Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

mo. február 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ■MJUl Szeressétek Odor Emíliát! Új magyar fi m a régi időkről Visszagondolok Sándor Pál első filmjére, melyet még nem is olyan régen játszottak a mozikban, és nem értem a dolgot. A kamaszosan üde, őszinte „Bo­hóc a falon” után mintha nem is az a rendező' készí­tette volna a „Szeressétek Odor Emíliát!” című filmet. A millennium évében, egy leánynevelő intézet falai között játszódik a soványka történet. Ki utazhat el Bu­dapestre, a millenniumi ünnepségekre? Ez a nagy kér­dés, és a film azt mutatja be, hogy a rendezett, kiegyen­súlyozott, mosolygó külső mögött milyen ádáz harc dúl a lányok között az utazásért. Odor Emília, aki végül is elnyeri a lehetőséget, hogy jelen legyen az ünnepsége­ken, az utazás előestéjén, talán azért, mert megcsömör- lött a megelőző intrikáktól, öngyilkos lesz. Azért írtam, hogy „talán”, mert ebben a filmben sokszor csak feltételezésekre vagyunk utalva, néha pe­dig becsületszóra kell hinnünk a rendezőnek, mivel a történet logikai és lélektani megalapozására eléggé gyenge. Odor Emília lázadása, legalábbis ebben a végletes formában, még akkor is indokolatlan, ha tekintetbe vesszük a kamaszlány nagyobb érzékenységét, érzelmi labilitását. A nevelőintézet ugyanis nem valami zord, nyomasztó intézmény. A légkört maga az egyik szereplő nevezi rokokó idillnek — és nem is jogtalanul. És Odor Emília még ebben a környezetben is kivételes he­lyet élvez. Számtalan apróbb-nagyobb csínye ellenére az igazgatónő őt választja az utazásra. Talán ezzel akarja leszerelni, megfosztani attól a spontán vezérszereptől, amelyet társnői között játszik? Talán a kifinomult zsar­nokság ügyes ellenlépése ez? Megfelelő következetlenség híján találgatásra kényszerülünk. A „Szeressétek Odor Emíliát!” a látvánnyal tudja pótolni valamelyest a történet erőtlenségét. Zsombo­lyai János operatőr festői képei elandalítják a nézőt. Teljes pompájában viruló ápolt park, színes ruhás üde kamaszlányok kergetőzése a „boldog békeidők” hangula­tát hivatott kifejezni. Egy-egy váratlan, és ebben a környezetben idegenül ható gesztusból néha felvillan a „Bohóc a falon” ter­mészetessége, de ez csak pillanatnyilag tart. Odor Emília alakítója, Szabó Gabriella egyéniségé­ből áradó természetességgel sok esetben feledtetni tud­ja a film gyengéit, de a történet alapvető logikátlansá­gain nem segíthet. A' többi szereplő, Sulyok Mária, Bul­la Elma, Moór Mariann meglehetősen idegenül mozgott nem eléggé egyértelműen meghatározott szerepében. — Egyedül Törőcsik Marinak sikerült valamelyest hiteles figurát teremteni az egyik tanárnő alakjából. B. A. nmmn «mmmmmmn íiniui mini iiiinn üm „Míná'unk vannak fenyvesek“ Tompa László előadóestje Hétfőn este Tompa Lászlóé volt a szolnoki Árkád presszó pódiuma, a „Minálunk vannak fenyvesek” című önálló műso­rát mutatta be. Az Erdélyben élt előadómű­vész hányatott életpályáját a magyarság kultúrájáért, a kör­nyező népek barátságáért való áldozatvállalás jellemzi. Volt újságíró, rádióriporter, szer­kesztő, színész — mellesleg: közgazdász —, minden poszton a magyar kultúra és a népek barátságának szószólója. Műsorát, amelynek jubileu­mi 75. előadását éppen a na­pokban tartja Budapesten, az egyetemes és magyar kultúr­történet Erdélyből indult leg­nagyobbjainak műveiből állí­totta össze. Előadásmódját a főbb gondo­lati tényezők kiemelésének ren­deli alá, kerül minden felesle­ges theatralitásl, jól érződik a legfőbb cél: a nagy gondolko­dóknak népükért és szülőföld­jük kultúrájáért érzett felelős, ségét akarja bemutatni. Előadóestjének legnagyobb értéke — sikerének egyik titka — éppen ez a művészi alázat, amely egyénisége varázsával megszépítő, nemes gondolatsort indít el a hallgatókban. Szerencsés törekvésük az Árkád műsorszerkesztőinek, hogy pódiumot biztosítanak a kevésbé ismert — néhány eset­ben éppen induló —, de érett mondanivalóid művészeknek. — ti — Mindenki a maga erejéből...? ZiA gyakorló osztályfőnö­kök naponta érzik, hogy osz­tályfőnöknek lenni azt je­lenti: nagyobb részt vállal­ni az iskolai munkából, vagy­is az isfjúság neveléséből, a tanulóközösség, sőt a nevelő­közösség és a szülök formá­lásából is. Az osztályfő­nök fokozott intenzitással van jelen az iskolai élet minden területén, mélyeb­ben éli át egy osztályközös­ség és az ebbe tartozó min­den egyén problémáját...” Az általános iskolai osz­tályfőnöki kézikönyv ezek­kel a nagyon igaz megálla­pításokkal kezdődik. Ha azonban az igényeket össze­hasonlítjuk a képzés, a fel­készítés színvonalával, saj­nálatos ellentétet tapaszta­lunk. Az újonnan végzett pedagógus, aki elfoglalja éle­te első munkahelyét, több­nyire azonnal osztályfőnöki megbízatást is kap. Szeren­csésebb esetben ötödik osz­tályba kerül, de lehet, hogy nyolcadikba, s az első né­hány hét könnyen pályája legkeservesebb időszakává válik. Néhány éve végzett fiatal tanárnőtől hallottam a kö­vetkezőket: — Amikor . megtudtam, hogy osztályfőnök leszek, szerettem volna ötödikesek­kel kezdeni. Úgy gondoltam, majd velük együtt „felnö­vök” a később szaporodó gondokhoz. Sajnos azonnal nyolcadikat kaptam, ráadá­sul egy elég „nehéz” lány­osztályt. Az első időszak nem volt könnyű. Nemcsak a lányokkal, a szülőkkel is ne­hezen értettem szót. A főis­kola erre a munkára egyál­talán nem készített fel. Meg­győződésem, hogy ezen a té­ren a személyes tana sziklat a döntő, és jó elméleti tu­dással sem feltétlenül tart jó osztályfőnöki órát a tanár, néhány alapvető dologban azonban elkelt volna az elő­zetes felkészítés. Hosszú éveken keresztül a fiatal tanárok úgy hagyták el az egyetemeket, főiskolá­kat, hogy nemcsak nem tartottak, de nem is láttak osztályfőnöki órát, ha ma­gánszorgalomból be nem mentek néhányra. Ha idővel mégis „belejöttek” . ebbe a munkába, azt sok 'megtaka­rítható keserű tapasztalat árán tették. Könnyebb volt azok helyzete, akik az isko­lában idősebb kollegáktól megfelelő segítséget kaptak. Ez azonban igen sok egyéb tényezőtől is függött, többek között a tantestület légköré­től, a fiatal tanár egyénisé­gétől, kezdeményező készsé­gétől A főiskolás tamárj elölték néhány napja fejezték be háromhetes gyakorlatukat. Megbízásuk szerint a szak­tárgyi órák mellett részt kellett venniük az, iskola mindennapi életében. Többek között osztályfőnöki órát is látogattak, bár ilyet önálló­an nem kellett tartamok. A szolnoki Kassai úti is­kola igazgatóhelyettese, Kő­szegi Endre így foglalja ösz- sze ezirányú tapasztalatait: — Néhány éve rendszere­sen jönnek hozzánk tanárje­löltek. Nem tudom, hogy csupán a véletlen műve-e, de eddig minden évben na­gyon jól felkészült, tehetsé­ges fiatalokat kaptunk, akik szakmai felkészültségük mel­lett képesek voltak olyan bonyolult nevelési feladato­kat megoldani is, amilye­nekkel majd osztályfőnök­ként kerülnek szembe. Az egyik földrajz szakos ta­nárjelölt például észrevette, hogy az osztályában belső konflik*usok vannak. Kérte, hony több órát tarthasson ott és megvró't'ált seg'teni a helyzeten. Először nem túl barátságosan fogadták a tanulók, később azonban any- nyira megszerették, hogy álig tudtak elbúcsúzni tőle. Biz­tos vagyok beime, ebből a fiatalemberből jó tanár és jó osztályfőnök lesz. Persze, a tantestületben a kartár­saktól minden segítséget megkaptak, hogy be tudja­nak illeszkedni. Egy-két nap alatt úgy feloldódtak, mint­ha tíz év óta közöttünk dol­goztak volna. A tanárjelöltek elmondot­ták, hogy a főiskolán, az utóbbi esztendőben szemi­nárium keretében már kap­nak ismereteket az osztály- főnöki munkáról is. Sokan , sajnálták, hogy ezeket az is­mereteket nem tudták a gya­korlatban alkalmazni. Csu­pán néhány úttörőfoglalko­záson, szülői fogadóórán, családlátogatásion nyertek bepillantást az osztályfőnök „műhelyébe”, ahogyan ezt a munkát a népszerű pedagó­giai folyóirat rovatcíme alap­ján említették. Néhány sze­mináriumi foglalkozás1, és egy vékony jegyzet, amely már elkészült erról a témáról, kétségtelenül jelzi, hogy a tanárjelöltek felkészítésében megkezdődött a változás. A szaktárgyi szemlélet mellett egyre nagyobb szerepet kap a nevelőmunkára történő elő­készítés. A Köznevelés ezévi 3. számában Miklósvári Sán­dor cikke is ezt a reményt táplálja. Az 1970/71-es tan­évtől bevezetendő új neve­lés központúbb tantervek bi­zonyára nagyobb gondot for­dítanak majd az osztályfőnö­ki munkára is. Ilymódon megkímélhetik a fiatal ta­nárokat sok kezdeti buktató­tól, éppen abban az időszak­ban, amikor az új környezet­be illeszkedés egyébként is a szokásosnál nagyobb meg­terhelést ró rájuk. Bistey András Tavaszi szél Csak örülni tudunk, ha az Állami Budapest Táncegyüt­tes igaz jósnak bizonyul és — ahogy műsoruk címe mondja: Tavaszi szél, vizet áraszt... — a táncakrobaták meghozzák a tavaszt A Budapest Táncegyüttes néhány évvel ezelőtt már vendégszerepeit Szolnokon, akkor igen nagy sikerrel, — most, március 2-án a Szig­ligeti Színházban új műsort mutatnak be; ez a repertoár is sokat ígérő. Az együttes művészeti ve­zetője a magyar néptánc do­yenje, Molnár István érde­mes művész, a zenei vezető Bíró Attila, a Szigligeti Szín­ház volt karmestere, aki az­óta szép karriert futott be. az együttes zenei vezetője­ként A műsorban egyaránt helyt kapnak a régi magyar táncok és a tematikus kom­pozíciók. Egy jelenet az együttes műsorából Á szabálysértési ügyintézés tapasztalatai Egész napos szakmai tanács- kozást tartott február 24-én a jászberényi járási tanács végre­hajtó bizottságának igazgatási osztálya. A községi tanácsok vb-titká- rait és ügyintézőit dr. Fekete Zoltán, a járási tanács vb igazgatási osztályának vezetője tájékoztatta az 1969-es évben végzett szabálysértési ügyinté­zés tapasztalatairól. Az 1968. évi I. törvény új ha­táskört biztosított a községi ta­nácsok részére, amely szerint a leggyakrabban előforduló egy­szerű szabálysértési ügyeket a községekben bírálják el. Az el­ső gyakorlati év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szabály­sértési ügyintézés színvonala emelkedett, a vizsgálat ideje megrövidült. 1969-ben a községi tanácsok 774 bejelentéssel folalkoztak, s a vizsgálat során 535 személyt vontak felelősségre. A szabály- sértésben elmarasztalt ügyfe­lekre 162 260 forint pénzbírsá­got szabtak ki, melyből az egy 3 db D-4-K-B traktor üzemképes állapotban eladó a kunszentmártoni állami gazdaságban. Ár megegyezés szerint. Érdeklődés Kunszent- márton 133 telefonon. szabálysértőre eső átlag 299 forint. A szabálysértést elköve­tők jelentős része a kiszabott pénzbírságot befizette és ezért csak 80 esetben kellett a bír­ságot elzárásra átváltoztatni. Ezek közül az elkövetők közül is csupán kilencen töltötték le a szabadságvesztést, hetven­egyen pedig rendezték tartozá­sukat. A szabálysértések je­lentős része az iskolaköteles gyermekek mulasztása miatt, a szülők ellen indított eljárás volt Az elmúlt év során 199 szülőre róttak bírságot, mivel gyermeke indokolatlanul ma­radt távol az általános iskolai oktatásról. Gyakran előfordul a tulajdon elleni szabálysértés is, különö­sen jelentős a társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett kisebb lopások száma. Ilyen cselek­mény miatt a jászberényi já­rásban 1969-ben 140 esetben sújtották bírsággal az elköve­tőket. Néhány esetben a vásár­lók megkárosítása miatt von­ták felelősségre az állampolgá­rokat és előfordult a köztiszta­ság és a közegészségügy ellen elkövetett szabálysértő maga­tartás is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom