Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

1970. január 13, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 a Legfelsőbb Bíróság' Néhány a helyes táplálkozásról Mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és tagjai ügyében több fontos, állásfoglalás hangzott el az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon. Egy tsz 1967 novemberé­ben szerződésileg vállalta, hogy egy értékesítő szövetke­zetnek 68 ezer darab tenyész- tojást szállít, darabonként 2 forintért. Fokozatosan eleget tett kötelezettségének, de egy nap a megrendelő közölte: az utolsó szállítmány, 6600 tojást, csak étkezési tojásként, dara­bonként 1,20 forintért veheti át. Ezekután a tsz az értéke­sítő szövetkezet ellen árkü­lönbözet és kötbér fizetéséért pert indított. Az alsófokú bí­róságok elutasították a kere­setet, magukévá téve a vevő szövetkezet védekezését, amely szerint ügyfelei a vártnál ke­vesebb naposcsibére tartottak igényt, ezért a népgazdasági kár elkerülése érdekében kénytelen volt kevesebb to­jást átvenni, mint amennyit lekötött. Törvényességi óvás­ra az ügy a Legfelsőbb Bíró­ság elé került, amely az alsó­fokú ítéleteket megsemmisít­ve az értékesítő szövetkezetét árkülönbözet és kötbér fize­tésére kötelezte. A határozat indoklásában a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mu­tatott rá: Aki szerződést köt, annak számolnia kell a kockázattal Az értékesítő szövetkezet keltetési terve teljesítésére öt tsz-szel 5500 ezer tenyésztojás szállítására kötött megállapo­dást, ugyanakkor viszont 7 általános és fogyasztási szö­vetkezettel viszonteladásra csak 340 ezer naposcsibe szál­lításában állapodott meg, 106 ezer darabot' pedig közvetle­nül maga kívánt eladni. Ezek az adatok arra mutatnak, hogy szerződéseit elsősorban nem a piaci kereslet és kí­nálat várható alakulását reá­lisan felmérő piackutatás ada­taira támaszkodva kötötte jneg, hanem keltetési tervé­nek teljesítése szerint, s ez­által tenyésztojásból jelentő­sen túlbiztosította magát. A Szerződés megkötésekor az új gazdaságirányítási rendszer­ből folyó változásokkal, konk­rétan a naposcsibe értékesíté­se területén a központi irányí­tás hiányával nem számolt, holott ezt feltétlenül figye­lembe kellett volna vennie. Fokozott gondossággal tudnia kellett volna, hogy a szóban forgó gazdasági évben a ke­reslet csökkentőén hatott a nagyüzemek tojás- és barom­fitermelésére. Ezzel szemben nincs adat arra, hogy ezeket a tényezőket, amelyek a piaci keresletet és kínálatot igen nagy mértékben befolyásol­ták, figyelembe vette volna. Ismernie1 kellett azt is, hogy szaporodott a magánkézben lévő keltetőgépek száma és a piacon más megyékből is je­lentkeztek eladók. A kiterjedt termelési és kereskedelmi te­vékenységet folytató szövet­kezetnek ezeket a tényezőket a szerződés megkötésénél nem lett volna szabad figyel­men kívül hagynia. Magatar­tása hibáztatható és így nem­csak az 1,20—2 forint közötti árkülönbözetet, de a kötbért is meg kell fizetnie. Aki ugyanis szerződést köt, annak számolnia kell a kockázattal. Ellenkező felfogás felelőtlen szerződéskötésre sarkallna. A kötbérösszeget azonban a Legfelsőbb Bíróság a felére csökkentette, mert tekintettel volt arra, hogy az értékesítési szövetkezetnek az új gazdasá­gi irányítási rendszerben ki­alakult kereskedelmi kapcso­latokban még nem volt kellő jártassága. íj eljárás szavatossági kártérítési ügyben Egy tsz elhatározta, hogy 5000 férőhelyes tojóházat építtet. Egy vállalattól meg­rendelte a terveket, egy má­sikkal megállapodott a kivite­lezésre, égy harmadikkal Pe­dig a technikai berendezések szállítására és helyszíni fel­szerelésére. Némi huzavona és tervmódosítás után a tojóház felépült; a vállalkozási ösz­szeg 320 ezer forintot tett ki. A hivatalos műszaki átadás még nem történt meg, amikor a tsz a tojóházban az üze­meltetést elkezdte. Néhány hónap múlva azonban már súlyos hibák mutatkoztak, amiről a kivitelezésben részt vett vállalatokat értesítették, majd kártérítési pert indítot­tak. A keresettel szemben a vállalatok arra hivatkoztak, hogy a kárt a tojóház szak­szerűtlen üzemeltetése okoz­ta. A megyei bíróság a válla­latokat — a különböző mű­szaki hibák miatt — a kár részbeni megfizetésére köte­lezte. Fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság az ítéletet meg­semmisítette és a megyei bí­róságot új eljárás lefolytatá­sára utasította. — A kivitelező az épület szakszerűtlen kivitelezése folytán előállott hibáit, ame­lyeket kellő gondosság kifej­tése mellett sem lehet ész­revenni, a szavatossági ha­táridőn belül, kötbér terhével, köteles díjtalanul kijavítani — hangzik az ítélet. Ügydöntő jelentősége van tehát annak, hogy a tsz az igény érvénye­sítésével nem késett-e el. Alkalmi munka is beszámítható a szolgálati időbe Egy tsz-tag rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti igénybejelentését a SZOT tár­sadalombiztosítási főigazgató­ság egyik vidéki igazgatósága elutasította. Az indok az volt, hogy a kérelmező 7 tsz-nyug- díjévet szerzett csak, de utol­só munkaviszonya és tsz-tag- sági ideje között öt évnél hosszabb megszakítás van. Tehát a korábbi munkavi­szony nem vehető figyelembe. Ezt a döntést a Társadalom- biztosítási Bizottság is hely­ben hagyta, mire a tsz-tag bírósághoz fordult. Az alsó­fokú bíróságok ellentétes íté­letei után törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontra he­lyezkedett: — A tsz-tag, aki a szövet­kezetbe történt belépése előtt hat hold juttatott földön gaz­dálkodott, azt állítja, hogy szövetkezeti tagsága előtt öt éven át nyáron az egyik ál­lami mezőgazdasági gépállo­máson, mint cséplőmunkás dolgozott, tehát korábbi mun­kaviszonya és tsz-tagsága között öt évnél hosszabb megszakítás nincs. Az egyik évre vonatkozó cséplési mun­kaszerződést be is mutatta. Igaz, hogy csak alkalmi csép­lőmunkás volt, de ez még nem teszi kizárttá, hogy mun­kája szolgálati időként is el­ismerhető legyen abban az esetben, ha a gépállomás ha­tározott időre — legalább 30 napra — szóló munkaszerző­déssel alkalmazta. Hajdú Endre » Az utóbbi időben sajtóban. rádióban is gyakran olvas­hatunk, hallhatunk arról, ho­gyan táplálkozzunk helyesen. Miből kellene többet, miből kellene kevesebbet fogyasz­tanunk. Miből, mit és mikor, mennyit kellene enni. Mi in­dokolja a kérdést, amelyről egyre többet beszélünk? A szervezet egészsége, a beteg­ségekkel szembeni ellenálló­képessége, amely a helyes táplálkozással fokozható. Ma már nem az a probléma, hogy nincs mit enni, hanem az, hogy táplálkozásunkban az egyes tápanyagok aránya és mennyisége nem megfele­lő. Egyesekből kevesebbet, míg másokból és többségé­ben többet fogyasztunk a kívánatosnál. De ehhez is­merjünk meg egy-két alap­vető fogalmat. Táplálékainkkal különböző kalória mennyiségeket jutta­tunk a szervezetbe. Legna­gyobb kalóriaforrásunk a zsír, 1 gramm zsír feldolgozása­kor a szervezetben 9 kalória hő képződik. 10 dkg zsír 900, 10 dkg vaj 749, 10 dkg sza­lonna 716 kalóriát képez. 10 dkg csokoládé elfogyasztása után is közel 500 kalória sza­badul fel a szervezetben. A fehérjék: a hús, a túró, a sajt, a tej, a tojás és a szénhidrátok: a cukor, a méz és tésztafélék t gramm­ja 4 kalória bevitelt jelent a szervezetben. — Élelmíanya- gaink; több-kevesebb arány­ban egyaránt tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot »• zsírt. Kalóriában szegény élelmi­anyagok a főzelék-, gyümölcs­éé salátafélék. Ugyanakkor ezek a leggazdagabbak vita­minokban és ásványi anya­gokban. Kalóriaigényünket nagy mértékben befolyásolja a kor, az éghajlat, vagyis a hőmérséklet (télen valamivel több klóriát adó táplálékra van szükségünk) és a végzett munka nehézséei foka. Idő­sebb korban csökken a kaló­riaszükséglet. Szellemi mun­kánál 2500, közepes testi munkánál 3200, nehéz fizikai munka esetén 4000 kalória a szervezet napi igénye. A túl zsíros ételek fo­gyasztása, (ami eléggé jel­lemző a magyar konyhára) feldolgozása megterhelő mun­kát jelent a szervezetnek. Az emésztőrendszer megterhelé­se mellett pedig — a kutatá­sok azt mutatják — az ilyen­fajta táplálkozásnak az ér­elmeszesedés kialakulásában is szerepe van. Táplálékaink öaszkalória tartalmának az lenne • a he­lyes, ha 20—30 százaléka len­ne zsiradék. Napi zsírfo­gyasztásunk ne legyen több 80—100 grammnál. Jó volna az is, ha legalább egynegye­dét étolajjal fedeznénk zsír­fogyasztásunknak. Könnyeb­ben emészthető és számos olyan biológiailag értékes anyagot tartalmaz, amellyel a sertészsír nem rendelkezik, de a szervezetnek szüksége van rá. Elhízást okoznak a felesle­ges mennyiségben fogyasz­tott szénhidrátok is, a kí­vántnál nagyobb mennyiség­ben fogyasztott kenyér és tésztafélék, édességeit A ta­nács: együnk kevesebb ke­nyeret. A burgonyából és főtt tésztából készült köretekhez hús mellé felesleges és hely­telen szokás kenyeret enni. Mérsékeljük a tésztafélék, édességek fogyasztását is. Élelmianyagaink igen érté­kes részei a fehérjék. Szere­pük rendkívül fontos. Ebből fejlődik a test, ez növelj a szervezet ellenállóképességtA a különböző betegségekkel szemben. Húst, halat, tejet?, sajtot, túrót, vagy tojást min. den főétkezésnek tartalmaznia kell. Vonatkozik ez eisősop* ban a reggelikre. Elhízáshoz vezethetnek vte szont a szokásos esti, nagy étkezések, mert a szervezőt nem tudja feldolgozni a nagy tömegben elfogyasztott tál>* lálékot, felvett tápanyagot. A mellékelt tápanyagtáb* lázat pedig hozzásegít, hogy, szervezetünk igényének meg felelően állítsuk össze étren­dünket. Nem azt móndjultj hogy ennek alapján a házi­asszony most már grammra méricskélje a kalóriához a fehérjéket, szénhidrátokat, zsírt, azaz az élelmianyago kát De tanulmányozzák át mert hasznos tapasztalatokat' támpontokat szereznek belőle I>r. Rigó János 10 dk? élelmi anyag tápanyagtartalma Élelmi anyag Kalória Fehére Zsír Szénhidrái Sertéshús sovány 143 20.3 6.8 0.4 Marhahús sövény 120 20.6 3.5 0.6 Liba- kacsahús 391 16.0 35.0 0.2 Tyúkhús 130 20.0 5.0 0.4 Csirkehús 113 21.5 2.5 0.4 Gépsonka 160 22.6 7.1 0.4 Virsli 263 14.3 21.9 0.2 Ponty 103 16,0 4.0 0.1 Tőkehal fiié 89 19.4 0.5 1.2 Tehéntej 62 3.6 3.0 4.8 Vaj 749 0.6 80.0 0.5 Túró zsíros 249 16.5 18.0 3.5 Sajt (Ementáli) 406 28.5 30.0 2.3 Óvári, Trapista, Eidami 341 24.5 25.0 2.0 Tejföl' 157 ,3.5 14.0 3.1 Tejszín (kávé) 184 2.8 17.0 3.5 Tojás 63 5.4 4.8 Ó.3 Szalonna, füstölt 716 9,0 73.0 —­Töpörtyű 477 54.0 27.5 — Zsír 928 — 99.7 Fejes káposzta 32 1.6 0.2 5.7 Kelkáposzta 35 3.6 0.4 4.7 Savanyú káposzta 25 1.4 0.2 4.3 Karfiol 30 2.4 0.4 3.9 Lecsó (zsíros) 38 1.1 1.8 4.« Sárgarépa 38 1.2 0.2 8.1 Cékla 30 1.3 0.1 5.9 Retek 16 1.2 tí.l 2.2 Burgonya 87 2.5 0.2 18.4 Bab (száraz)' 321 21.9 1.0 54.1 Lencse 342 36.0 1.9 53.0 Csiperke gomba. 39 5.9 0.2 3.8 Alma 32 0.4 0.4 7.0 Körte 54 0.4 0.3 12.0 Cukor 410 — 99.9 Méz 334 — — 81.0 Csokoládé 498 5.5 20.0 68.3 Kakaó 430 19 0 16.0 49.8 Dió 654 18.6 57.0 1.1.7 Mák 540 20.5 38.2 23.9 Jí elberregett & csengő, a férfi ajtót nyitott. Felesege állt a küszöb előtt könnyű, nyűn kiskosztüm­ben, fekete kézitáskával a karján. — Szervusz — mondta fa­kó hangon az asszony. — Szervusz, kedves. Vár­talak már... Gyere! — Elő­zékenyen. kitárta előtte a szobaajót. odébb mozdította a fotelt — Tessék, foglalj helyet Iszol valamit? — Köszönöm nem kérek! — Cigarettát? — Azt esetleg. Rágyújtottak, a férfi áll­va maradt, az ablakhoz sétált s, a könnyű ..függönyön át lenézett az emeletről. Rend­kívül nyugodtnak látszott Felesége körülnézett az is­merős lakásban. Ma tíz éve költöztek ide. s tegnap múlt hat hete. hogy utoljára itt járt. Feszültsége lassanként felengedett. A férfj is leült a feleségé­vel szemben, és hosszan az arcába nézett. Az asszony csodálkozott, miért nem bír­ja elviselni a férfi tekintetét. Zavartan matatott a táská­jában. 1— A kislány? — Jól van. Anyura hagy­tam — Elhozhattad volna. — Minek ? Felesleges. — Igazad van. Jobb, hogy nem hoztad magaddal — mondta a férfi' és felállt. — — Mégiscsak öntök egv kis italt. Jó konyakom van. a kedvenced’ — Töltött. — Szervusz! —: Köszönöm, nem kérek! — Ugyan már, ne kínáltasd magad! Szervusz! Irtait. Fenékig ürítették a poharat. Újabb cigarettára gyújtottak Halványkék füst t szállt fölfelé. Az asszony tekintete a füst után kalan­dozott. •— Tudod miért hivattalak? — Tudom — felelt az asz- tíflony, — Helyes. Gondoltam ne menjünk oda készületlenül. Szépen megbeszéljük a dolga­inkat, megegyezünk, megosz­tozunk. Azt hiszem, neked is kényelmesebb így, mint a bíróság előtt — Igen hogyne termé­szetesen — Minden, ami a lakásban van. közös szerzemény. Az asszony bólintott. — Megadom neked azt & le- hetőséget és előnyt, hogy ki­válaszd és eividd, amit akarsz — mondta a férfi, és újra töltötte a két kispoharat. — Köszönöm ■— mosolyo­déit el az asszony. — nagy­lelkű vagy. Pista! — Nagylelkű ? Nem, nem az vagyok. Mindig szerette­lek, ennyi az egész. Fél órán belül elosztoztak. Közben felengedett köztük a feszültség. Az asszony né­ha-néha már fel is kacagott, mint valamikor régen, a fér­fi is úgy beszélt, mintha már semminek se volna je­lentősége. — Én azt hiszem, kedves, most már igazán mindegy, őszinték lehetünk egymás­hoz. Igaz ? Tudod, nekem a? a gvanúro hogy te sose sze­rettél engem —* mondta és nevetett játékos ízt adva a beszélgetésnek. — Valóban nem — mo­solygott az asszony is. — Tu­dod. Pista, az úgy volt, hogy egész fiatalon beleszerettem egy fiúba, de a szüleim hal­lani sem akartak róla. Mi azonban titkon rendszeresén találkoztunk. Aztán jöttél te, illetve az a májusi, mulat­ság. Felkértél táncolni Én Loviasek Bélái VASÁRNAP DÉLELŐTT' Ujjának bütykével kitö­rölt a szeméből egy könny­cseppet — És a lakodalmunk után is találkoztatok néha ? — Dehogyis néha. elég gyakran!... Ha hosszabb szol­gálati útra mentél, két-há- rom éjszakát is nálam töl­tött. — És nagyon szeretted? — Nagyon .., — Nekem te azt mondtad, átnéztem rajtad. mint az üvegen. Nem vetted észre, talán nem is akartad, újra meg újra felkértél, aztán... — Hazakísértelek. 1— Anyukám behívott, s egyből odalett érted. Ez igen. ez a férfi! Jó állása van, ügyes, talpraesett! Közben apám is rá-ráköntrázott, s mi lett a vége? Az asszony elővette a zsebkendőjét, a belekunco­gott — Tudod, hogy a lakodol- munk előtti éjszakán js talál­koztam vele? — Ne beszélj! — csodálko­zott rá a férfi, és most már kényszeredetten nevetett. — Ezt nem tudtam... Honnan is tudhattam volna.-,« — hogy nagyon szeretsz. — Tudod, hogy van az: kimondja az ember Megszo­kásból. kötelességből, mert a férje... — Érdekes — gondolkodott el a férfi. — Pedig úgy vi­selkedtél és játszottál velem, mintha valóban szerettél volna.« Az asszony ajkbiggyesz- téssei válaszolt, öntelten, mint akj büszke a tetteire, — Könnyű azt megjátszó ni, Pista. Az a legkönnyebb Sem ész kell hozzá sem erő, csak egy kis móka. egy kis furfang. játék, hisz tudod hogy megy ez! — Tudom, tudom — bó­logatott a férfi, — Én meg gyanútlanul bevettem és... szerettelek. Érezned kellett, hogy szeretlek... — Persze, hogy éreztem... Hisz éppen azért volt olyan könnyű téged félrevezet­nem... Nagy mafla voltál, Pista, az az igazság! El vakí­tott a szerelem. Megvadítofct már a simogatásom is. Most már nem szégyellem beval­lani, hogy élveztem is ezt a fonák helyzetet A férfi töltött, cigarettára gyújtott. AZ asszony elkomo­rult és felsóhajtott. — Aztán elhagyott... Em­lékezhetsz rá Tudod, azon a szakszervezeti üdülésen, Csehországban. Ott még együtt töltöttük a két hetet, azán többé nem találkoz­tunk... Gondoltam, most már kitartok melletted, de nem tudtam hozzád nőni..« _ Kí­nomban megvadultam- aztán jöttek sorba: Ferenc, a járás­ról... Különben minek sorol­jam? Nem érdekes... Csak az utolsó, a Jancsi. Arról már te is tudsz... Hát így Pista, ennyi az egész, most már mindent tudsz. A férfi felállt, fei s alá járkált a szobában, megállt az ablaknál- bámult kifelé — Pedig én nagyon sze­rettelek! KJ tehet róla!... Ne ha­ragudj, Pista, arról én iga­zán n**m tehetek. — Nem, a világért sem haragszom... csak egy kicsit furcsa... ez $ kettősség, ez a mi egész házasságunk. Mondd meg igaz lelkedre: mind különb férfi vol, mint én?! Az asszony játékosan hin­tázott ültében. — Nem tudom... Talán igen... — És mondd csak: soha nem sajnáltál soha nem erez­tél lelkismeretfurdalástiy Az asszony gúnyosan fel­nevetett..- S ha igen?... Mondd, mit változtat az a tényeken — Sokat! -— csapott le rá a férfi szava. — Ereztél, vagy nem!? Az asszony kihívóan nézett a férfira. Arcizmai megke­ményedtek. — Mit szólsz hozzá, nemi Soha nem éreztem! Olyany- nyira nem, hogy inkább.« inkább kinevettelek. A férfj vonásai in megke­ményedtek, de a hangja to­vábbra is nyugodt maradt — Igen... kinevettél, ked­ves... Közben meg szórtad a pénzemet amit én éjjel- nappal megfeszített munká­val kerestem. « mind egy fillérig hazaadtam _ — Jogom volt hozzá, a fe­leséged voltam! — Az... A feleségem vol­tál, de csak voltál... kedves... Mögéje lépett. » ujjal az asszony nyakára fonódtak, mint a bilincs... V Mosd, hogy tizenkét évi kényszerű távoliét. után lelépett a hajnali vonatról s ismerős talajra ért a lába, ismerős lombokra esett a Pil­lantása. felsóhaitott. Majd a felkelő napra nézett és fél­hangosan ennyit mondott: — Jó reggelt, vasárnap! • Csehszlovákiai magyar úró tárcája. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom