Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

1970. február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megyei beruházási politikánk nyomán A munkaerő biztosítása egy járásban Joggal vetődik fel a kér­dés, hogyan gyümölcsöznek új beruházásaink, elérhe- tők-e a kitűzött célok és a tervezett termelési szintek, nem merült-e fel valamilyen váratlan akadály? Az utóbbi évek ipari fejlesztésének egyik fő területét megyénk­ben Kunszentmárton képezi. A fejlesztést főleg budapesti és más gyárak kitelepítésé­nek kapcsán oldották meg a tanácsi szervek és hozzá kell tenni, hogy nem is akármi­lyen eredménnyel. E beruhá­zások pillanatnyi és távlati helyzetéről, létszámellátott­ságáról beszélgettünk Bródsz- ky Árpáddal a járási tanács vb-elnökéveL — Milyen célokkal indult eredetileg az iparfejlesztés? — A harmadik ötéves terv időszakára a megyei szervek­kel egyetértésben ipartelepí­téssel kívántuk a foglalkoz­tatás nélküli munkaerőkapa­citást lekötni Kunszentmár­toniban és környékén. Az öt­évre tervezett számot már négy év alatt elértük, mert a járásban jelenleg négyezren dolgoznak az iparban. A sta­tisztikai felmérések sizerint a munkaképes férfiak kilenc­vennyolc százalékát foglal­koztatjuk már, de a nőknél ez az arány még mindig csak ötvenöt százalék. A letelepült üzemek bővítésével az elhe­lyezkedési lehetőség tovább javul. Így elérhető az a ter­vünk. hogy minden tízezer lakosra ezerkétszáz kereső jusson. —. Milyen üzemeket bőví­tenék? — Elsősorban a Pannónia Szőrmefeldolgozó és Konfek­ció Üzemnél lesz bővítés. Mintegy ISO—170 milliós be­ruházással. A megyei fejjesz- ttésí alapból a tanácsi szer­vek ehhez 15 millió forinttal járulnak hozzá. A másik na­gyobb bővítés a Tisza Cipő­gyár kunszentmártoni gyár­egységénél lesz. A 30 millió forintos beruházáshoz a vál­lalat 8 milliós tanácsi támo­gatásit kapott Ebből két újabb tűzőcsamok épül. A két bővítés kapcsán ezer, ezeregyszáz, zömmel női dolgozó jut ismét mun­Ä második pályázat A Tisza Cipőgyár 1967 őszén tehetségkutató pályáza­tot írt ki a gyári fiatalok ré­szére: cipő tervezésre, diva­tos lábbelikre. A pályázaton egy műszaki rajzoló, Törő- csik Jolán bizonyult a leg­jobbnak, aki 1968 óta_ cipő­tervező, a gyár tervező osz­tályának munkatársa. A napokban újabb pályá­zat, újabb martfűi győzelem híréről hallottunk. Ismét Tö- rőcsik Jolán sikeréről. A Bőr­ipari Tudományos Egyesület az ország fiatal cipő tervezői részére kiírt pályázatán „Bundi” jeligével, tíz pár di­vatos gyermek- és női csiz­mával a zsűri különdíját nyerte. Ügy látszik Törőcsiknek érdemes pályáznia... — só — i | BÉRBE VENNÉNK I Szolnok város területén ♦ I cement tárolásra alkal-i Í mas zárható, száraz j raktárhelyiségeket vál-t J lalatoktól. vagy magá-i 5 nosoktól is. } ♦ • > íAntaíok*t kérünk Szol >uH m A iami Fct,A* an Vallalat Szolnok Ady E u Ilii Telefon | 13—231, üi. Kardos. Kalehetőséghez. A létszám­bázist teljesen biztosra lehet venni éppen az említett 55 százalékos női foglalkozta­tottság miatt. Lényegesen se­gített a korábbi helyzeten a Kecskeméti Konzervgyár Ti- szakürtre telepített üzemegy­sége is, ahol csúcsszezonban háromszázötvenen is kaphat­nak munkát, de százötven dolgozót már állandó jelleg­gel foglalkoztatnak. Ezek zö­me nő. — Milyen sajátos problé- nják mutatkoznak a kihelye­zett üzemeknél? — Az utóbbi időben egy érdekes jelenség alakult ki. A Pannónia Szőrmefeldolgo­zónál mintegy száztízen vá­rakoznak felvételre. Ugyan­akkor a Tisza Cipőgyárnál harminc a létszámhiány. Az elbeszélgetésekből mi már sejtjük ennek az okát, de az a véleményünk, hogy a prob­léma megoldása elsősorban az anya-vállalatok dolga. He­lyesnek tartanánk, ha alapos vizsgálattal derítenének fényt erre a helyi furcsa-* Ságra, mert az feltétlenül a dolgozók egyéni problémái­val, kereseti és munkahelyi lehetőségével függ össze. Említhetjük annak a négyszázötven felvételre je­lentkező nőnek az esetét is, akik a Tiszazugból verbuvá­lódtak össze. Átestek a kö­telező orvosi vizsgálaton, be­szerezték az utazási igazol­ványhoz a fényképeket is, amikor kiderült, hogy még­Rómából érkezett a hír, hogy megtalálták az ókori Sybaryst a bujaságáról, rossz erkölcseiről hírhedt régi olaszországi görög város romjait. A felfedezést a régészek és az iparorltók közötti izgalmas vita előzte meg. Az Olaszország déli csúcsán, Torentotól nem messze felevő terület, amelyet a régészek már évtizedekkel ez­előtt az ókori Sybarysként tar­tottak nyilván, ma Calabria leg­szegényebb, legkevésbé fejlett területei közé tartozik. Mert a Crati és Coscile folyók torkola­tánál korszerű, ásványolaj tar­tályok befogadására alkalmas kikötőt szándékoznak építeni, — ugyanakkor megkezdik különbö­ző nagyipari vállalatok, elsősor­ban ols'ftnomltók létesítését tó. Ámde. amikor e terv rész'cte* tórr -r- cssé váltak, a régészek utalással az itt eltemetett ókori Sybarysra —, energikusan tilta­koztak. Az ipar emberei így válaszoltak „Legkevésbé sincs sem alkalmazzák őket. Ebi­nek tényleges okát is csak a Tisza Cipőgyárban tudják / megmondani. — Milyen intézkedések történlek a szakmunkáskép­zésre? — A^ helyi gimnáziumban a mezőgazdasági szakképesí­tésű osztályok most végez­nek. Ez után kémia—fizika szakos osztályokat indítunk, mert a Pannónia szőrme-ve­gyészeket keres, lehetőleg helyből. A végzett hallgatók még továbbképzésre mennek Budapestre. Igény és kérés hangzott el a szűcs-ipari szakmával kapcsolatos ipari tanuló képzésre is, amelynek szintén helytadunk. Termé­szetesen a Tisza Cipőgyár változatlanul Martfűn oldja meg a szakmunkás-képzést. A következő 3—4 év alatt, mire az említett üzemek bő­vítése elkészül, a teljes lét­számigény biztosított lesz. A járási tanács egyébként fél­évenként végez felmérést a munkaerőhelyzet megállapí­tására. Csak így nem érhet senkit méglepetés. Mi min­den erőnkkel azon vagyunk, hogy a járás ipari fejleszté­se eredményesen fejeződ­jék be és az új üzemeknek vidékünkön biztos létszám­bázisa legyen. Ebbe már több évi munkát fektettünk s a kitűzött célok elérésében mindannyian hiszünk. szándékunkban a nemzet régé­szeti. kincseinek megsemmisítése. Mondjátok meg nekünk ponto­san, hol feküdt az ókori Syba- rys, és kikötőnket, meg gyá­rainkat másutt fogjuk felépí­teni.” A régészek kezdetben zavarba- jöttek. Mert egyelőre maguk sem tudták „pontosan hol" süly- lyedt el az ókori Sybarys. A múlt esztendőben erőteljesen megindultak az ásatások és a fáradozásokat siker koronázta. Megtalálták az 1. e. VL század­ból származó ókori városfalat és néhány ugyanezen időszakból származó épületet. Nem volt kétség, felfedezték az ókori Sy­baryst, amelynek egykor S00 000 lakosa volt amelye* L e. 510 ben az Irigy k-éta1ak *ipusziitól** ’■ A város valamikor 35 000 négy­zetkilométer területen feküdt. Ezt a régészek most érintetlen körzetnek minősítik. — fekete —» Legyen minden KISZ-tag könyvtári olvasó! Ezt a célt tűzte K a tö­rökszentmiklósi .járási-városi könyvtár. A Lenin-centená- rium esztendejében felhí­vással fordult a könyvtár a város és a járás iskoláihoz, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség járási bizottsága pe­dig a járás valamennyi KISZ alapszervezetéhez. Mindkét felhívás idézi Lenin szavait: „A könyvtár és az olvasóte­rem hosszú ideig még a tő* megek politikai nevelésévek egyik fő forrása és csaknem egyetlen intézménye lesz.’’ A most indított helyi kez­deményezés célja; áprilisig minden KISZ-tag a városban és a járásban váljék könyv­tári olvasóvá. ☆ Megjegyzés örömmel olvastuk a felhí­vás szövegét, a jószándékú és hasznos kezdeményezés hírét Egyre azonban már most, jó előre fel szeretnénk hívni a figyelmet A kulturális ne­velőmunka. a tömegek közt kibontakozó közművelődés a felhívásokon. túlmenően hosszadalmas, fáradságos és mindennapos tevékenységet kíván az alapszervezetekben. A felhívás önmágában nem oldja meg. de elindíthatja vagy serkentheti ezt a mun­kát A könyvtárba való be­iratkozás is. valamint a be­iratkozás ^.valódiságának alá­írással történő igazolása” csak kezdeti, szervezeti ered­mény lehet az olvasóvá ne­velés útján. De mindenkép­pen csak első lépés — az Ol­vasó Népért szolgálatában. (CS) . ! Hol feküdt az ókori Sybarys? Döntött a Legfelsőbb Bíróság Két találmányi és egy szer- fontos állásfoglalás a Legfel- zői jogdíj-perben hangzottéi sőbb Bíróságon. 198 darob analizátorért, háromnegyed millió forint Az egyik fővárosi gyár külföldi megrendelésre négy egységből álló enkephalogra- phot kívánt gyártani, azon­ban az egyik alkatrész a 8 csatornás analizátor nem bi­zonyult megfelelőnek. A vál­lalat elektronikus laborató­riuma vezető mérnökének azonban sikerült a problé­mát megoldani és eljárására az Országos Találmányi Hi­vataltól szabadalmi oltalmat is kapott A sikeres feltalálói munka eredményeként agyár 198 készüléket készített és azokat a megrendelők teljes megelégedésére leszállította. Közben a gyár beolvadt egy másik üzembe. a találmányi díj összegében, azonban a jogutód vállalat és a mérnök nem tudott megegyezni. Per­re került sor, amelyben a vállalat arra hivatkozott, hogy a szóban forgó analizá­tor nem új termék, műszaki színvonala az átlagosat nem haladja meg, és díjazása leg­feljebb eszmei alapon álla­pítható meg. Ezzel szemben a Kohó- és Gépipari Minisz­térium műszeripari igazgató­sága. valamint a miniszter- helyettes úgy nyilatkozott, hogy az analizátor új cikk­nek tekintendő. A műszaki szakértő kijelentette: a ta­lálmány színvonala az átla­gosat meghaladja és az en- kephalograph gyárthatóságát megbízható módon megoldot­ta. A kidolgozás jó műszaki felkészültséget, kellő gya­korlati tudásit nagy szakis­meretet igényelt. Tekintve, hogy a készüléket exportra gyártották, jelentősége kül­kereskedelmi szempontból is számottevő. Orvosszakértőt is meghallgattak. Szerinte a be­rendezés kutatási és állatkí­sérleti célokra jól használ­ható. Fisét a városi tanács A Fővárosi Bíróság a mér­nök részére 582 ezer forint ta­lálmányi díjat állapított meg. Fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság az összeget 727 ezer 544 forintra emelte, ítélete indoklása szerint a kérdés az: milyen alapon és milyen százalékos kulcs .sze­rint kell megállapítani a fel­találói díj összegét. A vo­natkozó rendelet kimondja: az illetékes miniszter megál­lapíthatja, mit kell új cikk­nek tekinteni. Ez ebben az esetben megtörtént. Üj cikk gyártását eredményező talál­mány esetéin a feltalálói díj a termelt mennyiség önkölt­ségének legfeljebb öt száza­léka lehet, de a százalékos kulcs megállapításánál — az összes tényezők mérlege­lésével — általában a közép­értékből kell kiindulni. A 198 analizátor 50 milliós ön­költségi árának ezúttal a díj­kulcs meghatározásánál mér­sékelő hatása van. Mindeze­ket figyelembe véve a Leg­felsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a mérnököt az 5 éven belüli termelés önköltsége után, 1,25 százalékos kulcs alkalmazásával 727 ezer 544 forint feltalálói díj illeti meg, egyben a gyárat 30 ezer fo­rint perköltség fizetésére is kötelezte. Négy mérnök eljárásit dol­gozott ki rossz vízzárású víz­vezető csövek és csatornák javítására, ami lehetővé teszi, hogy a /csatornák és csövek kibontása és kicserélése nél­kül földalatti hibákat, csa­tornahálózatokat kijavítsa­nak. vízzáróvá tegyenek. Egyik nagy városunkban még 1950-ben a csatornahá­lózatot lösztalajon, technoló­giai előírások mellőzésével, szakszerűtlenül fektették le. Ennek következtében mind a városban, mind az egyik ot­tani vasmű telepén a szenny­vízcsatorna-hálózatban ke­letkezett törések és helytelen összeillesztések miatt olyan nagymérvű szennyvíz szivár­gott fel, hogy a talajvíz szint­je veszélyesen megemelke­dett. A rossz talajon part- szakadások és csúszások ke­letkeztek. Egy helyen pedig a csatorna hibája miatt a szennyvíz a vízművek táp­területét is veszélyeztette. A partfal-omlás okainak ki­vizsgáláséra. valamint a szükséges intézkedések meg­tételére kormánybizottság alakult. A feladat a hibás csatornahálózat megjavítása volt A kormánybizottság úgy döntött, hogy a négy mérnök találmányát kell fel­használni. A kísérletek ered­ményesnek bizonyultak és kétévi munkával a városban több mint 12 ezer folyómé­ter csatornát javítottak meg 9 millió forint költséggel. A vasmű telepén, pedig 7500 fo­lyóméter csatornát hoztak rendbe. Ilyen előzmények után a mérnökök a vasmű ellen ta­lálmányi díj megfizetéséért pert indítottak és a bíróság a vállalatot 200 ezer forint fizetésére kötelezte. De pert indítottak a városi tanács el­len is, amelytől 1 millió 200 ezer forint találmányi dijat kértek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ezt az összeget meg is ítélte, mert az igazságügyi szakértő véleménye szerint hagyományos eljárással a munka körülbelül 23 millió forintba került volna, tehát majdnem 14 millió forint megtakarítást értek el. Ezen­kívül a találmány szerint ja­vított csatorna élettartama nagyobb a hagyományos el­járással készített, illetve ja­vított csatormáénál. Felleb­bezésre a Fővárosi Bíróság az összeget 700 ezer forintra csökkentette. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bírság elé került. A szakér­tői vélemények alapján a Legfelsőbb Bíróság is elis­merte a találmány népgaz­dasági jelentőségét, különös tekintettel arra, hogy alkal­mazásával a csatornajavítás költségei a hagyományos mó­don történőnél lényegesen ki­sebb, a munka gyorsabban volt elvégezhető, sőt a javí­tás folyamata alatt a csa­tornahálózat üzemeltetését és a közlekedést nem zavarta. Azonban rámutatott arra, hogy a korábbi szakszerűt­len munka okozta kényszer­helyzetben kellett a talál­mányt nagyobb mérvbein al­kalmazni, ez pedig a feltalá­lói tevékenységen kívüleső körülmény, sőt a díj nagy­ságának meghatározásánál csökkentő tényező. Mindezek figyelembe vételével a Leg­felsőbb Bíróság — a csator­nahálózat egyes szakaszainak javításáért különböző kulcsot számítva — a Városi Taná­csot 342 ezer 340 forint fi­zetésére kötelezte. Än y agg y ű j lésnél szerzői íogdíj nem jár Egyik kulturális intézmé­nyünk kiadványának szer­kesztésénél egy tanár bibli­ográfiai cédula-anyagát is felhasználták. Az anyagot a szerződésben meghatározott összegért megvásárolták, a tanár a pénzt megkapta. A könyvben nevét is feltüntet­ték azok között, akik az anyaggyűjtésben közremű­ködtek. Később a tanár szer­zői jogdíj fizetéséért az in­tézmény ellen pert indított, A Tóvárosi Bíróság részben helyt adott a keresetnek, de fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a tanár igényét el­utasította. Az ítélet indoklása rámu­tat árra, hogy annak elbírá­lásánál. vajön a tanár szer­zőnek tekintem dó-e. a vo­natkozó rendelet irányadó. E szerint pedig írói műveknél a szerző: az író, a szerkesz­tő és a fordító. A tanár azon­ban a szóban forgó műnél nem volt szerző, nem írta, nem szerkesztette, a szerzők között a nevét sem tüntet­ték fék Csak anyaggyűjtést végzett, amelynek eredmé­nyét eladta és ezzel a kultu­rális intézmény ennek az anyagnak a felhasználására jogot szerzett. Tehát a fel­vett összegen túlmenően szerzői jogdíjra nem tarthat igényt Hajdú Endre Szövetkezeti képzés Tavaly az év második fe­lében sokan tanultak a kis­ipari termelőszövetkezetek tagjai közül szakmai tanfo­lyamokon. Alapfokú, vala­mint szakmunkás . vizsgára előkészítő ív- és lánghegesz- tő képzésben több mint öt- venen vettek részt. Így ez volt az egyik legnépszerűbb szakma á tavalyi szezonban. Női- és férfi fodrászatot csaknem kétszázan tanultak. A tíz féle szakmai tovább­képzésre szervezett tanfolya­moknak háromszázhúsznál több hallgatója volt. Az idén szintén sok szak­mában szerveztek alapfokú továbbképző tanfolyamokat, amelyekre változatlanul sok a jelentkező. A felsőfokú gyártásszervező továbbkép­zésre — vas, fa, építő, cipő stb. szakmából — ötvenen kezdték meg a továbbtanu­lást. Egyéb tanfolyamokra pedig ezen kívül csaknem négyszázan jelentkeztek a megye kisipari szövetkezetei- ből. Régi dicsőségünk... Ahogy hallom, bővült a Magyar Rádió közönség szolgálatának választéka: lehet már gólt is rendelni_ Ír a dugeszra éhes dolgozó egy levelet a Bródy Sándor utcai gól-szortírozó központba és valamikor „Kettőtől hatig” rezeg a háló, meg a hallgató dobhár­tyája, mert Szepesiii Gyuriivi mindent bele alapon hars^nia a g'óó'áll-t. Magnetofonszalagról persze, azokból a régi szép időkből, amikor még ekkora gólok voltak. Csak egy levél és már rúgja is a nagy dugókat r’u-’ás Hidegkúti, Czibor Bozsik — vagy akitől kér­ők. Ilyen emorrrv c - kérő ke'l. Javaslat a rád hoz: a he «"íMc vary a ner ->ik nemzeti programot szán-ív az egykori nagu gólok em­léke ápolására, csak nagy góóóloka1 közvetítsenek mert ahogy n csapatok előkészületi mérkőzéseit nézzük... — ti — Fe'ek és krapekok Az Irodalmi Színpad vendégjátéka Hétfőn este a budapesti irodalmi színpad vendégsze­repei Szolnokon, a nagysike­rű Fejek és krapekok című műsorával A Baranyi Ferenc szer­kesztette ’is eáilítás a fő­város színi évadjának egyik „slágere”, az elismerés egy­aránt szól a szerzőknek — élvonalbeli mai magyar írók — és az előadóknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom