Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

1970. január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Könyv­sláger Két üzlet mérlege Az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat két üzletet tart fenn Szolnok megyében, a szolnoki Szigligeti és a kar­cagi könyvesboltot A két bolt sikerrel zárta az 1969-es évet. A szolnoki üzlet az évi tervét 110 szá­zalékra teljesítette, a karca­gi még jobb eredményt ért el. Bevétele a tervezett 765 ezer helyett 961 ezer forint volt. Meg kell jegyezni, hogy Karcagon az elmúlt év jú­lius 3-ig egy piaci pavilon­ban árusították a könyveket és csak az év második félé­ben nyílt meg az új, mo­dern üzlet. Ettől kezdve a forgalom körülbelül 40—45 százalékkal magasabb volt, mint korábban. A december mindkét üz­letben a megfeszített munka hónapja volt. Karcagon 152, Szolnokon 450 ezer forint ér­tékű könyv talált gazdára. Az ifjúsági könyvek közül a Fiúk Évkönyve és a Lá­nyok Évkönyve aratta a legnagyobb sikert. A kettő­ből együttesen 1340 példány fogyott el az Állami Könyv- terjesztő Vállalat megyéi boltjaiban. Az eladók ér­dekes jelenségre figyeltek fel ezekkel a könyvekkel kap­csolatban. Sok felnőtt is vá­sárol belőlük saját magának, olyanok, akik a népszerű év­könyvek első kiadásait még gyermekként kapták meg. Karcagon egyetlen nap alatt elvitték a legkisebbek­nek szóló Gőgös Gúnár Ge­deon mind a nyolcvan pél­dányát. Szolnokon ez a nép­szerű könyv már az ünne­pek előtt hiánycikk volt A szépirodalmi müvek kö­zül igen nagy sikert aratott három antológia, a fiatal köÜttőkdk bemutató Elérhe­tetlen föld és a Költők egy­más közt, valamint a novel­lákat közreadó Minden nap más című kötet. Karcagon már egyetlen darab sincs raktáron, Szolnokon is alig egy-két példány van még. Főleg a diákok vásárolták igen nagy számban. Változatlanul népszerűek Németh László könyvei mindkét városban. Jókai és Passuth könyvei iránt Karcagon erősen csök­kent az érdeklődés, Rejtő re­gényeit pedig mindkét vá­rosban kevesebben keresték, mint korábban. Ügy látszik, a régebbi művekkel telítő­dött a „piac” az újonnan ki­adottak pedig nem érik el az író népszerűségét meg­alapozó korábbi regények színvonalát. Nagy sikert aratott a Pa­noráma országokat bemuta­tó sorozata. Szolnokon tel­jesen elfogyott a Szovjet­uniót és Franciaországot be­mutató kötet, a többiekből is alig egy-két példány van még raktáron. B. A. Jó egészséget — falura, tanyára ... Túl a huszadik könyvön, az ezredik rádióelőadáson, az évi 100—200 előadáson a falusi közönség legnépsze­rűbb orvosa, tanítója, dr. Buga László. Két évvel ezelőtt Nívódí­jat kapott a rádiós orvosi tanácsaiért. De legnagyobb sikerének azt tartja, amikor falun, tanyán százak gyűlnék össze egy-egy előadására és ronggyá olvasva hozzák ma­gukkal valamelyik könyvét. — Miért és hogyan lett népművelő? — Még otthon, az Eszter­gom melletti Ebeden (a köz­ség neve törökül hajnalt je­lent (medikus koromban, csendes vasárnap délutánon­ként a falusi kispadon körül­ültek az öregek és bajokról, betegségekről kérdeztek. Én meg meséltem, meséltem megtörtént eseteket, kitalált történeteket Valahol itt kez­dődött az én ismeretterjesz­tő munkám. Ezzel egyeztet­tem irodalmi indulásomat, érdeklődésemet. És rájöttem, hogy a kettőt össze lehet kapcsolni. Ügy adok taná­csot, ismertetek házi gyógy­módot, egészségtelen jelensé­gekre úgy hívom fel a figyel­met, hogy humoros-komoly történettel fűszerezzem. Olyan sztorit mondok hozzá, róla, ami élményként rögzíti az emberekben a mondani­valómét. „Csodálatos ember ez a Buga doktor, a magyar fa­lu egészségének fáradhatat­lan apostola. Orvos — aki egyúttal a szavakkal is tud bánni, de nemcsak a tudo­mányos kifejezések világában otthonos, nem is csak egy­szerűen orvos író-ember, ha­nem a falusi, tanyai nép nyelvének is nagyszerű isme­rője. így aztán igazán ritka tulajdonságok találkoznak benne: a tudomány megálla­pításait, a tudományosan megfogalmazott ismereteket és egészségügyi tennivalókat bámulatos művészettel for­dítja le a mindennapi falusi élet nyelvére és ami ennél is fontosabb: gyümölcsözően, mert Buga doktor a legtudo­mányosabb kifejezéseket is tiszta, világos, mindenki számára érthető módon csempészi be az olvasók tu­datába. Mesél, mesél, bájos duruzsolással huncut anek­dotákat, csattanós története­ket mond — s az ember egy- szercsak észreveszi, hogy ez a Buga már megint „becsap­ta” — mert hiszen nem is maga a történet volt a fon­tos, hanem az abban elrej­tett tanulság” — joggal írja róla egyik könyvének beve­zetőjében író-újságíró ba­rátja. Húsz könyve jelent meg, legújabb az Egészség az esz­tendőben és a Gyógyító szó. Mert Buga doktor azt vallja „szóval annyi mindent el le­het érni”. Vigasztaló szót mond a betegnek, megnyug­tatja, útbaigazítja. Okos fel- világosító szóval elérhető az egészséges életre nevelés. Leghasznosabb könyvének a kétkötetes „Jó egészség falun, tanyán” címűt tartja. Az első rész. Az egészség útján, általános higiénés té­makört ölel fel, tanácsokat ad a megelőzésre, az egész­séges életre. A második kö­tet címe: Beteg a háznál — Píisliavégre került a Dráva-menti erdők réme A Dráva menti erdők ré­me volt egy hatalmas vad­macska, amely- valósággal megtizedelte a terület szelíd vadállományát. Nemcsak ap­róvadak estek zsákmányául, hanem megtámadta az őz­gidákat is: fáról vetette ma­gát ráiuk, földre döntötte őket és elharapta a torku­kat. Az öreg. ravasz kan­dúrnak mindeddig sikerült félrevezetnie az üldöző va­dászokat ám a legutóbbi •addisznóhajtáson gyűrűbe került. Egy vizsla felfedezte, mire a vad felhúzódott egy magas fára és itt érte a va­dász halálos lövése. A rend­kívül fejlett ragadozó hosz- sza 105 centiméter, a súlya pedig majdnem nyolc és fél kiló volt. Szép szürke, keresztcsíkozású szőrméjéből szőnyeg lesz. A vadászok pe­dig kutatnak a párja után. amely tovább pusztítja a drávai erdők állatállomá­nyát Félévi vizsgaidőszak az eg elemeken és főiskolákon arra ad tanácsot, mit tegyen a falusi ember, ha megbe­tegszik, diétás étrendeket, házi betegápolási tanácso­kat ad. — Melyik a legkedvesebb könyve? — Az orvosi almárium. Ebben van egy kis irodalom is. Történetekre épül a könyv, az ódon orvosi almá­rium, egy falusi orvos emlé­keinek gyűjteménye. (A felszabadulás előtt Muzslán volt körorvos, majd Tokodra került bányaorvos­nak.) Szemléletesen ír, mintha példázatokat sorolna — trombózist, a vakbélgyulla­dást, a tetanusz mérgezést, a fagyási a legközvetlenebb példákkal magyarázza. — Beszéljünk a rádiós elő­adásokról! — A rádió egészségügyi adásait annakidején bemon­dó olvasta fel. A tanácsok üzenetek meggyőzőbben hangzanak orvos szájából. Már korábban is tartottam előadást a rádióban, de 1952- től rendszeresen vezetem az orvosi tanácsadást. A töme­gesen érkező levelekből vá­logatom ki az érdeklődésre számottartó témákat. Válto­gatom a formát is, hol én adok elő egy- s más tudni­valót, hol neves szakorvo­soktól beszélgetés formájá­ban tudakolom a betegség ismérveit. — Mi lesz a levelekkel? — Ó, a levelek! Ezrével jönnek. A java a témát ad­ja. Az olyat, amelyre fel­tétlen válasz kell, áthozom a Szabad Földhöz. Mert Mihail Alexandrovics .Ba­kunyin orosz forradalmár 1847-es párizsi beszédének szövege került a szigetvári várbaráti kör tulajdonába. 1847- ben a Franciaországban élő lengyel emigránsok az 1830-as nemzeti felkelés év­fordulója alkalmából emlék­gyűlést tartottak és ezen hangzott el a híres forradal­már felszólalása, amely szen­vedélyes hangú vádbeszéd volt a cári zsarnokság ellen. A következő évben — az 1848- as forradalmi mozgal­mak hatására — német nyelvre is lefordították és Mannheimben kinyomtatták a megalakulása óta, 1949-től írom a lap orvosi tanácsait. Ma is 30 levélre válaszol­tam. Tavaly 143 előadást tar­tott. Az idén Miskolcon lesz az első. A Csallóközi kultu­rális napokon hatszázan hall­gatták meg Buga doktort. Kilenc éve a TIT Egészség- ügyi Országos Választmányá­nak titkára. Megalakította a Semmelweis-brigádot — a „tudomány vándorszínész társulatát” — amellyel az országot járják. Amikor 60 éves lett, kitün­tették. Van munkaérdem­rendje, kiváló népművelő oklevele, érdemes orvosi cí­me, mégis annak örül leg­jobban, ha látja, tapasztal­ja: megfogadták tanácsait, élnek vele. Buga doktor higiénés szak­orvos, volt körzeti orvos, de ma már nem praktizál. Le­foglalja, kitölti életét a nép­művelés. Szép beszédű, közvetlen ember. Egyszer elkövette azt a „szentségtörést” a tv do­hányzás ártalmairól szóló kerékasztalánál, hogy pipára gyújtott. Nem akart más len­ni, mint amilyen. Életének mottója lehet, amit egyik könyve ajánlá­sául írt: „A jó egészséget szeretném elküldeni minden­felé falura, tanyára, ahol olyan népek élnek, akik meg is becsülik. Mert az egész­ség olyan, mint a mesebeli madár, aki nem becsüli meg attól elszáll és sokszor éve­kig hiába lohol utána.” Néptanító akart lenni — neki sikerült! Kádár Márta Bakunyin-beszédet. A füzet, amely a Párizsban elhang­zott beszéd teljes szövegét tartalmazza, Vas megyéből került Szigetvárra. Egy vas­vári özvegyasszony két- és félkiló súlyú értékes irat­anyagot adott át a várbaráti körnek, tekintettel arra, hogy a dokumentumok között szá­mos szigetvári vonatkozású is volt, főleg az 1848-as mar- gyar szabadságharc időszaká­ból. Ezek között bukkantak rá az értékes kiadványra, a Bakunyin-beszéd teljes szö­vegére, amely becses emléke Európa XIX. századi forra­dalmi mozgalmainak; Az ország egyetemein és főiskoláin megkezdődtek a félévi vizsgák: több mint 78 000 hallgató — 53 237 nap­pali, 9156 esti és 16 496 le­velező hallgató — áll ezek­ben a napokban oktatói elé, hogy számot adjon felkészült­ségéről. Az idei félévi vizsgák a legtöbb helyen meglehetősen eltérnek a korábbiaktól. A minisztérium által kidolgo­zott tanulmányi és vizsga- szabályzat alapelveit ugyanis az egyes egyetemek és főis­kolák önállóan alkalmazták saját körülményeikre. Min­denütt pontosan elhatárolták a tanulmányi és vizsgaidő- szakot, s kimondták: tanul­mányi időben vizsgázni nem lehet. Nem is szükséges, mi­vel a beszámolókra, szigor­latokra hozzávetőleg két hó­napjuk jut. Az egyetemeken és főiskolákon általában már december 20-tól lehetett vizsgázni. Mivel a vizsgaidő- szak — intézményenként ugyan eltérően — de általá­ban február közepéig tart, akik jól helytálltak a vizs­gákon, pihenhetnek, de a bu­kottaknak is elegendő idő Santander közelében egy barlangban egy spanyol és egy amerikai tudós a legré­gibb paleolit korszakból szár­mazó temetkezési helyet fe­dezett fel. Az időszámítá­sunk előtt mintegy 30 000 év­vel keletkezett lelet feltá­rása Joaquin Gonzalez F-ehe- gary, a santandrei prehiszto- rikus és archeológiái múze­um helyettes igazgatója és L. G. Freeman professzor, a chicagói egyetem antropoló­giai tanszékének tanára ne­véhez fűződik. A barlangot, amelyben a felfedezést tet­ték „Rey”, vagy „Mazo Mo­rin” barlangnak is nevezik és a Santandertől mintegy 15 km-nyire levő Villanueva de Villaescusa helységben van. Santader környékén egyébként rendkívüli érde­kes archeológiái leletek ke­rültek már korábban is nap­világra. Ebben az övezetben találhatók a világhírű Alta­mira-! barlangok, melyek fa­lait embei^ őseink okkerrel és állatvérrel festett képei díszítik. áll rendelkezésre, hogy még javítsanak. Fontos része a vizsgasza­bályzatnak az is, hogy a hallgató, ha vizsgát kell is­mételnie, vizsgáztató bizott­ság kijelölését kérheti. Üj- donság az is, hogy csupán írásbeli vizsga alapján nem adható kollokviumi vagy szi­gorlati jegy. A számonkérés ugyanis komplexitásra törek­szik, az oktatók a hallgató felkészültségéről minél telje­sebb képet igyekeznek kapni. A szabályzat leszögezi, hogy a hallgató, aki két-há- rom tárgyból megbukott, de a rendes vizsgaidőszakban ezeket kijavította, folytathat­ja tanulmányait. Ha egy tárgyból nem tudott javítani, akkor már félévet kell is­mételnie. Ha több tárgyból elégtelen, eltanácsolják az egyetemről. A vizsgaszabályzat szerint ha a hallgató elégtelen vizs­gajegyét a vizsgaidőszak vé­géig kijavítja, az elégtelen osztályzat nem számít be ta­nulmányi átlagába, s ez nem befolyásolja ösztöndíját. Tudományos szempontból Gonzalez Echegaray a „Má­zó Morin” barlangban tett felfedezés értékét egyenran­gúnak, ha nem értékesebb­nek minősíti, mint az alta­mi rai barlangokét Ugyanis első alkalommal fedezték fel harmincezer éves emberi test teljes lenyomatát (és nem csupán egyszerű csontmarad­ványokat.) Egy férfi és egy gyermek temetkezési helyéről van szó. Feltárását múlt év nyará­nak végén fejezték be. Az ásatási munkálatokat 1967- ben kezdték. A ledet kora visszanyúlik az aurignacien- korszak elejére (vagyis az időszámításunk előtti 30 000 és 35 000 évre). A két antropológus meg­győződése szerint a „Rey*! barlangban már legalább 6C 000 évvel ezelőtt megkez­dődött az élet: a barlang legrégibb földrétegének ko­rát legalább 100 000 évre be­csülik. A gyermek testet egy organikus folt alapján fedez­ték fel. BECSES EMLÉK Harmincezer év előtti embert találtak pott egy ezüstórát a vőlegé­nyétől arany lánccal és ki­dobta a másik három vőle­gényét Ibolyka is nagyon szereti a vőlegényét, aki kijelentet­te, hogy eladja a teherautó­ját ég a kapott pénzen új életet kezdenek Ausztriában. Teruska tegnapelőtt ka­pott a vőlegényétől egy ze­nélő töltőtollat és 100 dol­lárt kelengyére. Emiatt most az egész ház sír a boldog­ságtól. Ibolyka vőlegénye el­vitte vacsorázni a családot. Olyan jól mulattak. hogy Ibolyka készer hányt. dasági rendőrség letartóz­tatta és elvették a teher­autóját A házban most mindenki láthatja, hogy kiki a saját szerencséjének kovácsa. Te- ruskát mindenki becsüli, mert csak komoly fiatal­emberekkel áll szóba. Iboly­kát viszont nagyon elítélik, mert léha és könnyelmű; hajlandó lett volna nőül menni egy feketézőhöz. A házban, ahol lakom, most nagy az öröm. Azért nagy az öröm; a házban, ahol lakom, mert kiderült, hogy a céltudatos A házban, ahol lakom, most nagy az öröm. Azért nagy az öröm a házban, ahol lakom, mert férjhezmegy a Teruska a földszintről és az Ibolyka a második emeletről. Én is nagyon örülök, mert a napokban olvastam, hogy a szerelem kihalóban van és nagyon megijedtem. Teruskát és Ibolykát nem ismerem, de azért mégis örülök. Végre történik va­lami ebben az eseménytelen világban. Teruskát egy fiatalember veszi el aki Zágráb és Bu­dapest között feketézik. au­tóval. Ibolyka nem olyan szép, őt egy belföldi feke­téző kérte meg. Ibolyka vő­legénye csak Cegléd és Pest között közlekedik. Teruska vőlegénye olyan gavallér, hogy az egész ház imádja. A viciné mesélte nekem, hogy a vőlegény a napokban vacsorán volt Te- ruskáéknál. már előre oda- küldött egy nagy koszorút és amikor ő maga is meg­jelent, hozott négv pár cipő­re való bőrtalpat és egy hor­dó benzint Ibolyka mamája mesélte a házmesternének. hogy Iboly­ka vőlegénye három dollárt fizetett egy vacsoráért és olyan jókat ettek, hogy Ibolyka két napig beteg volt. Teruska vőlegénye úgy szereti Teruskát. hogy gyak­ran órákig néznek egymás szemébe. Ilyenkor a boldog szülők lábuijhegyen vissza­vonulnak. Teruska most ha­Teruska vőlegénye 3000 dollárt keresett valután, er­re úgy döntöttek, hogy gye­rekük is lesz. Ibolyka vőlegényét a gaz­józanság és a tiszta erény mindig megtenni a maga ju­talmát. Én is nagyon örülök. (Folyt, kőv,) íria s Tahi Lásxlá — Raixoh s Gáesi Mihála' Öröm a háznál

Next

/
Oldalképek
Tartalom