sokszor gyalog vagyunk kénytelenek nekiin­dulni az útnak; természetesen lekésve a 3-as, 2-es jel­zésű járatokat. Tűrhetetlen, ami ezen a vonalon van! Jó lenne, ha az AKÖV ellenőrei sűrűbben látogatnák a szandaszől- lősi járatokat. Ne csak az 52, 82 forintos bérleteket adják ki, hanem az utasok elszállítására is legyen gondjuk. Sz. M.-né Szolnok Január 22-én a Szabadság térről a Vosztok útra szerettem volna eljutni. Megnéztem a menetrendet, s ahhoz igazodva, három perccel korábban a megállónál voltam. Vártam-vártam a 19.28-as járatot, de hiába. Vtastársaim „megnyugtattak’’, hogy a 19.19-es, s « 19.21-es busz sem jött még. Kimaradt a 19.28-as és a 19.48- as járat is. A 3-as busszal (20.18) értünk végül M s Vosztok útra, némelyikünk egyórás várakozás után. A menetrendet vajon azért függesztették ki, hogy az Utasok várakozás közben találós kérdést játszhassa­nak? Melyik járat jön előbb; a 19.21-es vagy a 19.48- as? Fogadást is lehet kötni. Ez is szórakozás, csak egy kicsit idegesítő, különcsen, amikor az ember siet. (És mikor nem siett) Meg aztán — függetlenül as influenza-járványtól — könnyen „ráfázik?’ az utazó. Csemus István Szolnok Késve kapjuk az újságot Űjszász Szolnoktól 24 kilométerre van. Vonat majd minden órában közlekedik. Autóbuszjárat ts van. Ennek ellenére a múlt héten kétszer is késve kaptuk meg a Néplapot. Ez ártalmára van a lapnak, az olvasónak pe­dig bosszúságot okos, Szabó Győző Űjszász A szolnoki 2-es számú Postahivatalnál egy késői kézbesítésről tudtak. Egyik új dolgozó véletlenül a jász­berényi levélzsákba tette az Űjszászra szánt újságokat is. így kapták meg valóban egy nap késéssel az újszá- szi szanatóriumban és a községben mindenütt — a Nép­lapot (A szerkó Két hónapja:se válasz, se szerelő Nekem nem tanulságos a történet a szeszről, haszonról Sz ERKESZTSI pl#

Next

/
Oldalképek
Tartalom