Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
mo. február 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ■MJUl Szeressétek Odor Emíliát! Új magyar fi m a régi időkről Visszagondolok Sándor Pál első filmjére, melyet még nem is olyan régen játszottak a mozikban, és nem értem a dolgot. A kamaszosan üde, őszinte „Bohóc a falon” után mintha nem is az a rendező' készítette volna a „Szeressétek Odor Emíliát!” című filmet. A millennium évében, egy leánynevelő intézet falai között játszódik a soványka történet. Ki utazhat el Budapestre, a millenniumi ünnepségekre? Ez a nagy kérdés, és a film azt mutatja be, hogy a rendezett, kiegyensúlyozott, mosolygó külső mögött milyen ádáz harc dúl a lányok között az utazásért. Odor Emília, aki végül is elnyeri a lehetőséget, hogy jelen legyen az ünnepségeken, az utazás előestéjén, talán azért, mert megcsömör- lött a megelőző intrikáktól, öngyilkos lesz. Azért írtam, hogy „talán”, mert ebben a filmben sokszor csak feltételezésekre vagyunk utalva, néha pedig becsületszóra kell hinnünk a rendezőnek, mivel a történet logikai és lélektani megalapozására eléggé gyenge. Odor Emília lázadása, legalábbis ebben a végletes formában, még akkor is indokolatlan, ha tekintetbe vesszük a kamaszlány nagyobb érzékenységét, érzelmi labilitását. A nevelőintézet ugyanis nem valami zord, nyomasztó intézmény. A légkört maga az egyik szereplő nevezi rokokó idillnek — és nem is jogtalanul. És Odor Emília még ebben a környezetben is kivételes helyet élvez. Számtalan apróbb-nagyobb csínye ellenére az igazgatónő őt választja az utazásra. Talán ezzel akarja leszerelni, megfosztani attól a spontán vezérszereptől, amelyet társnői között játszik? Talán a kifinomult zsarnokság ügyes ellenlépése ez? Megfelelő következetlenség híján találgatásra kényszerülünk. A „Szeressétek Odor Emíliát!” a látvánnyal tudja pótolni valamelyest a történet erőtlenségét. Zsombolyai János operatőr festői képei elandalítják a nézőt. Teljes pompájában viruló ápolt park, színes ruhás üde kamaszlányok kergetőzése a „boldog békeidők” hangulatát hivatott kifejezni. Egy-egy váratlan, és ebben a környezetben idegenül ható gesztusból néha felvillan a „Bohóc a falon” természetessége, de ez csak pillanatnyilag tart. Odor Emília alakítója, Szabó Gabriella egyéniségéből áradó természetességgel sok esetben feledtetni tudja a film gyengéit, de a történet alapvető logikátlanságain nem segíthet. A' többi szereplő, Sulyok Mária, Bulla Elma, Moór Mariann meglehetősen idegenül mozgott nem eléggé egyértelműen meghatározott szerepében. — Egyedül Törőcsik Marinak sikerült valamelyest hiteles figurát teremteni az egyik tanárnő alakjából. B. A. nmmn «mmmmmmn íiniui mini iiiinn üm „Míná'unk vannak fenyvesek“ Tompa László előadóestje Hétfőn este Tompa Lászlóé volt a szolnoki Árkád presszó pódiuma, a „Minálunk vannak fenyvesek” című önálló műsorát mutatta be. Az Erdélyben élt előadóművész hányatott életpályáját a magyarság kultúrájáért, a környező népek barátságáért való áldozatvállalás jellemzi. Volt újságíró, rádióriporter, szerkesztő, színész — mellesleg: közgazdász —, minden poszton a magyar kultúra és a népek barátságának szószólója. Műsorát, amelynek jubileumi 75. előadását éppen a napokban tartja Budapesten, az egyetemes és magyar kultúrtörténet Erdélyből indult legnagyobbjainak műveiből állította össze. Előadásmódját a főbb gondolati tényezők kiemelésének rendeli alá, kerül minden felesleges theatralitásl, jól érződik a legfőbb cél: a nagy gondolkodóknak népükért és szülőföldjük kultúrájáért érzett felelős, ségét akarja bemutatni. Előadóestjének legnagyobb értéke — sikerének egyik titka — éppen ez a művészi alázat, amely egyénisége varázsával megszépítő, nemes gondolatsort indít el a hallgatókban. Szerencsés törekvésük az Árkád műsorszerkesztőinek, hogy pódiumot biztosítanak a kevésbé ismert — néhány esetben éppen induló —, de érett mondanivalóid művészeknek. — ti — Mindenki a maga erejéből...? ZiA gyakorló osztályfőnökök naponta érzik, hogy osztályfőnöknek lenni azt jelenti: nagyobb részt vállalni az iskolai munkából, vagyis az isfjúság neveléséből, a tanulóközösség, sőt a nevelőközösség és a szülök formálásából is. Az osztályfőnök fokozott intenzitással van jelen az iskolai élet minden területén, mélyebben éli át egy osztályközösség és az ebbe tartozó minden egyén problémáját...” Az általános iskolai osztályfőnöki kézikönyv ezekkel a nagyon igaz megállapításokkal kezdődik. Ha azonban az igényeket összehasonlítjuk a képzés, a felkészítés színvonalával, sajnálatos ellentétet tapasztalunk. Az újonnan végzett pedagógus, aki elfoglalja élete első munkahelyét, többnyire azonnal osztályfőnöki megbízatást is kap. Szerencsésebb esetben ötödik osztályba kerül, de lehet, hogy nyolcadikba, s az első néhány hét könnyen pályája legkeservesebb időszakává válik. Néhány éve végzett fiatal tanárnőtől hallottam a következőket: — Amikor . megtudtam, hogy osztályfőnök leszek, szerettem volna ötödikesekkel kezdeni. Úgy gondoltam, majd velük együtt „felnövök” a később szaporodó gondokhoz. Sajnos azonnal nyolcadikat kaptam, ráadásul egy elég „nehéz” lányosztályt. Az első időszak nem volt könnyű. Nemcsak a lányokkal, a szülőkkel is nehezen értettem szót. A főiskola erre a munkára egyáltalán nem készített fel. Meggyőződésem, hogy ezen a téren a személyes tana sziklat a döntő, és jó elméleti tudással sem feltétlenül tart jó osztályfőnöki órát a tanár, néhány alapvető dologban azonban elkelt volna az előzetes felkészítés. Hosszú éveken keresztül a fiatal tanárok úgy hagyták el az egyetemeket, főiskolákat, hogy nemcsak nem tartottak, de nem is láttak osztályfőnöki órát, ha magánszorgalomból be nem mentek néhányra. Ha idővel mégis „belejöttek” . ebbe a munkába, azt sok 'megtakarítható keserű tapasztalat árán tették. Könnyebb volt azok helyzete, akik az iskolában idősebb kollegáktól megfelelő segítséget kaptak. Ez azonban igen sok egyéb tényezőtől is függött, többek között a tantestület légkörétől, a fiatal tanár egyéniségétől, kezdeményező készségétől A főiskolás tamárj elölték néhány napja fejezték be háromhetes gyakorlatukat. Megbízásuk szerint a szaktárgyi órák mellett részt kellett venniük az, iskola mindennapi életében. Többek között osztályfőnöki órát is látogattak, bár ilyet önállóan nem kellett tartamok. A szolnoki Kassai úti iskola igazgatóhelyettese, Kőszegi Endre így foglalja ösz- sze ezirányú tapasztalatait: — Néhány éve rendszeresen jönnek hozzánk tanárjelöltek. Nem tudom, hogy csupán a véletlen műve-e, de eddig minden évben nagyon jól felkészült, tehetséges fiatalokat kaptunk, akik szakmai felkészültségük mellett képesek voltak olyan bonyolult nevelési feladatokat megoldani is, amilyenekkel majd osztályfőnökként kerülnek szembe. Az egyik földrajz szakos tanárjelölt például észrevette, hogy az osztályában belső konflik*usok vannak. Kérte, hony több órát tarthasson ott és megvró't'ált seg'teni a helyzeten. Először nem túl barátságosan fogadták a tanulók, később azonban any- nyira megszerették, hogy álig tudtak elbúcsúzni tőle. Biztos vagyok beime, ebből a fiatalemberből jó tanár és jó osztályfőnök lesz. Persze, a tantestületben a kartársaktól minden segítséget megkaptak, hogy be tudjanak illeszkedni. Egy-két nap alatt úgy feloldódtak, mintha tíz év óta közöttünk dolgoztak volna. A tanárjelöltek elmondották, hogy a főiskolán, az utóbbi esztendőben szeminárium keretében már kapnak ismereteket az osztály- főnöki munkáról is. Sokan , sajnálták, hogy ezeket az ismereteket nem tudták a gyakorlatban alkalmazni. Csupán néhány úttörőfoglalkozáson, szülői fogadóórán, családlátogatásion nyertek bepillantást az osztályfőnök „műhelyébe”, ahogyan ezt a munkát a népszerű pedagógiai folyóirat rovatcíme alapján említették. Néhány szemináriumi foglalkozás1, és egy vékony jegyzet, amely már elkészült erról a témáról, kétségtelenül jelzi, hogy a tanárjelöltek felkészítésében megkezdődött a változás. A szaktárgyi szemlélet mellett egyre nagyobb szerepet kap a nevelőmunkára történő előkészítés. A Köznevelés ezévi 3. számában Miklósvári Sándor cikke is ezt a reményt táplálja. Az 1970/71-es tanévtől bevezetendő új nevelés központúbb tantervek bizonyára nagyobb gondot fordítanak majd az osztályfőnöki munkára is. Ilymódon megkímélhetik a fiatal tanárokat sok kezdeti buktatótól, éppen abban az időszakban, amikor az új környezetbe illeszkedés egyébként is a szokásosnál nagyobb megterhelést ró rájuk. Bistey András Tavaszi szél Csak örülni tudunk, ha az Állami Budapest Táncegyüttes igaz jósnak bizonyul és — ahogy műsoruk címe mondja: Tavaszi szél, vizet áraszt... — a táncakrobaták meghozzák a tavaszt A Budapest Táncegyüttes néhány évvel ezelőtt már vendégszerepeit Szolnokon, akkor igen nagy sikerrel, — most, március 2-án a Szigligeti Színházban új műsort mutatnak be; ez a repertoár is sokat ígérő. Az együttes művészeti vezetője a magyar néptánc doyenje, Molnár István érdemes művész, a zenei vezető Bíró Attila, a Szigligeti Színház volt karmestere, aki azóta szép karriert futott be. az együttes zenei vezetőjeként A műsorban egyaránt helyt kapnak a régi magyar táncok és a tematikus kompozíciók. Egy jelenet az együttes műsorából Á szabálysértési ügyintézés tapasztalatai Egész napos szakmai tanács- kozást tartott február 24-én a jászberényi járási tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya. A községi tanácsok vb-titká- rait és ügyintézőit dr. Fekete Zoltán, a járási tanács vb igazgatási osztályának vezetője tájékoztatta az 1969-es évben végzett szabálysértési ügyintézés tapasztalatairól. Az 1968. évi I. törvény új hatáskört biztosított a községi tanácsok részére, amely szerint a leggyakrabban előforduló egyszerű szabálysértési ügyeket a községekben bírálják el. Az első gyakorlati év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szabálysértési ügyintézés színvonala emelkedett, a vizsgálat ideje megrövidült. 1969-ben a községi tanácsok 774 bejelentéssel folalkoztak, s a vizsgálat során 535 személyt vontak felelősségre. A szabály- sértésben elmarasztalt ügyfelekre 162 260 forint pénzbírságot szabtak ki, melyből az egy 3 db D-4-K-B traktor üzemképes állapotban eladó a kunszentmártoni állami gazdaságban. Ár megegyezés szerint. Érdeklődés Kunszent- márton 133 telefonon. szabálysértőre eső átlag 299 forint. A szabálysértést elkövetők jelentős része a kiszabott pénzbírságot befizette és ezért csak 80 esetben kellett a bírságot elzárásra átváltoztatni. Ezek közül az elkövetők közül is csupán kilencen töltötték le a szabadságvesztést, hetvenegyen pedig rendezték tartozásukat. A szabálysértések jelentős része az iskolaköteles gyermekek mulasztása miatt, a szülők ellen indított eljárás volt Az elmúlt év során 199 szülőre róttak bírságot, mivel gyermeke indokolatlanul maradt távol az általános iskolai oktatásról. Gyakran előfordul a tulajdon elleni szabálysértés is, különösen jelentős a társadalmi tulajdon ellen elkövetett kisebb lopások száma. Ilyen cselekmény miatt a jászberényi járásban 1969-ben 140 esetben sújtották bírsággal az elkövetőket. Néhány esetben a vásárlók megkárosítása miatt vonták felelősségre az állampolgárokat és előfordult a köztisztaság és a közegészségügy ellen elkövetett szabálysértő magatartás is.
