Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
í SZOLNOK MEG na NÉPLAP »970. február 19i PAPP ZOLTÁN: EGY MAGYAR - ALBIONBAN 3. Parkban, föld alatt, vidéken Libikóka — koraszülötteknek A Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalatánál mostanában egy libikóka, vagyis egy közepén alátámasztott, két oldalra billenő hinta megkonstruálásán fáA Hyde Park stílusosan kezdődik. Hosszú huzavona után jutottunk el idáig. Fél óráig magyarázzák egy külvárosi londoni utca boltosai, valamint a köréjük gyűlt érdeklődők, hogy mikor, mivel, merre menjünk. Végül az emeletes buszú választjuk, és természetesen felkapaszkodunk a lépcsőn, mert a prospektusok melegen ajánlották, hogy csak egy ilyen magaslati autocar-páholyból lehet igazán gyönyörködni Londonban. Már amennyire esztétikus látványnak lehet tekinteni a házakat, amelyek mellett elsuhanunk — őrült iramban —, egy emeletnyi szeletet látva — látva? —> belőlük. Ha kedvelője lennék a kiáltvány-fogalmazásnak, első dekrétumomat a bédekker-írókhoz intézném: nézzetek előbb utána, hogy legalább approximative hihető-e, amit olvasóitokkal el akartok hitetni! A sofőr különben néger. A kalauz is, aki jóelőre figyelmeztet bennünket, hogy időben ereszkedjünk alá a buszemeletről, mert ahová igyekeztünk, oda időközben megérkeztünk, és mondom, a Hyde Park stílusosan kezdődik. Vagy tíz méternyi homokos-kavicsos sávval, amelyet akár demarkációs vonalnak, senki földjének tekinthetünk. Rajta túl a természet: virágok, pázsit, ágyások, dús lombok. Ami pedig innen rekedt, az a Bayswater Road idegtépő forgalma: száguldó buszok, eszeveszetten manőverező taxik, komótosan kormányozó úrvezetők előkelő motoros bárkái. Mondom, a Hyde Park stílusosan kezdődik. A homokos-kavicsos sávban egy ló üget, lovasával —■ észreve- hetőleg mindkettőjüket a sportszenvedély és a levegőzés vágya sarkallja. A fasorok mögött a mi szemünk számára szokatlan méretek: több futballpály ányi füves térségek, a pázsiton nyugágyak nyújtózkodnak. Csütörtök van és délelőtt. — Egyelőre tehát üresen. A Speaker’s Comer-t keressük. A szónokok szögletét. Ahol bárki bármiről elmondhatja a véleményét. Mi is. Talán ez tesz bennünket kissé izgatottá. Hiszen oly kevés ilyen hely van a világon. Am amikor végre rátalálunk — miután minden arra sétálót tüzetesen kivallatunk —, nincs a látványban semmi különös. — Térség, a földgömb néhány négyzetmétere, kimetszve — a köréje vont glória hatására — a nagy egészből. Ráadásul teljesen üres. Nem ágál sehol egy szónok, akit meghallgathatnánk, és rajtunk kívül sehol senki, aki észrevételezné véleményünket, ha lenne, ha el akarnánk mondani, s ha meg- értené. Csak később tudjuk meg, hogy a véleménymondás e parányi szigete jobbára csak hét végén, víkendkor népesedik be. A derék helybéliek, miután ledolgozták a hetet, nyugodt lelkiismerettel ballaghatnak ki e parkba, hogy hallgassanak vagy meghallgattassanak. A véleménymondás hét közben idő és közönség hiánya miatt zárva (de azért a világ legtökéletesebb demokráciája — természetesen továbbra is minden erejével és energiájával a kör négyszögesítésére törekszik). Ebben maradva igyekszünk haza. Hogy célhoz érjünk azonban, ahhoz le kell szállni a föld alá A londoni földalatti vasút (az Underground Trains) a világ egyik legjobban szervezett és kiépített közlekedési hálózata. A helybeliek azonban egyszerűen „cső”-ként (tube) emlegetik. A turista térképet kap, amelyen más és más szín jelzi a különböző járatokat. Barna, piros, sárga, zöld, lila, fekete, kék, türkizkék csíkok hálózzák be » sematius vázlatot. Mindegyikük egy-egy főútvonal, amelyekből mellék járatok is kiágaznak. Mozgólépcsők viszik le a föld gyomrába az utast, aki pénztárnál, de az automatánál is válthat jegyet. A Szigetországban — mint közitudott — a kontinensével ellentétes irányú a közlekedés balra hajts, jobbra előzz. A mozgólépcső rendje viszont határozottan „európai”: jobbra állj, balra előzz. S az üresen hagyott részen futva igyekeznek fel vagy le, akiknek nagyon sietős a dolguk. A Hyde Park Comemél váltunk jegyet, és a Green Park-i megállón át megyünk a Piccadilly Circus felé — a kék vonalon. Utána a Leicester Square állomás következik. Ez már az igazi, több emeletes centrum, áruházzal, folyosók, lépcsősorok rengetegével. Most még mélyebbre ereszkedünk, hogy átszáll junk a „fekete” járatra, amely a Camden Town felé röpít majd bennünket A légkondicionálás soklóerős szerkentyűk feladata lehet: óriási a huzat. De most már tényleg London gyomrában vagyunk. Negyven, hatvan méternyire « zajos, lüktető forgalmú felszíntől. Húszon egynéhány évvel ezelőtt a londoniak százezrei találtak e vájatokbán menedéket, miközben városuk fölött elszabadult a pokol: a százával érkező stukák megszámlálhatatlan mennyiségben szórták a gyújtó- és robbanóbombákait a világ egyik legszebb, legnagyobb és akkor egyik legkiszolgáltatottabb városára. ...Vidékre, így Stonehenge felé viszont busszal megyünk. A múlt titokzatos eredetű maradványaihoz a Mesterségesen deformált — „torzított” — koponya került elő egy garázs építésekor a Tolna megyei Tamási-Ador- jánpusztán, körülbelül két és fél méteres mélységből. A kora népvándorlás idején földbe került koponyához fűződő másfél évezredes rejtélyek megfejtésére dr. Kiszely István régész, és felesége, Hankó Ildikó biológus vállalkozott. Mindenesetre újból feladta a kérdést a szakembereknek: vajon mi járt a szülők eszében, amikor a csecsemő még könnyen formáljelen titkos rendeltetésű létesítményeit érintve vezet az út. Földhányások, kábel- és lámparengetegek, levegőben köröző repülőgépek jelzik, hogy a brit hadseregnek egy nagyobb támaszpontja tanyázik errefelé, alig néhány percnyi járásra azoktól a kőépítményektől, amelyek eredetét, rendeltetését mindmáig sem tudták egészen megállapítani a tudósok, bár többféle magyarázattal próbálkoztak. Stonehenge behemót köveihez kulturált, kibetonozott, pénztárral ellátott aluljáró vezet. A büfében sört, képeslapot, teát, cigarettát is lehet kapni. Az építményt a tudósok kromlechet-nek nevezik, és véleményük szerint — i. e. 2000-ben hozták létre valakik, akik feltehetőleg igen fejlett csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Fáradozásaikban bizonyára kultikus célok megközelítésének szándéka vezérelte őket. Bár igazi indítékaik valószínűleg örökre elmerültek a történelem süllyesztőjében, valamit azonban mégis sikerült elémiök. Olyan látványt hagytak az utókorra, amelyért érdemes ide — esetleg még sok ezer kilométernyi távolságból is elzarándokolni. Hogy az ember odaállhasson e durván megmunkált, szemcsés felületű hatalmas kőtömbök tövébe, és eltűnődjék: lám mik vannak! Köröskörül síkság. Ritkás fűtakaró, amelyet satnyává apasztottak a legelésző birkanyájak. Stonehenge makacsul őrzi titkát. Az élet azonban megy tovább. S mi is. Következik: A Downing Street 10-től a Towerig. ható, puha kis fejét jó szorosan körültekercselték azzal a pólyával, sőt homlokára még valami homokzsákot, vagy fapárnát is kötöz* tek? Dr. Katona Ferenc, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet orvosa, aki szintén megvizsgálta ezt a koponyát, kiderítette, hogy ennek a csecsemőkori defor- málásnak elváltozásokat kellett előidézni az agy halán- téki és homloklebenyében. Az ilyen elváltozásokat már régen megtalálták azoknak a epileptikusoknak — nyavaradoznak. Köztudott dolog, hogy napjainkban — sajnos — emelkedik a koraszülöttek száma. A koraszülötteknél pedig elég gyakran Tépnek fed légzési zavarok. Emiatt fordult Boda Domonkos professzor, az orvostudományok doktora. a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyermek- gyógyászati klinikájának vezetője a KUTESZ-hez és kérte egy hintarespirátor mintapéldányának megszerkesztését és elkészítését Boda Domonkos abból a régi szokásból kiindulva, hogy a lélegezni inem tudó újszülöttet a lábánál fogva körbeforgatnak, amíg megindul a légzés, a hintarespirátor alapelvét így adta meg: az elkészítendő hintának a koraszülöttet úgy kell billegtetek hogy egyszer a feje, egyszer pedig a lába kerüljön magasba- illetve alacsonyra. Amikor a felsőtest lebillen, a csöppség gyomra alulról nyomást gyakorol a nehézkedés törvénye alapján a tüdőre, visszabillenés után ez a nyomás megszűnik. A hintázás során tehát ez az ütemszerűen változó nyomás segíti a tüdőt mozgató izom- zat légzési zavar esetén elégtelen munkáját A'z elképzelés gyakorlatba való átültetésénél még meg kell oldani, részben pedig már meg is oldottak néhány műsáakd problémát. Például a készülék billenési sebességének' pontos szinkronban kell lenni a légzés természetes ütemével. A gyógyászati eszköz elkészülte után a beteg csöppségek gyógyulásuk érdekében „libikókáz- ni” fognak. lyatörősöknek — az agyán, akiknél a „morbus sacer” — a szent betegség — ismert rohamát különböző emlékképek megjelenése, vagy furcsa emlékszerű érzések szokták bevezetni. Közismert tény, hogy annak idején a sámánok csak révületben tudtak „társalkod- ni” a túlvilágiakkal, és révületük kísértetiesen hasonlított a gyakran különböző hallucinációkkal együttjáró epileptikus rohamokhoz. A mai primitív népek varázslóinak nagy többsége is nyavalyatörés. NYU GUT-BERLIN ÉS EURÓPA Ezekben a napokban érdekes hír járta be a világot: a Szovjetunió jegyzéket intézett a három nyugati nagyhatalomhoz és javasolta, hogy a nyugat-berlini kérdés megoldásáról kezdjenek négyhatalmi tárgyalásokat. A javaslat nagyarányú érdeklődést keltett világszerte. Ismeretes, hogy az európai biztonság egyik kulcskérdése a két német állam elismerésének és elismertetésének kérdése. A két német államon kívül, a volt Német Birodalom területén, Európa kellős közepén azonban van egy hely, amelyre Keleten is, Nyugaton is rendkívül nagy figyelmet fordítanak, s ez Nyugat-Berlin. A háborút követő években már többször támadtak bonyodalmak e város körül. Nyugat-Berlinnek különleges nemzetközi jogi státusza van. Ez a város a Német Demokratikus Köztársaság, egy szuverén állam területén fekszik, és az NDK közlekedési útvonalait használva tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Nyugat-Berlinben kapitalista társadalmi rend van. Amint ezt Péter János, ma- gyár külügyminiszter a nyugatnémet televízió, nak adott nyilatkozatában is mondotta: realitásnak ismerjük el, hogy a háború utáni fejlődés eredményeképpen Nyugat-Berlinben kapitalista rendszer uralkodik. A Szovjetunió és az NDK már számos olyan javaslatot terjesztett elő, amelynek elfogadása biztosítaná, hogy a szocialista Német Demokratikus Köztársaság által minden oldalról körülvett kapitalista Nyugat-Berlin a kelet-nyugati megértés jelképévé váljék. A súrlódásokat az NSZK olyan próbálkozásai idézik elő, hogy az NDK- vel szemben ellenséges célokra használja fel a város területét. A Szovjetunió és a többi szocialista ország amellett foglalt állást, hogy a város lakosságának, és hatóságainak minden feltétellel rendelkezniük kell ahhoz, hogy biztosíthassák Nyugat-Berlinnek, mint önálló politikai egységnek normális létezését. Nem kétséges, a nyugati nagyhatalmak — a Szovjetunió második világháborús szövetségesei — felelősséggel tartoznak Nyugat-Berlin helyzetéért, és az európai biztonság figyelembevételével kell, hogy megközelítsék ezt a kérdést. Így elháríthatják a Nyugat-Berlin körüli bonyodalmakat. A Szovjetunió egy égető európai probléma tekintetében ismét kezébe vette a kezdeményezést, s ország-világ előtt újból kimutatta a megoldásra irányuló szándékát. Néhány probléma ugyan még tisztázásra vár addig, amíg a négy nagyhatalom képviselői leülnek a tárgyalóasztalhoz, ezek azonban csak részletkérdések, amelyek nyilvánvalóan megoldhatók. Közvéleményünk örömmel fogadta a Szovjetunió tárgyalási készségének újabb bizonyítékát és örömmel fogadná, ha végre nyugvópontra jutna Európa egyik kényes kérdése. A megegyezés előrevihet--'5 kontinensünk biztonságának ügyét. P—J>. A torzított koponyák titka A mikroklíma szerepe az állattartásban (Az alábbi ismertetett kísérletet a Kubáni Traktor- és Gépkísérleti Tudományos Kutató Intézet folytatja. Az álattartás új technológiájának bevezetése és az optimális mikroklíma kialakítása révén a kutatók — minimális munkaköltség és takarmányfelhasználás mellett — rendkívül magas termelési ered- ményekt értek el a sertéstartásban.) — Mikroklíma az állattenyésztő telepeken. Első hallásra ez megszokott kifejezésnek tűnik, s maga a mikroklíma fogalom ilyen vonatkozásban sem számít újdonságnak — mondotta A. Butko, az intézet igazgatóhelyettese. — A kísérletek mégis egész sor meglepetést hoztak. Kiderült például, hogy a sertések súlygyarapodása az eddigi átlagnak kereken egyharmadával megnőtt, ugyanakkor a felhasznált takarmány mennyiség a negyedére csökkent Hogyan és milyen módszerrel érték el ezt a szinte hihetetlen eredményt? A. Butko részletes tájékoztatást adott a kísérletek minden lényeges mozzanatáról: Az állattenyésztési szakemberek közül sokan egyáltalán nem ismerik — tulajdonképpen milyen hőmérsékleti viszonyok felelnek meg leginkább az állattartás követelményeinek. És ez gyakran nagy termelési hátrányt többletköltséget, illetve ta- karmányveszteségetj jelent. Megállapították például, hogy a hízósertések plusz 17 Celsius fokos hőmérsékleten gyarapodnak gyorsabban. Viszont mindkét szélsőség hátrányos. A 37 Celsius fokos nyári hőségben, amely Kubán vidékén eléggé gyakori, a 90 kilogrammos hízók naponta átlagosan 345 grammot veszítenek súlyukból, a plusz 4 Celsius fokos hőmérséklete helyiségben tartott hízósertések pedig egyáltalán nem gyarapodnak: a feletetett takarmány ugyanis teljes egészében a szervezet fűtésére használódik feL Az intézet kísérleti sertéstelepén számos érdekes építészeti megoldással, tartási módszerei ismerkedik meg a látogató. Az egész telepen a munkát egyetlen személy, a diszpécser irányítja: figyeli az automata berendezések jel- zőműszeredt és ellenőrzi a gépek folyamatos működését.1 N. Sisackij, a kutató intézet állattenyésztési osztályvezetője, a következőkben határozta meg a telep mikro- klimatizálásának elveit: A mikroklíma kialakításához feltétlenül szükséges a helyiségek teljes hermetikus zártsága, valamint az intenzív ventilláció. A kísérleti sertéstelep főépületében hét nagy teljesítményű ventillátor működik, óránként mindegyik 2500 köbméternyi levegőt cserél. A ventillátorok működését hőmérsékleti re- gulátorok szabályozzák. Az optimális hőszintet plusz 20 Celsius fokban határoztuk meg. Mihelyt a helyiség hőmérséklete túlhaladja a 20 fokot, a ventillátorok önműködően bekapcsolódnak, A helyiség két végén egy-egy hatalmas kiegészítő ventillátort szereltünk fel, amelyek a nyári nagy hőség idején tesznek jó szolgálatot Az épületben egyszerre 500 sertést tartanak. A süldőket falkénként váltják és 115 kilogrammos átlagsúlyra hizlalják feL Naponta háromszor kapnak takarmányt, és az etetési idő napi négy órát vesz igénybe. A többi időt az állatok alvássaL pihenéssel töltik. Az épület elsötétített traktusában a világítást pontosan 7—12 és 18 órakor kapcsolják be és az etetés végeztével a lámpákat ismét leoltják. Á sertéstartás új technológiájának köszönhető, hogy a hízósertések átlagos súly- gyarapodása elérte a nát>i 743—800 grammot. — Jelenleg egy-egy kilogramm súlygyarapodáshoz a sertések csupán 4,1—4,4 takarmányegységet használnak fel. A hizlalási időt 50—70 napra sikerült csökkenteti. Mindez, természetesen befolyásol, ta az önköltséget. Vannak olyan hónapok, amikor az intézet egy-egy mázsa sertéshús előállítására csupán 35 rubelt fordít. A tudományosan megalapozott kísérleteket folytatják. Paradicsom között földieper Pjotr Malikov szúrni gyümölcskertész érdekes ötletet valósított meg. Ugyanabban az ágyásba ültetett földiepret és paradicsomot. A közös termesztés mindkét növény terméshozamát fokozta. Korábban azt gondolták, hogy a földieper a legtöbb termést a második vagy a harmadik évben hozza. Amikor azonban Malikov paradicsom közé ültetett földiepret, kiderült, hogy az eper élettartamát meg lehet hosszabbítani, minthogy a paradicsom gyökere és szára olyan anyagokat termel, amelyek kedvező hatással vannak a földieper növekedésére és fejlődésére. Az epertermés leszedése után a paradicsom időközben kinőtt levelei beárnyékolják és oltalmazzák az eperbokrokat. Jobban fejlődnek az eperpalánták is. A paradicsommal együtt termesztett földieper még az ötödik évben is több termést ad, mint az eddigi termesztési eljárásnál és a paradicsomtermés is kedvezően alakul. E két növény közös termesztésénél Malikov azt ajánlja, hogy a földiepret egymástól 80 centiméter távolságban lévő sorokba ültessék, a bokrok egymástól való távolsága 20 centiméter legyen, a paradicsom esetében pedig 50 centiméter. Egy hektár földterületre 62 600 eperpalánta és 25 000 paradicsom palánta ültethető ki és így 250 mázsa paradicsom és 300 mázsa epertermésre lehet számítani. Az APN jelentése szerint az új módszerrel az összövetségi mezőgazdasági akadémia is foglalkozik. Kenyér levelekből A Rothamsted-i (Nagy- Britannia) mezőgazdasági kutatóintézet olyan szerkezetet kísérletezett ki, amely 1 tonna tóid levélből 18 kilogramm értékes proteint állít elő. Egy műszak alatt a berendezés 50 000 ember napi fogyasztásának megfelelő protein-mennyiséget készít. A gyártás során különválasztják a rostos részeket, amelyeket takarmányozási célokra használnak, a protein-kivonatot pedig megszűrik, ami után majdnem íztelen fehér por jön létre. Ez a por különböző ételek előállítására alkalmas. A berendezés 30 ezer dollárba kerül. Egy ilyen berendezést már felállítottak Indiában, a másikat Kelet* Afrikában működtetik.
