Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

1870. február IC SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Üj művelődési központok, könyvtárak, múzeumok — százhúsz milliá forint a vár-palota rekonstrukciójára A kulturális beruházások idei terveiből Jelentékeny összeget, mint­egy 230 millió forintot köl­tenek központi keretből eb­ben az évben a népművelési intézmények hálózatának fejlesztésére, felszerelésének, berendezésének korszerűsí­tésére. A kulturális előirány­zatok között a legnagyobb tétellel, 120 millió forinttal a budai várpalota rekonst­rukciós munkái szerepelnek. {Ez több mint kétszerese a tavaly felhasznált pénz­nek.) Az év végéig helyreál­lítják az egykori karmelita kolostor tetőzetét, és belső szerkezetét Hozzáfogtak a nyugati kert tereprendezésé­hez, s ezzel a munkával is végeznek az idén. Hozzálát­tak a Clark Ádám tértől induló keleti felvezető út helyreállításához is. Az oroszlános udvar homlokza­tát szintén felújítják az év végéig Még az idén elkezdik a Volt Sándor palota helyre­állítását. (Elkészülte után ez az épület lesz a színhelye a külföldről érkező különbö­ző küldöttségekkel sorrake- rülő tárgyalásoknak.) Foly­tatják az A, B, C és F épü­letek rekonstrukcióját, ame­lyek otthonit adnák majd a legújabbkori történeti múze­umnak, a Nemzeti Galériá­nak. illetve a Széchenyi Könyvtárnak. Egyidejűleg az A, B. C és D épületekben felszerelik a klímaberende­zést is. A vári rekonstruk­ció 1970-es programjába tar­Az újfizásai Szabadság Tsewböl minden évben te­kintélyes mennyiségű állatot exportálnak. A tavaly érté­kesített csaknem 900 hízó- marhának zöme exportra tozik még a sikló helyreállí­tási tervének elkészítése. Még egy érdekesség az ez évi tervekből: tavaszra elké­szül — és április 4-én gyul­lad ki először a dísz-kivi­lágítás, amely fényárba von­ja az egész Duna-parti hom­lokzatot. A tervek szerint az idén befejezik a fővárosi operett- színház új köntösbe öltözte­tését is. A központi előirányzatok­ból fedezett nagyobb re­konstrukciós beruházási mun­kákon túl a tanácsok saját „kasszájukból” mintegy negyedmilliárd forintot jut­tatnak a területükön levő tö­megkulturális intézmények fejlesztésére, művelődési ott­honok tető alá hozatalára, új könyvtárak, kisebb-na- gyobb kulturális centrumok építésére, s a múzeumok hálózotának gyarapítására, Szentendrén például folyta­tódik a szabadtéri múzeum, Szombathelyen pedig a táj­múzeum építése. Ugyancsak Szombathelyen még az idén megnyitják a forradalmi múzeumot és a Schmidt múzeumot Minden bizonnyal Tolna megye új büszkesége lesz a szekszárdi megyei művelő­dési központ modern palota j a — építési költsége megha­ladja az 50 millió forintot — amelyet hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulóján avatnak fel. ment. Most Olaszországba 900 pecsenyebárányt expor­tálnak a 'szövetkezetből. Az első 250 darabos szállít­mányt a napokban indítot­ták útnak. Moszkvai küldöttség a MOM-ban Moszkva város küldöttsége, amely V. V. Grisinnek, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a moszkvai vá­rosi pártbizottság első tit­kárának vezetésével Buda­pesten tartózkodik, pénte­ken délelőtt a Magyar Op­tikai Műveket kereste fel. Társaságukban volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Katona Imre, a bu­dapesti pártbizottság tótká­ra, Kelemen Lajos’ a fővá­rosa tanács vb elnökhelyet­tese, továbbá F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A vendégeket az üzem­ben Tóth János, a XII. ke­rületi pártbizottság első tit­kára, Posch Gyula, a MOM vezérigazgatója, Suga János, az üzemi pártbizottság tit­kára ég más helyi vezetők köszöntötték. Az üdvözlések után Posch Gyula vezérigazgató, a gyár eddigi eredményeit, a mű­szaki fejlesztés további feladatait ismertette. Elmon­dotta a többi között, hogy a gyár egyik fő profilja kü­lönféle bonyolult számítás­technikai berendezések ké­szítése, ezeknek termelését gyorsított üemben kívánjuk növelni. Mátészalkán ezer munkást foglalkoztató gyár alapjait rakták le, ahol a MOM hagyományos termé­keit állítják majd elő. A MOM ismert óragyárát — előreláthatólag 1971 végéig — teljesen Dunaújvárosba költöztetik át. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a szemüveglencse gyártást is vidékre, valószínűleg Mátészalkára helyezik át. A következő években több tíz millió forint összegű be­ruházással új óvodát, böl­csödét, orvosi rendelőt, ét­kezdét, s egyéb szociális és kulturális intézményeket építenek. A tájékoztató után a szov­jet vendégek megtekintettek .néhány fontosabb üzemrészt. Jártak a szerélőüzemben és felkerestek két forgácsoló­részleget. Pecsenyebárány exportra Egy válás— számtalan bosszúság Hosszú ideig élt meghitt közösségben a SZÖVÄRU a Geikával. Az Országos Áru­beszerző és Értékesítő Szö­vetkezeti Vállalat által for­galomba hozott cikkeket a Gelka szervizeiben javították garanciálisán. Ez évben út­jaik elváltak. A szerződést a SZÖVÁRU bontotta fel. Hogy miért? Ezt a Gelka vállalko­zási irodáján nem tudják, mivel az elmúlt évben egyet­len reklamáló levél sem ér­kezett címükre a SZÖVÁRU- tóL Senki nem tud semmit A szerződés felbontásáról a legilletékesebbek — az iparcikk kiskereskedelmi vállalatok — csak jókora ké­séssel értesültek. És azt, hogy ki a jogutódja a Gelkának a vevők mind a mai napig sem tudják. És talán még ez a kisebb baj, ám azok sin­csenek erről értesülve, akik felvilágosítást adhatnának. A mezőtúri áruház műszaki cikkek osztályának eladóját arról kérdeztem a minap: mit csinál akkor, ha egy frissen vásárol készüléket hoznak vissza azzal, hogy az felmondta a szolgálatot? — Éppen ma volt egy ilyen vevőm Törökszentmik- lósról. Természetesen meg­adtam neki a budapesti cí­met, ahol a SZÖVÁRU által forgalmazott árucikkeket ja­vítják. Oda küldheti a rádió­ját, — válaszolta. Az eladónak fogalma sem volt arról, hogy Török- szentmiklóson is megjavítot­ták volna a vásárló rádióját. De a megye szinte egyetlen áruházában sem tudtak pon­tos választ adni# hova fordul­jon ilyen esetben a vevő. Minden kezdet nehéz Budapesten a SZÖVÁRU központjában Németh Bélá­tól, a műszaki osztály veze­tőjétől kértünk magyarázatot a szerződés felbontására. El­mondta, hogy vállalatuknak a célja a szövetkezetek támo­gatása, ezért választották a Gelka helyett partnerül a ktsz-eket Hogy miért nem folytattak megfelelő propa­gandát az átállás előtt? Er­ívunaen vanaiamak jogá­ban áll a korábbinál kedve­sebb kapcsolatot létesítenie. re elfogadható választ nem tudott adni. A jövőt illetően? Minden kezdet nehéz. A Gelka is csak lassan, sok nehézség árán tudta kiépíteni a háló­zatát. — A mi szerződő feleink is megtalálják a kiutat a kez­deti nehézségekből, — nyug­tatott meg Németh Béla. ha ilyen új partnerre talál. Azt viszont, hogy a kapcso­lat kedvezőbb, elsősorban a vásárlónak kell éreznie. A SZÖVÁRU döntését nem ér­zik kedvezőbbnek a vevők, nem is érezhetik. Vajon mit szól az a szolno­ki vásárló, aki a néhány nap­ja vásárolt, SZÖVÁRU által forgalomba hozott műszaki cikkét meghibásodása esetén, mondjuk Tiszaföldvárra kénytelen szállítani javítás­ra? Találkoztam ilyen vevő­vel, ezért nem írom ide, amit mondott. A megyében mintegy tíz ktsz-nek van szerződése a SZÖVÁRU-val, ám a javítá­saik szakosítva vannak. A karcagi Általános Szerelő Ktsz például csak híradás- technikai eszközöket javít­hat Mivel a ktsz-ek jelenleg kiszállásokra nincsenek fel­készülve, nyitott kérdés az is, ki fizeti vajon az áru tu­lajdonosának útiköltségét ak­kor, amikor készülékét maga viszi megjavíttatni? Az a véleményünk, hogy a SZÖV- ARU-nak először tökéletesen ki kellett volna építeni a ja­vítást végző hálózatát és csak utána felbontani a szerző­dést. Sokat szidjuk a Gelkát, pe­dig már elérték azt, hogy a megye legkisebb községében is megjelennek hetente egy- szer-Uétszer a szerelői. Mikor fognák csak idáig eljutni a SZÖVÁRU-nak garanciális javítást végző szövetkezetek? Ahhoz, hogy legalább a Gel­ka szintjén végezzék szolgál­tatásaikat, vajon megvan­nak-e a feltételeik? A SZÖVÁRU-nál a gazda- sági mechanizmus adta ver­seny lehetőségevei kívánnak élni. Ebben a versenyben sajnos gyenge rajtot vettek. A földtörvény végrehajtása megyénkben Kialakul a termelőszövetkezeti f öld tulaj dón Interjú Bene Lajossal, a megyei földhivatal vezetőjével Megyénkben jelentősen előrehaladt az 1967. évi föld­törvény végrehajtása. Foko­zatosan kialakul a termelő­szövetkezeti földtulajdon. A törvény végrehajtásáról Be­ne Lajostól, a megyei föld­hivatal vezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Hol tartanak a földtörvény végrehaj­tásával a megyében? — A földtörvény gyakor­lati végrehajtását tulajdon­képpen 1969-ben kezdtük meg. 1968-ban az előkészítő szakasz volt. a törvény vég­rehajtásában tavaly jelentő­sen léptünk előre. Elbírál­tuk a földek megváltása alóli mentesítési kérelmeket, a községi tanácsok végíté­lte j tó bizottságaival együtt rendeztük a személyi föld- használati kérelmeket. to­vábbá a terme1 őszövetkeze­tek használatában levő, kí­vülállók tulajdonát képező földek tsz-ek tulajdonba adását, s az általános fo­gyasztási értékesítő szövetke­zetek ingyenes használatában levő földalapi, vagy meg­szűnt szervezetek tulajdo­nát képező ingatlanokat. Ti­zenegy községben megkezd­tük a zártkertek rendezését is. ' — Hogyan rendezték a mentesítési kérel­meket és a személyi földhasználati ügyeket? — Az idevonatkozó kor­mány és miniszteri rende­let végrehajtása iránt me­gyénkben igen jelentős volt a a érdeklődés. Bár sokan tévesen értelmezték őket, ezért nagyszámú kérelem ér­kezett A mentesítést kérők közül a járási földhivatalok 250 személy kérelmét tartot­ták indokoltnak és részükre mintegy 150 katasztrális hold tsz megváltás alóli mente­sítését hagyták jóvá. — A községi tanácsok végrehajtó bizottságai a sze­mélyi földhasználati kérel­mek közül hétszázfizenöt személynek több mint 500 katasztrális hold földet bizto­sítottak életük végéig, sze­mélyes szükségleteik kielé­gítésére. A végrehajtó bi­zottságok a személyi föld- használat iránti kérelmeket nagyon körültekintően, em­berségesen bírálták el és az arra rászorulók, ' általában idős emberek jogos kérelmét teljesítették. A mérlegelés­kor figyelembe vették az idős személyek munkakén- tél enséaét, egyéb szociális körülményeit és ezek alap­ján biztosították a személyi földhasználatot. Mind a mentesítési, mind a személyi földhasználati kérelmek teljesítése az érin­tett személyek megelégedé­sét váltott« ki. — Hány kívülálló sze­mély földje és mennyi állami tartalékföld ke­rült a tsz-ek tulajdo­nába és mennyi térí­tést fizetnek ezért a tsz-ek? — Megyénkben több mint 52 ezer kívülálló személy csaknem 110 ezer katasztrá­lis hold földje került a tör­vény előírása szerint terme­lőszövetkezeti tulajdonba. A megváltásra került földe • kért a termelőszövetkezetek 5 év alatt mintegy 110 mil­lió fortnt megváltási árat fizetnek. Az első részlet — a kívülállók részére — 22 millió forintot tesz ki, me­lyet a mostani zárszámadá­sok során a termelőszövet­kezetek mindenkinek kifizet­nek. Egyes termelőszövet­kezetek a néhány száz négy­szögöles földek megváltási árát nem öt év alatt, hanem most- egy összegben fizetik ki az érdekeltek megelége­désére. A földtörvény 8. §-a alap­ján a földalapi és megszűnt szervezetek (legeltetési bi­zottság) ingatlanait több mint 24 ezer katasztrális holdat és mintegy 400 épü­letet földhivatalaink térítés nélkül adtak 87 termelőszö­vetkezet tulajdonába. A tör­vény lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek a használatukban levő állami tartalékföldeik megváltását kér-j ék. Tavaly 16 termelő- szövekezet élt ezzel a jogá­val. A járási, városi taná­csok végrehajtó bizottságai év végéig 13 termelőszövet­kezetnek több mint 14 ezer katasztrális hold állami tar­talék földet engedtek át ter­melőszövetkezeti tulajdonba. A törvénynek ez az intézke­dése lényegében a termelő- szövetkezetek állami támo­gatásának egyik formája, mivel az átengedett földe­ikért minimális összeget, aranykoronánként csak 10 forintot, öt éves részletben kell kifizetniök. Az állami földek megváltása iránt me­gyénkben nagy az érdeklő­dés. Várható, hogy ebben az évben a termelőszövetkeze­teknek 50 százaléka kéri a használatában levő állami földek megváltását. A kívülállóktól megváltott földek, valamint a tsz-ek tu­lajdonába átadott állami földek a használatukban le­vő ossz földnek mintegy 22 százalékát képezi. Abban a/ esetben, ha az állami tar­talék földeket valamennyi termelőszövetkezet megvált­ja. akkor a termelőszövetke­zeti földtulajdon aránya több mint 53 százalékra emelkedik. — Hogyan zárultak U a hagyatéki ügyek? — A törvény végrehajtása előkészítő szakaszában a vártnál jóval nagyobb szá­mú, rendezetlen hagyatéki ügyekkel találkoztunk. Ezek­nek a száma meghaladta a tízezret Az ügyek rendezése igen bonyolult és nehéz fel­adat elé állította a járásbí­róságokat és a járási föld­hivatalokat. A rendezést különösen bonyolította, hogy egy-egy kisebb földterületnek húsz—harminc örököse is volt, s akiknek a puszta fel­derítése, megkeresése is ne­héz volt. — Most már csak réhány száz hagyatéki ügy rende­zetlen, de ezek az eljárások végrehajtása közben, vagy azóta keletkeztek. — Tudomásunk sze­rint az ÁFÉSZ-ek is kaptak tulajdonukba ingatlant. Milyen mértékű ez? — Igen, a törvény ezt le­hetővé teszi. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek éltek is ezen jogaikkal, mert az ingyenes használatukban levő földalapi és megszűnt szervezetek ingatlanainak tulajdonbaadását kérték. Kérelmüket a járási földhiva­talok szinte kivétel nélkül teljesítették. Tavaly 47 ál­talános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetnek mint­egy 150 épület, több mint 35 millió forint értékben megváltás nélkül került tu­lajdonába. — Befejezésül elmondha­tom, hogy a földtörvény végrehajtásának 1969. évre beütemzett feladatait sike­resen oldattuk meg. Az eredményeik elérésében nagy a szerepe a sokirányú poli­tikai és más jellegű segít­ségnek. amelyeket a külön­böző szintű állami, társadal­mi, mozgalmi és termelőszö­vetkezeti szervek nyújtottak. Mindezek együttesen bizto­sították a törvényesség be­tartását. illetve a törvény elvi és gyakorlati célkitű­zéseinek megvalósítását — fejezte be a tájékoztatást Bene elvtárs. — m. 1. — Felszabadulási műszak Pénteken a Csepel Vas- és Fémművek valamennyi mű­helyében röpgyűlést tartot­tak, s ezeken több mint 2500 brigád elhatározta, hogy feb­ruár 13-tól március 31-ig ün­nepi műszakot tart hazánk felszabadulásának negyedszá­zados jubileuma alkalmából. A gazdasági és műszaki veze­tők is mindenütt csatlakoz­tak a felajánlásokhoz, együtt­működnek a minőség javítá­sában, a gazdaságos, a kere­sett cikkek bevezetésének gyorsításában. Többhelyütt, mint például h kerékpár és varrógépgyár­ban fokozzák a hiánycikknek számító alkarészek gyártását, célgépeket helyeznek soron- kívül üzembe a termelékeny­ség fokozására. A fémmű­ben a termelés mielőbbi bőví­tésére tíz nappal a határidő előtt, március 20-ra üzembe­helyezik az. új öl) 'tonnás csőhúzópadot. A Híradástech­nikai Gépgyárban a vártnál nagyobb kereslet miatt egyes cikkekből növelik a terme­lést és március 31-íg a ter­vezettnél 600 000 forinttal több árut értékesítenek. A Csepel Művek erőmű- és szolgáltató üzeme dolgozói­nak vállalása elősegíti, hogy 130 család előbb jusson új lakáshoz. A vállalati támoga­tással a XXI. kerületi Bajcsy- Zsilinszky úton épülő egyik társasház szerelési munkáit március 31. helyett március 10-ig befejezik. Egyéb mun­káikat is meggyorsítják és az első negyedévben össze­sen másfél millió forinttal túlteljesítik korábbi vállalá­saikat. Ösztöndíj a szakmunkás­tanulóknak A munkaügyi miniszter 1969. febr. 19-éu megjelent rendeleté azt ajánlotta a vállalatokknak, gazdaságok­nak, térni előszövetkezetek - nek. hogy a szakmunkás utánpótlás elősegítése érde­kében ösztöndíjat adjanak a tanulóknak. A tószegi Dózsa Termelőszóvekezet Vezetősé­ge a tanulók ösztönzésére tanulmányi díjat alapított. A termelőszövetkezet zöld­ségkertész, iuhász és szarvas- marha gondozó tanulóiknak tanulmányi eredményeiktől függően havi 250 forint ösz­töndíjat biztosít. A szövet­kezet által nyújtott anyagi támogatástól függetlenül a tanulók megkapják az állam által nyújtott kedvezménye* kot is. Nem a Gelka. — a vevők védelmében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom