Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

1970. február 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i Egyensúly és gyorsuló növekedés A népgazdaság irányításának reformjához fűződő várakozá­saink teljesülnek — kezdte be­szédét a megyei pártaktíva ülé­sen dr. Tímár Mátyás, a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány elnökhelyettese. Olyan időszkaba jutottunk, most már, melyben az új irányítási me­chanizmus mind átfogóbb ha­tást gyakorol egyre intezíveb- bé váló gazdasági fejlődésünk­re. Egy nemzetgazdaság két leg­főbb jellemzője; az egész gaz­daság egyensúlyának helyzete, valamint a gazdaság (a terme­lés-, a nemzeti jövedelem, életszínvonal) fejlődésének rit­musa. Népgazdaságunk egyensúly­helyzete — éppen a reform eredményeként — stabil. Üj irányítási rendszerünk kedve­zően — talán még a vártnál is jobban és gyorsabban — hatott külkereskedelmi, valamint nemzetközi fizetési mérlegünk alakulására. Általában és vala­mennyi szocialista /országgal folytatott kereskedelmünkben egyenként is aktív mérleggel zárult az 1969-es esztendő. Ak­tívum jelentkezett a fejlett tő­kés országokkal kialakított ex­port—import forgalomban is. Pozitívan alakul nemzetközi fi­Mit bizonyít a sok vonatko­zásban útkereső és utat törő munkában eltöltött és így ma­gunk mögött hagyott két esz­tendő, ennek a két évnek min­den lényeges és felhalmozódó tapasztalata? Tulajdonképpen azt, hogy a gazdaságvezetés új rendszere alkalmas az intenzív szocialista tervgazdaság irá­nyítására. Kedvező változások tapasztalhatók a gazdaság min­den ágában, és a vártnál jobb­nak ígérkezik harmadik ötéves tervünk teljesítése. De mindez egyben annak is a jele, hogy gazdaságirányítási reformunk nem szubjektív el­képzeléseknek, óhajoknak és vágyálmoknak a szülöttje. Va­lóságos és felismert követel­ménye ez életnüknek, az inten­zetési mérlegünk. Ez az egyen­súlyi helyzet, a stabil megala­pozottság biztosítja, hogy a gazdasági életünk egyenletesen, egészségesen fejlődhessen, ma­gabiztosan haladhassunk célja­ink felé. Felgyorsult a nemzeti jövede­lem növekedésének üteme is irányítási reformunk hatására. Eredetileg a harmadik ötéves terv során 19—21 százalékkal nőtt volna hazánk nemzeti jö­vedelme, négy esztendő ered­ményei azonban most már fel­vázolják előttünk annak való­színűségét, hogy ez a növeke­dés 40 százalékos, vagy eset­leg annál is nagyobb arányú lesz. (Elég itt arra utalni, hogy 1960—65 között 24 százalékos volt a növekedés üteme.) Hasonlóan gyorsabb és ener- gikusabb a fejlődés üteme a vártnál és a tervezettnél az ál­lóalapok növekedése, az egy főre eső reáljövedelem és az egy főre eső reálbérek terén. Jóleső érzés volt ezekről az eredményekről hallani a megyei pártaktíva ülésén. An­nak a reálpolitikának a gyü­mölcseiről, mely politikát szí­vós következetességgel valósít meg a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Forradal­mi Munkás—Paraszt Kormány. zív fejlődés időszakában nem alkalmazhatók már a tervuta­sításos rendszernek korábban bevált eszközei. Többet kell a vállalatvezetőkre bízni. És jobban kell bízni bennük, al­kotóképességük kibontakoztatá­sára az egész dolgozó népnek szüksége van. A párt, a kormányzat és a dolgozó nép kölcsönös bizalmá­nak, Összefogásának eredménye minden becsületes ember közös munkájának gyümölcse az, hogy most a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnökhe­lyettese megyénk székhelyén tartott tájékoztatójában így ösz- szegezhette a közel fél évtized tapasztalatait: Biztosan és biz­tonságosan haladhatunk előre utunkon.,. gazdaságos export részarányá­nak visszaszorítása céljából 1970-ben már csökkenteni kell az állami visszatérítést. Maximálisan kell ösztönözni a szocialista országokból szár­mazó import lehetőségeinek ki­használását is. Különösen a gép- és berendezésimport nö­velendő népgazdasági érdeke­inkkel összhangban. De növelhetők kapcsolataink Gazdasági szabályozó rend­szerünk mind az áruellátásban, mind a szolgáltatásban a kíná­lat mennyiségének növelését, minőségének javítását hivatott elősegíteni. A kereskedelmi vállalatokat és szövetkezeteket a kormány­zat most még hatékonyabban ösztönzi a forgalom növelésé­re, az árukínálat javítására, megfelelő nagyságú és összeté­telű árukészletek kialakítására, valamint tartására. A nyereség- felosztás módszerein alkalma­zott változtatások is elősegítik majd az indokolatlanul ala­csony készleteknek a feltölté­sét. Intézkedések születtek a la­kosságnak nyújtandó szolgálta­tói teljesítőképesség fokozásá­ra. Az egyén és a vállalati ér­dekeltség erőteljesebb össze­hangolásával segítjük az ipari és kereskedelmi szolgáltatások fejlődését. Készül a negyedik ötéves terv Negyedik ötéves tervünk megalapozása — mutatott rá a kormány elnökhelyettese — az úgynevezett fejlődő orszá­gokkal is. Ma még ezek az or­szágok termékeiknek jelentős részét volt gyarmattartó or­szágaikon keresztül exportál­ják, és ugyanezen a kerülő úton importálnak. Jelen pilla­natban még nagyon kis részét teszik ki koordinációs és koo­perációs kapcsolatainknak az ezekkel az országokkal kiala­kult kontaktusok. ugyanolyan megfontoltan, a realitások igényével folyik, mint ahogyan megvalósítottuk és valósítjuk jelenlegi ötéves tervünket. Folyamatban van negyedik ötéves tervünk kidolgozása. Az 1971—75 közötti időszakban tár­sadalmi és politikai szempont­ból kívánatos a termelés és a hatékonyság növekedési ütemét a maihoz .képest gyorsítani. Ezen a téren csak a „mérsé­kelt gyorsítás” taktikáját al­kalmazva lehet reálisan, az egyensúly megőrzésével fokozni a növekedés ütemét. Előzetes terveink szerint a nemzeti jö­vedelem 5,5—6. százalékos, a felhalmozásnak 5,4—5,9 száza­lékos, a fogyasztásnak 5,2—5,5 százalékos évenkénti növekedé­sét irányozzuk elő. Az előzetes tervkoncepciót és tervet rövidesen a vállalatok és a gazdasági egységek rendelke­zésére bocsájtják. Ezeknek alapján saját középtávú ter­veik kimunkálását is megkezd­hetik a vállalatok és az egy­ségek. Gazdasági építő munkánk széieskörü aktivitás^, felvilágo­sító és mozgósító munkát igényel. Politikai és társadalmi szerveink jelentős erőfeszítésére van szükség, mert egy-egy intézkedés megtétele csak akkor jár sikerrel, ha a tömegek tudatos támogatása, akitivitása következetesen és folyamato­san megvalósítja gazdaságpolitikánk elveit és elképzeléseit. A megyei gazdasági pártaktíva ülés ilyen felkészülés volt; újabb feladataink megoldása előtt tartott tanácskozás. (CS) Reformunkat nem szubjektív elképzelések szülték Fontos j'eladat a lakosság ellátásá­nak állandó javítása Egy miniszteri dicséret és amivel kiérdemelték (Tudósítónktól.) Az elmúlt év decemberi­ben — mint arról lapunk is hírt adott — a napi 1.2 mil­lió köbméter földgázt terme­lő szanki szénhidrogán me­zőben súlyos műszaki bal­eset történt. Az alig másfél évvel azelőtt épített földgáz vezetékek belső korrózió ha­tására tönkrementek. A 24- es kút vezetéke a belső túl­nyomás következtében szét­robbant. A mezőben üzem­behelyezhető tartalékgázkút nem volt, a még üzemelő négynél pedig bármely pil­lanatban várható volt a mű­szaki baleset, mivel a veze­tékek többnyire azonos idő­ben épültek. A kialakult helyzet rend­kívül balesetveszélyes volt a nehéz energiahelyzetre és a téli időjárásra való tekin­tettel a szolnoki Kerületi Bánya­műszaki Felügyelőség — a négy kút azonnali lezárá­sától mégis eltekintett. A személyi balesetek meg­előzésére a veszélyes kutak­nál viszont megközelítési ti­lalmat rendelt el. A napi 1.2 millió köbméteres földgáz­termelés kiesése ugyanis a hazai energiamérleget telje­sen felborította volna. — Ugyanis más alföldi mezőből sem volt pótolható a kiesés. A súlyos helyzet gyors felszá­molására a bányahatóság a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat műszaki szakembereivel közösen dol­gozta ki a szükséges és vég­rehajtható gyors intézkedé­seket. Az előállt veszélyes helyzetben való higgadt és megfontolt intézkedéseiért az Országos Bányaműszaki Fel­ügyelőség elnöke a napok­ban tolmácsolta a szolnoki felügyelőségnek dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter elismerését és dicséretét. Az esettel kapcsolatban Havrán István, az OBF el­nöke a maga és a főfelügye­lőség részéről szintén elis­merését és dicséretét fejezte ki az alig egy éve létrejött szolnoki bányaműszaki fel­ügyelőségnek. dot említettünk, nem vé­letlenül történt ez. Február 10-én a kis kollektíva — ti­zenegy nő és egyetlen férfi — elhatározta, hogy felada­ta jobb ellátása érdekében szocialista címért küzdő bri­gádot alakít. A Súgván Endre kézbesítő brigád ve­zetője Kovács Lászlóné lett: Vállalták, hogy május 1-t-e újra 10 700-ra növelik a hír­lap előfizetők számát, s év végére Népszabadságból 1885-re, a Szolnok megyei Néplapból 1314-re emelik az előfizetői létszámot. E célból felosztották azo­kat a kerületeket- ahol leg­nagyobb az elmaradás és kettesével, egymást segítve, régiek az újabb dolgozókat patronálva szedik be az elő­fizetési díjakat. Közös erővel9 összefogással megold­juk fejlődésünk újabb Jéladatait is Hanyagság okozta a pakodi olajömlést Népgazdaságunk fejlődésének utján újabb és újabb feladato­kat állít elénk az élet. Szük­séges, hogy jól és időben tud­juk felismerni ezeket, és rend­re megoldjuk valamennyit; a termelékenység növelését, a la­kosság ellátásában jelentkező néhány felmerülő gondot, nem különben enyhítsünk a beruhá­zási feszültségen, melynek jelei még mindig érezhetők. Szolnoki beszédében dr. Tí­már Mátyás összegezte, melyek azok az okok, amelyek követ­keztében nem megfelelően fej­lődött az egy főre eső termelé­kenység. Az ipari termelés nö­vekedése — mutatott rá — ép­pen a szerkezeti átrendeződés során valamelyest lassult, né­mely téren pedig (a szénbányá­szatban, a gépgyártás egyes te­rületein) visszafogott volt. E tudatos visszafogás és a szer­kezeti átrétegeződés nyomán lassúbbá vált a termelésnöve­kedés, nem sarkallta kellően a termelékenység növekvését. A munkaidő csökkentése és főleg az ezzel egyidőben meginduló, illetve egészségtelenül fokozó­dó munkaerővándorlás, az átlagbér-szabályozás mind­A mi reformunkból — mu­tatott rá a kormány elnökhe­lyettese — szervesen követke­zik, hogy egyre hatékonyabban kívánunk bekapcsolódni a szo­cialista országok nemzetközi munkamegosztásába. Ennek ér­dekében növelni kell a termelés gazdaságosságát, részben olyan mind együtt hatott. Valamint az is, hogy néhány üzemben, munkahelyen nem éri el a munkafegyelem azt a szintet, amit fejlődésünk jelen követel­ményei ma már megkívánnak. Éppen ezért további előreha­ladásunk egyik feltétele, hogy a makro-struktúrán kívül az üzemi milpro-struktúrában is következetesen érvényre tudjuk juttatni fejlődésünk igényeit és követelményeit. Érvényt tud­junk szerezni mindenütt az „élet szavának”. Az üzemen belül egyre nö­vekszik annak szükségessége, mutatott rá a kommunista ak­tíva ülésen dr. Tímár Mátyás —, hogy alkalmazzák a korsze­rű vezetéstudomány vívmánya­it. Támaszkodjanak és vegyék figyelembe a piaci konjunktú­ra kutatás eredményeit, dolgoz­zanak ki prognózisokat, illetve erre támaszkodva alternatívá­kat készítsenek. Alkalmazzák a korszerű számítástechnikát, a gépi adatfeldolgozást. Magas­fokú üzemen belüli szervezett­séget, racionalitást honosítsa­nak meg. módon is, hogy az iparági át­lagnál kedvezőtlenebb haté­konyságú export részaránya a negyedik ötéves tervidőszak végére most már a minimálisra csökkenjen. A Gazdasági Bi­zottság határozatot hozott az export-gazdaságosság növelése érdekében. így most a nem Lázár György munkaügyi miniszter szombaton tájékoz­tatta as újságírókat a kor­mány idei életszínvonalpoli- tikai intézkedéseiről. Elmondotta, hogy a har­madik ötéves terv folyamán az életszínvonal gyorsabban nőtt a tervezettnél, ez azon­ban nem egyformán érintett valamennyi társadalmi réte­get, ami bizonyos arányta­lanságokat, ellentmondásokat idézett elő. Az említett aránytalansá­gok csökkentésére és a nyug­díjasok helyzetének javítá­sára a kormány — a jelen­leg lehetséges mértékben — jelentős rétegeket érintő életszínvonalpolitikai intéz­kedésekről hozott határoza­tokat. Március 1-től több ka­tegória bérét felemelik, — ezenkívül növelik az 1968. december 31-e előtt megálla­pított 1600 forintnál alacso­nyabb nyugdíjakat. Az in­tézkedések körülbelül más­fél millió ember helyzetét javítják. Az ápolónők például pót­lék formájában havi 200— 400 forint emelést kapnak, emelik az egészségügyi intéz­mények kisegítő személyze­tének járandóságait is. A MÁV dolgozók egyes kategóriáinak béremelésére évi 150 millió forintot irány­zott elő a kormány, ezt azon­ban a MÁV további 75 mil­lió forinttal kiegészíti. Az emelést a legnehezebb kö­rülmények között dolgozók kapják. Magasabb lesz az éjszakai pótlék, az utazással járó túlóradíj. Az eredeti elgondolások­tól eltérően a rendelkezésre álló összegekből nem 60, il­letve 40 forintos havi eme­lést kapnak a sajátjogú nyugdíjasok, illetve járadé­kosok, hanem az emelést oly módon használják fel, hogy a legalacsonyabb nyug­díjakat nagyobb mértékben növelik, így némileg javíta­nak azl aránytalanságokon. A munkaügyi miniszter elmondotta, hogy szeptember végére elkészül az előter­jesztés, — amelynek alapján 1971-től évente 2 százalékkal automatikusan növekednek a nyugdíjak. Jó ütemben haladnak a gabona szerződéskötések; a gabona tröszt vállalatai ed­dig 1,43 millió tonna ke­nyérgabona. 23 000 tonna takarmánygabona, 36 000 tonna sörárpa és 70 000 ton­na napraforgó átvételében állapodtak meg a termelők­kel. A szerződéskötéseknél — az elmúlt évhez viszonyít­va nincs lemaradás. A ter­melők körében csupán né­hány napig okozott átmene­ti bizonytalanságot az a kö­Az Országos Bányaműsza­ki Felügyelőség, a Nyugat- dunántúli Vízügyi Igazgató­ság, a Siófoki Távvezeték Vállalat és a Zala megyei Rendőrfőkapitányság együt­tes vizsgálata megállapította, hogy hanyagság okozta a 2 héttel ezelőtti pakodi olaj­ömlést, amely közvetlen ve­szélybe sodorta a Balaton élővilágát. Virrasztó István, a Siófoki Távvezeték Válla­lat TMK csoportvezetője, 35 éves zalaegerszegi lakos, — nyitva hagyta a Pakod köz­ség határában telepített to­lózárat, s az így kiömlött, rülmény. hogy idén meg­szűnt a szerződéskötések után járó takarmányvásár­lási kedvezmény. Az elmúlt évben a leszerződött 1 má- zsányi kenyérgabona után a termelők 10 kilő korpát vá­sárolhattak. 1 mázsa napra­forgó után pedig 30 kilónyi olajos magdara járt. Miután idén a takarmánypiac sza­badabbá vált e kedvezmé­nyekre már nincs szükség, hiszen a gazdaságok annyi takarmányt vásárolhatnak, mintegy száz köbméter olaj egy része a szántóföldön, az útmenti árkon, majd a csa­tornán át a Zala folyóba került. A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság vízmi­nőségvédelmi műszaki ala­kulatai megfeszített munká­jának volt köszönhető, hogy végül is nem került olaj a Balatonba. A kár pontos megállapítása még tart. A megyei rendörfökapitányság büntető eljárást indított a társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett hanyag kezelés miatt Virrasztó István ellen. amennyit jónak látnak olyan összetételben, amilyd akarnak. Idén is érvényben marad az a kormányhatározat, amely a felvásárló vállala­tok számára kötelezővé te­szi a gazdaságok által fel­ajánlott gabona teljes menv- nyiségének átvételét A fel­vásárló vállalatok ilyen kö­rülmények között a terme­lés mennviségi fe'futtatását a termelőkre bízzák, de a jobb minőség elérését igve- keznek anyagilag ösztönözni Mind nagyobb hatékonysággal kapcsolódjunk be a nemzetközi munkamegosztásba ! Másfél millió ember helyseiét javítják a bér­es nyugdíjemelések A felvásárlók anyagilag is ösztönzik a jobb minőségű búza termesztését A gabona szerződéskötések helyzete Cikkünk nyomán Szocialista brigádot alakítottak a kézbesítők Korábban hírt adtunk ar­ról, hogy karácsony táján megoldhatatlannak látszó hírlapkézbe? ( ási gondokkal küzdött a jászberényi pos­tahivatal. Tizenkét kézbesí­tési járásban mindössze hat lapkihordó működött, s a rendszertelen kézbesítés miatt majdnem kétezerrel csökkent az előfizetők szá­ma. A közelmúlt hetekben vá­ratlanul jobbra fordult a helyzet. A város jelenleg tizenegy járásra osztott te­rületén teljes létszám)! kéz­besítő brigád dolgozik, sőt a tizenkettedik tag tartalékot képez. Február 1. óta 256 napilap és 579 egyéb lap előfizetőt sikerült visszasze­rezni. Fentebb kézbesítő brigá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom