Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
1970. február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az orthopedics! kezelésre szorulók érdekében Igazából csak azok tudják, hogy milyen zsúfolt napról napra a orthopédiai szakrendelő előtti folyosó a megyei tanács rendelőintézetében, akik betegségük miatt várakozni kényszerülnek ott. Sajnos javulásról nem, inkább február elsejétől az or- thopédiai szakrendelés óraszámának csökkenéséről számolhatunk be. öt, vagy hal évvel korábban nagy örömmel fogadta megyénk lakossága, hogy a megyei tanács kórházában orthopédiai osztály kezdett működni. Időközben ez az osztály — bár beteg bőven volt — csoporttá degradálódott, s február elsejétől, amikor a szakorvos eltávozott Szolnok megyéből, a balesett sebészet, a traumatológiai osztály végzi he orthopédiai műtéteket. A nagyobbik baj sajnos az, hogy a járóbetegellátás óraszáma — mely eddig sem volt elegendő — a napi 7- ről 4 órára csökkent, s ebből is csupán egy órát rendel majd szakorvos. Ehhez tudni kell azt is, hogy Szolnok megyében az ilyen betegségben szenvedők csak a megyeszékhely rendelőintézetében kaphatunk orvosi ellátást Reméljük, hogy a szánté tarthatatlan orthopédiai já- Tóbetegel 1 áltás megszüntetése érdekében mielőbb, mindent elkövetnek a megye egészségügyi vezetői; természetesen ebbert szükséges lesz a megye államigazgatási vezetőinek segítsége is,- bj Kunhegyes művelődési programját lapozgatva A programban az ismeret- terjesztő előadások sokrétű- s;ge, témagazdagsága első pillanatra feltűnik. Februárban összesen tizenhat előadást terveznek. Nincs módunkban valamennyit felsorolni, csupán néhány érdekesebb címet említhetünk. Február 7-én a Lenin Tsz- ben Veress Zoltán főkönyvelő az 1969. évi zárszámadást elemzi. Több előadás foglalkozik a mezőgazdaság különböző ágazatainak fejlődésével. Február 15-én Fekete László tanár „A magyar szabadságharc katonai története” címmé} az iparitanuló iskolában, 18-án Oláh József, a művelődési központ igazgatója a mezőgazdasági gépész szakkörben „Az ifjúság társadalmi és politikai helyzete” címmel tart előadást. Veress Zoltán főkönyvelő 21-én a Lenin Tsz-ben még egy érdekes előadást tart az üzemen belüli öne}számolási rendszerről. Rácz Zoltán, a Népművelési Intézetből megy február 26-án Kunhegyesre. Előadását, amelynek címe; „A vallásról, babonáról és a modem tudományról”, a párt- ház tévé-termében tartja meg. Jelenleg a,,Ságváii Endre" ■Ifjúsági klub, nyugdíjas és gyermekklub működik a községben. Ezen kívül hat szakkörben (modellező, honismereti, mezőgazdasági, bélyeg- gyűjtő, matematikai, rádiós) tanulhatnak és' szórakozhatnak áz érdeklődők. Szereti Ön a kolbászt? «i Barátom nagyon szereti a kolbászt Miért fontos ez? Azért mert nélküle talán sohasem tudtam ;j volna meg, hogy egy ekkora városiban, mint Szo&- ; nőik, csak drága meleg kolbászt lehet kapni. — Budapesten az a legelső, hogy bemegyek í egy hentesüzletbe és bevágok húsz deka meleg kol- ! bászt, nyolc forint nyolcvanért Ennyiért itt alig \ kapok többet tíz dekánál, mert csak tiszta sertés- ; húsbál készült; úgynevezett házi kolbászt árulnak • I — mondta. Végigjártok a várost, mert őszintén szólva nem ; hittem eL Az állami gazdaságok boltjaiban régebbi ben még hurkát is sütöttek. Ma már csak házikoi- « bászt. A Ságvári úti hentesüzletben i®. Régebben? ! Volt 4,40-es is; de már több mint egy hónapja „él- « romlott” a főző. A Nemzett Étterem büféjében ; szintén csak drága van. A Híd bisztróban 5,50-be • kerül tíz deka főtt kolbász, az állomás büféjében 1 pedig rendszerint páros debreceni kapható. Így néz ki a „kolbász helyzet” Szolnokon. Itt I már tudják, hogy nagy haszonból él a magyar. Na ■ és a kispénzű kolbászrajongó menjen a» főváros- :! ba? j : — bj — Látszat és valóság Ha valaki a gépkocsi ablakából igyekszik képet kapni a tiszafüredi járás községeinek szolgáltató ellátásáról, a látszat könnyen félrevezeti. Kis községekben „kacsalábon forgó” szolgáltatóházak épültek. Azt hinné hát a felüler tes szemlélő: minden rendben van. Pedig... Kunmadarason, kellene, Tiszaburán üresen áll Kunmadras lakossága mintegy tízezer. A községben az alapvető szolgáltatások megtalálhatók ugyan, azonban a ktsz-ek részlegei szűk helyen, kultúrálatlan körülmények között dolgoznak. Ebben a nagy községben szükség van egy szolgáltatóházra. Tiszaőrsön a falu közepén viszont ott magaslik az új épület. Helyiségei tágasak, hatalmas ablakaival, ragyogó világításával minden igény kielégítésére alkalmas lenne. A korszerű szolgáltatóházban azonbaft mindössze egy íodrásznő dolgozik. Ö szolgálja ki a férfi- és női vendégeket is. A mellette lévő helyiség üresen áll. De üres a műszerész részleg udvarra nyíló műhelye is. Azonban nemcsak itt áll kihasználatlanul az új szolgáltatóház. Tiszaburán üres, de Ti- szaigaron is bőven van üres helyiség benne. Abádszalókon riszont helyiséghiány akadályozza a szolgáltató hálózat fejlesztését. Három a műszerész A tiszafüredi járás a • szolgáltatásokaty tekintve utolsó előtti helyen áll a megye rangsorában. Tízezer lajtosra mindössze ötvenhárom iparos jut. Különösen kevés a műszerész: három dolgozik a járásban. Pedig a háztartások gépesítésével talán az ő munkájukat igényelné a legjobban a lakosság. De kevés a fodrász és a szabó is. Tornajmonostoron és Üjszent- györgyön nem is dolgozik borbély. A községek lakói közül sokan szeretnék igénybe venni a Patyolat szolgáltatásait is. Sajnos azonban erre jelenleg nincs lehetőség. Mindösz* sze a járási székhelyen található egy Patyolat-begyűjtő. Mi várható? A megyei tanács vb ipari osztályán elmondták, hogy a tiszafüredi járás saolgáltató hálózatának fejlesztését — a várható ipartelepítések miatt — kiemelten kezelik. Ezt az ipari tanulók beiskolázása is igazolja. Míg 1968-ban nyolcvan fiatal tanulta a szakmát a ktsz-ekben, vagy magán kisiparosoknál, addig 1969- ben számuk már meghaladta a százat. Ha minden tanuló á járásban kívánja folytatni a mesterségét, úgy néhány éven belül jelentősen megjavul a javító-szolgáltató ellátás. És gazdára találnak a jelenleg kihasználatlanul álló szolgáltatóházak is. Addig pedig a nehézségeket ipar- engedélyek kiadásával igyekeznek áthidalni. Ám szükség van arra is, hogy néhány kisipari-szövetkezet felismerje, hogy a feladatuk nem csak az árutermelés, hanem amiért életre hívták; a lar- kosság igényeinek kielégítése. — pb —. Az üresen álló tiszaburai szolgálta tóház Orvosok falun Beszéd tárgya-e a jól kereső falusi körzeti orvos? Igen, főleg városban. Sokszor elképesztő dolgokat hall az ember, ha úgy általában róluk, vagy egy. a társaságban, is ismert orvosról esik szó. — Tizenötezret is megkeres havonta... — Négyszobás lakása van.« — Micsoda kocsin jár!? — A falu kincsesbánya öregem-•• A legritkábban fordul élő, hogy még azt is felhozza valaki; — Ez mind igaz; de mondjátok mit kezd ennyi pénzzel és azzal a gyönyörű kocsival ott az isten háta mögött? Ha ezek után bárki azt gondolja, hogy a falusi körzeti orvosokat meg akarom védeni az általános közvéleménnyel szemben, téved. Az is téved, aki azt hiszi, hogy szaporítani fogom a sóvárgók táborát. Csupán szeretném közelebbről bemutatni az orvostársadalomnak ezt az irigyelt, ugyanakkor szakmailag talán él nem ismert, sokat dolgozó, de még többet bírált rétegét, mely az egészségügyi első és táváleső vonalában harcoló, óriási felelősséget hordozó, ugyanakkor száz ellentmondás közt őrlődő százada^ Élet- és munkakörülmények Szó szerint is lehet érteni a „század”-ot, mert Szolnok megye 161 orvosi körzete közül 104 a községekben található, ahol kereken száz körzeti orvos működik. A száz orvos közül nyolc 60 évnél idősebb, hét 51 és 60 év, huszonöt 41 és 50, harmincnyolc 31 és 40 év közötti, huszonkettő pedig 30 évnél fiatalabb. A nem szerinti megoszlás: 85:15 a férfiak javára. Ki lehet körzeti orvos? Mindenki, aki orvosi diplomával rendelkezik. Aki körzetben vállal munkát, az az állás elfoglalásával egyidő- ben kap háromezer forint egyszeri letelepedési segélyt. A harmincezer forintos be- rendezkedési OTP kölcsönre azonban már csak a községi körzeti orvosok tarthatnak igényt, melyet azután öt év alatt kell visszafizetniük. Az állást a várható „szép jövedelmen” túl zömében tetszetős, tágas és nem egyszer garázzsal is ellátott szolgálati lakások teszik vonzóvá. Községi körzeti orvosaink közül nyolcvannyolcan laknak szolgálati lakásban. A többinek saját háza, illetve lakása van. Két szobánál kisebb orvosi lakás nincs. — ez természetes is. Huszonegyen laknak 2. hatvanötén 3, tizennégyen pedig 4 szobás lakásban. A százból 69-nek van személygépkocsija, 5 motorkerékpárral, 12 kerékpárral közlekedik! A fennmaradó 10 A fentiek ismeretében nézzük csak a kívülállók képzeletében oly mesés ősz- szegeket kitevő, s annyi mendemondát kiváltó körzeti orvosi jövedelmeket, minden egyéni és társadalmi morális és gazdasági előnyével és hátrányával együtt Induljunk ki abból, hogy egy fiatal, családos, nem minden gyakorlat nélküli, de nem is szakorvos valamilyen, oknál fogva — rendszerint lakáshoz szeretne jutni — falun vállal állást Ha csupán a fizetésére lenne utalva — összesen, átlag mintegy 2400—2500 forint — képtelen lenne társadalmi pozíciójának megfelelően élni, hiszen nem egy községben a termelőszövetkezeti tagok átlagjövedelme is nagyobb ennél. De él még — és még ki tudja meddig — a falusi emberekben a megszokás, hogy orvosuk munkáját — különösen akkor, ha az minden szempontból megnyerte tetszésüket. — anyagi erejükhöz mérten honorálják. (Annak ellenére, hogy a falvak jelentős részét kitevő tsz-tagság is társadalom- biztosításra jogosult.) A természetbeni és pénzbeli külön honorárium jelentős kiegészítése tehát az orvos fizetésének. • ••és ami mögötte van Ezzel máris elérkeztünk egy súlyos lelkiismereti konfliktushoz, mely egy bizonyos fokig a lekötelezettség érzését váltja ki az orvosból. orv06 semmilyen közlekedési eszközzel nem rendelkezik. A kezdő orvos fizetése 1900 forint, amely az évek során elérheti, de meg már nem halahatja a 3100 forintot. Ehhez jön még kiigazításképpen az ügyeleti és a külterületi pótlék, összesen körülbelül 5—600 forint. Ez és az alapbér — az úgynevezett főfoglalkozás utáni bruttó illetmény — képezi majdan a nyugdíjalapot. Az egyéb jövedelem — honorárium, vagy hálapénz, a saját járműhasználat után járó térítés stb. — nem veendő figyelembe a nyugdíj me**11 '’’’{fásánál. Falusi orvosainknál még a 20%-os szakorvosi arányról sem beszélhetünk. Mindössze öt belgyógyász, öt sebész. két szülész, öt egyéb, tehát tizenhét szakorvos van a körzetekben. Általános körzeti orvosi szakképesítéssel négyen rendelkeznek, harminchármán körzeti orvosi tanfolyamat végeztek. Közismerten nagy leterheltségük ellenére egyetlen olyan orvos sincs, aki az államigazgatási. szakszervezeti vagy tömegszervezeti és egyéb — Népfront, sportkör, NEB, Vöröskereszt — munkában ne venne részt, legtöbbször úgy is mint tisztségviselő. Egy tagsággal, illetve tisztséggel 14-et. kéfc- hárommal 64-et. négynél többel pedig 32 orvost ruháztak feL Aki az orvosi eskü és a rendtartás szellemében szeretne hivatásának élni, napról napra szembe kerül önmagával, s végül — mivel más kiutat nem talál — fokozatosan megalkuszik lelkiismeretével. A fizetéskiegészítést már természetesnek veszi. S ez még a jobbik eset Előfordult olyan is, hogy valaki megrészegülve a „korlátlan” lehetőségektől, az erkölcstelenségig jutott el a pénzszerzésben. Beszéltem egy járási főorvossal, aki a felszabadulás előtt körorvos volt Elmondotta: akkoriban három fizetést kapott. A körorvosi fizetés akkor is kevés volt, de ezenkívül fizette őket az OT1 és jelentős volt az az összeg is. amelyet akkor kaptak, ha a felhasználható gyógyszer, utazási költség stb. kereteket indokolatlanul nem lépték túl. Hadd állítsam ezt níndjárt szembe az egyik legjobb körzeti orvosunk véleményével: — Elhiheti, ha akarnám, havonta száz, vagy száz- húszezer forintot úgy „kilophatnék” az állam zsebéből, hogy azt az ég világon senki észre nem venné. Tizennégy éve csinálom. Az ember igyekszik gazdaságosan dolgozni, de csak a saját lelkiismerete diktálja így. Kapok én egy fillért is azért, hogy csak a szükséges gyógyszert írom fel? Kérdezhetné bárki, vajon lehetne-e annyit fizetni az orvosoknak és mennyi legyen az, hogy ezentúl ne fogadjanak el külön honoráriumot? Legközelebb talán az áll az igazsághoz, hogy egy. kettő altkor is akadna, aki nem hagyna fed a korábbi gyakorlattal, de zömé — és ez a lényeges — a megfelelő és biztos anyagi bázisra támaszkodva úgy állna hivatása magaslatán, mint ahogyan most is szeretne, s nem lenne ráutalva a sokszor önérzetét is sértő — most már nevén nevezem — borravalóra. A számtalan sok ellentmondás egyike, s talán a legnyugtalanítóbb, amely már a korábban említett, viszonylag magas jövedelem és az alacsony nyugdíj között van. Ez sokszor bizony nem arra ösztönzi az orvosokat. hogy a nyugdíjkorhatár elérése után megérdemelt pihenőbe vonuljanak, inkább arra, hogy egyre fogyó erejükkel is ragaszkodjanak körzetükhöz. Es nem „recept99 Nagyon érzékenyen érinti — főleg a falusi orvosokat —, hogy a nyugdíjba vonulással egyidőben elvonják tőlük a félárú vasúti igazolványt. Hedyhezkötőttségük és óriási elfoglaltságuk miatt, amíg aktívan dolgoztak, utazásra szinte alig gondolhattak. Akkor vehetnék először hasznát, amikor már korlátlan szabad idővel, de erősen korlátozott anyagi lehetőséggel rendelkeznek. Nemrégen beszéltem egy nyugdíjba vonult és nemcsak megyesaerte ismert körzeti orvossal. Elmondotta, a körorvosi kinevezésénél a fel- szabadulás előtt döntően esett latba, hogy milyen val- lású. Egy községbe, ahol többségében volt a katholi- kus lakosság, még véletlenül serp neveztek ki református orvost. Természetes volt, hogy mint állami ember, a mindenkori rendszert támogató egyház befolyását betegeinél is érvényesítse. Nagy luxusnak tartották volna a régi rendszer urai, hogy lemondjanak arról a segítségről, melyet a körorvos tekintélyével s azzal. hogy a falu nagy részével bizalmas viszonyban van, nekik nyújtani tudott. Ügy tűnik, szocialista rendszerünk a lehetőségeknél és a szükségesnél is jóval kisebb mértékben számít a körzeti orvosokra abban, hogy a párt politikáját a falvakban — divatos szóval élve, — apró pénzre váltsák. A jelenleginél tervszerűbben kellene a községi pártszervezeteknek és a járási pártbizottságoknak a pártépítés során az arra érdemes orvosokkal növelni a párttagok számát. Az orvoshoz nem csupán betegségükkel, hanem magánéletük, községük életének számtalan problémájával is fordulnak az emberek. Az orvost becsülik. — természetesen ha erre a megbecsülésre rászolgált. — véleményére rendkívül sokat adnak, egyszóval hallgatnak rá. Bognár János ÖRMÉNYES VASÜTALLOMASON 3 éves munkára keverőgépek kiszolgálására dolgozókat vesz fel az Aszfaltútépitő Vállalat. Kereseti lehetőség 1800 —3000 Ft. Érdeklődni lehet levélben vagy személyesen. — Törökszentmiklós, Kossuth u. 167. A misztikus jövedelem••
