Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

í SZOLNOK MEG na NÉPLAP »970. február 19i PAPP ZOLTÁN: EGY MAGYAR - ALBIONBAN 3. Parkban, föld alatt, vidéken Libikóka — kora­szülötteknek A Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Eszközö­ket Kivitelező Vállalatánál mostanában egy libikóka, vagyis egy közepén alátá­masztott, két oldalra billenő hinta megkonstruálásán fá­A Hyde Park stílusosan kezdődik. Hosszú huzavona után ju­tottunk el idáig. Fél óráig magyarázzák egy külvárosi londoni utca boltosai, vala­mint a köréjük gyűlt érdek­lődők, hogy mikor, mivel, merre menjünk. Végül az emeletes buszú választjuk, és természetesen felkapaszko­dunk a lépcsőn, mert a pros­pektusok melegen ajánlot­ták, hogy csak egy ilyen magaslati autocar-páholyból lehet igazán gyönyörködni Londonban. Már amennyire esztétikus látványnak lehet tekinteni a házakat, amelyek mellett elsuhanunk — őrült iramban —, egy emeletnyi szeletet látva — látva? —> belőlük. Ha kedvelője len­nék a kiáltvány-fogalmazás­nak, első dekrétumomat a bédekker-írókhoz intézném: nézzetek előbb utána, hogy legalább approximative hi­hető-e, amit olvasóitokkal el akartok hitetni! A sofőr különben néger. A kalauz is, aki jóelőre figyel­meztet bennünket, hogy idő­ben ereszkedjünk alá a busz­emeletről, mert ahová igye­keztünk, oda időközben meg­érkeztünk, és mondom, a Hyde Park stílusosan kez­dődik. Vagy tíz méternyi homo­kos-kavicsos sávval, amelyet akár demarkációs vonalnak, senki földjének tekinthe­tünk. Rajta túl a természet: virágok, pázsit, ágyások, dús lombok. Ami pedig innen rekedt, az a Bayswater Road idegtépő forgalma: száguldó buszok, eszeveszetten manő­verező taxik, komótosan kor­mányozó úrvezetők előkelő motoros bárkái. Mondom, a Hyde Park stí­lusosan kezdődik. A homo­kos-kavicsos sávban egy ló üget, lovasával —■ észreve- hetőleg mindkettőjüket a sportszenvedély és a levegő­zés vágya sarkallja. A fasorok mögött a mi sze­münk számára szokatlan mé­retek: több futballpály ányi füves térségek, a pázsiton nyugágyak nyújtózkodnak. Csütörtök van és délelőtt. — Egyelőre tehát üresen. A Speaker’s Comer-t ke­ressük. A szónokok szögletét. Ahol bárki bármiről el­mondhatja a véleményét. Mi is. Talán ez tesz bennün­ket kissé izgatottá. Hiszen oly kevés ilyen hely van a világon. Am amikor végre rátalálunk — miután min­den arra sétálót tüzetesen kivallatunk —, nincs a lát­ványban semmi különös. — Térség, a földgömb néhány négyzetmétere, kimetszve — a köréje vont glória hatásá­ra — a nagy egészből. Rá­adásul teljesen üres. Nem ágál sehol egy szónok, akit meghallgathatnánk, és raj­tunk kívül sehol senki, aki észrevételezné véleményün­ket, ha lenne, ha el akar­nánk mondani, s ha meg- értené. Csak később tudjuk meg, hogy a véleménymondás e parányi szigete jobbára csak hét végén, víkendkor népe­sedik be. A derék helybé­liek, miután ledolgozták a hetet, nyugodt lelkiismeret­tel ballaghatnak ki e park­ba, hogy hallgassanak vagy meghallgattassanak. A vé­leménymondás hét közben idő és közönség hiánya miatt zárva (de azért a világ leg­tökéletesebb demokráciája — természetesen továbbra is minden erejével és energiá­jával a kör négyszögesítésére törekszik). Ebben maradva igyekszünk haza. Hogy célhoz érjünk azonban, ahhoz le kell száll­ni a föld alá A londoni földalatti vasút (az Under­ground Trains) a világ egyik legjobban szervezett és ki­épített közlekedési hálózata. A helybeliek azonban egy­szerűen „cső”-ként (tube) emlegetik. A turista térképet kap, amelyen más és más szín jelzi a különböző jára­tokat. Barna, piros, sárga, zöld, lila, fekete, kék, türkiz­kék csíkok hálózzák be » sematius vázlatot. Mindegyi­kük egy-egy főútvonal, ame­lyekből mellék járatok is ki­ágaznak. Mozgólépcsők viszik le a föld gyomrába az utast, aki pénztárnál, de az auto­matánál is válthat jegyet. A Szigetországban — mint közitudott — a kontinensével ellentétes irányú a közleke­dés balra hajts, jobbra előzz. A mozgólépcső rendje vi­szont határozottan „európai”: jobbra állj, balra előzz. S az üresen hagyott részen futva igyekeznek fel vagy le, akik­nek nagyon sietős a dolguk. A Hyde Park Comemél váltunk jegyet, és a Green Park-i megállón át megyünk a Piccadilly Circus felé — a kék vonalon. Utána a Lei­cester Square állomás kö­vetkezik. Ez már az igazi, több emeletes centrum, áru­házzal, folyosók, lépcsősorok rengetegével. Most még mé­lyebbre ereszkedünk, hogy átszáll junk a „fekete” já­ratra, amely a Camden Town felé röpít majd bennünket A légkondicionálás sokló­erős szerkentyűk feladata lehet: óriási a huzat. De most már tényleg London gyomrában vagyunk. Negy­ven, hatvan méternyire « zajos, lüktető forgalmú fel­színtől. Húszon egynéhány évvel ez­előtt a londoniak százezrei találtak e vájatokbán me­nedéket, miközben városuk fölött elszabadult a pokol: a százával érkező stukák meg­számlálhatatlan mennyiség­ben szórták a gyújtó- és robbanóbombákait a világ egyik legszebb, legnagyobb és akkor egyik legkiszolgál­tatottabb városára. ...Vidékre, így Stonehenge felé viszont busszal me­gyünk. A múlt titokzatos eredetű maradványaihoz a Mesterségesen deformált — „torzított” — koponya került elő egy garázs építésekor a Tolna megyei Tamási-Ador- jánpusztán, körülbelül két és fél méteres mélységből. A ko­ra népvándorlás idején föld­be került koponyához fűződő másfél évezredes rejtélyek megfejtésére dr. Kiszely István régész, és felesége, Hankó Ildikó biológus vállal­kozott. Mindenesetre újból fel­adta a kérdést a szakem­bereknek: vajon mi járt a szülők eszében, amikor a cse­csemő még könnyen formál­jelen titkos rendeltetésű lé­tesítményeit érintve vezet az út. Földhányások, kábel- és lámparengetegek, levegő­ben köröző repülőgépek jel­zik, hogy a brit hadseregnek egy nagyobb támaszpontja tanyázik errefelé, alig né­hány percnyi járásra azoktól a kőépítményektől, amelyek eredetét, rendeltetését mind­máig sem tudták egészen megállapítani a tudósok, bár többféle magyarázattal pró­bálkoztak. Stonehenge behemót kö­veihez kulturált, kibetono­zott, pénztárral ellátott alul­járó vezet. A büfében sört, képeslapot, teát, cigarettát is lehet kapni. Az építményt a tudósok kromlechet-nek nevezik, és véleményük szerint — i. e. 2000-ben hozták létre vala­kik, akik feltehetőleg igen fejlett csillagászati ismere­tekkel rendelkeztek. Fárado­zásaikban bizonyára kultikus célok megközelítésének szán­déka vezérelte őket. Bár igazi indítékaik való­színűleg örökre elmerültek a történelem süllyesztőjében, valamit azonban mégis sike­rült elémiök. Olyan látványt hagytak az utókorra, ame­lyért érdemes ide — esetleg még sok ezer kilométernyi távolságból is elzarándokol­ni. Hogy az ember odaáll­hasson e durván megmun­kált, szemcsés felületű hatal­mas kőtömbök tövébe, és el­tűnődjék: lám mik vannak! Köröskörül síkság. Ritkás fűtakaró, amelyet satnyává apasztottak a legelésző bir­kanyájak. Stonehenge makacsul őrzi titkát. Az élet azonban megy tovább. S mi is. Következik: A Downing Street 10-től a Towerig. ható, puha kis fejét jó szo­rosan körültekercselték az­zal a pólyával, sőt homlo­kára még valami homokzsá­kot, vagy fapárnát is kötöz* tek? Dr. Katona Ferenc, az Or­szágos Idegsebészeti Tudo­mányos Intézet orvosa, aki szintén megvizsgálta ezt a koponyát, kiderítette, hogy ennek a csecsemőkori defor- málásnak elváltozásokat kel­lett előidézni az agy halán- téki és homloklebenyében. Az ilyen elváltozásokat már régen megtalálták azoknak a epileptikusoknak — nyava­radoznak. Köztudott dolog, hogy napjainkban — sajnos — emelkedik a koraszülöttek száma. A koraszülötteknél pedig elég gyakran Tépnek fed légzési zavarok. Emiatt fordult Boda Domonkos pro­fesszor, az orvostudományok doktora. a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem gyermek- gyógyászati klinikájának ve­zetője a KUTESZ-hez és kérte egy hintarespirátor mintapéldányának megszer­kesztését és elkészítését Bo­da Domonkos abból a régi szokásból kiindulva, hogy a lélegezni inem tudó újszülöt­tet a lábánál fogva körbe­forgatnak, amíg megindul a légzés, a hintarespirátor alapelvét így adta meg: az elkészítendő hintának a ko­raszülöttet úgy kell billeg­tetek hogy egyszer a feje, egyszer pedig a lába kerül­jön magasba- illetve ala­csonyra. Amikor a felsőtest lebillen, a csöppség gyomra alulról nyomást gyakorol a nehézkedés törvénye alapján a tüdőre, visszabillenés után ez a nyomás megszűnik. A hintázás során tehát ez az ütemszerűen változó nyomás segíti a tüdőt mozgató izom- zat légzési zavar esetén elégtelen munkáját A'z elképzelés gyakorlatba való átültetésénél még meg kell oldani, részben pedig már meg is oldottak néhány műsáakd problémát. Például a készülék billenési sebes­ségének' pontos szinkronban kell lenni a légzés természe­tes ütemével. A gyógyá­szati eszköz elkészülte után a beteg csöppségek gyógyu­lásuk érdekében „libikókáz- ni” fognak. lyatörősöknek — az agyán, akiknél a „morbus sacer” — a szent betegség — ismert ro­hamát különböző emlékképek megjelenése, vagy furcsa em­lékszerű érzések szokták be­vezetni. Közismert tény, hogy annak idején a sámánok csak révületben tudtak „társalkod- ni” a túlvilágiakkal, és révü­letük kísértetiesen hasonlí­tott a gyakran különböző hallucinációkkal együttjáró epileptikus rohamokhoz. A mai primitív népek varázs­lóinak nagy többsége is nya­valyatörés. NYU GUT-BERLIN ÉS EURÓPA Ezekben a napokban érdekes hír járta be a világot: a Szovjetunió jegyzéket intézett a három nyugati nagyhatalomhoz és javasolta, hogy a nyugat-berlini kérdés megoldásáról kezdjenek négyhatalmi tárgyalásokat. A ja­vaslat nagyarányú érdeklődést keltett világ­szerte. Ismeretes, hogy az európai biztonság egyik kulcskérdése a két német állam elismerésé­nek és elismertetésének kérdése. A két német államon kívül, a volt Német Birodalom terü­letén, Európa kellős közepén azonban van egy hely, amelyre Keleten is, Nyugaton is rendkívül nagy figyelmet fordítanak, s ez Nyugat-Berlin. A háborút követő években már többször támadtak bonyodalmak e város kö­rül. Nyugat-Berlinnek különleges nemzetközi jo­gi státusza van. Ez a város a Német Demok­ratikus Köztársaság, egy szuverén állam terü­letén fekszik, és az NDK közlekedési útvona­lait használva tud kapcsolatot tartani a kül­világgal. Nyugat-Berlinben kapitalista társa­dalmi rend van. Amint ezt Péter János, ma- gyár külügyminiszter a nyugatnémet televízió, nak adott nyilatkozatában is mondotta: reali­tásnak ismerjük el, hogy a háború utáni fej­lődés eredményeképpen Nyugat-Berlinben ka­pitalista rendszer uralkodik. A Szovjetunió és az NDK már számos olyan javaslatot terjesz­tett elő, amelynek elfogadása biztosítaná, hogy a szocialista Német Demokratikus Köz­társaság által minden oldalról körülvett kapi­talista Nyugat-Berlin a kelet-nyugati megér­tés jelképévé váljék. A súrlódásokat az NSZK olyan próbálkozásai idézik elő, hogy az NDK- vel szemben ellenséges célokra használja fel a város területét. A Szovjetunió és a többi szocialista ország amellett foglalt állást, hogy a város lakosságá­nak, és hatóságainak minden feltétellel ren­delkezniük kell ahhoz, hogy biztosíthassák Nyugat-Berlinnek, mint önálló politikai egy­ségnek normális létezését. Nem kétséges, a nyugati nagyhatalmak — a Szovjetunió má­sodik világháborús szövetségesei — felelősség­gel tartoznak Nyugat-Berlin helyzetéért, és az európai biztonság figyelembevételével kell, hogy megközelítsék ezt a kérdést. Így elhá­ríthatják a Nyugat-Berlin körüli bonyodalma­kat. A Szovjetunió egy égető európai problé­ma tekintetében ismét kezébe vette a kezde­ményezést, s ország-világ előtt újból kimutat­ta a megoldásra irányuló szándékát. Néhány probléma ugyan még tisztázásra vár addig, amíg a négy nagyhatalom képvise­lői leülnek a tárgyalóasztalhoz, ezek azonban csak részletkérdések, amelyek nyilvánvalóan megoldhatók. Közvéleményünk örömmel fo­gadta a Szovjetunió tárgyalási készségének újabb bizonyítékát és örömmel fogadná, ha végre nyugvópontra jutna Európa egyik ké­nyes kérdése. A megegyezés előrevihet--'5 kon­tinensünk biztonságának ügyét. P—J>. A torzított koponyák titka A mikroklíma szerepe az állattartásban (Az alábbi ismertetett kísérletet a Kubáni Trak­tor- és Gépkísérleti Tudományos Kutató Intézet folytatja. Az álattartás új technoló­giájának bevezetése és az optimális mikroklí­ma kialakítása révén a kutatók — minimális munkaköltség és ta­karmányfelhasználás mellett — rendkívül magas termelési ered- ményekt értek el a sertéstartásban.) — Mikroklíma az állatte­nyésztő telepeken. Első hal­lásra ez megszokott kifeje­zésnek tűnik, s maga a mik­roklíma fogalom ilyen vonat­kozásban sem számít újdon­ságnak — mondotta A. But­ko, az intézet igazgatóhelyet­tese. — A kísérletek mégis egész sor meglepetést hoz­tak. Kiderült például, hogy a sertések súlygyarapodása az eddigi átlagnak kereken egyharmadával megnőtt, ugyanakkor a felhasznált ta­karmány mennyiség a ne­gyedére csökkent Hogyan és milyen módszer­rel érték el ezt a szinte hi­hetetlen eredményt? A. But­ko részletes tájékoztatást adott a kísérletek minden lényeges mozzanatáról: Az állattenyésztési szak­emberek közül sokan egyál­talán nem ismerik — tulaj­donképpen milyen hőmérsék­leti viszonyok felelnek meg leginkább az állattartás kö­vetelményeinek. És ez gyak­ran nagy termelési hátrányt többletköltséget, illetve ta- karmányveszteségetj jelent. Megállapították például, hogy a hízósertések plusz 17 Cel­sius fokos hőmérsékleten gyarapodnak gyorsabban. Vi­szont mindkét szélsőség hát­rányos. A 37 Celsius fokos nyári hőségben, amely Ku­bán vidékén eléggé gyako­ri, a 90 kilogrammos hízók naponta átlagosan 345 gram­mot veszítenek súlyukból, a plusz 4 Celsius fokos hőmér­séklete helyiségben tartott hízósertések pedig egyálta­lán nem gyarapodnak: a feletetett takarmány ugyan­is teljes egészében a szer­vezet fűtésére használódik feL Az intézet kísérleti sertés­telepén számos érdekes épí­tészeti megoldással, tartási módszerei ismerkedik meg a látogató. Az egész telepen a munkát egyetlen személy, a diszpé­cser irányítja: figyeli az automata berendezések jel- zőműszeredt és ellenőrzi a gé­pek folyamatos működését.1 N. Sisackij, a kutató inté­zet állattenyésztési osztályve­zetője, a következőkben ha­tározta meg a telep mikro- klimatizálásának elveit: A mikroklíma kialakításá­hoz feltétlenül szükséges a helyiségek teljes hermetikus zártsága, valamint az inten­zív ventilláció. A kísérleti sertéstelep főépületében hét nagy teljesítményű ventillá­tor működik, óránként mind­egyik 2500 köbméternyi leve­gőt cserél. A ventillátorok működését hőmérsékleti re- gulátorok szabályozzák. Az optimális hőszintet plusz 20 Celsius fokban ha­tároztuk meg. Mihelyt a he­lyiség hőmérséklete túlhalad­ja a 20 fokot, a ventilláto­rok önműködően bekapcso­lódnak, A helyiség két végén egy-egy hatalmas kiegészítő ventillátort szereltünk fel, amelyek a nyári nagy hőség idején tesznek jó szolgálatot Az épületben egyszerre 500 sertést tartanak. A süldőket falkénként váltják és 115 ki­logrammos átlagsúlyra hizlal­ják feL Naponta háromszor kapnak takarmányt, és az etetési idő napi négy órát vesz igénybe. A többi időt az állatok alvássaL pihenéssel töltik. Az épület elsötétített traktusában a világítást pon­tosan 7—12 és 18 órakor kap­csolják be és az etetés végez­tével a lámpákat ismét le­oltják. Á sertéstartás új technoló­giájának köszönhető, hogy a hízósertések átlagos súly- gyarapodása elérte a nát>i 743—800 grammot. — Je­lenleg egy-egy kilogramm súlygyarapodáshoz a serté­sek csupán 4,1—4,4 takar­mányegységet használnak fel. A hizlalási időt 50—70 nap­ra sikerült csökkenteti. Mind­ez, természetesen befolyásol, ta az önköltséget. Vannak olyan hónapok, amikor az intézet egy-egy mázsa sertés­hús előállítására csupán 35 rubelt fordít. A tudományosan megala­pozott kísérleteket folytat­ják. Paradicsom között földieper Pjotr Malikov szúrni gyü­mölcskertész érdekes ötletet valósított meg. Ugyanabban az ágyásba ültetett földiepret és paradicsomot. A közös ter­mesztés mindkét növény ter­méshozamát fokozta. Koráb­ban azt gondolták, hogy a földieper a legtöbb termést a második vagy a harmadik évben hozza. Amikor azon­ban Malikov paradicsom kö­zé ültetett földiepret, kide­rült, hogy az eper élettarta­mát meg lehet hosszabbíta­ni, minthogy a paradicsom gyökere és szára olyan anya­gokat termel, amelyek ked­vező hatással vannak a föl­dieper növekedésére és fejlő­désére. Az epertermés lesze­dése után a paradicsom idő­közben kinőtt levelei beár­nyékolják és oltalmazzák az eperbokrokat. Jobban fejlőd­nek az eperpalánták is. A paradicsommal együtt ter­mesztett földieper még az ötödik évben is több termést ad, mint az eddigi termesz­tési eljárásnál és a paradi­csomtermés is kedvezően alakul. E két növény közös termesztésénél Malikov azt ajánlja, hogy a földiepret egy­mástól 80 centiméter tá­volságban lévő sorokba ül­tessék, a bokrok egymástól való távolsága 20 centiméter legyen, a paradicsom eseté­ben pedig 50 centiméter. Egy hektár földterületre 62 600 eperpalánta és 25 000 paradi­csom palánta ültethető ki és így 250 mázsa paradicsom és 300 mázsa epertermésre lehet számítani. Az APN je­lentése szerint az új módszer­rel az összövetségi mezőgaz­dasági akadémia is foglalko­zik. Kenyér levelekből A Rothamsted-i (Nagy- Britannia) mezőgazdasági kutatóintézet olyan szerkeze­tet kísérletezett ki, amely 1 tonna tóid levélből 18 kilo­gramm értékes proteint ál­lít elő. Egy műszak alatt a berendezés 50 000 ember na­pi fogyasztásának megfelelő protein-mennyiséget készít. A gyártás során különválaszt­ják a rostos részeket, amelye­ket takarmányozási célokra használnak, a protein-kivona­tot pedig megszűrik, ami után majdnem íztelen fehér por jön létre. Ez a por kü­lönböző ételek előállítására alkalmas. A berendezés 30 ezer dollárba kerül. Egy ilyen berendezést már felállítottak Indiában, a másikat Kelet* Afrikában működtetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom