Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

1970. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Készül a lenini páncé autó mása Prognózis az egyetemi, főiskolai felvételre pályázóknak Alkimisták láthatatlan légiója 1917-ben Leningrádban egy páncélautón mondotta el Lenin az emlékezetes áprilisi tézise­ket. Ennek a páncélgépkocsinak a mását készitik el közösen a Csepel Autógyár, valamint a Budapesti Jármű KTSZ KISZ és MHSZ szervezetének fiatal, jai. önként vállalt munkájuk­kal a Lenin-centenárium mél­tó megünnepléséhez kívánnak hozzájárulni. Jelenleg a belső berendezé­sen dolgoznak. Felszerelik a páncélautót rádió adó-vevő ké­szülékkel is. Ennek segítségé­vel az ünnepélyes átadás nap­ján — március 22-én — a Lenin és Kun Béla között történt táv­iratváltás emlékére összekötte­tést létesítenek Uljanovszkban, a szovjet állam megalapítójá­nak szülővárosában működő rádió-amatőrökkel. Hasonló rádiókapcsolatra többször is sor kerül majd, mivel a lenini pán­célautó — az ünnepélyes át­adást követően — országjáró körútra indul. Így a helyi rá­dió-amatőröknek is módjuk lesz öszeköttetésbe lépni más országbeli kollégáikkal. Két év, vagy ennél hosszabb időszak eseményeinek elemzése mindig hasznos. Az értékelés során tanulságokat lehet levon­ni, s ezek birtokában pontosab­ban meghatározni azokat a fel­adatokat, amelyek megvalósítása a további eredmények biztosí­téka. Ilyen jellegű tanácskozá­sok, úgyis mondhatjuk munka- értekezetek voltak a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség életé­ben a vezetőséget újjáválasztó taggyűlések és KISZ értekezle­tek. Az ifjú kommunisták, mind­járt tegyük hozzá, a rendezvé­nyeken résztvevő idősebb párt­tagok, együtt mérlegelték mi­A járási KISZ értekezletek is azt tükrözték, hogy mindin­kább magára talál az ifjúsági szervezet, helyesen határozza meg a célokat, s a fiatalok na­gyobb önbizalommal, felelősség- érzettel munkálkodnak azok el­érésén. Egészséges szemléletváltozás tapasztalható abban is, hogy a korábbi látványos akciók he­lyett előtérbe került a szerve­zeti élet erősítése, az alapszer­vezeti munka színvonalának növelése, a tagokkal való rend­szeres, céltudatos foglalkozás. Mindez hosszabb időszakra szó­ló, türelmet, szívósságot igény­lő munka, amelynek végrehaj­tása a vezetőségválasztással, a KISZ értekezletekkel csak megkezdődött. A következő lé­Altalánosítható tapasztalat az is, hogy a húsz éven felüliek, a leszerelt katonák, fiatalasszo­nyok és ifjú férjek kimarad­nak a KISZ-ből, gyakran akkor is, ha korábban aktívan dolgoz­tak. A mostani vezetőségválasz­tás alkalmával némileg javult a helyzet, a törökszentmiklósi járásban és máshol is több húsz éven felüli fiatalt, valamint több nőt választottak meg ve­zetőségi tagnak. A KISZ veze­tőségében a munkásfiatalok aránya is magasabb a koráb­binál. Mégis a megoldásra váró feladatok közé sorolhatjuk an­nak elérését, hogy a húsz éven felüliek is jól érezzék magukat az ifjúsági szövetségben, szí­vesen vegyenek részt annak Az egyetemi és főiskolai továbbtanulásba jelentkezők felvételi kérelmüket a kö­zépiskolákban március 2— 16. között, a korábban érett­ségizettek — a választott felsőokta/tásd intézmények­ben — május 2-ig. a tanító­képző és óvónőképző inté­zetekben pedig március 25- ig nyújthatják be. A jelent­kezéseket megelőzően azon­ban az illetékesek „prognó­zist” készíttetek az idén érettségiző mintegy 48 000 diák pályaválasztási szándé­káról, reprezentatív felmé­rés alapján. A több mint ezer adatot komputerekkel dolgozták fel az egyetemi számítóközpontban. Az előzetesből arra lehet következtem, hogy az idén is többszörös lesz a túlje­lentkezés az egyetemeken, s a korábbi évekhez hasonlóan különösen az úgynevezett divatos karokra, szakokra lesz nehéz bejutni. Az össze­sített adatok szerint a gim­nazisták zöme — csaknem 90 százaléka — az érettségi után tovább kíván tanulni, s a szakközépiskolából és technikumokból kikerülő fiataloknak is mintegy fele folytatni altarja tanulmá­nyait. A felsőoktatási inté­zetekbe jelentkezők száma mintegy háromszorosa lesz lyen az adott területen élő dol­gozó fiatalok munka- és életkö­rülménye, politikai, erkölcsi arculata, milyen sikerek, gon­dok írhatók az értékelt időszak számlájára. Különböző fórumo­kon gyakran elhangzik, hogy a KISZ a párt ifjúsági szerveze­te. Elsősorban a KISZ-ben ne­velődik a párt utánpótlása, a társadalom jövendő eltartó nemzedéke. Csak helyeselhető tehát, hogy a pártszervezetek, a pártbizottságok nagy figyel­met szenteltek a KISZ vezető­ségválasztásnak és minden szinten segítették a fiatalo­kat, hogy hatékonyabb legyen a munkájuk. pés az lehet, hogy megyeszerte a több mint ezer alapszervezet­ben megválasztott vezetőséget stabilizálni, alkalmassá tenni a tisztségviselőket a vezetésre, feladatuk elvégzésére. Nagy szükség van erre, hiszen — mint ahogy a kunszentmártoni járás KISZ értekezletén is el­hangzott — ma még nagy gond a vezetőségekben tapasztalható fluktuáció. Érthető, hogy azok­ban az alapszervezetekben, ahol évenként, félévenként cserélőd, nek a vezetőségi tagok, legfel­jebb csak beszélni lehet terv­szerű, céltudatos munkáról, de valójában az ilyen szervezetek csak papíron léteznek, s egy­általán nem vonzóak a fiatalok számára. mukájában. A nagyobb élet- tapasztalattal, szélesebb politi­kai látókörrel rendelkező fiata­lok bevonása biztosítja, hogy az alapszervezet minden tevé­kenysége a kommunista neve­lést szolgálja. Ma is központi feladat a KISZ befolyásának növelése a munkás- és parasztfiatalok kö­rében. A vezetőségválasztás és az azt megelőző tagösszeirás tapasztalataiból az ifjúsági ve­zetők leszűrhetik tanulságként, hogy elsősorban a falusi KISZ alapszervezetekben kell meg­vizsgálni a tagfelvételi mun­kát, mivel ott van leginkább elmaradás. Emellett azonban mindenütt differenciáltabban kell foglalkozni az egyes ifjú­a felveheftőkémek, ugyanak­kor a szakmunkásképzésre jelentkezőké várhatóan csak 47 százalék az őszre elő­irányzott keretszámnak. Az adatok arra utalnak, hogy a felsőfokú technikumokba a műszaki érdeklődésű diá­kok viszonylag alacsonyabb pontszámokkal, illetve ta­nulmányi eredménnyel is bekerülhetek majd. Figyelmet érdemel a prog­nózisnak az a része is, amely a felvételi vizsgán várható eredményeket „jó­solja meg”. Országosan fel­mérték ugyanis az egyes is­kolákra és azokon belül az egyes tantárgyakra vonatko­zó tanulmányi adatokat és ezeket összehasonlították az adott iskolában végzett, il­letve érettségizett diákok felvételi vizsgáinak eredmé­nyeivel. Ilyenformán több­kevesebb pontossággal meg­állapítható, hogy egy-egy is­kola jeles- jó vagy közepes osztályzata „mennyit ér” a felvételin. Az adatokat kötetbe gyűjtve a minisztérium minden középiskolának megküldte. Ennek alapján a továbbtanulásra jelentkező diákok középiskolai osztály­zataik szerint maguk ítélhe­tik meg esélyeiket sági rétegek és korosztályok bevonásával. A fiatalok jogos igénye Sok helyen szó esett arról is, hogy a KISZ alapszevezetek jó része nem rendelkezik önálló heyiséggel. Jogos az igénye a fiataloknak, amikor azt han­goztatják, hogy a munka, a ta­nulás, a politikai és társadalmi akciókban való részvétel mel­lett szeretnének szórakozni, táncolni, klubestet tartani. Eh­hez azonban megfelelő helyisé­gekre lenne szükség. Ezért kér­ték és kérik a tanácsok, az üzemek, vállalatok és egyéb szervek segítségét: közösen te­remtsék meg az anyagi, tárgyi feltételeit a KISZ alapszerve­zetek működésének. Példák igazolják, hogy van erre lehe­tőség. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben százezer forintos beruházással renoválják azt az épületet, amelyben a KISZ szervezet helyet kap. A kun- csorbai Vörös Október Tsz fiataljai társadalmi munkában hozták rendbe a klubhelyisé­get, amelynek berendezését — valamint televíziót, rádiót, magnetofont és társasjátékokat — a közös gazdaság párt- és gazdasági vezetői biztostíották. Fegyverneken és Tiszapüspöki- ben is működik KISZ-klub, le­hetőséget teremtve a szabadidő hasznosítására, a fiatalok szó­rakozására. A tapasztalatokban, tanulsá­gokban bővelkedő tanácskozá­sokon, a hosszabb időre szóló feladatok mellett az 1970. évi tennivalókról is szó esett. A pártszervezetek, pártbizottsá­gok képviseletében felszólalók azt is elmondták: eddigi sike­reinknek, eredményeinknek ré­szesei a megye ifjú kommunis­tái. Molnár Mihály, a köztisz­teletben álló kunszentmártoni veterán így summázta vélemé­nyét az ifjúságról: — Számíthatunk a fiatalokra, csak álljunk mindig mellettük. Adjunk nekik feladatokat és segítsük is őket, hogy folytat­hassák, amit az elődök elkezd­tek. A tapasztalt, idős kommunis­ta szavait mindannyiunknak érdemes megjegyezni. Nagy Katalin A Tarsusban született, s Kufában — a VIII. század második felében — élt Abu mussa Dsabir Ben Hajjam Ben Abdallah el Sufi el Tar­sus! el Kufi, akit Geber né­ven tart számon a tudomány- történet, s aki D safer el Sa­die főpaptól tanulta a titkok tudományát, aligha gondolta, hogy századokkal később a kémia megalapítójaként em­legetik majd nevét. S azt még kevésbé godolhatta, hogy munkásságával a mo­dern világ leglátványosabban fejlődő iparágának szülő­atyja lesz. ö a Lapis philcr sophorumot, a bölcsek kövét kereste, mely arannyá vál­toztatja a nem nemes eleme­ket. Ahogy ezt, a bölcsek kö­vét, a nagy elixírt kereste Basilius Valentinus, Alber­tus Magnus — aki arany he­lyett végülis a cinket fedezte fel —, Homberg és Böttger, s ezernyi elődük, utóduk; az alkimisták. Magyarországon 1969 de­cember végén 102 ezer „alki­mistát” tartottak számon; ennyien dolgoztak a vegy­iparban. S további ezrek tar­toznak még az alkimisták mai, láthatatlan légiójához: kutató intézetekben, egyete­mi tanszékeken, kísérleti la­boratóriumokban. Mai ara nyesi ná lóit Adatok: házánkban az ipari bruttó termelési érték­nek mindössze négy százalé­kát állította elő 1950-ben a vegyipar, napjainkban vi­szont részesedése 12 százalék fölött van. 1961 és 1965 kö­zött 15. milliárd forintot ru­háztak be az ágazatban, 1960 és 1969 között a vegyipar ter­melése évente átlagosan tíz* tizennégy százalékkal emel­kedett, s az 1970. évi terv 12 százalékos termelésnöveke­déssel számol. Adatok, szá­zalékok. Sokat mondanak a szakembereknek, de mit an­nak, aki szívesebben számol forintban, darabban, vagy ki­logrammban? Az adatok, százalékok át­fordíthatók a mindennapi élet nyelvére. Például: 1938- ban évente — hatóanyagban számolva — a megművelt te­rületek egy hektárjára 2 kg műtrágya jutott 1950'ben még mindig csak 6 kg. S 1968-ban? 112 kilogramm! Márpedig egy tonna nitrogén 15—20 tonna termésnöveüe- dést eredményez búzából. Még pontosabban: 1 kg nitrogén hatóanyag átlagosan 16,9 kg Néhány nappal ezelőtt Űj- szászon és Jászladányon a járási tanács tűzrendészet! bizottsága lakóházaknál el­lenőrzést tartott. Gyufák és gyerekek Üjszászon a Szamuely út 3. szám alatti házba kopog­tatunk be először. Édesany­jához bújva szöszi fejű kis­gyerek bámul ránk megille- tödötten. Tavaly ez a négy éves kisfiú csente él az asz- ^ tálról a gyufát, gyújtotta fel vele az udvaron a takar­mányt. A tűz a szomszédba is átterjedt. Az ellenőrző csoport vezetője Kucsera Károly tűzoltó őrnagy körül­néz a lakásban, aztán az asztalon heverő tárgyak so­kaságából kiemeli a gyufát. A kisfiú édesanyja pefgő nyelven magyarázni kezdi, hogy most csak véletlenül maradt elől a gyufa, más­kor mindig elzárja. A „vé­letlen” egyszer már majd­nem tragédiát okozott- még­sem tanultak belőle. Ezúttal is erős fogadkozást hallunk, hogy az eset többé nem for­dul elő. Néhány utcával távolabb az ég felé kacskaringózó füstre leszünk figyelmesek. Egy rettenetesen elhanya* terméstöbblettel kamatozik a gabonánál, 70,4 kg-al a bur­gonyánál! A foszfor minden kilója 7,7 kg többlet gabonát, 36,4 kg burgonyát fial, a ká­lium pedig kilónként 8,4 kg gabona, és 54,4 kg burgo­nya többlettel fizet. Márpe­dig hazánkban — hatóanyag­ban számolva — 1950-ben csak évi 13 ezer tonna nit­rogén műtrágyát termeltek, 1968‘ban viszont 245 ezer tonnával, s a foszfor műtrá­gya termelés is ezidő alatt megtízszereződött! — Vajon amögött, hogy hazánk im­már évek óta nem szorul ga­bonabehozatalra, a mezőgaz­daság dolgozóinak szorgalma mellett nem lelhető fel a mai aranycsinálók fáradozása is? Olajból tuba A vegyipar minden termé­kének eredete, készítése pon­tos technológiával leírható. Mégis, a nem beavatott szá­mára titokzatosnak tűnik, miként is lesz a többszörösen földolgozott kőolajból vagy földgázból — ruha... Már­pedig lesz. A petrolkémia ontja az oefineket, az aro­más vegyületeket, a szintézis­gázokat, a vegyipar többi te­rülete is a legkülönbözőbb alapanyagok sokaságát me­lyekből végülis gyógyszer, gyermekjáték, műbőr, kem­ping felszerelés, acélnál el- lenálóbb fogaskerék, fát he­lyettesítő műanyag borítóle­mez, kötőfonal — mint ami­lyen a közkedvelt Kasmilon — takaró, bútor lesz. Ter­mékek ezre, tízezre. Mégpe­dig olyan termékek serege, amelyek tíz vagy tizenöt esz­tendeje ismeretlenéit, vagy alig Ismertek, s ezért nagyon áhítottak voltak. Mint pél­dául .. mint például a for­más női lábakon feszülő nylon harisnya, vagy a még diszk- rétebb holmi, á nylon fehér­nemű (1969-ben 25 millió pár szintetikus harisnya készült hazánkban). A példák már sejtetik: a ma embere létezni is alig tud­na a vegyipar termékei nél­kül. Gázzal főz, olajjal tü­zel, habszivaccsal bélelt bú­torra ül le, műselyemmel bo­rított paplannal takaródzik. Ha ideges, Andaxint vesz be, nátha ellen szintetikus úton előállított C-vitaminnal védi magát, gumimatracra fekszik, ha napozni akar, feleségét műszálas kötöttruhával lepi meg, s eszébe sem jut, hogy a poli-propilén termelésen el­mélkedjék, bár ennek növe­kedése nélkül a hála és öröm hitvesi csókját aligha kaphat­golt, rozzant házikó felől ke­serű füstszagot hoz a szél. Közelebb érve látjuk, hogy' az egész udvar telítve csut- ,‘kaszárral és más gyorsan meggyulladó anyaggal. Alig pár méterre áll a ház is. Benyitunk. hihetetlenül szutykos kislány nyit ajtót. Szülei nincsenek itthon. A kérdésire, hogy Id gyújtotta \ fel a felhalmozott kukorica­szárat, a szomszédba mutat, azokat vádolja. A gyerekek­ből és felnőttekből kis víz­hordó csapat szerveződik, egyesült erővel locsolják az egyre jobban lángra lobba­nó tüzet. Éppen- hogy sike­rül megfékezniük a lángo­kat, amikor a szükségkút- ból kifogy a víz. Még elgon­dolni is rossz, mi lett volna, ha a bizottság időben nem fedezi fel a tüzet. Az ellenőrök rögtönzött „sajtókonferenciát” tartanak a portya után. Szinte mind­egyik vizsgált házban a kis­gyerekek kezeügyében talál­tak valamilyen gyújtószer­számot. tő'ék a tűzzel Jászladányban folytatjuk a vizsgálódást. Az Övoda utcában járva két tipikus jászladányi rend­ellenességet fedezünk fel. Az egyik: papírfalvédők díszítik ná meg a mutatós ruháért. Ahogy azon se’ elmélkelik, vajon az 1960. évi 300 ton­nás kaprolaktám termelés növekedésére az 1969. évi 5044 tonnára miként ment végbe, de természetesnek veszi, hogy mind több danulon-fonalat, vagy abból készült fehérne­műt, kötöttárut, s danamid fröccsöntött terméket vásárol­hat. Világszerte: vágta! Tíz esztendeje, 1960-ban a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ha­tározatot hozott a vegyipar fejlesztésének és korszerűsí­tésének irányáról, új tevé­kenységi körök létesítéséről, s mindezek végrehajtásának meggyorsításáról. Az azóta eltelt évtized - mint azt az iparágban megfogalmazzák — a vágta ideje volt. Az évi tíz-tizennégy százalékos ter­melésnövekedés, ezen belül a műanyagipar alapjainak le­rakása, a gyógyszertermelés­ben a világ első tíz országa közötti szilárd hely, a mű­trágya, a gyomtalanító vegy­szerek nagy tömege: a vágta egy-egy pihenő nélküli, de megjegyzésre érdemes állo­mása. A vágta határainkon túl is megtalálható. A vezető tő­kés országok mindegyikében a vegyipar fejlődése 1950 és 1967 között jóval meghalad­ta más ágazatokét, s például Japánban több mint tizenkét­szeresét, Olaszországban két és félszeresét, a Német Szö­vetségi Köztársaságban közel hatszorosát tette ki a bázisév 1950 teljes termelésének. Az európai szocialista országok mindegyikében ugyanezen idő alatt a vegyipar termelése legalább meghatszorozódott, de van, ahol az 1950. évi ti­zenhétszerese lett. A harmadik ötéves terv- bén, 1966 és 1970 között a vegyipari beruházások össze­ge minden esztendőben meg­haladta a 3,5 milliárd forin­tot. Az ágazat 61 vállalatá­nak nagy többsége az egyéni fogyasztók előtt is ismert, hi- szer a Biopon mosópor, a padlólakk, a festék éppúgy nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, mint a már ko­rábban fölsorolt termékein. A fejlesztésre költöttl mil- liárdok tehát nemcsak szá­raznak tűnő százalékadato­kat szültek. Mészáros Ottó a lakásokat, a meleg kályha közvetlen közelében is. Né­hol már megbámult, égett volt a papírdísz és a lakók­nak eszükbe sem jutott, hogy meggyulladhat. A má­sik* a fűrészporos kályhák ajtaját papírlapokkal rögzí­tik. Az egyik lakásban szin­te a szemünk előtt lobbant lángra a kisugárzó hőtől ez a furcsa „tömítés”. Baj van a biztosítékokkal is. A vizs­gált házakban sok helyen találkoznak az ellenőrök „házilag talpalt”, könnyen rövidzárlatot okozó villany­óra biztosítékkal. A felmé­rés Jászladányon is negatív eredménnyel zárul. A tavalyi példa elég ke­serű: a szolnoki járásban tavaly huszonhárom lakó­házi tűz volt 59 ezer forint kárral. A tűzesetek felét gyerekek, hetet pedig a kályhából kipattanó szikra, vagy a kisugárzó hő okozta. Az ellenőrzés alkalmával a rábeszé’ő szó segítségével próbálták meggyőzni az em­bereket — javítsák ki a hi­bákat. Ha nem teszik meg* akkor újabb ellenőrzés és felelősségre vonás juttassa * eszükbe felelőtlenségüket saját maguk és szomszédaik érdekében. K. 3» Tanulság és útra való a KISZ-szervezeteknek Egészséges szemléletváltozás A húsz éven felüliekről „Ebből is lebet tűz 7*’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom