Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

Emberi kapcsolatok íg * ■' Megalakult a nagykuhsági erdőgazdaság Határ a Berettyótól a Dunáig — Napi egymillió forintos bevétel Nagy fatelepet kap Szolnok Január 2-án megkezdte működését a Nagykun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A volt Szolnok megyei erdőgazdaság ötszörösére, a húszezer hold er­dőterület százezer holdra emelkedett. A volt öt Szolnok megyei erdészethez csatolták a mendei, a csévharaszti, a ceglédi, a pusztavacsi, a ráckevei erdészeteket, a budapesti jegenyefasori gépüzemet, a nagykőrösi láda­gyárat és a pusztavacsi fafeldolgozó üzemet. A hatal­mas gazdaság 14 erdészete másfél millió hold közigaz­gatási területen fekszik. Határa a Berettyónál kezdődik és a Dunánál végződik, Nagykőröstől Budapestig övék az erdőgazdálkodás. 1970-től már 300 millió forintos évi termelési érték előállítására képes a nagy vállalat. A szolnoki székhellyel működő gazdaság eddigi 10 ezer holdas vadrezervátuma is 50 ezer holdra nőtt. Mintegy háromezer munkást foglalkoztatnak. L ehet-e szervezni azt, amiben nagy szerepe van az ösztönösség- nek, a természetesség­nek, az érzelmeknek, sőt, nem ritkán az indulatok­nak is? Lehet-e szervezni az emberi kapcsolatokat? Nem­csak lehet, de szükséges is. Mert igaz, az emberi kapcso­latok egyik fajtáját, a barát­ságot, a szeretetet, szerelmet nevetséges erőlködés lenne „szervezni”, ám annál szük­ségesebb e kapcsolatok másik fajtáját, a kisebb és nagyobb közösségekben szüntelenül alakuló, változó emberi vi­szonylatokat okosan irányí­tani. Szükséges, de: nem könnyű, s nem egyszerű te­endő. Főként ott, ahol még elevenen hatnak fölbomlott, de erős gyökerű régi kapcso­latok. Például falun, s még közelebbről: a termelőszövet­kezetekben. Több közös gazdaságban kérdeztük: hol, miben látják a közösséget összetartó ma­got, van-e élesztője, serken­tője az emberi kapcsolatok­nak, s ha igen, mik vagy kik azok? A válasz lényege min­denütt azonos volt A kom­munisták, a pártszervezet tagjai alkotják azt a magot, mely szilárd erővel vonzza maga köré a többieket, s ép­pen ezért az emberi .kapcso­latok kovásza is ez a mag. A válasz lényege mindenütt azonos volt, az indoklás azon­ban már erősen eltérő. Egyik helyen arról beszéltek, hogy a szövetkezet nehéz napjai­ban, amikor az elemi csapá­sokat, a tavaszi áradást kö­vető nyári jégverést a kap­kodó vezetés melléfogásai te­tézték, a kommunisták ré­sen voltak, lelket öntöttek a csüggedőkbe, s nem, tűrték a közösséget károsító dilettán- tizmust Másutt arra hivat­koztak, hogy a párttagok a taggyűléseken mindazt szó- váteszik, amit napról napra a többiekkel együtt dolgozva hallanak, tapasztalnak, s nemcsak beszélnek, hanem intézkedéseket is követelnek. Volt, ahol a légkört, a nemes értelmű baráti szellemet em­lítették, azt, hogy otthon ér­zik magukat mindannyian a közösben, s e légkör kialakí­tói — nehéz csatákban —, erősítői a kommunisták vol­tak. Egy-egy közösség érzékeny műszerként reagál mindarra, ami benne s körötte végbe­megy. Figyelni a sokirányú mozgást, s szüség szerint csillapítani, vagy éppen ser­kenteni a lendületet, mérsé­kelni vagy növelni a reagá­lás nagyságát csak józan, higgadt fővel lehet. A ter­melőszövetkezeti pártszerve­zetek nagy részét ma már olyan kommunisták alkotják, akik képesek erre. Hozzáte­hetjük: keserves küzdelmek, lassan beérő eredmények ve­zettek idáig. Gazdag tapasztalatokkal a hátuk mögött indulhatnak tehát napról napra harcba a közös gazdaságok kommunis­tái. Az emberi kapcsolatok­nak ugyanis az a legfőbb jel­lemzője, hogy csak tettekkel, s nem ráolvasással alakítha­tók. Tenni pedig legtöbbször — harc. A bajvívó ügyessége, szívóssága kell például ah­hoz, hogy a békétlenség, a légkört mérgező irigykedés, pletykálkodás sűrűn kísértő árnyát legyűrjék. A hegymá­szó kitartása ahhoz, hogy új­ra meg újra tényekkel biztonyítsák a fejlet­tebb agrotechnika előnyeit, hasznát. A birkózó ru­galmassága ahhoz, hogy két- vállra fektessék az elbizako­dottságot, a vezetők néme­lyikének hajlandóságát arra, hogy az eredményeket kizáró­lag személyes sikerének és tulajdonának tekintse. Sokféle vért, fegyver, si­sak szolgái alkalmatosság­ként a siker reményével foly­tatott küzdelemben, a döntő mégis az, kik s hogyan for­gatják ezeket az eszközöket. A munkacsapat és brigád­megbeszélések, a küldöttgyű­lések, közgyűlések, a vezetőségi értekezletek, a pártcsoportok összejövetelei, a taggyűlések — sok­féle fórum kínálkozik arra, hogy a közösség kovászai, a kommunisták kisebb és na­gyobb ügyekben a hangjukat hallassák, kifejtsék vélemé­nyüket. Az- okos tapintat, a szigorú számonkérés, a baráti tanács, az-elvtársi figyelmez­tetés néhány a lehetséges mó­dok közül e fórumok kihasz­nálására. Ott lenni minde­nütt, tudni mindenről, kivá­lasztani a fontosat, s érdem­ben dönteni róla: a szövetke­zetekben dolgozó kommunis­ták legfőbb dolga. E z lenne az emberi kap­csolatok szervezése? Igen. S az is, hogy em­beri gond, baj, esendőség ne maradjon észrevétlenül. A közösség valamennyi tagja előtt nyilvánvaló legyen: nem egy szól magában áll, hanem társak, támogatók, barátok, közös célokért fóra- dozók seregében. M. O. A hatalmas vállalat igaz­gatójává Fila József gödöl­lői erdész szakembert, er­dőgazdasági igazgató helyet­tesévé Marton Tibort, fa­ipari igazgatóhelyettessé dr. Papp Mihályt, gazdasági he­lyettessé Hóbor Ferencet ne­vezték ki. Fila Józsefet kér­tük meg, tájékoztassa olva­sóinkat, mi indokolta ezt az átszervezést — Az ország eddigi hu­szonöt erdőgazdasága és öt faipari vállalata tizennégy nagy vállalatba tömörült. En­nek nem a határok kiterje­dése a lényege. Furcsa el­lentmondást szüntetett meg e határozattal a Gazdasági Bizottság. Az eltelt negyed­század alatt duplájára nőtt az ország faipari nyersanyag termelése, s mégis egyre emelkedett a faimport. Az erdőgazdálkodás és a faipar teljesen különvált, s az erdő- gazdálkodás hiába dolgozott jól, a piaccal semmi közvet­len kapcsolata nem volt. A nyersanyagot nem célszerű­en használta fel az ivar, a fafeldolgozás szétaprózódott, s a technológia teljesen az importfa feldolgozására állt be. A mostani változást ér­zékelteti a mi vállalatunk alapító oklevele is. E szerint minden faterméket feldol­gozhatunk és forgalmazha­tunk. El is mondta Fila József, hogy a. szolnoki nagy válla-; lat már 1970-ben képes lesz fatermelésének felét, 70 ezer köbméter fát feldolgozni. Gyártanak faházakat, hétvégi víkendházakat, ládákat, fél­kész ládákat, ajtókat, ablako­kat. könnyű tetőszerkezete­ket, kerítéseket, szőlőtámo- kat. Ahogy tréfásain megfo­galmazta, a seprűnyéltől a koporsóig mindent Hozzá­tette: — Bizonyára nem örül a TÜZÉP a bejelentésnek, hogy áprilistól Szolnokon leraka- tot létesítünk. A Kolozsvári hid közelében a Téglagyár ut­ca 1. számú másfél holdas telken már 1970-ben árusít­juk termékeinket, s ezenkí­vül nagy mennyiségű olcsó tűzifát, ami azt hiszem sokat segít a város tüzelőellátásá­ban. Elmondta az igazgató, hogy az új szolnoki nagy válla­lat fafeldolgozó iparát első­sorban Nagykőrösre és Pusz- tavacsra alapozzák, de a kö­zeljövőben fejlesztik a sza- joli és az abádszalóki fafel­dolgozó telepüket is. Terve­ik szerint Szolnokon vagy Szolnok megyében újabb fa- feldolgozó üzemet is létesí­tenek. A vállalat a községek, városok zöldövezetének ki­alakítását segíteni akarja a jövőben is. feladatához tar­tozik a Tisza II; Vízlépcső öntözőrendszerének csator- Tjamenti fásítása. Ez önmagá­ban 8 ezer hold új erdőt je­lent. a nagy vállalat már 1970-ben 18—20 millió forin­tot költ műszaki fejlesztésre. A közeli években félezer fa­ipari szakmunkást képez ki. B. L. Hta: Melléklet: A Néplap színes falinaptára ☆ Változó követelmények, változó szabályozók l Jól telelnek a vetések Jövő nyári tervek 3. oldal A jogról mindenkinek A Brecht-portré és a közművelődés 4. oldal , Még be sem nőtte a tűi Daliás idők A népszámlálás „technikája” 5. oldal Éjfélkor a menedékházban 6. oldat Két perc nyelvművelés Az izgága ember monológja 7. oldal Szolnok megye 1969-ben 8. oldal Névtelen harcosok 9. oldal Egész évben győzött 11. oldal Egy hét a világpolitikában Légitámadások Libanon ellen Üj törvények Lengyelországban Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Páncélvonat A Tanácsköztársaság kiki­áltásának 50. évfordulójára a veteránok, a dicső napokra emlékező vasmunkások, a KISZ ifjúmunkásai újból el­készítették a legendás hírű 12-es páncélvonatot, amelyet 1919-ben szinte a semmiből három nap alatt varázsoltak elő, s amely nagy szerepet játszott az észak-magyaror­szági honvédő harcokban. A mozgó múzeumnak berende­zett páncélvonat 1969. márci­us 22-én indult országos kőr­útjára, s két év alatt az or­szág valamennyi megyéjébe eljut. A vonaton kiállítás mu­tatja be az 1919-es tanács­hatalom eseményeit megörö­kítő dokumentumokat, a Magyar Vörös Hadsereg har­ci tetteit, fegyvereit, megis­merteti a mai Magyar Nép­hadsereg korszerű eszközeit, a katonák életét. Megyénkben Tószeg az első állomása a páncélvonatnak, ahonnan egy napos tartózko­dás után holnap 8.21 órakor Szolnokra érkezik. A megye­székhelyen élő kisdobosok, úttörők, KISZ-tagok és más érdeklődők hétfőn és kedden tekinthetik meg a páncélvo­natot, amelynek útja a Jász­ságba visz. Cipő-KRESZ A Könnyűipari Minisztéri­um iparfejlesztési főosztályá­nak felkérésére egy szakértő bizottság elkészítette az úgy­nevezett cipö-KRJESZT, amely arról tájékoztat, hogy egyes eipőfajtáknak milyen köve­telményeket kell kielégíteni­ük. A bizottság szakszerű ta­nácsokat ad a cipők helyes kiválasztására, ápolására, ke­zelésére is. A cipővásárlók igényei ugyanis az utóbbi években lényegesen megvál­toztak, a nehéz, strapabíró cipők helyett inkább a köny- nyű, hajlékony divatcipőket keresik. Az alapanyagok is újakkal egészültek ki, s a vásárlók nem eléggé tájéko­zottak arról, hogy a különbö­ző alkalmakra milyen cipők a legmegfelelőbbek. A szakértői bizottság meg­határozta a különböző mun­kacipők, az utcai, illetve al­kalmi cipők, a gyártásukhoz felhasznált felsőbőrök, mű­anyagok és talpak elvárható tartósságát, vízállóképessé­gét. Hasigérő hóban telel a csikóménes A Bükk fennsíkon, Csip- késkúton nevelik hazánk egyetlen tisztavérű lipicai csikóménesét. Az egytől há­rom éves korú csikók a fajta eredeti helyének, a jugoszlá­viai Lipicának megfelelő kö­rülmények között fejlődnek, s válnak a zord természeti körülmények között igényte­len, szívós, kecses mozgású kocsi- és ugrólovakká. Jelenleg nyolcvan lipicai csikót tartanak a Bükk fenn­síkon, amelyet az utóbbi na­pok havazása után több mint félméteres hótakaró borit. A zord téhellenére naponta já­ratják a csikóménest a hasig érő hóban. Naponta mintegy tíz-tizenöt kilométernyi utat tesznek meg. A csikóménest elsősorban a vadászösvénye­ken, vadváltókon terelik, így készítenek utat a vadetetők­höz és az itatóhelyekhez. „Kiegyenesedett” Kiskőrös Bács-Kiskun megye taná­csa január elsejével nagyköz­ségi státuszt adott tizennégy településnek. Köztük van a Kiskunság legrangosabb köz­sége, Kiskőrös járási szék­hely, Petőfi Sándor szülőfa­luja. Az egykori „nádfedeles” falu az utóbbi négy-öt évben városias külsőt öltött. A köz­ség központjában már csak a költő szülőháza őrzi a múlt emlékeit. Folytatják a tele­pülés általános rendezését. Átvágták az egyik elavult la­kótömböt, s kiegyenesítették a Kossuth utcát, amely tíz méter széles portalanított burkolatot kap a központtól a vasútállomásig. Az útmenti szanált területeket többszin­tes lakóházakkal építik be. Bővülnek a lakossági szolgál­tatások is: az idén szövetke­zeti autószervizt és szolgál­tatóházat épít a helybeli ve­gyes ktsz. Előkészületek a Soproni Ünnepi Hetekre Tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Soproni Ün­nepi Heteket. Az 1970 évi mű­sort már hónapokkal ezelőtt összeállították és a szerződé­seket is megkötötték. Az ez évi ünnepi heteket változatla­nul a „zene jegyében” rende­zik meg. Három oratórium, két zenekari hangverseny, kamarazenei bemutatók mel­lett, a könnyű műfaj is szó­hoz jut Ismét megrendezik a nyugat-dunántúli tánczene­karok fesztiválját. Néhány rendezvény színhelye az új­jáépített Liszt Ferenc Műve­lődési Ház és a fertörákosi Barlangszínpad lesz. A ren­dezőbizottság tervei szerint különvonatokat is indítanak Budapestről, Győrből, Szom­bathelyről és más városok­ból az ünnepi hetek nagyobb rendezvényeire. A különvo­natok utasai a kedvezményes utazáson kívül, ugyancsak kedvezményes szálláshelyet és belépőjegyet is vásárolhat­nak. Békaexport — a jég alól Szombaton megkezdték <• békák jég alatti lehalászását a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Termelőszövetke­zetben. A Keleti-Főcsatorna mellett két tavat még az ősz­szel békákkal telepítettek be; 205 q kecskebékát tárol­tak bennük télire. A szövet­kezet halászai most megléke­lik a tavakat. Az első nap harminc mázsa békát húztak ki a jég alól, s ezt már vasár­nap útba indítják Franciaor­szágba. A szövetkezetnek együttesen 750 ezer forintot jövedelmez egy idényben a békaexport.

Next

/
Oldalképek
Tartalom