Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
1970. január 13, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 a Legfelsőbb Bíróság' Néhány a helyes táplálkozásról Mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tagjai ügyében több fontos, állásfoglalás hangzott el az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon. Egy tsz 1967 novemberében szerződésileg vállalta, hogy egy értékesítő szövetkezetnek 68 ezer darab tenyész- tojást szállít, darabonként 2 forintért. Fokozatosan eleget tett kötelezettségének, de egy nap a megrendelő közölte: az utolsó szállítmány, 6600 tojást, csak étkezési tojásként, darabonként 1,20 forintért veheti át. Ezekután a tsz az értékesítő szövetkezet ellen árkülönbözet és kötbér fizetéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok elutasították a keresetet, magukévá téve a vevő szövetkezet védekezését, amely szerint ügyfelei a vártnál kevesebb naposcsibére tartottak igényt, ezért a népgazdasági kár elkerülése érdekében kénytelen volt kevesebb tojást átvenni, mint amennyit lekötött. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú ítéleteket megsemmisítve az értékesítő szövetkezetét árkülönbözet és kötbér fizetésére kötelezte. A határozat indoklásában a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutatott rá: Aki szerződést köt, annak számolnia kell a kockázattal Az értékesítő szövetkezet keltetési terve teljesítésére öt tsz-szel 5500 ezer tenyésztojás szállítására kötött megállapodást, ugyanakkor viszont 7 általános és fogyasztási szövetkezettel viszonteladásra csak 340 ezer naposcsibe szállításában állapodott meg, 106 ezer darabot' pedig közvetlenül maga kívánt eladni. Ezek az adatok arra mutatnak, hogy szerződéseit elsősorban nem a piaci kereslet és kínálat várható alakulását reálisan felmérő piackutatás adataira támaszkodva kötötte jneg, hanem keltetési tervének teljesítése szerint, s ezáltal tenyésztojásból jelentősen túlbiztosította magát. A Szerződés megkötésekor az új gazdaságirányítási rendszerből folyó változásokkal, konkrétan a naposcsibe értékesítése területén a központi irányítás hiányával nem számolt, holott ezt feltétlenül figyelembe kellett volna vennie. Fokozott gondossággal tudnia kellett volna, hogy a szóban forgó gazdasági évben a kereslet csökkentőén hatott a nagyüzemek tojás- és baromfitermelésére. Ezzel szemben nincs adat arra, hogy ezeket a tényezőket, amelyek a piaci keresletet és kínálatot igen nagy mértékben befolyásolták, figyelembe vette volna. Ismernie1 kellett azt is, hogy szaporodott a magánkézben lévő keltetőgépek száma és a piacon más megyékből is jelentkeztek eladók. A kiterjedt termelési és kereskedelmi tevékenységet folytató szövetkezetnek ezeket a tényezőket a szerződés megkötésénél nem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia. Magatartása hibáztatható és így nemcsak az 1,20—2 forint közötti árkülönbözetet, de a kötbért is meg kell fizetnie. Aki ugyanis szerződést köt, annak számolnia kell a kockázattal. Ellenkező felfogás felelőtlen szerződéskötésre sarkallna. A kötbérösszeget azonban a Legfelsőbb Bíróság a felére csökkentette, mert tekintettel volt arra, hogy az értékesítési szövetkezetnek az új gazdasági irányítási rendszerben kialakult kereskedelmi kapcsolatokban még nem volt kellő jártassága. íj eljárás szavatossági kártérítési ügyben Egy tsz elhatározta, hogy 5000 férőhelyes tojóházat építtet. Egy vállalattól megrendelte a terveket, egy másikkal megállapodott a kivitelezésre, égy harmadikkal Pedig a technikai berendezések szállítására és helyszíni felszerelésére. Némi huzavona és tervmódosítás után a tojóház felépült; a vállalkozási öszszeg 320 ezer forintot tett ki. A hivatalos műszaki átadás még nem történt meg, amikor a tsz a tojóházban az üzemeltetést elkezdte. Néhány hónap múlva azonban már súlyos hibák mutatkoztak, amiről a kivitelezésben részt vett vállalatokat értesítették, majd kártérítési pert indítottak. A keresettel szemben a vállalatok arra hivatkoztak, hogy a kárt a tojóház szakszerűtlen üzemeltetése okozta. A megyei bíróság a vállalatokat — a különböző műszaki hibák miatt — a kár részbeni megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet megsemmisítette és a megyei bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. — A kivitelező az épület szakszerűtlen kivitelezése folytán előállott hibáit, amelyeket kellő gondosság kifejtése mellett sem lehet észrevenni, a szavatossági határidőn belül, kötbér terhével, köteles díjtalanul kijavítani — hangzik az ítélet. Ügydöntő jelentősége van tehát annak, hogy a tsz az igény érvényesítésével nem késett-e el. Alkalmi munka is beszámítható a szolgálati időbe Egy tsz-tag rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti igénybejelentését a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóság egyik vidéki igazgatósága elutasította. Az indok az volt, hogy a kérelmező 7 tsz-nyug- díjévet szerzett csak, de utolsó munkaviszonya és tsz-tag- sági ideje között öt évnél hosszabb megszakítás van. Tehát a korábbi munkaviszony nem vehető figyelembe. Ezt a döntést a Társadalom- biztosítási Bizottság is helyben hagyta, mire a tsz-tag bírósághoz fordult. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontra helyezkedett: — A tsz-tag, aki a szövetkezetbe történt belépése előtt hat hold juttatott földön gazdálkodott, azt állítja, hogy szövetkezeti tagsága előtt öt éven át nyáron az egyik állami mezőgazdasági gépállomáson, mint cséplőmunkás dolgozott, tehát korábbi munkaviszonya és tsz-tagsága között öt évnél hosszabb megszakítás nincs. Az egyik évre vonatkozó cséplési munkaszerződést be is mutatta. Igaz, hogy csak alkalmi cséplőmunkás volt, de ez még nem teszi kizárttá, hogy munkája szolgálati időként is elismerhető legyen abban az esetben, ha a gépállomás határozott időre — legalább 30 napra — szóló munkaszerződéssel alkalmazta. Hajdú Endre » Az utóbbi időben sajtóban. rádióban is gyakran olvashatunk, hallhatunk arról, hogyan táplálkozzunk helyesen. Miből kellene többet, miből kellene kevesebbet fogyasztanunk. Miből, mit és mikor, mennyit kellene enni. Mi indokolja a kérdést, amelyről egyre többet beszélünk? A szervezet egészsége, a betegségekkel szembeni ellenállóképessége, amely a helyes táplálkozással fokozható. Ma már nem az a probléma, hogy nincs mit enni, hanem az, hogy táplálkozásunkban az egyes tápanyagok aránya és mennyisége nem megfelelő. Egyesekből kevesebbet, míg másokból és többségében többet fogyasztunk a kívánatosnál. De ehhez ismerjünk meg egy-két alapvető fogalmat. Táplálékainkkal különböző kalória mennyiségeket juttatunk a szervezetbe. Legnagyobb kalóriaforrásunk a zsír, 1 gramm zsír feldolgozásakor a szervezetben 9 kalória hő képződik. 10 dkg zsír 900, 10 dkg vaj 749, 10 dkg szalonna 716 kalóriát képez. 10 dkg csokoládé elfogyasztása után is közel 500 kalória szabadul fel a szervezetben. A fehérjék: a hús, a túró, a sajt, a tej, a tojás és a szénhidrátok: a cukor, a méz és tésztafélék t grammja 4 kalória bevitelt jelent a szervezetben. — Élelmíanya- gaink; több-kevesebb arányban egyaránt tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot »• zsírt. Kalóriában szegény élelmianyagok a főzelék-, gyümölcséé salátafélék. Ugyanakkor ezek a leggazdagabbak vitaminokban és ásványi anyagokban. Kalóriaigényünket nagy mértékben befolyásolja a kor, az éghajlat, vagyis a hőmérséklet (télen valamivel több klóriát adó táplálékra van szükségünk) és a végzett munka nehézséei foka. Idősebb korban csökken a kalóriaszükséglet. Szellemi munkánál 2500, közepes testi munkánál 3200, nehéz fizikai munka esetén 4000 kalória a szervezet napi igénye. A túl zsíros ételek fogyasztása, (ami eléggé jellemző a magyar konyhára) feldolgozása megterhelő munkát jelent a szervezetnek. Az emésztőrendszer megterhelése mellett pedig — a kutatások azt mutatják — az ilyenfajta táplálkozásnak az érelmeszesedés kialakulásában is szerepe van. Táplálékaink öaszkalória tartalmának az lenne • a helyes, ha 20—30 százaléka lenne zsiradék. Napi zsírfogyasztásunk ne legyen több 80—100 grammnál. Jó volna az is, ha legalább egynegyedét étolajjal fedeznénk zsírfogyasztásunknak. Könnyebben emészthető és számos olyan biológiailag értékes anyagot tartalmaz, amellyel a sertészsír nem rendelkezik, de a szervezetnek szüksége van rá. Elhízást okoznak a felesleges mennyiségben fogyasztott szénhidrátok is, a kívántnál nagyobb mennyiségben fogyasztott kenyér és tésztafélék, édességeit A tanács: együnk kevesebb kenyeret. A burgonyából és főtt tésztából készült köretekhez hús mellé felesleges és helytelen szokás kenyeret enni. Mérsékeljük a tésztafélék, édességek fogyasztását is. Élelmianyagaink igen értékes részei a fehérjék. Szerepük rendkívül fontos. Ebből fejlődik a test, ez növelj a szervezet ellenállóképességtA a különböző betegségekkel szemben. Húst, halat, tejet?, sajtot, túrót, vagy tojást min. den főétkezésnek tartalmaznia kell. Vonatkozik ez eisősop* ban a reggelikre. Elhízáshoz vezethetnek vte szont a szokásos esti, nagy étkezések, mert a szervezőt nem tudja feldolgozni a nagy tömegben elfogyasztott tál>* lálékot, felvett tápanyagot. A mellékelt tápanyagtáb* lázat pedig hozzásegít, hogy, szervezetünk igényének meg felelően állítsuk össze étrendünket. Nem azt móndjultj hogy ennek alapján a háziasszony most már grammra méricskélje a kalóriához a fehérjéket, szénhidrátokat, zsírt, azaz az élelmianyago kát De tanulmányozzák át mert hasznos tapasztalatokat' támpontokat szereznek belőle I>r. Rigó János 10 dk? élelmi anyag tápanyagtartalma Élelmi anyag Kalória Fehére Zsír Szénhidrái Sertéshús sovány 143 20.3 6.8 0.4 Marhahús sövény 120 20.6 3.5 0.6 Liba- kacsahús 391 16.0 35.0 0.2 Tyúkhús 130 20.0 5.0 0.4 Csirkehús 113 21.5 2.5 0.4 Gépsonka 160 22.6 7.1 0.4 Virsli 263 14.3 21.9 0.2 Ponty 103 16,0 4.0 0.1 Tőkehal fiié 89 19.4 0.5 1.2 Tehéntej 62 3.6 3.0 4.8 Vaj 749 0.6 80.0 0.5 Túró zsíros 249 16.5 18.0 3.5 Sajt (Ementáli) 406 28.5 30.0 2.3 Óvári, Trapista, Eidami 341 24.5 25.0 2.0 Tejföl' 157 ,3.5 14.0 3.1 Tejszín (kávé) 184 2.8 17.0 3.5 Tojás 63 5.4 4.8 Ó.3 Szalonna, füstölt 716 9,0 73.0 —Töpörtyű 477 54.0 27.5 — Zsír 928 — 99.7 Fejes káposzta 32 1.6 0.2 5.7 Kelkáposzta 35 3.6 0.4 4.7 Savanyú káposzta 25 1.4 0.2 4.3 Karfiol 30 2.4 0.4 3.9 Lecsó (zsíros) 38 1.1 1.8 4.« Sárgarépa 38 1.2 0.2 8.1 Cékla 30 1.3 0.1 5.9 Retek 16 1.2 tí.l 2.2 Burgonya 87 2.5 0.2 18.4 Bab (száraz)' 321 21.9 1.0 54.1 Lencse 342 36.0 1.9 53.0 Csiperke gomba. 39 5.9 0.2 3.8 Alma 32 0.4 0.4 7.0 Körte 54 0.4 0.3 12.0 Cukor 410 — 99.9 Méz 334 — — 81.0 Csokoládé 498 5.5 20.0 68.3 Kakaó 430 19 0 16.0 49.8 Dió 654 18.6 57.0 1.1.7 Mák 540 20.5 38.2 23.9 Jí elberregett & csengő, a férfi ajtót nyitott. Felesege állt a küszöb előtt könnyű, nyűn kiskosztümben, fekete kézitáskával a karján. — Szervusz — mondta fakó hangon az asszony. — Szervusz, kedves. Vártalak már... Gyere! — Előzékenyen. kitárta előtte a szobaajót. odébb mozdította a fotelt — Tessék, foglalj helyet Iszol valamit? — Köszönöm nem kérek! — Cigarettát? — Azt esetleg. Rágyújtottak, a férfi állva maradt, az ablakhoz sétált s, a könnyű ..függönyön át lenézett az emeletről. Rendkívül nyugodtnak látszott Felesége körülnézett az ismerős lakásban. Ma tíz éve költöztek ide. s tegnap múlt hat hete. hogy utoljára itt járt. Feszültsége lassanként felengedett. A férfj is leült a feleségével szemben, és hosszan az arcába nézett. Az asszony csodálkozott, miért nem bírja elviselni a férfi tekintetét. Zavartan matatott a táskájában. 1— A kislány? — Jól van. Anyura hagytam — Elhozhattad volna. — Minek ? Felesleges. — Igazad van. Jobb, hogy nem hoztad magaddal — mondta a férfi' és felállt. — — Mégiscsak öntök egv kis italt. Jó konyakom van. a kedvenced’ — Töltött. — Szervusz! —: Köszönöm, nem kérek! — Ugyan már, ne kínáltasd magad! Szervusz! Irtait. Fenékig ürítették a poharat. Újabb cigarettára gyújtottak Halványkék füst t szállt fölfelé. Az asszony tekintete a füst után kalandozott. •— Tudod miért hivattalak? — Tudom — felelt az asz- tíflony, — Helyes. Gondoltam ne menjünk oda készületlenül. Szépen megbeszéljük a dolgainkat, megegyezünk, megosztozunk. Azt hiszem, neked is kényelmesebb így, mint a bíróság előtt — Igen hogyne természetesen — Minden, ami a lakásban van. közös szerzemény. Az asszony bólintott. — Megadom neked azt & le- hetőséget és előnyt, hogy kiválaszd és eividd, amit akarsz — mondta a férfi, és újra töltötte a két kispoharat. — Köszönöm ■— mosolyodéit el az asszony. — nagylelkű vagy. Pista! — Nagylelkű ? Nem, nem az vagyok. Mindig szerettelek, ennyi az egész. Fél órán belül elosztoztak. Közben felengedett köztük a feszültség. Az asszony néha-néha már fel is kacagott, mint valamikor régen, a férfi is úgy beszélt, mintha már semminek se volna jelentősége. — Én azt hiszem, kedves, most már igazán mindegy, őszinték lehetünk egymáshoz. Igaz ? Tudod, nekem a? a gvanúro hogy te sose szerettél engem —* mondta és nevetett játékos ízt adva a beszélgetésnek. — Valóban nem — mosolygott az asszony is. — Tudod. Pista, az úgy volt, hogy egész fiatalon beleszerettem egy fiúba, de a szüleim hallani sem akartak róla. Mi azonban titkon rendszeresén találkoztunk. Aztán jöttél te, illetve az a májusi, mulatság. Felkértél táncolni Én Loviasek Bélái VASÁRNAP DÉLELŐTT' Ujjának bütykével kitörölt a szeméből egy könnycseppet — És a lakodalmunk után is találkoztatok néha ? — Dehogyis néha. elég gyakran!... Ha hosszabb szolgálati útra mentél, két-há- rom éjszakát is nálam töltött. — És nagyon szeretted? — Nagyon .., — Nekem te azt mondtad, átnéztem rajtad. mint az üvegen. Nem vetted észre, talán nem is akartad, újra meg újra felkértél, aztán... — Hazakísértelek. 1— Anyukám behívott, s egyből odalett érted. Ez igen. ez a férfi! Jó állása van, ügyes, talpraesett! Közben apám is rá-ráköntrázott, s mi lett a vége? Az asszony elővette a zsebkendőjét, a belekuncogott — Tudod, hogy a lakodol- munk előtti éjszakán js találkoztam vele? — Ne beszélj! — csodálkozott rá a férfi, és most már kényszeredetten nevetett. — Ezt nem tudtam... Honnan is tudhattam volna.-,« — hogy nagyon szeretsz. — Tudod, hogy van az: kimondja az ember Megszokásból. kötelességből, mert a férje... — Érdekes — gondolkodott el a férfi. — Pedig úgy viselkedtél és játszottál velem, mintha valóban szerettél volna.« Az asszony ajkbiggyesz- téssei válaszolt, öntelten, mint akj büszke a tetteire, — Könnyű azt megjátszó ni, Pista. Az a legkönnyebb Sem ész kell hozzá sem erő, csak egy kis móka. egy kis furfang. játék, hisz tudod hogy megy ez! — Tudom, tudom — bólogatott a férfi, — Én meg gyanútlanul bevettem és... szerettelek. Érezned kellett, hogy szeretlek... — Persze, hogy éreztem... Hisz éppen azért volt olyan könnyű téged félrevezetnem... Nagy mafla voltál, Pista, az az igazság! El vakított a szerelem. Megvadítofct már a simogatásom is. Most már nem szégyellem bevallani, hogy élveztem is ezt a fonák helyzetet A férfi töltött, cigarettára gyújtott. AZ asszony elkomorult és felsóhajtott. — Aztán elhagyott... Emlékezhetsz rá Tudod, azon a szakszervezeti üdülésen, Csehországban. Ott még együtt töltöttük a két hetet, azán többé nem találkoztunk... Gondoltam, most már kitartok melletted, de nem tudtam hozzád nőni..« _ Kínomban megvadultam- aztán jöttek sorba: Ferenc, a járásról... Különben minek soroljam? Nem érdekes... Csak az utolsó, a Jancsi. Arról már te is tudsz... Hát így Pista, ennyi az egész, most már mindent tudsz. A férfi felállt, fei s alá járkált a szobában, megállt az ablaknál- bámult kifelé — Pedig én nagyon szerettelek! KJ tehet róla!... Ne haragudj, Pista, arról én igazán n**m tehetek. — Nem, a világért sem haragszom... csak egy kicsit furcsa... ez $ kettősség, ez a mi egész házasságunk. Mondd meg igaz lelkedre: mind különb férfi vol, mint én?! Az asszony játékosan hintázott ültében. — Nem tudom... Talán igen... — És mondd csak: soha nem sajnáltál soha nem ereztél lelkismeretfurdalástiy Az asszony gúnyosan felnevetett..- S ha igen?... Mondd, mit változtat az a tényeken — Sokat! -— csapott le rá a férfi szava. — Ereztél, vagy nem!? Az asszony kihívóan nézett a férfira. Arcizmai megkeményedtek. — Mit szólsz hozzá, nemi Soha nem éreztem! Olyany- nyira nem, hogy inkább.« inkább kinevettelek. A férfj vonásai in megkeményedtek, de a hangja továbbra is nyugodt maradt — Igen... kinevettél, kedves... Közben meg szórtad a pénzemet amit én éjjel- nappal megfeszített munkával kerestem. « mind egy fillérig hazaadtam _ — Jogom volt hozzá, a feleséged voltam! — Az... A feleségem voltál, de csak voltál... kedves... Mögéje lépett. » ujjal az asszony nyakára fonódtak, mint a bilincs... V Mosd, hogy tizenkét évi kényszerű távoliét. után lelépett a hajnali vonatról s ismerős talajra ért a lába, ismerős lombokra esett a Pillantása. felsóhaitott. Majd a felkelő napra nézett és félhangosan ennyit mondott: — Jó reggelt, vasárnap! • Csehszlovákiai magyar úró tárcája. /
