Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

4 SZOLNOK MEG ILI NÉPLAP 1970. február 18. PAPP ZOLTÁN: EGY MAGYAR- ALBIONBAN 2. ...és esik az eső A rossznyel vek szerint a londoni ködöt Turner talál­ta fel: képjelből áradt szét e világváros utcáira, tereire. Legendás, titokzatos londo­ni köd. Ó hogy vágytam megismerkedni vele, elme­rülni gomolygásában. amely a pisakosszürkétől % tejfehé­ren át egészen a sárgáskék derengésig változtatja szí­neit, mikor milyen a kedve. Ilyenkor a járművek lépés­ben haladnak és aki teheti, ki se mozdul az utcára, amelyet láthatatlanná tesz a hirtelen leereszkedő köd- gomolyag, eltüntetve a járó­kelő szeme elől még a kéz- távolságnyira levő házfala­ikat is. Csak a taxisofőrök nem vakulnak meg ilyen­kor: rájuk nyugodtan rá­bízhatod magad. Különleges tájékozódó képességük alag- utakat váj a ködáradatba; alagutaíkat, amelyek a kí­vánt végcélhoz vezetnek. Mint a vándormadarak- a londoni sofőrök is minden­hová el- és visszatalálnak. Londoni köd! — hogy sze­retnélek látni! Olyannak, amilyennek Galsworthy megírt a Forsyte-Saga-ban: ,,A Sloane Square-i állomás körül még sűrűbbé vált a köd. A vastag, gomolygó anyagon keresztül emberek tapogatóztak, ki és be, a nők — kevesen jártak kint — keblükhöz szorították reti- küljüket, szájuk elé pedig zsebkendőt tartottak; olykor bérkocsi imbolygó árnya bukkan fel, bakján „ kocsis kisértetalakjával, a lámpák nyálkás fénye pedig szét- tolyt és köddé enyészett, mielőtt még az úttestre csordulhatott volnál A köd... csakugyan leszállt Félóra alatt úgy hömpöly- gött ©lő- mint valami kísér- tet-invázió. Természetellenes csendesség ülte meg az üt- cát és a távoli lépések tom­pán dobogtak. Vastag, sár­ga pára fojtogatta az utcai lámpákat, amelyekben ezen a St John’s Wood-i isten háta mögötti utcán nem hi­ganygőz égők, hanem régi­módi ívfények égtek. így a fák lombjától árnyékolt kis utca végét már nem is lehe­tett látni.” Stella Gibbons - még ilyennek ábrázolta az Itt sárkányok vannak-ban. De sajnálattal kell megál­lapítanom, hogy londoni köd nincs többé. Kiirtották, fel­számolták, száműzték, el hes­sintették, felszippantották — egy erélyes városi tanácsi rendelettel- amely radikáli­san szabályozta a fűtés le­hetséges és megengedett mó­dozatait így aztán nagyrit­kán merészkedik elő és olyankor se az igazi, inkább afféle smog. Már nem az életforma része, hanem leg­följebb idegenforgalmi érde­kesség és hovatovább épp­úgy elsorvad, akár szeré­nyebb adottságú hazánkban — például — a tihanyi visszhang. Az eső viszont esik. Lon­donban zuhog — gyors zá­por kerget be bennünket a Trafalgar Square-ról egy házóriás oszlopos árkádjai alá. Ez persze nem igazi an­gol eső. Inkább „európaias” Nagy kövér cseppek áz­tatják a kövezetét, s oly he- j Házassági ajánlat — palackpostán A Finchbeck West nevű an­il városkában élő Brian Cole eddig összesen 1282 palackot vetett a tengerbe. Mindegyik alackba beletette a névjegyét is ráírta: Akar a feleségem ienni? Cole 381 ..igent” kapott a palackpostákra, Finnország­ból, Svédországból. Dániából. Hollandiából és Nyugat-Német- országból. Most készül Svéd­országba, hogy egyik partneré­vel megismerkedjék. „A há­zasságot nem fogja elsietni — ; mdja —. ha nem ülünk ősz- ize, még mindig van 380 lehe­tőségem. .. ” vés sebességgel követik egy­mást, hogy szinte függönyt vannak a levegőben. Néhány perc múlva aztán szétoszla­nak a felhők. Nelson admi­rális szobrát ott fönt és az oroszlánokat itt lent máris szárítgatni kezdi a szétára­dó napfény. — Milyen szép időnk van — mondják körülöttünk fel­derülő arccal a hölgyek és az urak, mielőtt lassú lép­teikkel tovább indulnának, hogy élvezetes komótosság- gal kikerülgessék a csillám­ló víztócsákat, — Milyen szép időnk van. — Joggal írhatja Szerb Antal, hogy >,Angliában nem tekintik a hülyeség biztos jelének, ha valaki az időjárásról kezd beszélni... Igaz, hogy talán sehol sem befolyásolja az időjárás annyira az ember kedélyállapotát, mint az esős Angliában.” Milyen az iga22 angol eső? Hát olyan, hogy még ak­kor is az az érzésem, most is esik, amikor pedig poros­száraz az aszfalt Az angol eső állandóan úton van le­felé — rendületlenül öntik, préselik, csavarják maguk­ból a gyorsan vonuló felle­gek — legföljebb néha fél­úton megpihen és csak nyir­kos leheletét fújja le ember- magasságig. Az angol eső szívós, kitartó, aprólékos* makacs, állandó, rendület­len, nyugodalmasan hosz- szantartó. Egyszóval olyan, mint a nép, amely e szige­tet lakja. Hogy azitán az eső­től lett-e ez a náció ilyen, avagy az ittlakók erőszakol­ták rá természetüket a ter­mészetre. ezt igazán nehéz lenne eldönteni. Én az utób­bira gyanakszom. Az igazi angol eső: szitál. Aprószemű, szinte már por- hanyós. Annyira észrevehe­tetlen’ hogy nyomot se hagy az orkánfcabáton és — ha egyáltalán szabad ezt mon­danom a materialista hege­mónia körülményei között — már-már anyagtalan. Nedvesség, amely beleeszi magát az emberbe, ruhájá­ba, lakásába, testének póru­saiba, minden porcikájába — beleértve a lelkét, tehát a kedélyét is. Zuhog Londonban, esik Canterburyban, szemerkél Winchesterben, szitál Bath- ban- cseperészik Oxfordban. Elsírja magát az ég Covent- ryben, zokog Salisburyben. pityereg Stonehenge kőko­losszusai felett: titokzatos eredetű építményekre hul­latva könnyeit Ha az angol időjárást a muzsika nyelvén kellene megfogalmazni, Grieg, Men­delssohn, Sibelius és De- bussy-motívumokból tevőd­nék össze a szöveg. A borongás-depressziót a pázsitok üdezöldje próbálja kompenzálni. Ebben az or­szágban nemzeti ügy a fű­gondozás. Ha rátekintesz Nagy-London térképére, kis zöld szigetek egész sorát fe­dezheted fel, mintha saláta­levelekkel szórták volna te­le a színes atlaszlapot A nagyoktól — Hyde, Regents, Richmond — egész a legki­sebbekig — Oaks. Kempton, Central, Valentine’s — min­den változatukat föllelheted, ugyanazzal a gondosan nyírt perasaszőnyeg-ruga- nyosságú, sűrű, tömött, egyenletes pázsittal, amelyre nyugodtan rá lehet lépni — úgy látszik, ez olyan neki,, mint nőnek a szerelem: megszépül tőle. Parkok és pázsitjaikon kertészek mindenféle gépek­kel. nyugodt mozdulatokkal, friss fűszag, a zöld ragyogó árnyalatai. A természet lágy ölén érzed andalogni ma­gad; pedig egy világváros közepén jársz, páradús leve­gőben, az emberi gondosság és hozzáértés formálta-te- remtette körülmények kö­zött Gyönyörködsz egyetlen színárnyalatainak spektru­mában, amely — mint az emberi érzések — a paszrtell- halványságtól az agresszív­erősig terjed. Pedig egyszerűen csak: pázsitzöld. Következik: PARKBAN. FOLD ALATT, VIDÉKEN A Magyar Posta az első autó­típusokból nyolcat bélyegen mutat be. A terveket Cziglénvi Adám grafikusművész készítet­te, aki a kocsikhoz korhű öltö­zetben utasokat is rajzolt. A sorozaton a mai Mercedes két elődje szerepel; az első bé­lyegen Daimler 1886. évi jár­műve, az 1 forintos értéken a Benz üzem 1901-es kocsija. A 60 filléres értéken Peugeot 1894-es típusában, a 2 forinto­son a világ legnagyszerűbb ko­csijának tartott Rolls-Royce 1908. évi változatában gyönyör­ködhetünk. Találkozunk a pos­ta két járművével is, az 1.50 forintos címleten Cudell 1902- ben épített autója csomagokat szállít, a 4 forint értékű bélye­gen a magyar gépkocsigyártás Megnyitja kapuit a Kopernikusz Kormúzeum A művelt világ három év múlva ünnepli Kopernikusz, a nagy lengyel csillagász születé­sének 500. évfordulóját. Torun- ban, Kopernikusz szülővárosá­ban rövidesen megnyílik a Ko­pernikusz Kormúzeum, amelyet a toruni óváros három műem­lék épületében rendeznek be; a városházában, Kopernikusz szülőházában és a mellette ílló épületben. Mindegyik gótikus ház elsőrendű állapotban ma­radt fenn. Kopernikusz szülő­házában már régóta múzeum van, amelynek gyűjteménye most a Kopemikusz-család tör­ténetével és a nagy csillagász életrajzával kapcsolatos doku­mentumokkal és tárgyakkal gazdagodott. A Kopernikusz-ház mellett álló ódon épületben, a tudós saját eszközeivel és műszerei­vel berendezik Kopernikusz egykori csillagászati laboratóri urnát, s egy könyvtárat, ahol összegyűjtik a Kopernikusz művek összes eddigi kiadásait. Az óvárosi városháza épületé­ben bemutatják a Kopernikusz korából származó legértékesebb műkincseket és műemlékeket, valamint — állandó kiállítás Jelleggel — Kopernikusz arc­képeit a XVI. századtól a XIX. századig. A városháza egyik termében viszont mai lengyel képzőművészek munkái kerül­nek közönség elé, amelyek té­mája: „Az ember és a Koz­mosz”. Az érdekes kísérlet cél­ja az, hogy hidat verjen Ko­pernikusz életműve és a jelen között. egyik próbálkozása, a Csonka János üzemében 1912-ben ké­szült levélgyűjtő kocsi szerepel. A 3 forintos értéken Vermorel 1912-es típusú autóját köszön­tik a járókelők, a 2,50 forintos bélyegen cowboy-ok csodálják Ford T-modelljének 1908-as változatát, egyikét a 15 millió darabos sorozatban készült nép­kocsinak. A 8 értékből álló, 15 forint névértékű sorozat kis mennyi­ségben vágott változatban is forgalomba kerül. 1970 szovjet bélyegei Gazdag és változatos kiadá­sokat igér az idei év a szovjet bélyegek gyűjtőinek. A Lenin centenárium jegyében január­ban megjelent 10 értékű sor a lenini forradalmi eszmék jelen­tőségét ábrázolja, míg az évfor­duló napján, áprilisban a szov­jet állam alapítója életét és működését megelevenítő 10 bé­lyeg kerül forgalomba. Blokk és három bélyeg márciusban az Osaka-ban rendezendő „EXPO 70” világkiállítást, egy érték az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának jubi­leumát köszönti. Öttagú sor az idegenforgalmat propagálja, négy címlet a Szovjetunió nö­vény- és állatvilágának külön­legességeiből ismertet néhá­nyat. Hazánk felszabadulásá­nak évfordulójáról és Engels 150. születésnapjáról is megem­lékeznek bélyeggel. Blokk és hatértékű sor a kozmosz meg­hódítói előtt tiszteleg majd és hét bélyeget szentelnek a kül­földi mesterek szovjet múzeu­mokban őrzött festményei be­mutatásának. Az érdekes prog­ramban többek között helyet kap még a sport, a népi tánc színes forgataga és a bélyegnapi kiadás is. ACáflKiPERNYSJE ELŐTT / 0 0 Mit tenne On,,,P Mézga Gézának, a rajzfilm­beli több gyermekes család fejének és egy tisztes asszony férjeurának nem gond; ha problémája támad, csak meg­csavar egy gombot (igaz, előbb még Blöki „földel”) s máris megszólal MZ/X, né­hány pillanat múltán pedig ablakon át házhoz szállítva megérkezik a megöl ins, egy kis szer, vagy szerkezet for­májában a bajra az orvosság íl'.zcny sokszor elkelne ne­künk Is egy ilyen hasznos u~’. ka köbfokon. N » a tele­vízió meg is adli, természe­tesen a saját lehetőségein belüL Úgy hívják, hogy ta­nácsadás. Afféle lelkiklimikai tanácsadó szolgálat, amely egyelőre havonként egy alka­lommal, szerda este áll a nézők rendelkezésére. Lelki ügyekben. Legutóbb például arra kívánt megoldásokat ja- vallni, hogy mit tegyen az a szegény feleség, akit 20 évi házasság után elhagy a férje egy csinos baba kedvéért. Kállai István vezérletével működésbe lépett a televízió MZ/X-szolgálata. Abody Bé­la nemes bosszút ajánlott, tudniillik, hogy a feleség já­rassa le és áztassa el férjét szeretője előtt. Fehér Klára is beleszólt. Filmbéli jelene­tek különböző lehetőségeket kínáltak az asszony számára. Arra azonban aligha gondol­hattunk, hogy a kéjutazásra induló férjet egy játék-kis- vasúttal vesz majd le a lá­báról a furfangos feleség Lám, nem volt szükség sem­miféle MZ/X-csod as zerre, vagy ördöngős szerkezetre egy játékszer is megtette. Hogy mennyire használható ez a megoldás, vagy a töb­biek más lapra tartozik; de hogy humoros hangvételével, helyenként szatirikus élével jó szórakozást kínál, az két­ségtelen. Nem is szabad túl­ságosan komolyan vennünk ezeket a televíziós tablettá­kat. Arra azonban jók, hogy mint a C-vitamin, lelki szer­vezetünk erősítésére szolgál­janak. Kérdéseit, kérdések, kérdések Bőven van belőle napja­inkban. A szüntelenül meg­újuló tudomány éppúgy ont­ja őket, mint az állandó moz­gásban, változásban lévő tár­sadalmi élet gyakorlata. A legfontosabbak nem kerül­hetik el az átlagember figyel­mét sem. Ezért örvendetes, hogy a televízió megmeg- újuló rohamokkal siet a se­gítségünkre. Az elmúlt héten is két ismeretterjesztő mű­sor indult útjára, a nézők­höz. Az Antenna, melynek műsorvezetői terheit a már jól ismert és népszerű Bene­dek István vállalta és az A kultúra kerekasztala, mely­ben írók, tudósak, művé­szek ültek egy asztalhoz, hogy korunk eszményeinek kérdéseiről! Kzó* váltsanak. Az Antenna első jelentkezé­sében még érezni lehetett az útkeresés izgalmait és bi­zonytalanságait, a program még nem volt eléggé színes és dinamikus, de a felvetett kérdésekre adott közérthető, de ugyanakkor tudományosain is megbízható válaszok színvo­nalas, igényes ismeretterjesz­tést tükröztek. Érdekes kérdések kerültek A kultúra kerekasztalára is. Hogyan állunk eszmények, példaképek dolgában ma? Vannak-e használható esz­ményeink? Az irodalom és a művészet segít-e és ha igen mennyiben segít a mai embereszmény. em­berideál megismeré­sében? Nem előre elter­vezett vitát hallhattunk; az érvek és ellenérvek, a gon­dolatok ott születtek az asz­tal mellett, olykor töprengé­sek közepette. Ami azon bad kissé zavarólag hatott: a szakmai nyelv, nyelvjárás megnehezítette az együtt gon­dolkodást Dobozy Imre rö­viden interpretálta (előadta) a kérdést; a vitában ceruzát húztak választóvonal helyett, s az eszmények spektrumát emlegették, brechti világkép­ről szóltak, de nem magya­rázták meg; így azután a nem manipulált (előkészített! vita bizony csak a beavatot- tabbak számára volt követhe­tő. Pedig a kérdés olyannyira égető és élő, hogy ez ügy­ben a legszélesebb körökig el kellene jutni. És az sem volt a legszerencsésebb, hogy erre a néző számára is komoly szellemi tevékenységet kí­vánó programra csak a ké­ső esti órákban került sor. — Akkor, amikor már a figyelem is jobban lankad. Persze, ha vendégségbe hívják, mind­járt más! Borsos Miklósnál jártunk vasárnap este, s úgy hiszem felejthetetlen vendégségben volt részünk. A házigiazda birodaímában jártunk; szellemi és termé­szeti környezetével ismer­kedtünk meg Azzal a vi­lággal, ahol etikai és művé­szi értelemben a tisztaság uralkodik. Ebben a környe­zetben a zene is otthonos, s így Czigány György rokon­szenves közreműködésével valóban ünnepi hangulatban oldódhattunk fel egy ember­ségében és tartásában is rend­kívül impolánó művész vilá­gában a muzsika varázsával párosulva. Szép volt. S talán itt illik megemlí­teni egy másik találkozást: a televízió szombat este Andrej Voznyeszerszkijt lát­ta vendégül a stúdióban. Él­vezet volt hallani a szovjet új hullám e tehetséges líri­kus tagiát, amint szenvedé­lyes átéléssel vallott költői elképzeléseiről. Csak azt le­het esetleg sajnálni, hogy az általa előadott versek zenéjét elmosta a rákopírozott ma­gyar fordítás szövege. Röviden Kissé hosszúra nyúló, de mindvégig izgalmas, ha nem is túl változatos versenyben dőlt el, hogy kié lesz a hat­van személyes óvoda. A IX. kerület nyerte, s ha Vitray Tamás kérését elfogadják, még évtizedek múlva is lesz ami a nagyszabású vetélkedő­re emlékeztet, a Fekete-fe­hér, Igen-nem Óvoda. Hungáriában gyártották azokat a dalokat, amelyeket vasárnap délután mutatott be felvételről a televízió. Álltó- lag 1969-ben és 70-ben. Saj­nos úgy tűnt. mintha egyik­másik évtizedek óta a rak­tárban porosodott volna. Orfovszky herceg fogadása — operett-ügyben — jól sikerült A magyar és a szlovák televízió összefogásá­ból kellemes szórakozás ke­rekedhetett az operettkedvelő nézők számára. V. M. I BÉRBE VENNÉNK X Szolnok város területén t I cement tárolásra alkal- : I más zárható, száraz I raktárhelyiségeket vál­* lalatoktól, vagy magá­I nosoktól is. I Ajánlatokat kérünk Szol- ; I nők m. Állami Épitő- I ipari Vállalat, Szolnok, I Ady E. u. 117'c. Telefon: I 13—231, üi, Kardos. .................... ' R égi autók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom