Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

1970. január 11, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 pcxx3ooooc)oocxx30oooooooooa3ooooooooo(Xxxx3QoocKX>ccoc»ooooooooooooooooooooooo(Vi 8 LADÁNYI MIHÁLY VERSEI Kirakat Becsület szaktárs a kitüntetést kiosztó gyűlés után, Dicsőség szaktárs munka után s a hentestől jövet elácsorog néha a night club kirakata előtt, hol kitüntetés nélkül vannak fényképezve a lányok, a lányok, akik az Ingyenes Véradó Mozgalom-ból , [kimaradtak meg akik' az Országos Faültető Mozgalomból [kimaradtak, és nem az üzemi zuhanyozóban vetkőznek szegények, hanem a night clubokban építik a jövőt. Becsület szaktárs viszont Ingyenes Véradó, Dicsőség szaktárs pedig Országos Faültető, s mindkettejük zsebe tele kitüntetéssel, és nagyon sajnálják a night club hölgyeit, akik nincsenek benne az Ingyenes Véradó Mozgalomban, meg Országos Faültető jelvényük sincsen. Portré A kommunistákat először Hitler Adolfnál jelentette fel. A feljelentés-tudományhoz itt gyűltek össze a szükséges tapasztalatok. Aztán kommunistáknál jelentette fel a kommunistákat, hiszen keresztény is volt, nemcsak besúgó, és szem előtt tartotta a vezeklést és a bűnbocsánatot. Tél A kövér polgár bundakabátban préselődik az autóba. A reszketeg belvárosi divatárukereskedők Marx Károly szakállába bújnak és hegeli hittanokba... A göthös vének hátrafelé andalognak, most az őszről is jó lenne már álmodozni — Hova lettek a kényes hangszerek, a nyerítő nyári [zongoracsikók, a légtomász hegedűk, a pihegő oboák, a selypítő [pisztonok, hova a gitárok avarra] zörgő szelei? Piszkos falak bordáiról puffogva verődnek vissza a [szívverések. Tél veri görcsös öklével a földet, mint a dobot! PvXJOOOCXXXDOOCOOCXXXXCOCJOOOíXXXXKXXXXXSOOOOOaXXXjOOQOOOCOOClOOCXXOOOOOCXXXlOOOOOCx. > Ember és komputer Havonta több százezer családhoz kézbesíti a nyug­díjakat a postás és — amint a parlament decemberi ülés­szakán bejelentették — csak­hamar nagyobb összegek ol­vashatók a pénzesutalványo­kon. Gigantikus munka len­ne, ha az utalványok vál­tozó összegét kézzel, . író­asztaloknál írnák, könyvel­nék. Szerencsére erre nincs szükség, mert a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságnál elekt­ronikus számítógép utalja ki havonta egymillió 200 ezer utalványra a nyugdíjössze­geket. Egyetlen példa ez a sok közül, ahol az elektronikus számítógép immár minden­napi életünk részévé lett. A számítógép korunk mű­szaki, technikai újdonsága­inak nem csupán egyike, hanem minőségi változások hordozója. Elterjedése rob­banásszerű ; alkalmazása a tudományok mind szélesebb körére terjed ki. A nemzetgazdaságok vi­lágméretű fejlődését sokféle nézőpontból vizsgálják és ha­sonlítják össze a szakértők; jónéhány olyan termék akad, amelyek bruttó, illet­ve egy főre jutó termelése az előrehaladás mércéje. Ilyen volt sokáig a vas és az acél, ilyenek manapság a vegyipari termékek, nemzet­közi rangú mutatószám pél­dául a papírfelhasználás és mindezekkel együtt immár: a számítógépek elterjedése Ha például a japán gazda­sági csoda színfalai mö­gé tekintünk, a számítógé­pek elterjedésének szélsebes üteméről számolhatunk be. Íme a tények: 1958-ban ösz- szesen három, 1967-ben pe­dig 845 számítógépet he­lyezték üzembe a távoli szi­getországban. s ugyancsak 1967. évi adatok szerint Ja­pánban összesen 2978 elekt­ronikus számítógép ontotta a feldolgozott adatok özönét. A számítógépek terjedése a tényszerű jellemzésen túl, olymódon is érzékeltethető, ha felhasználási lehetősé­geinek néhány példáját em­lítjük. A gazdasági élet — úgy is mondhatnék — elekt­ronizálásán túl, az okos gé­pek világszerte részt kérnek például a kórházak munká­jából, ahol a tünetek betáp­lálása után a gép hozzáve­tőleges diagnózist állapít meg vagy legalábbis kizárja a diagnosztizáció köréből a mellőzhető feltevéseket; meg­old a gép régészeti problé­mákat — például ókori írás­rendszereket fejt meg. Az elelcfronika forradalma nem egyszerűsíthető arra, hogy a gépek az elvégezhető számtani műveletek mennyi- .ségét növelik csupán — en­nél sokkal többről, minősé­gileg másról van szó! A számolási sebesseg elképesz­tő gyorsulása valójában olyan új lehetőségeket nyújt az ember számára, amilye­nekkel eddig nem élhetett. Jellemzésül elegendő az űr­hajó irányításának progra­mozására utalni. Képzeljük el, lehetett volna-e szó űrhajózásról olyan körül­mények között, hogy — elv­ben feltételezve — a világ legzseniálisabb matematiku­sai ülik körül a földi irá­nyító központ asztalát és papírral-ceruzával számolják a kiszámolhatatlanit, hiszen mire a ceruza egy számje­gyet leír. addig az űrhajó pályája is megváltozik. A minőségi újdonság, hogy a számítógép — kibernetikai műszót alkalmazva: vissza- csatolásos rendszerrel — a változásokat is feldolgozza és „döntéseit’’ azokhoz iga­zítja. A számítógép tehát eszköz minden olyan rendszer ve­zérlésére, .amelyben Végtelen sok ténvező köi-osn,ha+ásóval kell számolni. Talán monda­nunk sem kell, hogy tipiku­san ilyen, rendszer egy or­szág gazdasága: ezért is ter­jed világszerte a számító­gépek gazdasági alkalmazása, illetve a gazdaság és a matematika összekapcsolá­sa: az úgynevezett ökono- metria tudománya. Ami a hazai viszonyokat illeti, kétségtelen, hogy szín­vonalunkat is. igényeinket is tekintve, elmaradtunk a szá­mítógépek alkalmazásában. A géppark számszerűen is kevés, és jobbára a főváros­ban van. A közelmúltban született kormánydöntés jó alap az elmaradás megszün­tetéséhez. A határozat szé­les horizonton' összegezte te­endőinket, s országos számí­tógép-programot indított útjá­ra. A nagyjelentőségű progra­mot tárcaközi bizottság irá­nyítja; dönt a gépek beszer­zéséről, a vásárlás elveiről, például a számítógépek csatlakoztathatóságának ér­vényesítéséről. Szóba került az is. hogy — egyeztetve le­hetőségeinket a KGST-part- nerekkel — megteremtjük a hazai számítógépgyártás alapiait, illetve bekapcsoló­dunk a szovjet számítógép- programba. A gépek beszerzése és üzembe állítása, bármily fontos is, csupán egyik ré­sze a számítógépek alkalma­zási feltételeinek. Nem ke­vésbé jelentős annak a szellemi kapacitásnak a megteremtése, amely a gépek — azt is mondhatnék — társadalmi befogadásához szükséges. Ezzel kapcsolatos a Központi Statisztikai Hi­vatal elnökének nemrég köz­zétett utasítása, amely meg­szüntette az Országos Ügyvi­telgépesítési Felügyeletet és helyette Számítástechnikai Oktató Központot, illetve Számítástechnikai Tájékoz­tató Irodát hozott létre. Tábori András Az IC 3258 jelzésű kicsiny, szabálytalan alakú galaktika a Szűz csillag­képben levő hatalmas tejút­rendszer-halmaz egyik tagja. A közelmúltban Margaret Burbidge és Marie — Hele­ne Deomoulin amerikai esál- lagásznők színképfényképet készítettek erről a kis ga­laktikáról és megállapítot­ták, hogy az IC 3258 másod­percenként 500 kilométeres sebességgel közeledik felénk. Ez annál is inkább meglepő, minthogy az eddig megvizs­gált galaktikák, szinte kivé-v tel nélkül, távolodnak tő­lünk. Burbidge és Deomoulin úgy vélik, a Szűz-halmazban valamilyen katasztrofális esemény játszódott le és en­nek következtében dobódott ki az IC 3258 galaktika on­nan. Maga a nagy galaktika- halmaz mintegy 500 tejút­rendszerből áll. A rendszer, mint egységes egész, másod­percenként 1000 kilométer­rel távolodik tőlünk. Ha te­hát az onnan származó kis galaktikának hozzánk viszo­nyított (közeledési) sebessége 500 km/mp, akkor a Szűz­halmazhoz képest másodper­cenként 1500 kilométeres se­bességgel mozog. Az asztrofizikusok több, mint egy évtizede feltétéle­zik. hogy a nagy galaktikák magjában időről időre elkép­zelhetetlen méretű robbaná­sok játszódnak le, amelyek­nek következtében bizonyos anyagmennyiség kidobódhat az illető galaktika belsejéből. Talán hasonló jelenség ját­szódott le a Szűz galaktika­halmaz egyik tagjának cent­rális részén is és az IC 3258 kirepülése erre vezethető vissza. Mindenesetre ez az első olyan, konkrét megfigyelési tény amely igazolja az ilyen — eddig csak elméletileg feltételezett — jelenségek megvalósulásának lehetősé­gét. — i — r — egésztől. Nekem még a ta­nács öreg hivatalsegédje is dirigálni akar. A téesz elnök mindig viccekkel üti el, ha a gondjainkról beszélek neki, s a végén a minap is azt mondja: anyádnak meg azt üzenem, hozza vissza a hur­katöltőket, mert holnap ná­lunk is disznóölés lesz. A panasz gyökere: az igaz­gató mindössze huszonegy éves, mindenkinek atyafia, a tsz-elnök az unokabátyja, a tanácsi hivatalsegéd a ke­resztapja, az egész fajú csak Paja-ként emlegeti. Igen, falun még mindig nem könnyű a fiatal népmű­velők helyzete. A gazdasági és politikai vezetők nem kis hányada csak papíron fogad­ja el őket partnerül. Ebben a falusi hagyományoknak csak­úgy része van, mint a helyi vezetés elöregedésének. A fő­iskoláról kikerült friss dip­lomás népművelőknek bizony sok időt kell eltölteniök egy helyen, s nem kis eredmé­nyeket kell elérniök ahhoz, hogy a hajdani „rektor uram”-ék tekintélyéhez ha­sonlót vívjanak ki maguk­nak. Bizonyosan ez a felis­merés is szülte az intézke­dést, hogy a népművelőknek pályájukat többnyire a me­gye- vagy a járás székhelyén kell kezdeniük. Napjainkban a hivatásos népművelők egynegyede ke­rül ki a fiatalok közül. A falu ma sem jut annyi kor­szerűen képzett könyvtáros­hoz, művelődési otthon igaz­gatóhoz, mint ahányra szük­ség volna. Ebben az előbb említett okon kívül az is sze­repet játszik, hogy a népmű­velők megbecsülése az esetek tekintélyes részében geajk a hivatalos ünnepi be­szédekre, és a kitüntetések ritka alkalmaira korlátozódik. Ki hinné például, hogy a fa­lun megtelepedni óhajtó ifjú könyvtáros nem részesedhet abból a lakásépítési hitelak­cióból, amely a pedagógusok ilyen gondjain nem lebecsül­ni való eredménnyel — eny­hít. Nem szívesség Egy levélből idézek (szer­zője S. I. tsz-adminisztrátor): „Nálunk, ha az ifjúság bár­mi problémája szóba jön, mindjárt azt mondja az el­nökünk: már megint valami van a fiatalokkal. És aztán kirohan a fogatosokhoz, vagy átmegy a tanácshoz. Még az időt is sajnálja tőlünk. Pedig ő már hatvankilenc éves és a fiatalok között ott van, aki egyszer elnöke lesz a tsz-nek majd. Meg ott vannak azok, akik átveszik a munka, a ve­zetés minden gondját és ha­talmát. Hogy lehet az, hogy egy csikó felnövekedését any- nyi türelemmel és törődéssel kíséri, a mi fejlődésünk pe­dig csak annyi, hogy „már megint valami baj van?” A legutóbbi „valami” az volt, hogy a Röpülj páva megyei győzteseit szerettük volna meghívni a tsz-klubba, de nem jutott idő a dolog meg­beszélésére...” Az ifjúság művelődésének kérdésével foglalkozni — egyetlen falusi vezető részé­ről sem szívesség. Ugyan­olyan fontos része a korszerű falu megteremtésére irányu­ló munkának, mint a bolthá­lózat kiépítése, az orvosi munka föltételeinek biztosí­tása, vagy a közművesítés. Talán nem is véletlen, hogy annyira hasonlít a két szó: közművesítés — közművelő­dés... Bajor Nagy Ernő A szemet-szemért, fogat­fogért büntetéseket illuszt­rálják a szemkiszúró, nyelv­kitépő, hónaljsütögető szer­számok. Nem ritka a kerék- betörés, a karóbahúzás, a felnégyelés, az akasztás sem. A kerékbetörés még a XIX. „Oszlophoz ködéivé veressék m eg* A kínzószerszámok múzeuma Kiskunfélegyházán a kerü­leti kapitányság egykori bör­tönébe múzeumot rendeztek be. Ott sorakoznak a régi vi­lág büntetőeszközei, a hajda­ni bíráskodás és büntetés tárgyi maradványai, — ide gyűjtötték az ország ilyen jellegű emlékeit. A volt bu­dapesti Országos Börtönügyi Múzeum megmaradt tárgyait a felszabadulás után a kis­kunfélegyházi múzeum kap­ta meg. A hajdani siralomházban és porkoláb-szobában még 1951-ben megteremtették a börtönmúzeumot. Most át­rendezett, bővített formában tárják a közönség elé a kö­zépkori büntető eszközöket és a betyárvilág emlékeit, a Tanácsöztársaságban szerepet vállalók megtorlásának válo­gatott eszközeit. Az első dokumentum a fél­egyházi tömlőé építési költ­ségeinek elszámolása 1753- ból. Ott a Werbőczi hármas­könyv, s az első büntető tör­vénykönyv, a Csemegi Ká- roly-féle 1878-ból. A halálbüntetések és ki­sebb fenyítések eszközei lát­tán megborzong az ember. Hát még ha arra gondol, hogy milyen bűntetteket to­roltak meg eféle szerszámok­kal. A pellengér enyhe bünte­tésnek számított. Egy 70 éves kertész kerti szerszámokat lopott. Büntetésül 1 órai pel­lengért állt és kiutasították a városból. A kaloda hosszában nyit­ható falapján nagyobb ke­rek nyílás van a nyak. s két kisebb a csuklók számára. A veszekedő és nyelveskedő némberek megszégyenítő büntetése volt a kalodába zárás. Az erőszakért fővétel járt, a selmeci jogkönyv még, a csábításért is hallálal bünte­tett, ugyanakkor a kartöré­sért csak az orvosi költség megtérítésére ítélték a tet­test. Pálcázás, botozás, fúratos- sal megveretés, szalmakoszo­rúzás, nyakvas jár a „ki­sebb” bűnökért. Egy debreceni polgár így káromkodott: „örödögadta” — megbotozták és kitiltották a városból. Egy lány a szü­leit gyalázta — 3 hónapi kényszermunkára ítélték, — vasba verve. Részegeskedett a bőrkészítő mester — „osz­lophoz köttetve veressék meg” szólt az ítélet. Ha a vádlott nem vallott, tortúrának vetették alá. A kínvallatást a bíróság jelen­létében a hóhér végezte, pri­békjeivel az erre kijelölt kínzókamrákban. Különböző fokozatai voltak, úgy mint a fenyegetés a kínzással, a kín­zó eszközök megmutatása, az első fokú tortúra hüveíyk- szorítóval — (7 perctől fél óráig), a másodfokú tortúra spanyolcsizmával. „A kínzó vallatást lopás, rablás, rabló­gyilkosság, bestialitás, va­rázslás, gyújtogatás, gyer­mekgyilkosság és paráználko­dás bűneseteknél használ­ták.” Félegyházán Őrzik Lőcse város kínzópadját. S ime egy lőcsei ítélet — 1584-ben egy nős polgár férjes szolgá­lóval folytatott viszonyt. A nőt vízbe fojtották, a férfit lefejezték. A siralomház falára Mik­lós hóhér portréját rajzolták. A kassai börtönt csák Mik- lós-nak nevezők. II. Rákóczi Ferencnek egy állítólagos Miklós nevű, a hagyományok szerint kegyetlen hóhérjáról. Kassán a házas^ágtörő"nőket önkezűleg varrt zsákba köt­ve elevenen dobták a Her- nád vizébe, másokat élve el­temettek és a szivét hegyes karóval verték át; Középkori kínzószerszámok század elején is használt, s főleg rablók, gyilkosok, gyúj­togatok ellen alkalmazott minősített halálbüntetés. íme néhány példa: embert ölt — elevenen kerékbe tör­te a hóhér és holt tetemét újra kerékbe vetette, mások elrettentésére. 68 lovat lo­pott — akasztófára került. 1551- ben Gotschi Márton sop­roni rablógyilkost és gyújto- gatót a városon kívül a vesztőhelyen felnégyelték és a város négy kapuján az or­szágút felé eső oldalon ki- szögezték És néhány kuriózum: A város borát vízzel felenged­embernek mondta — 50 bot­ütés járt érte. Az ‘ 1700-as években a szabómesterek, ha meg nem házasodnak előbb pénzbüntetést kapnak, 4 esz­tendő után „táblája vonat- tatik fel, úgy, hogy mindad­dig nem lesz szabad mívelni (dolgozni), míg meg nem házasodik”. Mária Terézia uralkodása idején eltörölték a kínvalla­tásokat és a kínzásokat. De a bűnözők vagy lázadók tet­teinek megtorlásául ezentúl is változatos fenyítéseket, büntetést találtak: — koplal- tató ládát kivégzőszéket, — akasztófát. Kádár Márta, te. miután a bort ellopkodta — megfizettették vele a bort nyakvasba tették és 36 botot vertek rá. Égő pipáját a tö- rekre dobta — 24 korbácsot kapott vigyázatlanságáért és megtiltották neki a pipázást Egy kerékgyártó előleget vett fel és nem teljesítette válla­lását — a céhből kizárták és 36 pálcát vertek rá. Tizenkét font hús helyett csak tízet adott — két heti tömlőére ítélték, A bírót fertelmes

Next

/
Oldalképek
Tartalom