Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. február 28. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Ahogy — legalábbis minden valószínűség szerint — kö­zeleg a Stoph—Brandt találkozó, úgy növekszik Bonn dilem­mája, amely a nyugatnémet magatartás groteszk kettősségé­ből következik. Arról van szó, hogy miközben a Kajna-paxli új vezetés már két német államról beszél, sőt a kormányfő személyesen elmegy a korábbi bonni adminisztáció által nemlétezőnek titulált demokratikus német államba, a nem­zetközi jogi elismerést nyugatnémet részről még mindig meg­tagadják. Ez pedig — Brandtéknak efelő] aligha lehetnek illúzióik — veszélyezteti az egész, húszévi hidegháború után most meginduló párbeszédet. Ebben a helyzetben — mint erre a Magyar Távirati Iroda berlini tudósítója rámutat — NSZli­kőrökben ismételten felmerült az NDK jogi elismerésének valamiféle „áthidaló” lehetősége. Bonnban olyasmire gon­dolnak, hogy a két német állam nemzetközi jogi érvényű megállapodásokat köthetne egymással Bonn tehát nem mondaná ki az elismerét, viszont nem is tiltakozna az ellen, ha a Német Demokratikus Köztársa­ság a megállapodásokat értelemszerűen jogi elismerésnek fogná fel. Mindez persze kombináció, amelynek sem hivata- 1 '■■"'■•lata. sem megerősítése nyugatnémet részről nem várható. Berlin figyelmét nem kerülte el a Bundestag, a bonni parlament külpolitikai vitáján a kereszténydemokraták tá­madássorozata. A Neues Dutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja teljes joggal hívja fel a figyelmet ennek a jelenségnek egy várható vonatkozására. Csaknem bizonyos, hogy a küszöbönálló NSZK—NDK tárgyalásokon bonni részről többször is hivatkoznak majd a rájuk nehezedő ellenzéki nyomásra — véli a lap, amely ezzel a közvetett utalással jelzi: nem tartja kizártnak a munkamegosztás bi­zonyos formáját Brandték és Kiesingerék között ebben az ügyben. Olaszországban újabb szakaszához érkezett a példátlanul elhúzódó belpolitikai válság. A középbal feltámasztására irányuló négypárti tárgyalások látványosan zátonyra futot­tak. Az Olasz Kommunista Párt, amely már régebben anakronizmusnak minősítette a középbal-koalíció kísérletét, most nyilatkozatot adott ki. Eszerint újra bebizonyosodott, hogy lehetetlen olyan négypárti kormányt alakítani, amely megfelelne az olasz dolgozók várakozásainak és követelései­nek. Olaszországnak — hangsúlyozza a nyilatkozat — poli­tikai fordulatra van szüksége. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy még nem látszik fény a válság alagútjának végén... (KS) ESEMÉNYEK KÉPEKBEN SAIGON A saigoni amerikai kato­nai parancsnokaiig, ponto­kén közölte, hogy az elmúlt 24 órában a dél-vietnami hazafiak egy hónap óta a leghevesebb tüzérségi tüzet zúdították az amerikai és csatlós állásokra és lelőttek három repülőgépet is. AMMAN Izraeli egységek a péntek­re virradó éjszaka folyamán a Jordán völgy énele déli szakaszán, a Husszein király hídja közelében tüzet nyi­tottak a jordániai katonai állásokra. Negyedórás össze­csapás bontakozott ki, — amelynek során — mint az ammani szóvivő bejelentet­te — a jordániai egységek nem szenvedtek vesztesége­ket. Gromiko szovjet külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, megtekintette az NDK államhatárát a Brandenburgi ka­punál. Képünkön: Gromiko fogadja az NDK nemzeti néphadserege határőrének je­lentését. (Telefoto—AP—MTI—KS) A római diáktüntetések során egy sebesült diákot társai szállítanak el a helyszínről. Egyikük olasz lobogóval kiséri a menetet. (TELEFOTO—AP—MTI—KS) BELGRAD Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök péntek délben visszaérkezett Belg- rádba, több mint egyhóna­pos külföldi kőrútjának utolsó állomásáról, Líbia fővárosából, Tripoliból. Tito 23 ezer kilométeres utazása során megbeszélést folytatott Tanzánia. Zambia, Kenya, Etiópia. Szudán, az Egyesült Arab Köztársaság és Líbia vezetőivel átutazó­ban találkozott Obote Ugan­dái elnökkel, s Addisz Abe- bában tanácskozott az afri­kai kőrútján levő Rogers amerikai külügyminiszterrel is. ATHEN Tábornaggyá nevezte ki az athéni rezsim Zoitakisz Régonst és Angelisz hadse- regfő parancsnokot. Mind­ketten altábarnagyok vol­tak. A junta „királyi rende­lettel” léptette őket elő, an­nak a Konstantinnak a ne­vében. akit nem enged visz- sza az országba. BECS Dr. Simó Jenőt, a Magyar Népköztársaság távozó bécsi nagykövetét búcsúlátogatá­son fogadta Jonas osztrák államelnök és Waldheim külügyminiszter. Nagyköve­tünk ezenkívül búcsúláto- gatást tett a kormány több tagjánál, Marek bécsi pol­gármesternél, Franz Muhri- nál, az Osztrák Kommunis­ta Párt elnökénél, valamint több osztrák tartományi ve­zetőnél. Gromiko Potsdamban Tüntetések Manilában NDK-beli látogatása utolsó napján, pénteken, Gromiko szovjet külügyminiszter, kol­legája, Otto Winzer társasá­gában a történelmi neveze­tességű Potsdamba látoga­tott. ahol 25 esztendővel ez­előtt a Hitler-ellenes koalí­cióban részt vett hatalmak megállapodtak a háború utá­ni Németország arculatának kialakításában. Gromiko, aki 25 évvel ez­előtt maga is tagja volt a Potsdamban tárgyaló^ szovjet küldöttségnek, a potsdami Cecilienhof nevezetes tár- 'walóasztilánál, szovjet és zai újságírók előtt kije­lentette: „Akkor is az volt, ma is az a meggyőződésünk, hogy a potsdami határozatok meg­egyeznek Európa valameny- nyi népének törekvéseivel”. Megállapította, hogy amíg a Német Demokratikus Köz­társaságban megvalósultak Potsdam döntései, addig a nyugatnémet fejlődés sajná­latos módon, nem a postda- mi alapelveknek megfelelő irányba haladt. Rámutatott, hogy éppen ezért kell a Szovjetuniónak, az NDK-nak, a többi szövet­séges szocialista országnak és valamennyi békeszerető népnek tovább folytatnia küzdelmét a potsdami meg­állapodás valóraváltá^áért — Hozzá*ette: Valamennyi ál­lam és kormány ismerje el a realitásokat, köztük az Európában létrejött határo­kat­Ojabb heves tüntetés zaj­lott le péntek hajnalban Ma­nila belvárosában. A Plaza Mirandán összegyűlt diáktö­megre rátámadt a rendőrség. A karhatalom tüzet nyitott a tüntetőkre és könnygázgrá­nátokat hajigáit közéjük, a tiltakozók pedig gyújtópa­lackokkal és husángokkal válaszoltak. Az első jelenté­sek szerint nyolcvan ember sebesült meg, közöttük hat rendőr. Ezután a tüntetők egy csoportja az amerikai nagykövetség e'é vonult, egv másik, ötszáz főre becsült tömeg pedig megindult az elnöki palota felé. Az ameri­kai nagykövetségnél a tünte­tőket brutálisan szétszórták. az elnöki palota előtt pedig katonaságból és rendőrség­ből összeállított többszörös védelmi gyűrű várta őket. Manilában pénteken a haj­nali órákban is hallatszott szórványos puskaropogás. — Reggel a rendőrség razziát rendezett az egyik fővárosi egyetemen, amelyet az ellen­zék központjának tart, és 33 diákot. — valamint három egyetemi tanárt letartózta­tott. A tüntetések résztvevői közül korábban B5 emberi vettek őrizetbe. A rendőrség azt állítja, hogy az egyete­men, a fülöp-szigeti keres­kedelmi akadémián, tűzfegy­vereket talált. Mi történik a Kőedény-síkságon? Nixon elnök azt hirdeti, hogy a Dél-Vietnamban fo­lyó háborút végre is „viet- namizálni” kell. Ezzel tulaj­donképpen beismeri azt, amit elődei az elnöki székben szünet nélkül tagadtak, hogy Vietnamban „amerikai há­ború” folyik. Most pedig ar­ról szerez tudomásit a világ, hogy a második hadszínté­ren, Laoszban a háború mindinkább „amerikanizáló- dik”. Azok a bombázó köte­lékek, amelyek thaiföldi tá­maszpontjaikról, vagy a Csendes-óceán vizein úszó repülőgépanyahajókról fel- szállva korábban a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságot bombázták, most a tö­rékeny laoszi bambuszkuny­hókra zúdítják halál thozó terhüket. Amíg korábban az Egyesült Államok kormánya hivatalosan csak hetven ame­rikai katonai személy laoszi tartózkodását ismerte el, most már maga is „kétezer tisztről és technikusról” be­szél, akik állítólag csupán katonai tanácsokat osztogat­nak a királyi kormány szék­helyén, Vientianeban. Azonban mindenki tudja, aki valaha is járt Laoszban — akárcsak e sorok írója —, hogy már 1967-ben több mint ötezer amerikai tiszt tartóz­kodott az országban és nagy­részük közvetlenül részt vett a Patet Lao hazafias erők ellen harcoló királyi csapa­tok irányításában. Számukat ma a Newsweek amerikai hirmagazin tízezerre becsüli. Korábban csak arról volt szó, hogy az amerikaiak el­lenőrizni kívánják a VBK- ból Délkelet-Laoszon át Dél-Vietnamba vezető dzsungél-utakat, melyeket ők Ho Sí Minh ösvényeknek neveznek és azt feltételezik, hogy a dél-vietnami szabad­ságharcosok ezen a területen keresztül jutnak utánpótlás­hoz. Tavaly február óta azonban nyilvánvaló, hogy az amerikaiak ennél sokkal töb­bet akarnak: fel akarják szá­molni az ország csaknem fe­lén hatalmat gyakorló haza­fias erőket, vagyis az 1962-es genfi egyezményt felrúgva egész Laoszt meg akarják szerezni. Mostanában újra a világ­lapok címoldalain találko­zunk a Kőedény síkság nevé­vel. 1962-ben olvastunk utol­jára róla, amikor a három laoszi herceg, a Patet Laót képviselő Sufanuvong, az ak­kor még semleges erők ne­vében szereplő Souvana Phouma és az Amerika-ba- rát jobboldal képviselője No- savan ezen a területen talál­kozott hogy megegyezzék a fegyverszünetben, s egy koa­líciós kormány létrehozásá­ban. Az akkori kölcsönös komp­romisszumot a genfi egyez­mény szentesítette, melyet az amerikaiak is elfogadtak és garantálták Laosz semleges­ségét. Alig egy esztendővel később azonban a CIA laoszi apparátusa, hogy az országot vietnami, avagy koreai min­tára kettészakítsa, megszer­vezte a semlegesek politikai pártjának szétverését A párt mögött álló fegyveres erőt korrupcióval és belső intri­kákkal züllesztették szét po­litikusai nagy részét egysze­rűen lemésizárolták. A poli­tikai és katonai támasz nél­kül maradt kormányfőt, Sou­vana Phouma-t átkényszerí- tették a jobboldal politikai vizeire. Bár a koalíciós kormány papíron még fennáll, az or­szág azonban gyakorlatilag kettészakadt a királyi' csa­patok és a felszabadított te­rületeket ellenőrző hazafias erők között frontvonal hú­zódik, a harcok fel-fellán- golnak, s az amerikaiak tesz­nek róla, nehogy a laosziak egymással össze békülhesse- nek. Az Egyesült Államok szá­mára Laoszt mindenekelőtt földrajzi fekvése teszi fon­tossá. Amióta csak a vi­etnami háború, az ameri­kaiak felvonulási területté szeretnék változtatni a thai­földi támaszpontjaik és a Vietnamban harcoló csapa­taik között fekvő, ritkán la­kott, kis dzsungel-országot. Az 1962-es megegyezés alapján a központi fekvésű Kőedény síkságot a Phou- ma-féle semleges erők tar­tották ellenőrzésük alatt, azonban a semlegesek poli­tikai és katonai szervezeté­nek felbomlása során a csa­patok egy része a Patet Lan­ti oz, más része a Nosavan- féle Am erika-barát erőkhöz csatlakozott. Tavaly február óta a vietnami kormány az amerikaiak segítségével több­ször is indított hadműveletet e vármegyényi kiterjedésű, ritkás erdőkkel borított vi­déknek a megszerzéséért. B—52-es légierődük hónapo­kon át napi négyszáz—ötszáz rárepülóst hajtottak végire az ottlevő katonai és polgári célpontok ellen. December­ben már azt hirdették, hogy a térség Vientiane ellenőrzé­se alatt álL Február IS-én érke­zett a hír. hogy a kormány­csapatok és az amerikaiak mégis ki ürítik a Kőedény síkságot, s feladják a térség legfontosabb stratégiai pont­ját, a 7-es és a 71-es ország­utak találkozásának körze­tét. Azóta minden nap ol­vashatunk az amerikai légi­támadások fokozódásáról. A londoni Times-nak a helyszí­nen járt tudósítója azonban arról számol be. hogy a la­kosság földbeásott üregekbe és barlangokba vonult, éj­szakánként folytatja a föld megművelését, a Patet Lao csapatai pedig íégelhárítá- sukkal komoly károkat okoz­nak a támadóknak, s ezt a fontos területet szilárdan ke­zükben tartják. Sz. L. I. Szükségállapot Kaliforniában Kalifornia jobboldali kor­mányzója, Ronald Reagan, csütörtökön szükségállapotot rendelt el a Santa Barbara-i egyetemi városban, ahol kedd és szerda éjjel heves diák- tüntetések zajlottak le a chicagói fekete párduc-per­ben hozott alkotmányellenes ítéletek miatt. A kaliforniai egyetem te­rületére háromszáz rendőrt vezényeltek ki. Reagan kor­mányzó, aki csütörtökön a helyszínre látogatott, beje­lentette, hogy „szükség ese­tén” a nemzeti gárdát is ide- vezényli és statáriális tör­vénykezést vezet be. (A nem­zeti gárda: az állami kor­mányzó hatáskörébe rendelt milícia.) Reagan ugyanakkor beje­lentette: kivizsgáltatja, mi­lyen szerepe volt az esemé­nyekben William Kuenstler ügyvédnek, a chcagói per el­ső számú jogtanácsosának, akit nemrég Hoffman bíró négy évi börtönbüntetésre ítélt a bíróság megsértésének vádjával. A példátlan ítélet végrehajtását május 4-ig füg­gesztették fel. — Kuenstler szerdán este ott volt a diá­kok között és beszédet is mondott. Pompidou San Georges Pompidou francia köztársasági elnök magyar idő szerint pénteken hajnal­ban megérkezett amerikai országjáró kőrútjának első állomására a Csendes-óceán partján fekvő San Francis- róba. Franciscóban Mielőtt a francia elnök ke­let—nyugati irányban átszel­te volna az Egyesült Államok területét, csütörtökön este megtekintette az amerikai űrkutatás Kennedy-foki tá­maszpontját;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom