Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

1370. február 29, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 KÉTÉVTIZED , Országosan a legjobb tíz között a tíszaföldvári Szabad rí ép Tsz Kezdetben is többet termeltek, mint ez egyéniek Tiszaíöldvárorn a homok- réti tanyavilágban 1952. március 10-én hét paraszt- ember a szövetkezet meg­alapításáról tárgyalt. Bíró András- Emődi László, Ko- cséri György, Szikora Lajos, Fodor Ferenc, Kolozsi Sán­dor és Katona Lajosné. Va­lamennyien újonnan földhöz- jutottak voltak. Mivel Szi­kora Lajosnak nagy családja volt, annakidején tizenöt hold földet kapott. A töb­bieknek csalt egynéhány hold földjük volt. összesen 43 holdon kezdhették el a közös gazdálkodást. Földvá­ron akkor már működött a Lenin Tsz, s a kornyéken is voltaié közös gazdaságok. A kommunisták biztatására es a már működő tsz-ek pél­dájára kezdtek az újhoz. Az alapítótagok azóta nyugdíjasok lettek. Kocséri György az első elnök és Bí­ró András az akkori köny­Giró András velő la. Bíró bacssi később főkönyvelő lett majd 5 967- ig a szociális ügyek intéző­iéként dolgozott. A Szabad Nép Tsz foko­zatosan erősödött 1952 végén mór huszonegy tagja és 158 hold földje lett a tagok ti­zennégy tehenet és hét lo­vat adtak össze. Mészáros János 1953 augusztus ele­Mészáros János jén lepett a közösbe. Később a szövetkezeit pánttitkára volt. Most a szociális bi­zottság elnöke, bar nyugdí­jas- mégis sokat tesz a kö­zösségért. A szövetkezeti tagolhat az ellenforradalom sem ingat­ta meg, kitartottak a közös­ben. 1957-ben egyesültek a Haladással és a felosztott Üj Élet Tsz-töl is kaptak földet Az akkori Szabad Nép Tsz-nek 1958 végén hat­vanhat tagja és 435 hold földje volt. A 'zárszámadás­kor 805 ezer forintra gyara­podott a közös vagyon. Érdemes figyelemmel kí­sérni és összehasonlítani az egyéni parasztok és az ak­kori Szabad Nép Tsz 1952— 1958 közötti termésátlagait három fő növényből. Az egyéniek búzából 6—8 má­zsa* a tsz 11.2 mázsa, kuko­ricából az egyéniek 9—10. a tsz 12 mázsa, cukorrépából az egyéniek 80—100, a tsz 125 mázsás átlagtermést ta­karított be. A felfejlesztés 1959 elején kezdődött Tiszaföldváron. A Szabad Nép Tsz-be ekkor 740 új tag lépett be. Közöt­tük tekintélyes középparasz­tok is, mint Kávási Mihály, Szőke Gábor és Köles Fe­A tűzkeresztség Az átszervezés után sok gondja, baja volt a reze- tóxnek. Az újonnan belépet­tek fél lábbal még egyéni gazdák voltak. Arról kellett meggyőzni őket, hogy ne ősszel. hanem tavasszal kezdjék a közös gazdálko­dást a tagosítást A párt- és gazdaságvezetőség is erre lett javaslatot. 1959 nyarán viszont megjelent egy FM. rendelet: mindenki ott arat, ahol vetett. Erre felbolydult, három részre szakadt a tsz tagsága. A regi tagéit gyö­nyörködtek a holdanként 14 mázsát adó búzatáblákon, a földdel belépett új tagok egyénileg akartak aratni. A foldnélküliek. pedig meg­ijedték: mi hol aratunk? Az akkori harminchat ta­gú pártszervezet taggyűlése Távlati tervek Az átszervezés befejezte - vei a tsz vezetősége távlati — ötéves — tervet dolgozott ki, melyben évről évre meg­határozta a fejlődés irányát, a hozamok emelését, s azt, hogy milyen módon érik el. A pártszervezet társadalmi oldalról világította meg a gazdaságvezetés törekvését. Jövőt mutatott az emberek­nek. Megmagyarázta: ho­zamok és a gazdálkodási eredmény növekedésétől függ a tagok jövedelmének emelkedése is. A távlati tervekben szere­pelt már a tss-ek egyesülé­se és a községen belüli föld- rendezés is. 1963. január 1- el a Petőfi Tsz egyesült a Szabad Nép Tsz-szeL A taglétszám ezzel kilencszáz- h&rminenégyre (most kilenc- száznyolcvannyolc) a földte­rület 6 ezer 478 holdra renc. A tsz földterülete 4 ezer hold fölé emelkedett. A közös vagyon 2.4 millió fo­rintra gyarapodott A tsz- nek ekkor 218 szarvasmarhá­ja, 116 lova és 222 sertése wolt Jellemző számadat: 1957—58-ban 666 ezer forint volt az árbevétel, tavaly viszont az 54 millió forintot is meghaladta az áruérté­kesítésből származó bevétel. A szövetkezet gazdasági és pártvezetése az átszervezés után stabilizálódott. 1960 februárjában. Nagy Miklóst választották meg elnökké, aki addig s mezőhéki Au­gusztus 20. Tsz elnöke volt. A pártszervezet titkárául Tavasz Tibort választották meg. A gazdaságvezetésben azóta nem sok változás volt- csupán néhány szakember cserélődött, s felnőttek, ve­zető beosztást kaptak a .tsz egykori ösztöndíjasai. A szilárd párt- és gazdaságve­zetés nagyban hozzájárult a szövetkezet megerősödésé­hez, egyre növekvő eredmé­nyeihez. határozott, miután tagosítot- tunk, közösen kell aratnunk. Beszélgettek az emberekkel s meggyőzéit őket. hogy jö­vőre is lesz kenyerük. Vé­gül munkaegységenként 5 kilő búzát osztottak, s min­denki elégedett volt. Nehéz időszak volt az. A homoki részen öngyilkos lett egy ember, s elterjedt a köz­ségben- a tsz miatt van ez. A zsiseri tanyán ott lakott egy régi földbirtokos asszony is. Megkérdezte H. Nagy Jánost (most szocialista bri­gádvezető). „Ugye János, maga nem akassza fel ma­gát?” ■— „Nem! — válaszol­ta. — Ha a maguk birtokán három órától éjfélig kellett dolgoznom, most a Falurá­diót még az ágyban hallgat­hatom. Ha akkor kibírtam, most különösen kibírom’'. emelkedett. Az újonnan be­lépők és a két tsz tagjai gyorsan eggyé kovácsolód- tak. Munkát követeltek és beilleszkedtek a közösbe. Vitás problémájúikra a kom­munisták: adtak választ. A Petőfi Tsz tagjai közül het­venen tanyán laktak. Azóta házat építettek, .vagy vásá­roltak a községben, kultu­ráltabb körülmények között élnek. Most mar csak. tízen laknak p tanyáikon. A Szabad Nép Tsz fejlő­dését a következő főbb számadatok jellemzik. Hozamok: 1960 1969 biiza 8.1 q/kh 24,6 q/kn kukorica 9,0 q/kh 35,0 q/kh c.-repa 162,0 q kh 310,0 q/ikh Az említett időszakban, a halmozott termelési érték 10,5 millióról 71,7 millió fo­rintra. a tagok jövedelme 4,9 millióról 19,5 millió fo­rintra emelkedett. Az egy dolgozó tagra jutó jövede­lem 1960-ban 10 669 forint volt. tavaly 28 475 forint A tíz órás munkanapra eső jö­vedelem 128 forintra emel­kedett. A közös vagyon megsok­szorozódott, az 1960. évi 2,4 millióról 72*3 millió forintra. Többször elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászia át A szövetkezet eredményei évről évre felfelé ívelték. 1964-től kategóriájában a tsz-ek országos versenyében mindig az első tíz kozott volt. A jó munka elismeré­seként 1965-ben országos harmadik, 1967-ben országos negyedik lett Az említett két évben elnyerte a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját a legjob­baknak járó oklevelet és a hozzájáró pénzj utóimat A Szabad Nép Tsz az 1967. évi Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon kiválóan szer-epeit. Terméseredményei alapján napraforgóból nagy- díjat, búzából első díjat, cukorrépából második dijat szerzett Ezenkívül, a tsz többször nyerte el a megyei és járási szervek elismeré­sét van dorzászia j a t. A tudomány és a gyakorlat kapcsolata A Szabad Nép Tsz szoros kapcsolatot tart fenn a kü­lönböző kutatóintézetekkel s felhasználja azok tudomá­nyos eredméyeit. A szegedi Dél Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel hat éve Van kapcsolatuk. Nyolc faj­ta búzával (főként takar­mánybúzával) kísérleteznek öt—tíz holdas nagyüzemi táblákon. A kísérleti táblák eredményei kiválóak. Tavaly például San-Prospero (olasz) fajtáiból 48,9, a San-Pastore (olasz) fajtából 44,5 mázsás átlagtermést értek eL A ku­tatóintézet vetőmagot bizto­sít a közös gazdaságnak, ki­dolgozza a termesztés agro­technikáját és szaktanácsot ad. Erre az évre a tsz-ben szovjet, magyar, francia és olasz búzafajtákkal kísérle­teznek 82.4 holdon. Jelentős eredményeket értek el az őszi árpa és őszi zab kísér­letekben is. A martonvásári kutatóin­tézettel való kapcsolatuk ta­valy kezdődött. A magyar és jugoszláv kukorica fajtákkal jó eredményeket értek el. A Debreceni Talajkutató Intézettel több éves már a közös gazdaság együttműkö­dése. Az intézet szakembe­rei készítették el fl tsz ge­netikus talaj térképét, azóta rendszeresen ellenőrzik a korábban készült talajerő, vízgazdálkodási és talajhasz- nositási kartogrammok hasz­nosításának gyakorlati ta­pasztalatait. A termelőszövetkezet —* az állatforgalrni — és hús­ipari vállalat közvetítésével — kapcsolatot tart fenn egy nyugatnémet céggel a Brand—Purinás növendék­marha hizlalásában. A nyu­gatnémet vállalat biztosítja a hizlaláshoz szükséges kon- centrátumot, mely alapja a gyors hízékonyságnak, a for­gási idő gyorsításának és a takarmány értékesítésének. Élen a szocialista brigádok A Szabad Nép Tsz-ben a trrpgyében elsők között — 1962-ben — alakultak. a szo­cialista brigádok. így pél­dául a szőlész, vegyszeres szocialista brigád Kiss Gyu­la vezetésével, a sertéste­nyésztésben pedig Császár Márton vezetésével. Császár Márton tavaly meghalt, utó­da ifj. Borbély István lett. Tavaly mindkét brigád a ju­bileumi évforduló tiszteleté­re Lenin emlékplakettet ka­pott. A tsz-ben jelenleg öt szo­cialista brigád működik: a sertésten yésztésb en. a szarvasmarha hizlalásnál, a fogatosokmál. az építőknél, valamint a szőlészeknél- vegyszerezőknél. Most van alakulóban a műhely és a gépesítés szocialista brigádja a lenini centenárium tiszte­letére. i A szocialista brigádok munkáját, tavaly — zár­számadás előtt — p pártve­zetőség értékelte. Megálla­pította. hogy gazdasági té­ren feladataikat túlteljesítet­ték. A társadalmi munká­ban, a tanulásban és kul­turális téren azonban többet tehették volna. A brigádok megszívlelték a pártszerve­zet javaslatait. A művelő­dési otthonnál karöltve most, a felszabadulásunk 25. évfordulója és a lenini cen­tenárium tiszteletére vetél­kedőt indítottak. A kézierőt felváltják a gépek A Szabad Nép Tsz-ben 1957-ben mindössze egy da­rab Z—K—25-ös traktor dol­gozott. Az átszervezés idő­szakában 1959-ben is csak három traktoruk volt. Jelen­leg 42 gumikerekes és 11 lánctalpas traktor dolgozik a szövetkezetben, vonóhorog egységben számolva 83.3. Egyre terjednek betaka- ntógépek is. Így például 13 SZK—-3—1-es és egy E—512- es NDK kombájnja van a tsz-nek. Meghonosodtak a cukorrépaszedő. a kukorica- esőtöró és borsó arató-csép­lő kombájnok. Száz százalé­kig gépesítették a gabonafé­lék (szalma bálázását is) a lucerna és a borsó betakarí­tását. A géppark kiszolgálására korszerű gépjavító műhelyt építettek, s itt végzik a mo- torcserés főjavításokat is. A Tisza ZZ. hatása A szövetkezet jóminőségű földeken gazdálkodik. Átla­gos aranykorona értékük 16,3. Normális időjárású években itt kiváló eredmé­nyeket lehet elérni. Az 1968. évi aszály azonban. súlyos károkat okozott. Bár P Tisza mellett fekszenek a tsz föld­jei, öntözni mégis alig tud­tak. Az aszály figyelmezte­tő volt, árra ösztönözte a tsz vezetőit és tagságát, hogy a termelést biztonságosssá te­gyék. Felhasználják a Tisza II. felépülésével az öntözési lehetőségeket. A tsz-ben részletes terme­lésfejlesztési technológiai szintű terv készült a. karca­gi kutatóintézet közreműkö­désével. Ebben rögzítették, hogy az öntözés milyen gaz­daságossági eredményekkel ’ és jövedelemmel jár. A Ti­sza IX. vizével a tsz — a fejlesztés szerint két lépcső­ben — 3700 holdat, ossz te­rületének 50 százalékát ön­tözheti, s függetlenítheti az időjárás viszontagságaitól. Ám az öntözés nagy beru­házásokkal jár. 3969-től 73- ig csaknem 100 millió forin­tot kell fejlesztési célokra fordítani. A II-es üzemegységben épülő sertéstelepről évente 4—4,5 ezer hízót tudnak ki­bocsátani A szarvasmarha telepen 500 tehén lesz. Hol van már a csajka mese? A tsz-nek háromszázhat- vannégy nyugdíjasa, járadé­kosa van. A legalacsonyabb járadékokat havi 500 Ft-ra egészítik ki. Ingyen kenyér­gabonát és tüzelőt és szük­ség szerint egyszeri segélyt adnak p rászorulóknak. A háztáji földet is ingyen mű­velik. A tsz tavaly 1.8 millió- az idén 1,7 millió forintot költ szociális és kulturális célokra. Visszaemlékszünk még ar­ra. hogy a negyvenes évek­ben a parasztokat csajka mesével szédítették. Hol va­gyunk már ettől? Most ma­guk a tsz-tagok sürgetik az üzemi konyha és étkezde felállítását. S ez meg is va­lósul a Il-eg üzemegységben; A Szabad Nép Tsz kiváló eredményei a párt- és gaz­daságvezetés együttműködé­se, a tervszerű fejlesztés es a tagok szorgalma révén jö­hetett létre. A fontos kér­déseikben a döntés joga a tagoké. A közel száz tagú pártszervezet és az egyéb társadalmi szervek sok se­gítséget ádnak a szövetke­zet fejlesztéséhez. A vezetés ágazatonként értékeli a gaz­dasági eredmény-éket az üzemgazdasági csoport szá­mításai alapján. liyen nagy gazdaságban ez nem lehet másként Az elért sikerek újabb eredmények elérésére sarkallják a szövetkezetei. Nem véletlen, hogy az or­szág legjobbjai között fog­lal helyet, (x) A régi sertéshizlalda A kklaktüé üj sertéshizlalda Az újonnan épült gépműhely

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom