Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
1970. Január 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 MÓDIGLIAINI Félszázada, 1920 január 24- én halt meg Amadeo Modigliani, a század egyik legnagyobb képzőművészé. A párizsi Charité kórházban halt meg, a szegények kórházában. Néhány nappal előtte részegen megfázott egy pádon és egy nappal később várandós felesége levetette magát az ablakból — e szenzáción jobb túllenni mindjárt az elején, mert a szenzáció eltakarja az életművet, amióta népszerű téma lett „Modigliani szenvedélyes élete”. Modigliani élete művekből áll. A remekművek előtti biográfiájáról nincs sok ír- nivaló, nem túlságosan érdekes, hogy Livomoban született 1884-ben egy tönkrement1 polgárcsaládban, csupán filológiai adat, hogy a firenzei és a velencei akadémián végzett stúdiumokat. Ifjúkori tüdőbaja fontosabb művészettörténeti adalék, mert gyógyulást kereső utazásai során, Firenzéből Róma, Nápoly, Capri felé haladva ismerte meg *az itáliai reneszánsz — Simone Martini, Pisanello, Botticelli — alkotásait, leendő érett korszakának ihletéit. Ez a klasz- szikus művészet volt egyik mestere, a másik egy éppen elhunyt klasszikus Cézanne művészete: a fiatal festő 1906-ban Párizsba költözött. Egyébként még ifjúkori alkotásai sem különösen feltűnőek. Toulouse—Lauirec, Gauguin, Matisse, Picasso kék korszakának nagyon tehetséges, de meglehetősen önállótlan követői. Az első világháború kezdetekor azonban megjelenik s alig fél évtized alatt remekművek tömegében ölt testet a semmihez sem hasonlítható, senki által nem utánozható érett Mo- digliani-stílus. Előtte egy sorozat szobrot farag a művész — a század plasztikájának nem kevésbé remekeit —, ezek a bálványszemű asz- 6zonyfejek, légiesen karcsú, éles arcok fogadják be az életműbe a harmadik hatást, a kubizmus és a kubizmust la ihlető afrikai néger szobrászat tanulságait. Az érett művek nem rene- szánszosak, nem Cézanne követők és nem is kubisták: az 1914-től festett portrékat, aktokat máig nem tudja semmiféle kategóriába szorítani a művészettudomány. Valahol, titokzatos megfoghatatlansággal ott lappanganak bennük a tanulságok, de jellemzőjük a nem hasonlítható törékeny körvonal, a rajzosán tiszta, áttetsző forma- adás, a meleg vörös-rózsaszínek, meg a hideg vízszínek, oldott kékek álmatag és rafinált ellentéte. Jellemzőjük a kristályosán egyszerű kompozíció, jellemzőjük a téma, amely 362 megmaradt mű közül 359 esetben emberalak, jellemzőjük a csaknem testetlen embertest, a szinte síkszerű alakok légiessége. Jellemző vonásuk az a tiszta, fájdalmas, megrendítő humánum és líra, amely- lyel Modigliani az életet mindvégig szemlélte. Kortárs szellemóriásokat ábrázolt — Cocteaut, Picassot, Blaiso Cendrar-t, meg párizsi modelleket, szolgálókat és cigányasszonyokat, s minden figuráját bevonta azzal a remegő, félénk harmóniával, amellyel oly keveset találkozott saját életében. Nagy korszakával egyszerre kezdődött nagy pusztu’ása, nyomora és elemésztődése; mindkettő öt évig tartott, s mindkettő a Charitében ért véget ötven éve. De élete mint tudjuk, művekből áll. Tehát lart ma is. Vendégszereplés a kiállítóiéi em Hét nyelvű űrhajózási szótár A csehszlovák tudomány nagy jelentőségű kiadványnyal járult hozzá az űr meghódításáért folyó küzdelemhez. A Csehszlovák Tudományos Akadémia kiadásában 4000 példányban hét nyelvű Űrhajózási Szótár jelent meg, amelynek tudományos szerkesztője R. Pesek professzor, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja. A szótár szerkesztési munkájával J. Vlach mérnököt bízták meg. Ez nem tévedés: nem asztronómiáról, hanem asztronautikáról vagy inkább kozmonautikáról van szó, ez utóbbi kifejezés gyakrabban fordul elő Csehszlovákiában, bár Csehszlovákia nem tekinthető űrhajózási nagyhatalomnak. A csehszlovák Űrhajózási Szótárt az említett két főszerkesztő természetesen nem egyedül készítette, Ez a szótár több tucat európai és tengerentúli ország tudósának őt éves megfeszített munkája „eredményeképpen jött létre. Az Űrhajózási Szótár alapjául az „űrhajózási nyelv” szolgált, amely az amerikai rakétakilövő támaszpontokon fejlődött ki. Csaknem hatezer kifejezés szerepel ebben a szótárban, beleértve az „űrjoggal” kapcsolatos 800 kifejezést is. Ezeket a kifejezéseket fordították le orosz, német, francia, olasz, spanyol és cseh nyelvre. A laikus nehezen tudja elképzelni, milyen nehézségekMEGGYES LÁSZLÓ: HÁZAK kel járt ez a fordítói munka. Számos kifejezés az amerikai slangból származik, ezeket szabályosan lehetetlen lefordítani; más kifejezések az angolban több jelentésűek. Pesek professzor a szótár megjelenése alkalmából rendezett sajtó- konferencián kijelentette, hogy a szótár a különböző nemzetek munkakollektívái rendkívül szoros együttműködésének köszönhető és egyik célja az, hogy elősegítse a nemzetközi barátságot. A szótár megjelenésére vonatkozó végleges döntés 1961- ben történt a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia kongresszusán, ahol rendkívül nagy visszhangot keltett a csehszlovák csillagászati szótár. E szótár figyelembevételével döntötte el az Akadémia, hogy az Űrhajózási Szótár megszerkesztésével Csehszlovákiát bízza meg. A többnyelvű Űrhajózási Szótár a világon egyedülálló mű. A nemzetközi sikereken túl más jelentősége is van Csehszlovákia számára. Nemcsak az, hogy a cseh nyelv új, jelentős nemzetközi területekre hatol be, hanem az is, hogy megmutatja, milyen eredményekre képes a tudomány és a technika ösz- szefogása. Az Űrhajózási Szótár esetében ugyanis a brnoi nyomda munkáját világszínvonalon végezte. (Ford.: Ilary Judit) Fiatalító égetés Leningrádi orvos-kozmetikusok egy csoportja kidolgozott és átültetett a gyakorlatba egy olyan módszert, amely a ráncokat enyhe égetéssel tünteti el. Egy különleges készülékkel leégetik a bőr felső rétegének a ráncok között kiemelkedő részét. Így a bőr ismét síma lesz. A műtét előtt a bőrt érzéstelenítik, így a kis műtét fájdalom és vérzés nélkül megy végbe. Mivel a bőrnek csak a legfelső rétegét távolítják el, semmiféle seb vagy forradás nem marad hátra. A műtét után nyolc vagy tíz nap kell ahhoz, hogy a bőr a mangán-maszk alatt behegedjen. Amikor ezt a borítást leveszik, már ott van az új, sima bőr. Ez a „gyógyégetés” legalább nyolc-tíz évvel fiatalítja meg az arcot. Vakeina a gyermekkori fertőzések ellen A moszkvai Vírustani Kutató Intézet munkatársai, leningrádi szakemberekkel együttműködve, új vakcinát állítottak elő, amely a gyermekkori járványos fültőmi- rigy-gyulladás (mumsz) megelőzésére szolgál. A vakcina nagy védőhatású. Az intézet üzemében megkezdték a vakcina kísérleti szériájának kibocsátását. A gyermekorvosok és a jár- ványtani szakemberek 1970 elején megkapják az új készítményt Százezer küiül volt Vasarely-kiálHtás nézőszáma, ezrek nézték meg ugya nakkor Nyugat-Berlin Budapestre hozott vendégtárlatait, szovjet alkotásokat mut.,t be az Ernst Múzeum, lengyel fotóművészt, bolgár képzőművészeket fogad a Műcsarnok — négy világtáj, két világrendszer, több tucat ország művészete találkozik a magyar kiállítótermekben. És ez csak a közeli néhány hét programjából vett példa. Ha távolabbra nézünk visz- szafelé, Picassótól a brit Henry Moore-ig, Amerigo Tóttól a szovjet Dejnekáig, Uitz Bélától a francia Fernand Léger-ig tart a század modern mestereinek névsora, akiknek műveit pesti vagy magyarországi kiállításon bemutatták. Láttunk modern belga válogatást és Csehszlovákig mai művészetének keresztmetszetét, találkoztunk élő jugoszláv grafikával és egymásután sok francia kiállítócsoporttal, nyugat-berlini pop-art művészeket éppúgy megismerhettünk a közelmúltban, mint bukaresti absztrakt-festőket — a külföldi képzőművészet hazai vendégszereplése kiterjedt és állandó. Mindez ma már természetes, megszokott, sőt elvárt program, a különböző országokból érkező kiállítások épp úgy hozzátartoznak képzőművészeti életünkhöz, mint a saját művészeink bemutatkozásai. Kiállítótermeink, nyitva állnak a mai egyetemes képzőművészet minden alkotója, minden alkotása számára — fogalmazta meg a minap éppen egy külföldről jött kiállítás katalógus előszavában a nemzetközi művészeti csere egyik hazai irányítója. S, hogy ez nem jelent elvtelen- séget, sem provinciális has- raesést, lihegő külfö'.dimáda- tot, vagy saját művészeti, művészpolitikai normáink feladását — azt megint csak többéves gyakorlat bizonyítja már. Egyszerűen a felnőttség, a magabiztosság, éppen szellemi határozottságunk jele az, hogy kiállítótermeink fenntartás nélkül, szívesen Jogadják a tá- vo'ról érkező, esetleg szellemileg is távoli kiállító vendégszereplőket. Azt jelenti: közönségünket felnőttnek tekintjük, bízunk ítélőképességében, nem féltjük az idegen „csábításoktól”. Azt jelenti: waivészeti életünkét, művészeinket magabiztosnak ismerjük, tudjuk, hogy nem ke'l adminisztratív módon óvni őket távoli példáktól. Azt jelenti: kritikánkat, esztétikánkat szellemüeg-esz- me’ieg határozottnak tudivk. behatunk következetes ítéletében. Egyszóval azt jelenti, hogy saját művészeti-ideológiai céljainkat okkal érezzük olyan erősnek, amit egy-egy ellentétes példa nem om- laszthat össze. Naív önáltatás persze ebből arra következtetni, hogy mozs már tízmillió ember fogadja valóban felnőtt érettséggel, fejlett kritikai érzékkel és kitörő lelkesedéssel a kü.földi vendék állításokat. Hogy ismét a közönségnél kezdjük, 'nem titok sem az illetékesek, sem a nem illetékesek előtt, hogy a tárlat',átogatók igen tekintélyes része értetlenül, tehát ingerülten áll a külföldről jött modernista szobor, elvont festmény, nehezen érthető grafika előtt. Ingerülten áll és ingerültségét — nagyon természetesen — ki is fejezi. Az egészséges kritikai szellem és a türelmetlen idegenkedés e különös — de érthető — keveredése mellett nem ritka a teljesen behódoló, lelkendező-hasraeső — tárlatlátogató sem. Hogyne lenne mindkét véglet erős a közönség körében. amikor hasonló végletek a művészek, sőt a kritikusok tábo óban is megtalálhatók. A Picasso- kiállítás után hónapokon át jelentkező törpe-Picossók, a Léger-tárlatolc kísérői hazai ál-Léger képek, a minden külföldi k'állítást lihegve dicsérő méltatás egyfelől, s a mindenben gyanús bomlást gyanító művész-vélemények, a merev-fensőségesen mindent elutasító kritikád másfelől a „szakma” berkeiből is fölhangzanak. A hangokra oda keli figyelni, de nem azért, hogy a külföldi kiállítások soró.t megszakítsuk, Oda. hell figyelni, hogy mindazt, ami igaz és jogos bennük, tudomásul vegyük, s am! téves, igazságtalan, azzal vitatkozzunk. A kiál’ítások sora pedig azért folytatódik, mert az elzárkózás, a visszavonulás — korábbi esztendők rossz tapasztalatai bizonyítják — nem oldja fel az ellentéteket. Itt azonban álljunk meg egy pillanatra, a gondolatmenet így egy kissé egyoldalú. Azt a látszatot kelti, mintha a nyugatról érkező ki- álHtások mind valamiféle idegen szellemiség, tőlünk nagyon távol álló ideológiai és esztétikai' hirdetői volnának. Holott a fenti névsor is az ellenkezőjét bizonyítja, azt, hogy a kapitalista országokból érkezett kiállítások és kiállítók legnagyobb része is szellem<, vi'ágszemlé- leti normáinkhoz közel áll. R. Gy. Európa legnagyobb szállodája Európa legnagyobb szállodáját, a moszkvai „Rosszija”-t már rég átadták a vendégeknek. A „Rosszija” szálló belső munkálatainak befejezése és a nemrég elkészült 20 emeletes toronyrész azonban még elég munkát ad az építőknek. — Az alsó három emeletet a műszaki berendezések foglalják el — mondja Dmitrij Csecsulin tervező. — A hatodik emelettől a tizenhetedikig 108 kényelmes szobát, illetve többszobás lakosztályt alakítottak ki. A műanyagokon kívül, alumíniumot, üveget, márványt és ritka faanyagokat is felhasználtak. A szobákat különleges rajzolatű fából készült bútorokkal rendezték be, a falakat mosható tapétával borították, a padlókat pedig vastag, süppedő műanyag szőnyegekkel fedték be. Az egyszobás lakrészek köny- nyen átalakíthatok kétszobásokká, a négyszobás luxuslakosztá- lyokból pedig könnyen háromszobás és egyszobás szekciókat lehet elválasztani, a teljes hangszigetelés megtartásával. A félemeleten bár és bankett terem kap helyet, az első emeleten a különféle szolgáltatások, majd felfelé haladva az igazgatóság, a diszpécserszolgálat és a szálloda-komplexum rádióstúdiója következnek. , A „Rosszijá”-ban működő éttermek rendkívül népszerűek a moszkvaiak körében. A legízlésesebb közülük a toronyépület üvegfalú étterme. A több mint hetven méter magas szórakozóhelyről csodálatos kilátás nyílik a Vörös-térre. Ha felmegyünk a gyorsan suhanó liften a toronykilátóba a áros teljes szépségében tárul elénk. A torony galvanizált alumínium ötvözettel borított árboccal folytatódik. — A toronyépület üzemeltetésével — mondja Dmitrij Csecsulin, — még mindig nem fejeződik be az építészek munkája. Sok munkát ad a mozi4erem befejezése. Férőhelyek számában (3000) csak a Kongresszusi Palota előzi tásnapjára adják át a közönség- Arkav IJ tgorjev nek. (APN) meg Moszkvában. Ügy tervezik, hogy ezt Lenin századik szüleR. Gy.
