Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. február 19. \ Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában A szerdai nap egyik legérdekesebb eseménye kétségtelenül az a telex-üzenet volt, amelyet Bonn juttatott el Kohl-nak, az NDK államtitkárának. Ez tartalmazza Willy Brandt kancellár válaszát az NDK miniszterelnökének, Willi Stophnak legutóbbi levelére. Brandt elfogadta Stoph berlini meghívását, /Csak időpont módo­sítást kért, február helyett március második, vagy harmadik he­tében akar menni. (Februárban ugyanis tart a Bundestag költ­ségvetési vitája, március elejere pedig Londonba hívták meg Brandtot.) Brandt válaszának elküldésével egyidőben a bonni kormány nyilatkozatot tett közzé, miszerint a kancellár által kifejezésre juttatott tárgyalási készség kísérletet jelent a két német államot érintő olyan kérdések megvitatására, amelyek közelebb hozzák, nem pedig elválasztják őket. Amennyiben tehát márciusban Berlinben sor kerül a Stoph— Brandt tárgyalásra, úgy ez lesz húsz év óta az első ilyen ma­gasszintű találkozó az NDK és az NSZK között. Mint ahogy két évtized óta először fordult elő az is, hogy egy vezető nyugat­német államférfi nyilvánosan megbírálja az NSZK iskoláiban használt rekaciós történelem könyveket. Ezt tette most Gustav Heinemann bonni államelnök. „Nagyszerű szavak, szükség volt erre az önkritikára. Jobb későn, mint soha! Most már csak azt várjuk, hogy az NSZK elnökének bíráló szavai nyomán valóban gondosan és kritikusan helyreigazítják a nyugatnémet történelem könyveket” — így kommentálta a hírt a varsói Trybuna Ludu. Külpolitikai témájú üzenetet intézett szerdán Nixon elnök az amerikai kongresszushoz. Az amerikai — és a világ — közvéle­ményt a kérdés-csoportok közül természetesen a vietnami prob­léma érdekli a legjobban. Nixon arról beszélt, hogy nehéz dön­tések előtt áll: miközben az USA fokozatosan csökkenteni kí­vánja lekötöttségét az ázsiai szárazföldön (ez lenne a háború „vietnamizálása”), ugyanakkor továbbra is eleget tesz szövetsége­sei iránt vállalt szerződéses kötelezettségeinek. Ez jelentené vi­szont az amerikai csapatkivonások csigalassúságú üteme fenn­tartását? Goodpaster tábornok, az Európában állomásozó amerikai had­erők főparancsnoka is nyilatkozott, mégpedig a washingtoni kép­viselőházban. Szerinte az Európában állomásozó amerikai NATO csapatok nagyobb arányú csökkentése „veszélybe sodorná az USA biztonságát”. Adós maradt annak meghatározásával, hogy, ugyan ki fenyegeti az- Egyesült Államok biztonságát Európában? Nehéz is erre komolyan válaszolni, minthogy — senki sem fenyegeti. Akkor viszont ennek kellene levonni a konzekvenciát és csak­ugyan kivonni a jenki csapatokat Euróbából. Ehhez azonban Goodpaster tábornoknak nyilván nem fűlik a foga. INDENFELÖ KINSHASA Rogers amerikai külügy­miniszter szerdán Kinshasá- ban előadást tartott az af­rikai országokba akkredi­tált amerikai nagykövetek előtt és azt hangoztatta, hogy „az Egyesült Államok ellen- zá a feji megkülönböztetés alapján álló kormányzati rendszereiket”. Kijelentette, hogy Afrika jövő földrésze” és az Egyesült Államoknak meg kell találnia a módját, hogy hosszútávon gazdasági és társadalmi alapon működjék együtt az afrikai országok­kal- anélkül, hogy megpró­bálna uralkodni bármelyik fölött. DÜSSELDORF Egon Bahr. a kancellári hivatal államtitkára Kop­penhágán keresztül Düssel­dorfba érkezett A repülőté­ren újságíróknak kijelentet­te, olyan véleménycserére került sor a Szovjetunió és az NSZK között, amilyen eddig még nem volt, és a két fél most jobban ismeri egymás álláspontját A megbeszélések — mon­dotta Bahr — végig tárgy- szerűek voltak. Végül hang- goztatta. hogy a tanácsko­zások a jövő héten folyta­tódnak. PÁRIZS Több francia vasúti cso­móponton kedden és szer- dán sztrájkba léptek a dol­gozók. A vidéken kezdődött ssarájfcmozgalom egyes pári­zsi pályaudvarokra, elsősor­ban Montparnasse és Saint- Lazare pályaudvarokra is átterjedt és részlegesen megbénította Párizs körül a helyi járatok forgalmát. A sztrájkot azért határozták el a munkát abbahagyó vas­utasok. mert nem tartják ki­elégítőnek azokat a javasla­tokat, amelyeket a vasút igazgatósága a szakszerve­zettel csütörtökön folytatan­dó tárgyalásokon a bérek emelésére és a munkafelté­telek javítására tett. BRÜSSZEL Abba Eban izraeli külügy- miniszer szerdán háromna­pos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. A belga fővárosban szigorú biztonsá­gi intézkedéseket hoztak a (külügyminiszter védelmére. Az izraeli külügyminiszter szerdán délután a' Közös Piac vezető politikusával ta­nácskozik, csütörtökön meg­beszélést folytat Eyskens belga miniszterelnökkel és Harmel külügyminiszterrel, majd 'a királyi külügyi in­tézetben tart előadást a kö­zel-keleti helyzetről­AMMAN A Palesztinái ellenállási mozgalom egyesített katonai parancsnoksága, amely 10 Palesztinái felszabadítási szervezetet fog össze, szer­dán nyilatkozatban hívta fel a fegyveres arab tömegeket és rohamosztagaikat. hogy erősítsék testvéri kapcsola­taikat a Jordániái fegyveres erőkkel és biztonsági szol­gálattal és egységesen száll­tának szembe a cionista-im­perialista agresszióval. MADRID Kedden éjszaka tüntetést rendezett 300 madridi diák. Az ellen tiltakoztak, hogy az egy évvel ezelőtti több hetes rendkívüli állapot óta rendőrök tartózkodnak a spanyol egyetemeken, U Thant a leszerelési értekezleten u Thant ENSZ-főtitkár szerdán délben megérkezett Genfbe. A főtitkár még szerdán a kora délutáini órákban beszé­det mondott a genfi leszere­lési értekezlet résztvevői előtt, majd Gunnar Járring- gal, a világszervezet koa»- keleti különmegbizottjaval tanácskozott. Az ENSZ főtitkára be­széde bevezetőjében, üdvözöl­te a leszerlési bizottság tag­jait abból az alkalomból, hogy új ülésszakot kezdtek, amely egybeesik az ENSZ által meghirdetett .leszere­lési évtized” indulásával. Külön üdvözölte azt a nyolc államot, amely a tavalyi ülésszak végén került a le­szerelési bizottságba. Áttekintést adott ezután azokról a lépésekről, ame­lyek a leszerelés és így a nemzetközi béke és bizton­ság ügyében történtek. Em­lítést tett az 1959-es Antark- tisz-egyezményről, ugyanab­ban az évben az általános és teljes leszerelésről hozott ENSZ-határozatról, a lesze­relési tárgyalások alapelvei­ben, 1961-ben elért szovjet- amerikai megállapodásról, a Moszkva és Washington kö­zötti „forró drót’’ létesítésé­ről. az 1963-as moszkvai rész­leges atomcsend-egyezmény- röU a tomegpusztító fegyve­reknek a világűrből való ki­zárásáról. Megemlékezett a Latin-Amerikát atomfegy- vermerites övezetté tevő egyezményről, valamint az 1968-ban aláírásra bocsátott atomsorompó-szerződésről. Ezekkel a „kezdeti, de igen fontos intézkedésekkel” szembeállitótta azt az ellen­tétes irányú fejlődést, amely a fegyverkezési kiadások növekedésében mutatkozott meg és amely hátrányosan befolyásolta az emberiség életkörülményeit mind a fej­lődő, mind a fejlett orszá­gokban. Elmondotta, hogy a világ összes katonai kiadásai 1962-től 1969-ig évi 120 mil­liárd dollárról 200 milliárd dollárra emelkedtek. Az ENSZ főtitkára szor­galmazta az atomsorompó- egyezmény mielőbbi hatály­balépéséit, a tengerfenék ,de- militarizálását, a vegyi és baktériumfegyverek alkal­mazását beltiltó 1925-ös gen­fi jegyzőkönyv aláírását, il­letve ratifikálását mindazok részéről, akik ezt még nem tették meg, Péter János Szófiában és vidéken Péter János és kísérete szerdán reggel rövid vidéki kirándulásra Plovdivba, Bul­gária második: legnagyobb városába uitazott, amely nemzetközi vásárairól is­mert Megtekinti a város ne­vezetességeit, megismerke­dik a város és a megye ve­zetőivel, majd Boro vécét, Bulgária legszebb és legjob­ban kiépült téli üdülőhelyét tekinti meg. A magyar kül­ügyminisztert erre a kirán­dulásra elkíséri Ivan Po­pov külügyminiszíterhelyet­tes. Rosta István magyar nagykövet és több más hi­vatalos személyiség. Péter János és kísérete szerdán este visszatért Szó­fiába. A Közel-Kelet hírei KAIRÓ Egyiptomi harci repülőgé­pek szerdán reggel két hul­lámban. támadták a Szuezi- csatorna északi szektorában elhelyezett izraeli állásokat, A gépek feladatuk végre­hajtása után sértetlenül tér­itek vissza támaszpontjaikra «— közölte egy kairói szóvivő. A támadásokról Tel-Aviv- ban is hírt adtak. * A félhivatalos A1 Ahram gazdasági levelezőjének ér­tesülése szerint a június 30- ával véget érő. folyó költ­ségvetési évben az egyiptomi hadikiadások összege eléri az 500 millió fontat. ■íür Az Egyesült Arab Köz­társaság kormánya hivata­los dokumentumban tette fe­lelőssé Washingtont Izrael agressziós cselekményeiért A kormány hivatalos lap­ja, az A1 Gumhuriia szerdai számában közli, hogy az Egyesült Arab Köztársaság diplomáciai képviseleteinek vezetői a közelmúltban át­nyújtották a fogadó orszá­gok illetékeseinek a kormány erről szóló emlékiratát. A dokumentum szerint — Izrael nem lett volna képes arra. hogy repülőgé­peivel mélyen Egviptom te­rülete fölé hatoljon, ha nem lennének amerikai gyártmá­nyú Phantomjai; — Az Egyesült Államokat ennélfogva felelősség terheli mind a stratégiai, mind pe­dig a polgári célpontok ellen végrehajtott izraeli légitáma­dásokért; — Az amerikai fegyver­szállítási politika konszoli­dálja Izrael agresszióját, amelynek következtében Tel- Aviv továbbra is megszállva tartja három arab ország egres területeit. Az amerikai felelősség kérdését kívánja megvitatni Szalah Gohar egyiptomi kül­ügyminiszterhelyettes is azo­kon az értekezleteken, ame­lyeket a Kairóban akkredi­tált diplomáciai képviseletek vezetőivel tart majd. Japán nem támogatja Kína ENSZ tagságát Szarto japán miniszterel­nök kedden egy parlamenti interpellációra válaszolva kijelentette, hogy Japán a közvetlen jövőben nem tá­mogatja a Kínai Népköztár­saság ENSZ-jogainak hely­reállítását. Mint mondotta, kormánya a kínai képviselet kérdését jelentősnek tartja Ázsia és az egész világ biz­tonsága szempontjából, ezért Rogers Kongóban A Kongói Köztársaságban tartózkodó Rogers amerikai külügyminiszter kedden hosszabb megbeszélést foly­tatott Mobutu kongói állam­fővel. A megbeszélés során foglalkoztak a két ország közt fennálló kétoldalú meg­állapodásokkal, ezen belül az Egyesült Államok által nyújtott műszaki támogatás­sal. Mobutu kifejezte azt a kívánságát, hogy növeljék a My Lai-ok , William Miller százados, a Vietnamban tartózkodó 25. amerikai gyalogos had­osztály századparancsnoka bevallotta, hogy számos. My Lai-hoz hasonló hadműve­letben vett részt. Az ilyen akciók során „több ártatlan polgári lakos életét vessz tet­te” — írja Miller szüleihez intézett levelében, amelyet keddi számában leközölt a Bridgeport Post című Con­necticut! lap is. A hadnagy elmondotta, hogy a My Lai-j tömegvérengzéssel kapcso­latban Calley hadnagy el­az Egyesült Államokhoz ha­sonlóan, úgynevezett „fontos kérdésnek” tekinti, amely­nek pozitív elbírálásához kétharmados többség kell. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok és támogatói ezen az alapon akadályozzák meg immáron több éve Kína tör­vényes ENSZ-jogadnak a helyreállítását Kongónak nyújtott műszaki támogatást, valamint az or­szágban eszközölt amerikai magánberuházásokat. Rogers meghívta Mobutu tábornokot, hogy tegyen hi­vatalos látogatást az Egye­sült Államokban. Az AFP kinshasai értesülés szerint erre a látogatásra esetleg még ez év vége előtt sor kerül. sorozatban len emelt vádak „borzalmas megrázkódtatásként” érték. A százados egyébként már harcolt Koreában. Libanon­ban és a Dominikai Köztár­saságban is. Szüleinek kül­dött levelében így ír: ,.Vét­kesnek érzem magam, de biztosak lehettek hogy újabb, My Lai-hoz hasonló vérengzésekre lehet számíta­ni mindaddig, ameddig kor­mányunk az elmúlt 25 év irányvonalát követi. A to­vábbi My Lai-kat csak úgy lehetne megakadályozni, ha Vietnamból kivonnák az összes amerikai katonát”. Kelet—nyugati kapcsolatok „Érdekelve vagyunk a megbeszélésekben” — ez a főcíme a bonni szociáldemok­rata kormánypárt lapja, a Vorwärts 1970. február 12-i vezércikkének. Az alcím pe­dig így hangzik: ,.A moszk­vai és a varsói megbeszélések időközi mérlege”. „Az ötvenes évek erőpoli­tikai és hidegháborús tenden­ciája után a hatvanas évek­ben a CDU keléti politikája alkalomszerű és félénk kísér­letei abból a téves értékelés­ből indultak ki, mintha a potenciális vitapartnereket egymással szemben ki lehet­ne játszani. A Brandt—Scheel kormányzat ezt nem teszi” — írja a Vorwärts és hozzáte­szi: „a Kreml kapuján ko­pog, (a Brand kormány — a szerk.) miközben egyidejűleg tárgyalásokat javasol Len­gyelországgal és a Német De­mokratikus Köztársasággal”. „Ha az NSZK és Lengyel- ország viszonylatában még nem is lehet áttörésről be­szélni, de jelentős kezdetről minden bizonnyal” — hang­zik a vezércikkben, majd a következőkben foglalja össze nézetét: „senki sem mondhat­ja meg előre; hogy a nézetek közelhozása vagy egyenlő nevezőre hozatála lehetsé­ges-e? Még nehéz és fárad­ságos az út”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung így ír: „A bonni kül­döttség, a lengyel kormány­nyal folytatott első hivatalos tárgyalások után illúziók nél­kül, de telve bizalommal uta­zott el Varsóból. A lengyel külügyminisztériumban foly­tatott kétnapos megbeszélé­sek eredménye egyelőre mindössze az a döntés, hogy a véleménycserét március második hetében Varsóban folytatják. Aki ettől a hiva­talos találkozótól megállapo­dás-szöveget, szerződésterve­zetet, vagy a megegyezés for* májára vonatkozó megfogal­mazott megoldási javaslato­kat várt, az bizonyára so­ványnak találja ezt az ered­ményt Ámde ilyen látványos ütem a német-lengyel tár­gyalásokon, amelyeket most indítottak el, és bizonyos sza­kaszokban folytatnak majd, tekintettel a bonyolult prob­lémákra, sem hihető, sem hasznos nem lenne és csak megnehezítené a két állam közötti kapcsolatok normali­zálódásának tényleges folya­matát. A tárgyaló felek dön­tése, hogy a véleménycserét ugyanazzal a személyi össze­tétellel és ugyanazon a he­lyen négy hét múlva folytat* ják, a kapcsolatok normalizá­lására irányuló kétoldalú, s a jelek szerint őszinte fára­dozásoknak bizonyos folyama­tosságot kölcsönöz”. A Zycie Warszawy lengyel lap „Moszkva—Varsó-Ber- lin” című hírmagyarázata a többi között ezeket írja: :.a nyugatnémet kormány politi­kai megbeszéléseket folytat a Szovjetunióval, a vélemény- csere újabb fordulójára ké­szülő Lengyelországgal és a legközelebbi jövőben válaszol az NDK kormányának javas­latára. Ezek, az NSZK poli­tikájában eddig szokatlan események először juttatták kifejezésre a bonni kormány párbeszéd-készségét a szocia­lista országokkal, köztük az NDK-val, s egyben olyan ele­meket is tartalmaznak, ame­lyek érzékeltetik, hogy a Brandt-kormány valóban új vágányokra óhajtja helyezni keleti politikáját”. „Az Odera—Neisse határ elismerése szerepel a napi­renden. Álláspontunk egyér­telmű és világos” — fűzi hoz­zá a kommentátor és leszöge­zi : „Bonn e kérdésben ho­zandó döntése, a moszkvai tárgyalás és a két német ál­lam viszonya rendezésének lehetősége között logikus kapcsolat van. A szocialista közösség országainak értéke­lése és nézete e kérdésekben teljesen azonos és ami talán még fontosabb: távlataiban teljesen egyformán ítélik meg a német kérdést. Ebben van erőnk, amivel a bonni politi­kának egyre jobban számol­nia kell” — állapítja meg a Zycie Warszawy. A svájci Die Weltwoche nagy elismeréssel ír a moszk­vai tárgyalásokon résztvevő NSZK küldöttség vezetőjéről, Egon Bahr-ról, „Bonn szür­ke eminenciásáról”, akit „a merész tervek mindig elbű­völtek”. „A német politikának szé­les perspektívára lenne szük­sége, ezért meg kell barátkoz­nia a még megfoghatatlan- nak, sőt utópisztikusnak tű­nő változásokkal a világ- politikában és ezért minden lehetőséget, sőt még a lehe­tetlennek tűnő dolgokat is „meg kell játszania”. >findez éppen ellentéte a kényelmes illúziókba való begubózásnak — írja a Die Weltwoche. Aki nem fogadja el egyszerűen a valóságot olyannak, amilyen, hanem felteszi a kérdést, ho­gyan és milyen irányban kell megváltoztatni, az nem szűk’ ségszerűen romantikus, és ezért még távolról sem vesz­tette el a talajt lába alól”. A svájci Die Tat „Willitől Willynek” című bonni tudó­sítói jelentésében ismerteti Willi Stoph NDK miniszter­helyettes Willy Brandtnak az NSZK kancellárjának kül­dött levelét és kiemeli, hogy az NSZK kormánya a moszk­vai és varsói tárgyalásokon készített időszaki mérlegéből, bár gyors eredményekre nem számítanak, azt a következ­tetést vonta le, hogy a meg­beszéléseket folytatni kell. A polgári francia Le Monde már február 14-i számában címlapon közölte, hogy a né­zetek különbözőségei ellenére „Bonnban nem zárják ki an­nak lehetőségét, hogy Willy Brandt elfogadja — ha a Kol­legája javasolta dátumtól el­térő időben is — a meghí’ vást Kelet-Berlinbe. Hozzá­fűzi, hogy az NSZK sajtó a meghívás elfogadása mellett foglal állást. Még a Sprin­ger konszernhez tartozó Die Welt is ugyanakkor, amikor azon fanyalog, hogy Stoph le­vele ismételten visszatér az NDK nemzetközi jogi elisme­résének követelésére leszöge­zi, hogy „Brandtnak el kell fogadnia a tárgyalási ajánla­tot”, de végső fokon csak azért, hogy bebizonyítsa a megállapodás lehetetlenségét, mert az NSZK nem ismerhe­ti el nemzetközi jogi érvény­nyel az NDK-t”. A Frankfurter Zeitung olyan értelemben ír, hogy „Brands megjelenése Kelet- Berlinben az NDK elismeré­sének realitását jelentené”. „Jóllehet az új kancellár Kor­mány-nyilatkozatban a kom­munista német állam el nem ismeréséről beszél”. A cikk a látogatásban „a kör négy­szögesítésére” irányuló törek­vést lát. A frarcia Le Monde feb­ruár 15—16-i kettős számának vezércikkében visszatért „Né­metközi csúcs” címmel a kérdésre és azt állítja: „NSZK kancellár első látogatása a berlini fal másik oldalán lát­ványosan mutatja hogy a dolgok megváltoztak Bonn­ban”. Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere előadást tar­tott az ország vezető újság­íróinak. / A Bonn által hangoztatott „sajátos belnémetviszonyról” így nyilatkozott: „Ez azt je­lenti, hogy az NSZK a nem­zeti jognak és az ENSZ alap­okmányának alapelveit ki akarja kapcsolni az NDK-val kötendő megállapodásokból és szerződésekből, hogy azok nemzetközi jogilag ne legye­nek kötelezőek. Az NDK ép­pen, ezért nemcsak saját né­pének, hanem az összes eu­rópai népnek az érdekében köteles ragaszkodni a két né­met állam olyan egyenjogú kapcsolatainak megteremtésé­hez, amelyek a nemzetközi jogon alapulnak”. <KS*

Next

/
Oldalképek
Tartalom