Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
SZOLNOK MEGYEI NtPLAI» 1970. február 27. * KÉT ÉVTIZED UTÁN f Igj szerzett hírnevet a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet Biacsi István, a nagynevű szövetkezet elsők közötti tagja mesélte: _ Negyvenkilencben nagyon szegények voltunk mindnyájan. Ügy képzelje, beállt közénk egy Gál István nevű — nem él már szegény — jobb módú ember. Mi tartottuk jobb módúnak. e gyébkén« földhözjufctatott volt ő is. De neki annyira telt. hogy -fehér kenyeret, meg szalonnát hozott ebédre mindig. Egyszer aztan azt vettük észre, 6 se ebédel. Szégyellte, hogy ó jóllakjon, mikor nagyon sok szövetkezeti tagnak nem jutott napi betevő sem. Tizenhatan 48»ban Az ország hírneves gazdasagai közé számit régóta. Nem volt mindig az. A Lenin Termelőszövetkezet elődje 1948. október 12-én alakult meg. Tizenhat család lépett* be, tizenhat elesett szegény ember, agrárproletár indult el. A tiszaföldvári tizenhat kezdőnek egy cseppnyi földje sem volt, a község tanács adott ét nekik 160 hold tartalékföldet Először a Dózsa Bohus Pál alapltuU y György nevet vették fél, ezen a néven kezdték próbálná a közös gazdálkodást , tíszaföldvár-ószőllői embereik. összvagyonulk: 1 pár k», 1 eke és 1 borona. Első elnöknek fiatal parasztembert, Gácsi Mihályt választották, ki ma dunaújvárosi tanár. Az alapítók közé számit: Oláh Imre, K. Szabó Lajos, Árvái István. Árvái András, Süveges Sándor. Negyven hold búzát vetettek az első évben. Még mindent. kézierőveL szinte. Nem is fizetett 5—6 mázsánál jobban holdanként. Termelni akartak takarmány- répa magot, nem bírtak vele. Került a földbe valamennyi kukorica, taíkar- mánynövény. De gazdasági felszereléseik híján egyszerűen nem tudták megművelni földjeiket, egy része parlagon maradt. Szinte ugyanígy indult párhuzamosan az Úttörő Termelőszövetkezet. Azt a homoki részen alakították tizenegyen. Köztük: Idős Bo- da Sándor, id. Bohus Pál, Dorkota Lajos és felesége, Hcsfca Mihály, Hébe] Fri- gyesné, D. Molnár Sándor, Török László. Elnöknek Boda Sándort választották. Egy pár lovat kapták az államtól indulásra. Azt mindernd hajtotta, de senki nem etette. Nem volt miből. Jellemző, mennyire az agrárproletárok közül kerültek ki az ottani alapítók is: az Úttörő szövetkezetnek ugyanannyi tagja volt. mint a tsz pártszervezetének Lenin nevével Egyesüléskor, 1949-ben vették fel a Lenin nevet. A szövetkezeti szájhagyomány szerint Iicska Mihály. Bo- da Sándor, s más idős ti- zenllcilenceseik javasolták, olyan nevet válasszon a szövetkezet. ami tiszteletet éb- részt mindenkiben. S innentől már a Lenin Tsz históriájáról van szó. Elnöke Biacsi István lett. 1950-ben az egyesült, immár .nagy termelőszövetkezet harmincöt tagja. 250 hold földdel indul. Hót holdnyi föld jut egy emberre. Tulajdonképpen nem sok, de az akkor nagyon felszerelet- len üzemben a kelleténél többnek bizonyul. Innen van. hogy igen sokszor a Tisza Ciopgyár és a helybeli Hajnóczy József gimnázium segítségével sikerült betakarítani. Még jóval később is a községi tanács apparátusa kapálja be az öcsodi űt menti földeket., A tsz-tagok sokat nélkülöztek, rossz volt a hangulat. Fizetni nem tudott a szövetkezet. Feljegyzés szerint 1952-ben egy munkaegység értéke 8,69 forintot ért, 1950—51-ben a beadási kötelezettség teljesítése után alig maradt kenyerük. < A termelőszövetkezet természetbenit juttatott tagjainak^ Malacot, gabonát, ilyesmit 1952-ben pedig tojást osztott szét, sőt kódosakat is, hogy keltethessenek. Kölcsönbe kapták vótaa a köti őst, de nemigen került vissza belőle a közösbe, mert a tagok megették, vagy eladták. A beadási rendszer hihetetlenül nyomorgatóan hatott, az amúgy is gyenge termelőszövetkezetekre. Egy jéllemtző adat: 1951-ben a termelőszövetkezet, hogy eleget tegyen beszolgáltatást kötelezettségének. 2,30 forintjával vásárolta fej a tojást a piacon, az államiéi viszont 37 fillért kapott darabjáért. Annyira kiseperték a termelőszövetkezet magtárait, hombárjait, szérűit. hogy 1953-ban az amúgy is gyenge termések utón, nagylétszámú állatelhullás következett. Oka: az éhség. Maradi emberek és reakciós . elemek gúnyolták őket. A maroknyi csapatot az ősz- szeíogás, az együttessé« ereie tartotta fenn. Együtt, jártak ki reggel a faluiból, együtt érkeztek be este. Hűség a közöshöz Ezek után az tetszene kézenfekvőnek, ha a szövetkezetei az első nagyobb szél élfújja. Két nagy vihar jött. de az egészséges gyökerét eresztő fa kiállta a pusztítást 1953-ban a Lenin Tsz tagjai együtt hallgatták meg Nagy Imre akkori miniszterelnök beszédét. Szavai nem maradtak mindenkire hatástalanul, mert huszonöt család kilépését kérte a közösből. De a szövetkezet együtt radt S ha nem is könnyen, ha a honvédség munkájának segítségével is, de továbbra is kitartottak. A leghűségesebb szövetkezetiek között is a Bohus és a Boda családot emlegetik. Véletlen szám. hogy 1956- ban ugyancsak huszonöt kilépője volt a Lenin Termelőszövetkezetnek. Noha az ellenforradalom veszett dühvei támadja a Lenin Tsz-t Felfegyverzett suhan- cok rontanak rá « szövetkezetre, türsn ., majorban idős baromtigondozókkal durváskodnak. A községi ellenforradalmi hizotmaíny arra kényszeríti Bódy József akkorj elnököt, párttitkárt, a falu tanácselnökét és pártbizottsági titkárát, együttesen hagyják el a községet. A Lenin Termelőszövetkezetben közgyűlést hívott össze két kulik. <De nagy meglepetés éri az ellenfor- raúalmarokat, a közgyűlésen kitűnik, hogy a szövetkezet tagjainak 70 százaléka továbbra is együtt akar maradni. Sőt a kilépők közül is visszalépnek ketten. Az ellenforradalmárok erre nem számítottak. Látva, a Lenin Tsz tagjainak forradalmi szellemét, gyorsan bezárják a közgyűlést. Az együttmaradtak hűségére, a párt iránti ragaszkodására jellemző, hogy az ellenforradalom utón Tiszafljldvároti a Lenin Termelőszövetkezetben alakul újjá elsőnek a pártszervezet, s mindjárt kilencvenhárom párttaggal. Később Ugyanúgy elsőnek a községben a KISZ-szervezet is itt bont zásZlót A szövetkezet 1959-ig stagnál. Terméseredményei igen rosszak. 1955-ben például a búza termésátlaga még mindig 8,77 mázsa a tervezett, csak 10 mázsával szemben is. A szövetkezet gazdálkodási profilja ebben az időszakban még „mindenevő”. de már kezd azért kialakulni. Termesztenek búzát, kukoricát, cukorrépát kendert, lent. mákot, dohányt dinnyét. Nagyjából ezek maradtak mára is. Azzal a különbséggel, hogy a búza fő növénnyé lépett elő A kenyérgabona vetésterülete így nő évről évre: 1959-ben 800 hold 1969-ben *000 holet 1970-ben 2072 hold. 1960-ig a búza termésátlaga 7—8 mázsa volt csupán. A 60-as évektől kezdődően felszalad 18—20 mázsára, 1967-ben 28,4 mázsával beállítják az országos rekordot. A nagy ugrást elsősorban a fajtacsere hozta. Addig tiszavidéki és bánkúti búzafajtákat termeltek, most kizárólag Bezosztáját. S ezt már olyan szinten, hogy a fejlettebb búza-termesztő európai és a világ legjobb üzemeinek eredményével is vetekszik. A búzatermesztés a fő profil a Lenin Tsz-ben, Kialakul a nagyüzem Elég sokáig tartott, mire kialakult a vetésszerkezet. 1958- ban erejüket meghaladó eukorrépatermesztéssel kísérleteztek. Nem vált be. Még a nagyarányú társadalmi segítséggel sem tudták rendbe tenni, betakarítani rendesen. Noha a szövetkezet egyre szaporodott, nagyobbodót. gyarapodot 1959- ben a tavaszi kollektivizáláskor igen sokan a Lenin Termelőszövetkezetbe A Következet, új székházit kérték a felvételüket. Nem sokára rá a Homokon alakuló Béke kéri, csatlakozását. Utána pedig a Martfűn gazdálkodó Ezüstkalász Tsz. Végül 1963-ban alakul ki a mai nagyságú üzem a tiszaföldvári Aranykalász Termelőszövetkezet csatlakozásával. a Lenin Tsz összterülete 7524 hold, ebből 798 hold háztáji művelésbe tartozik. A földterület, a gazdaság elhelyezkedése még nem jelent automatikusan jó szövetkezetét. Példa rá éppen a Lenin Termelőszövetkezet, ahol még 1953-ban is 5,5 literes volt a tehenenként: Kadar János látogatóban a Lenin Tsz-ben, 1069-ben. társ. Kaphatsz te ott még Kossuth-díjat is. Tréfának szánta a megyei titkár is, s a valóságban 1966-ban Bódi Imre elnök, Szabó Béla főagronómus és Tóth György párttitkár Állami-díjat kapott. A Lenin Tsz^t természetesen- tagjai szorgalma tette naggyá, de a három vezetőnek kiemelkedő szerepe volt ebben. Szabó Bélánál: a gabonatermesztés tiszaföldvári iskolája kifejlesztésében. Lényege: nagyon fontosnak tartják az elővetemény megválasztását, a talajelőkészítést. A szervestrágyát műtrágyával, fejtrágyával kombinálják a búzán vegyszeres gyomirtást végeznék, az utóbbi években többnyire repülőgépekkel, A szövetkezetnek különben külön növényvédő brigádia van. Kukoricából 1969-ben 44 mázsát termeltek május: morzsoltban, cukorrépából 290 mázsát holdanként. A szemestakarmány nagy részét maguk dolgozzák fel, náluk üzemelt először Szolnok megyében az első takarmánykeverő. A jelen és a jövő fejésátlag naponta, míg 1969-ben 3600 liter évenként. 1961-ben került oda tsz ehlöknek Bódi Imre, főagronómusnak Szabó Béla. Bódi Imre korábban a községi tanács elnöke volt és sokat bírálta a Lenin Tsz-t. Hiszen kellemetlenül hatott, amikor tanácsülésen foglalkoztak a szövetkezeti tagtoborzással, s erre felálltak a tanácstagok. — Ugyan már. elnök elvtárs. Amit a Lenin Tsz csinál. az riasztó. Az öcsödi út mentén a gaz eszi meg a kukoricát. Mindenki virágzó Leninnek gúnyolja a tsz-t. Ez mind igazság volt, s Bódi Imre ugyan meghökkent, mikor azt mondták neki, ne csak bíróigassa a szövetkezetét, hanem jöjjön és mutassa meg, hogy kell csinálni. Ötödik elnökként érkezett, nem éppen újjong- va. A Szolnok megyei párt- bizottság akkori első titkára, Czinege Lajos, ma ^önvédelmi miniszterünk, azzal vigasztalta: — Menj csak. Bőd! elvA Lenin Tsz vezetői két alapra támaszkodnak. Politikailag a pártszervezetre, szakmailag azzal nyertek, hogy- a vezetők, s hatásukra tagjaik mindig bátran alkalmazták a legújabb agrotechnikát A szövetkezetben a karcagi, az iregszemcséi, a martonvásári, a szarvasi kutató intézetnek fal évtizede termelési kísérletei vannak. A karcagi kutatók nyolc esztendeje növénytermesztési modell-parcellákon dolgoznák náluk. Az iregszem- cseiek a borsó, a napraforgó. a martonvásáriak a kukorica, a szarvasiak az öntözés legújabb módszereit a Leninben próbálják ki. A sertéshizlaldákban a Chinoin Gy'ógyszerárugyár és a gyógyszer ipari kutató intézet mérte fél a £ehérjeddegészítő anyagsok milyen hatással ’."annak- a hizlalásra. A bn- d;;.pesti vegyesipari vállalat a malacmelegítő paplanokat próbálja ki a kutrieákfcan. A gazdasági tevékeny-rég nagy részéit a gépesítésben dolgozók végzik, közel száz ember. Gépparkjuk vetekszik epy egykori nagy’ gépállomással, többek között 44 saját erőgépük van. Alakulástól kezdve nagyon nagy- szerepe van a szövetkezet életében a pártnak. A Lenin Tsz-ben minden jelentős dolgot a kommunista kollektíva elé tárnak először, a pártszervezet véleményét, támogatását kérik. Két párt- alapszervezet működik a tsz- ben 134 taggal. A fiatalság ügyét a hetventagú KISZ szervezet intézi. Közel háromszáz harminc éven aluli fiatal dolgozik a tsz-ben. Az új székházban — tavaly építették a háromszintes modem épületet — klubhe- Iviségek. szakköröket rendez be a fiataloknak a KISZ. Teltház modem boei»meveiöhen A szövetkezet vezető: t mindenben az vezérli, hogy tagjai elégedettek. legyenek. Az egy’ személyre jutó átla- gás évi jövedelem 29 ezer forim a tsz-ben. Az arra rászoruló alacsony’ nyugdíjasok járadékát 300—400—500 Ft-ra egészíti Id a tsz. A szövetkezet a jelenlegi jövedelem- szint tartása mellett a jövőben a munkakörülmények javítására törekszik. Valamikor több mint száz tanya volt határukban, ma mindössze .kettő. A többiek vagy házat vettek vágj’ építettek benn a faluban a szövetkezet segítségével. Ezért is költözött be a határból a szövetkezet központja 1969- ben. A Szabad Nép Tsz-saeJ együttesen tsz sportkört tartanak fenn, NB Tll-as fut- hall csapattal. A termelőszövetkezetnek saját autóbusza van, s évenként háromszáz embert visznek el az ország különböző tájaira. Miután a szövetkezetnek ki- lencszázharminc tagja van, ez azt jelenti, hogy a dolgozó tagokra minden második évben sor kerül. Külföldi útra évente sok embert küldenek Csak 1969-ben negyvenen jártak Jugoszláviában tőlük A távoli Esz- tóniába is nyolc tagja jutott már el a taz-nek Ä szakvezetők külföld: tanulmányút- jaira külön 50 ezer forintot biztosítanak éven le. A szövetkezet szociális, kulturális alapja 1 100 000 forint, s ez azt jelenti, hogy több mint ezer forint' jut évente egy tagra. Testvérszö vetkezeti kapcsolatot tartanak- -fenn a bolgár sumenszkói Szeptern- bér 23., a a csehszlovák Skaesány melletti „Jednotne Rolnicke Druzstvá” Tsz-szel. Mit hoz a jövő? A szövetkezet 1975-ig szóló ötéves üzemfejlesztési téri’ szerint dolgozik, s már kirajzolódik jövője. 1973-tól a II.' Tiszai Vízlépcső & öntözőrendszerébe illően 2000 holdat "szabadítanak meg a szárazságtól. Miután az állattenyésztés nem fejlődött párhuzamosan a növénytermesztéssel a szövetkessetben, korszerűsítésére 632 férőhely’es szakosított szarvasmarha és 9000 hízottsertést kibocsátó szakosított sertéstelep .épül 36, illetve 42 millió forintból. A két telepen már gépesítve lesz minden fizikai munka. A szövetkezet. szakirányítását 11 mérnök. 28 technikus végzi, s százon felüli a szakmunkások száma. A Lenin Tsz eddigi története küzdelmes utat jelent Mégis szép út Méltó a névadó emlékéhez. Lenin neve alatt jutott idáig a tiszai oldván közös gazdasag. s to» egyre magasabbra. . **:>
