Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
Emberi kapcsolatok íg * ■' Megalakult a nagykuhsági erdőgazdaság Határ a Berettyótól a Dunáig — Napi egymillió forintos bevétel Nagy fatelepet kap Szolnok Január 2-án megkezdte működését a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A volt Szolnok megyei erdőgazdaság ötszörösére, a húszezer hold erdőterület százezer holdra emelkedett. A volt öt Szolnok megyei erdészethez csatolták a mendei, a csévharaszti, a ceglédi, a pusztavacsi, a ráckevei erdészeteket, a budapesti jegenyefasori gépüzemet, a nagykőrösi ládagyárat és a pusztavacsi fafeldolgozó üzemet. A hatalmas gazdaság 14 erdészete másfél millió hold közigazgatási területen fekszik. Határa a Berettyónál kezdődik és a Dunánál végződik, Nagykőröstől Budapestig övék az erdőgazdálkodás. 1970-től már 300 millió forintos évi termelési érték előállítására képes a nagy vállalat. A szolnoki székhellyel működő gazdaság eddigi 10 ezer holdas vadrezervátuma is 50 ezer holdra nőtt. Mintegy háromezer munkást foglalkoztatnak. L ehet-e szervezni azt, amiben nagy szerepe van az ösztönösség- nek, a természetességnek, az érzelmeknek, sőt, nem ritkán az indulatoknak is? Lehet-e szervezni az emberi kapcsolatokat? Nemcsak lehet, de szükséges is. Mert igaz, az emberi kapcsolatok egyik fajtáját, a barátságot, a szeretetet, szerelmet nevetséges erőlködés lenne „szervezni”, ám annál szükségesebb e kapcsolatok másik fajtáját, a kisebb és nagyobb közösségekben szüntelenül alakuló, változó emberi viszonylatokat okosan irányítani. Szükséges, de: nem könnyű, s nem egyszerű teendő. Főként ott, ahol még elevenen hatnak fölbomlott, de erős gyökerű régi kapcsolatok. Például falun, s még közelebbről: a termelőszövetkezetekben. Több közös gazdaságban kérdeztük: hol, miben látják a közösséget összetartó magot, van-e élesztője, serkentője az emberi kapcsolatoknak, s ha igen, mik vagy kik azok? A válasz lényege mindenütt azonos volt A kommunisták, a pártszervezet tagjai alkotják azt a magot, mely szilárd erővel vonzza maga köré a többieket, s éppen ezért az emberi .kapcsolatok kovásza is ez a mag. A válasz lényege mindenütt azonos volt, az indoklás azonban már erősen eltérő. Egyik helyen arról beszéltek, hogy a szövetkezet nehéz napjaiban, amikor az elemi csapásokat, a tavaszi áradást követő nyári jégverést a kapkodó vezetés melléfogásai tetézték, a kommunisták résen voltak, lelket öntöttek a csüggedőkbe, s nem, tűrték a közösséget károsító dilettán- tizmust Másutt arra hivatkoztak, hogy a párttagok a taggyűléseken mindazt szó- váteszik, amit napról napra a többiekkel együtt dolgozva hallanak, tapasztalnak, s nemcsak beszélnek, hanem intézkedéseket is követelnek. Volt, ahol a légkört, a nemes értelmű baráti szellemet említették, azt, hogy otthon érzik magukat mindannyian a közösben, s e légkör kialakítói — nehéz csatákban —, erősítői a kommunisták voltak. Egy-egy közösség érzékeny műszerként reagál mindarra, ami benne s körötte végbemegy. Figyelni a sokirányú mozgást, s szüség szerint csillapítani, vagy éppen serkenteni a lendületet, mérsékelni vagy növelni a reagálás nagyságát csak józan, higgadt fővel lehet. A termelőszövetkezeti pártszervezetek nagy részét ma már olyan kommunisták alkotják, akik képesek erre. Hozzátehetjük: keserves küzdelmek, lassan beérő eredmények vezettek idáig. Gazdag tapasztalatokkal a hátuk mögött indulhatnak tehát napról napra harcba a közös gazdaságok kommunistái. Az emberi kapcsolatoknak ugyanis az a legfőbb jellemzője, hogy csak tettekkel, s nem ráolvasással alakíthatók. Tenni pedig legtöbbször — harc. A bajvívó ügyessége, szívóssága kell például ahhoz, hogy a békétlenség, a légkört mérgező irigykedés, pletykálkodás sűrűn kísértő árnyát legyűrjék. A hegymászó kitartása ahhoz, hogy újra meg újra tényekkel biztonyítsák a fejlettebb agrotechnika előnyeit, hasznát. A birkózó rugalmassága ahhoz, hogy két- vállra fektessék az elbizakodottságot, a vezetők némelyikének hajlandóságát arra, hogy az eredményeket kizárólag személyes sikerének és tulajdonának tekintse. Sokféle vért, fegyver, sisak szolgái alkalmatosságként a siker reményével folytatott küzdelemben, a döntő mégis az, kik s hogyan forgatják ezeket az eszközöket. A munkacsapat és brigádmegbeszélések, a küldöttgyűlések, közgyűlések, a vezetőségi értekezletek, a pártcsoportok összejövetelei, a taggyűlések — sokféle fórum kínálkozik arra, hogy a közösség kovászai, a kommunisták kisebb és nagyobb ügyekben a hangjukat hallassák, kifejtsék véleményüket. Az- okos tapintat, a szigorú számonkérés, a baráti tanács, az-elvtársi figyelmeztetés néhány a lehetséges módok közül e fórumok kihasználására. Ott lenni mindenütt, tudni mindenről, kiválasztani a fontosat, s érdemben dönteni róla: a szövetkezetekben dolgozó kommunisták legfőbb dolga. E z lenne az emberi kapcsolatok szervezése? Igen. S az is, hogy emberi gond, baj, esendőség ne maradjon észrevétlenül. A közösség valamennyi tagja előtt nyilvánvaló legyen: nem egy szól magában áll, hanem társak, támogatók, barátok, közös célokért fóra- dozók seregében. M. O. A hatalmas vállalat igazgatójává Fila József gödöllői erdész szakembert, erdőgazdasági igazgató helyettesévé Marton Tibort, faipari igazgatóhelyettessé dr. Papp Mihályt, gazdasági helyettessé Hóbor Ferencet nevezték ki. Fila Józsefet kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat, mi indokolta ezt az átszervezést — Az ország eddigi huszonöt erdőgazdasága és öt faipari vállalata tizennégy nagy vállalatba tömörült. Ennek nem a határok kiterjedése a lényege. Furcsa ellentmondást szüntetett meg e határozattal a Gazdasági Bizottság. Az eltelt negyedszázad alatt duplájára nőtt az ország faipari nyersanyag termelése, s mégis egyre emelkedett a faimport. Az erdőgazdálkodás és a faipar teljesen különvált, s az erdő- gazdálkodás hiába dolgozott jól, a piaccal semmi közvetlen kapcsolata nem volt. A nyersanyagot nem célszerűen használta fel az ivar, a fafeldolgozás szétaprózódott, s a technológia teljesen az importfa feldolgozására állt be. A mostani változást érzékelteti a mi vállalatunk alapító oklevele is. E szerint minden faterméket feldolgozhatunk és forgalmazhatunk. El is mondta Fila József, hogy a. szolnoki nagy válla-; lat már 1970-ben képes lesz fatermelésének felét, 70 ezer köbméter fát feldolgozni. Gyártanak faházakat, hétvégi víkendházakat, ládákat, félkész ládákat, ajtókat, ablakokat. könnyű tetőszerkezeteket, kerítéseket, szőlőtámo- kat. Ahogy tréfásain megfogalmazta, a seprűnyéltől a koporsóig mindent Hozzátette: — Bizonyára nem örül a TÜZÉP a bejelentésnek, hogy áprilistól Szolnokon leraka- tot létesítünk. A Kolozsvári hid közelében a Téglagyár utca 1. számú másfél holdas telken már 1970-ben árusítjuk termékeinket, s ezenkívül nagy mennyiségű olcsó tűzifát, ami azt hiszem sokat segít a város tüzelőellátásában. Elmondta az igazgató, hogy az új szolnoki nagy vállalat fafeldolgozó iparát elsősorban Nagykőrösre és Pusz- tavacsra alapozzák, de a közeljövőben fejlesztik a sza- joli és az abádszalóki fafeldolgozó telepüket is. Terveik szerint Szolnokon vagy Szolnok megyében újabb fa- feldolgozó üzemet is létesítenek. A vállalat a községek, városok zöldövezetének kialakítását segíteni akarja a jövőben is. feladatához tartozik a Tisza II; Vízlépcső öntözőrendszerének csator- Tjamenti fásítása. Ez önmagában 8 ezer hold új erdőt jelent. a nagy vállalat már 1970-ben 18—20 millió forintot költ műszaki fejlesztésre. A közeli években félezer faipari szakmunkást képez ki. B. L. Hta: Melléklet: A Néplap színes falinaptára ☆ Változó követelmények, változó szabályozók l Jól telelnek a vetések Jövő nyári tervek 3. oldal A jogról mindenkinek A Brecht-portré és a közművelődés 4. oldal , Még be sem nőtte a tűi Daliás idők A népszámlálás „technikája” 5. oldal Éjfélkor a menedékházban 6. oldat Két perc nyelvművelés Az izgága ember monológja 7. oldal Szolnok megye 1969-ben 8. oldal Névtelen harcosok 9. oldal Egész évben győzött 11. oldal Egy hét a világpolitikában Légitámadások Libanon ellen Üj törvények Lengyelországban Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Páncélvonat A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára a veteránok, a dicső napokra emlékező vasmunkások, a KISZ ifjúmunkásai újból elkészítették a legendás hírű 12-es páncélvonatot, amelyet 1919-ben szinte a semmiből három nap alatt varázsoltak elő, s amely nagy szerepet játszott az észak-magyarországi honvédő harcokban. A mozgó múzeumnak berendezett páncélvonat 1969. március 22-én indult országos kőrútjára, s két év alatt az ország valamennyi megyéjébe eljut. A vonaton kiállítás mutatja be az 1919-es tanácshatalom eseményeit megörökítő dokumentumokat, a Magyar Vörös Hadsereg harci tetteit, fegyvereit, megismerteti a mai Magyar Néphadsereg korszerű eszközeit, a katonák életét. Megyénkben Tószeg az első állomása a páncélvonatnak, ahonnan egy napos tartózkodás után holnap 8.21 órakor Szolnokra érkezik. A megyeszékhelyen élő kisdobosok, úttörők, KISZ-tagok és más érdeklődők hétfőn és kedden tekinthetik meg a páncélvonatot, amelynek útja a Jászságba visz. Cipő-KRESZ A Könnyűipari Minisztérium iparfejlesztési főosztályának felkérésére egy szakértő bizottság elkészítette az úgynevezett cipö-KRJESZT, amely arról tájékoztat, hogy egyes eipőfajtáknak milyen követelményeket kell kielégíteniük. A bizottság szakszerű tanácsokat ad a cipők helyes kiválasztására, ápolására, kezelésére is. A cipővásárlók igényei ugyanis az utóbbi években lényegesen megváltoztak, a nehéz, strapabíró cipők helyett inkább a köny- nyű, hajlékony divatcipőket keresik. Az alapanyagok is újakkal egészültek ki, s a vásárlók nem eléggé tájékozottak arról, hogy a különböző alkalmakra milyen cipők a legmegfelelőbbek. A szakértői bizottság meghatározta a különböző munkacipők, az utcai, illetve alkalmi cipők, a gyártásukhoz felhasznált felsőbőrök, műanyagok és talpak elvárható tartósságát, vízállóképességét. Hasigérő hóban telel a csikóménes A Bükk fennsíkon, Csip- késkúton nevelik hazánk egyetlen tisztavérű lipicai csikóménesét. Az egytől három éves korú csikók a fajta eredeti helyének, a jugoszláviai Lipicának megfelelő körülmények között fejlődnek, s válnak a zord természeti körülmények között igénytelen, szívós, kecses mozgású kocsi- és ugrólovakká. Jelenleg nyolcvan lipicai csikót tartanak a Bükk fennsíkon, amelyet az utóbbi napok havazása után több mint félméteres hótakaró borit. A zord téhellenére naponta járatják a csikóménest a hasig érő hóban. Naponta mintegy tíz-tizenöt kilométernyi utat tesznek meg. A csikóménest elsősorban a vadászösvényeken, vadváltókon terelik, így készítenek utat a vadetetőkhöz és az itatóhelyekhez. „Kiegyenesedett” Kiskőrös Bács-Kiskun megye tanácsa január elsejével nagyközségi státuszt adott tizennégy településnek. Köztük van a Kiskunság legrangosabb községe, Kiskőrös járási székhely, Petőfi Sándor szülőfaluja. Az egykori „nádfedeles” falu az utóbbi négy-öt évben városias külsőt öltött. A község központjában már csak a költő szülőháza őrzi a múlt emlékeit. Folytatják a település általános rendezését. Átvágták az egyik elavult lakótömböt, s kiegyenesítették a Kossuth utcát, amely tíz méter széles portalanított burkolatot kap a központtól a vasútállomásig. Az útmenti szanált területeket többszintes lakóházakkal építik be. Bővülnek a lakossági szolgáltatások is: az idén szövetkezeti autószervizt és szolgáltatóházat épít a helybeli vegyes ktsz. Előkészületek a Soproni Ünnepi Hetekre Tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Soproni Ünnepi Heteket. Az 1970 évi műsort már hónapokkal ezelőtt összeállították és a szerződéseket is megkötötték. Az ez évi ünnepi heteket változatlanul a „zene jegyében” rendezik meg. Három oratórium, két zenekari hangverseny, kamarazenei bemutatók mellett, a könnyű műfaj is szóhoz jut Ismét megrendezik a nyugat-dunántúli tánczenekarok fesztiválját. Néhány rendezvény színhelye az újjáépített Liszt Ferenc Művelődési Ház és a fertörákosi Barlangszínpad lesz. A rendezőbizottság tervei szerint különvonatokat is indítanak Budapestről, Győrből, Szombathelyről és más városokból az ünnepi hetek nagyobb rendezvényeire. A különvonatok utasai a kedvezményes utazáson kívül, ugyancsak kedvezményes szálláshelyet és belépőjegyet is vásárolhatnak. Békaexport — a jég alól Szombaton megkezdték <• békák jég alatti lehalászását a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Termelőszövetkezetben. A Keleti-Főcsatorna mellett két tavat még az őszszel békákkal telepítettek be; 205 q kecskebékát tároltak bennük télire. A szövetkezet halászai most meglékelik a tavakat. Az első nap harminc mázsa békát húztak ki a jég alól, s ezt már vasárnap útba indítják Franciaországba. A szövetkezetnek együttesen 750 ezer forintot jövedelmez egy idényben a békaexport.
