Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. január 8. Banja Lukát nem hagyják magára atmf&i Elektronikus számítógépek az amerikai mezőgazdaságban Hetekkel ezelőtt Lenin- grádban ért a Banja Luka-i földrengés híre. Ott is mindenki nagy együttérzéssel és mély részvéttel tárgyalta azt az újabb természeti katasztrófáit, amely Skopje után Bt esztendő leforgása alatt Jugoszláviát már másodszor sújtja. Mint hamarosan megtudtuk: a pusztulás a vártnál is lesúj több: 750 épületet kellett sürgős lebontásra ítélni, mert bármikor összeomolhat, 1860 ház kapott vörösjelet, vagyis állapotukat pontosabban ellenőrizni kell, hogy eldöntsék, hányat lehet közülük megmenteni... Néhány héttel ezután már (Banja Lukában járhattam. Autóbusszal tettem meg a kb. 4 kilométeres utalt a vasútállomástól a város központjába. Dusán, önkéntes kísérőm és tolmácsom útA többség maradt Dusán közreműködésével szót váltok az autóbusz kalauzával. — Sokan menekültek el a városból? A kalauz a fejét rázza: — Néhány család elment, de a többség itt maradt. — A félelem, a rettegés nem űzte el az embereket? — Hová mehetnénk? Nem akarjuk elhagyni az otthonunkat Folyik az újjépítés. Igaz nehezen, de tavaszra majd felgyorsul a munka. Addig úgy élünk, ahogy tudunk mondja a kalauz. A város központjában elindultam körülnézni. A tereken, a parkokban hólepte lakókocsik és sátrak. TízSátrakban húzódnak Őszintén szólva nem kissé viszolyogtam attól, hogy meglátogassam a szükség- lakásokban tengődő családokat, Arra gondoltam; embertelen dolog belebámulni mások nyomorúságába és kíméletlen dolog arról faggatni őket amit magam is látok. Csak altkor könnyebbültem meg, amikor észrevettem, hogy érdeklődésemet nem tekintik tolakodásnak, hanem az együttérzés és ro- konszenv megnyilvánulásának. A Marsala Tito utca közben elmondta: Banja Luka volt Bosznia legszebb, legtisztább városa. Lakói vendégszerető, szívélyes és mindig jókedvű emberek. Dusán múltidőben beszélt a városról és annak lakóiról. Hallgattam őt s elviselhetetlen szorongást éreztem. Mégha nyár lenne. De tél van. Napok óta szünet nélkül havazik, a hegyekben az utak egy része járhatatlan, vagy nehezen járható. Kinézek az autóbusz ablakán és látom: didergő emberek százai topognak a járdán. Banja Lukában az utca, a járda a legbiztonságosabb. A hó, a hideg, százszorosán megkeseríti az emberek életét. Kiskocsikon tüzelőanyagot, másutt kályhát cipelnek. Még az a szerencse, hogy az iskolás korú gyerekeket novemberben a tél, a várható megpróbáltatás elől más városokba menekítették. ezernél több család él immár hetek óta lakókocsiban, autóbuszban, vasúti kocsiban garázsban, pajtában. A lakóházakon repedések éktelenkednek, az üres szobákban törött csillárok lógnak. Később a város hivatalos emberei elmondták: a látszólag épségben lévő lakóházak többségét le kell bontani, mert kimozdultak alapjukból és bármikor összedőlhetnek. A lakóházak statikailag nincsenek biztonságban. Rengeteg az átfázott, influenzás ember. Az egészség- ügyi intézmények éjjel-nappal szakadásig dolgoznak. meg végébem közel a Titanic házhoz megfordultam néhány sátorlakáslban. Nyáron, ví- kendháznak mindegyik megtenné, de télen nem kívánom senkinek lakóhelyül ezeket a sátrakat. Törökös feketekávéval kínáltak és elmondták: a katasztrófa utáni napokban jórészt az adta vissza az emberek életkedvét, hogy minden országból érkeztek az élelmiszerszállítmányok. a gyógyszer küldemények, a takarók. a lakókocsik, a Stratton, amerikai író. Két lánya van. Monica Dickens fiatalságát Londonban töltötte és pályáját egész szokatlanul, cselédként kezdte. Két év alatt hússzor változtatott állást, volt szakácsnő, takarítónő és nevelőnő is. Őszinte, nyílt viselkedése miatt munkaadói mindig kedvelték. Később megismerkedett egy fiatalemberrel, aki arra ösztönözte, írja meg élményeit. Ez a férfi később vállalta regényei kiadását, annak ellenére, hogy a család nem örült a vállalkozásnak. az örökös. Férje, az edinburghi orvos is így nyilatkozott: „A legkedvesebb képek számomra hétéves kislányom festményei”. A londoni Agnew műke-- reskedésnek azonban nyilvánvalóan egészen más véleménye volt a XV. században élt Hans Fal dung-Grien „Éva megkísérlése” c. festményéről, amely a -ég egy képviselőjének szavai szerint „nemcsak csodálatos műalkotás, hanem szinte hibátlanul maradt is meg . az évszázadok folyamán’!, meleg holmik. Magyarországról gyors segélyként 5 vagon építőanyag érkezett. — Nagyon jó érzés, tudni, hogy a világon mindenütt aggódnak értünk és segítenek minket — mondta a posta egyik tisztviselőnője. Beszélgettem kőművesekkel, bolti eladókkal, rendőrökkel. háziasszonyokkal, tisztviselőkkel, mindegyik azt mondta: a földrengés utáni kétségbeesésből, ájulásból a várost azok a hírek térítették „eszméletre”, amelyek tudtul adták: Jugoszlávia és a világ népei Banja Lukát nem hagyják magára. Az élet nem áll meg Milyen a város külső képe? A hóesés ellenére a lakosság — amíg ott voltam — reggeltől késő estig az utcán tartózkodott. S mintha örökké figyelnének, hallgatóznának. Kétségtelen, hogy a lakosság többségét az iszonyatos élmény, a recsegés, a ropogás élete végéig elkíséri. Dehát az életet nem lehet legyőzni, a centrumban, az üveg falú Lottériá- ban görnyedt hátú öregasz- szony hajol a lottószelvény fölé. Ki tudja? Lehet, hogy éppen most mosolyog rá majd a szerencse. A szomszédban a hírlapárus a világlapokból kivágta a földrengés sújtotta Banja Lukáról készült fotókat és fakasztotta az ablakba. A Snack bárban a magas székeken hordárok. diákok ülnek, s isszák az erős pálinkát. Tépett plakátok s bedeszkázott kirakatok, az üzletek ajtajában nézelődő szoborarcú főnökök. Helyenként dolgozgatnak ugyan, de ennek a munkának egyelőre nem sok a látszatja. Amíg nem múlik el a tél, a bő, addig igazi munkát aligha lehet végezni a megrokkant házakon Bemegyek egy trafikba. A szokás hatalma; üdvözlőlapot kérek. A trafikos készséges, három tucat színes levelezőlapot rak elém és bíztat, hogy válaszszák. Egyik szebb, mint a másik, a nyáron még ilyen volt Banja Luka. — Jövőre újból szép lesz, — mondja a trafikos mély S okat töprengtem már, hogyan és milyen találmányokkal szolgálhatnám legjobban önmagam és az emberiség jólétét és meg kell mondanom, nem egy pompás és korszakalkotó ötlet fogant meg a megfoga- násra oly termékeny agyamban. Eszembe jutott a Be- hring-tengeri zárógát terve, jelentős előrehaladást értem el a fotonrakéták hajtóműveinek kidolgozásában, nem beszélve arról, hogy sikerült olyan légycsapót konstruálnom. amely a reaktorokban csellengő mezonokat egyszerűen odakeni a falhoz... Tőlem származik az az ötlet is. hogy az éjszakai és rengeteg energiát fogyasztó közvilágítást a nappal kellene pótolni, nem beszélve a szárazság elleni vizes védekezés ötletétől. Ám mindig és mos- tanig éreztem, hogy ezek a találmányok lehetnek ugyan hasznosak, érdekesek és talán még számomra erkölcsi sikert hozók is. de mégsem ilyenekre van szüksége az emberiségnek. Többre, nagyobbra, hasznosabbra. Mígnem: olvastam, hogy baj van a cipőkkel, mert leválik a talpuk, bár a gyár esküszik, hogy nincs baj a cipőkkel. nem válik le a talpuk. És ez adta a bombaötletet. Cipőgyáraink térjenek át a levált talpú cipők gyártására és a selejt az, amelyiknek nem fog leválni Télen fáznak a jegesmedvék Már sokan csodálkoztak azon, hogy az állatkertben a jegesmedvék a kánikulában lustán heverésznek és sütte- tik bundájukat a Nappal. Azt hinnénk, hogy a jegesmedvének, mint a Sarkvidék lakójának, tulajdonképpen a legámyékosabb helyen kellene meghúzódnia. Hát nem! Szereti a Napot és télen víziszonya lesz, mert túl hidegnek találja az úszómedencéjét! Az északi félteke legnagyobb ragadozói a medvék. A kodiák, vagy alaszkai óriás medve a legerősebb és legnagyobb, felágaskodva eléri a három méter magasságot is. Védett állat. Tudjuk róla, hogy a téli álom megkezdése előtt nagy gyomor- és béltisztítást végez, hogy a hosz- szú álom alatt meg ne betegedjék. Kilószámra pusztítja a vörös áfonyát, utána tűleveleket és a fatörzsekről gyantás kérgeket tarol le, hogy ezzel a keverékkel elzárja a bélkijáratot. A nőstény jegesmedve télen mély hótorlaszban rendezi be a „gyerekszobát”, és két-három esetlen bocsival csak akkor bújik ki belőle, ha már megjelenik a Nap a Sarkvidék fölött. Nyugat-Európában a barnamedve volt honos, a hatalmas barlangi medvének az utóda. A bamamedve vállmagassága elérheti a két métert, súlya pádig a 350 kg-ot. Az utolsó barnamedvék a Harz-hegységben és a felsö- bajorországi erdőkben éltek. Száz évvel ezelőtt ezek is eltűntek, mert az erdők túl kicsivé váltak, a városok, és falvak pedig kiterjeszkedtek. Aki most bamamedvét akar látni, annak a Kárpátokba, vagy Eszak-Svédországba és Finnországba kell utaznia, ahol az ember nem lakta erdőkben találtak végső menedéket. A Pyreneusokban és a távoli Szibériában is vadásznak még medvére. A Rocky-Mountainsben él a grizzly (szürkemedve), — Észak-Nyugat-Amerika erdeiben pedig a barátságos feketemedve. A Himalája hegységben is vannak medvék, a világos izabellamed- vék, amelyeknek a hóban hagyott talpnyomát a havasi ősemberének vélték! a talpa. így aztán a cipők gyárai nyugodtan áttérhetnek a selejt gyártására. Nem lebecsülendő az állandóan folyó golyóstollak gyártása sem, mert ha a vevő tudja, hogy a golyóstoll, amit vesz, az már gyárilag állandóan folyik, egyszerűen oda lesz az ámulattól és a gyönyörtől, ha amit vett mégsem folyik. És minden bizonnyal nem fog levelet írni a szerkesztőségek panaszrovatainak. H elyes lenne nem gépeket, hanem csak alkatrészeket gyártani. így aztán senkinek sem volna oka, sőt joga sem, hogy az alkatrész- hiányra panaszkodjék. Panaszkodjanak a géphiányra. De az sem lenne igaz> mert ha lenne elég alkatrész. akkor azokból otthon mindenki összeállíthatná a kedvére való legszükségesebb gépeket. A mozilátogatók csökkenése tárgyában több ízben benyújtott MOKÉP- és kulturális panasz megoldása is kézenfekvő. Nem a. közönség kevés, hanem a mozik száma sok és a sok mozi közül is sok a nagy mozi. Becsukni a mozik felét, a megmaradtokul átalakítani 20— 25 személyes kamaramozikká. Az így felszabaduló helyiségekben mego'dást nyerne a magyar filmgyártás krónikus helyhiánya... Gyurkó Géza Az elektronikus számítógépek kifejlesztése lehetővé teszi e gépek használatát az átlagos amerikai farmer számára is. A helyi számítógép-központban betáplálják az üzem nagyságáról, felszereléséről, állatállományáról, a rendelkezésre álló munkaerőről szóló adatokat. A gép néhány perc alatt megvizsgálja az összes számításbavehető üzemágakat és kiválasztja azoknak a jelenlegi viszonyok között legjövedelmezőbb kombinációját. A gép megmutatja az üzem szűk keresztmetszeteit, megmondja, hogy mit kell tenni és mikor, hogy optimális termést érjenek el. Kiszámítja a legjövedelmezőbb összetételű takarmányadagokat, a területegységre eső kukoricatövek optimális számát, vagy a legjobb gépi beruházást a burgonya betakarításához. A farmer a számítógépet másokkal közösen használhatja. Ez azt jelenti, hogy a költségek is megoszlanak. A számítógépek jelenlegi típusai egyszerre 60 csatornán dolgoznak, tehát több- százan is igénybevehetiik. Egy nagy számítógép havi bérleti díja 25 000 dollárnál kezdődik, a közös használat azonban ezt a költséget megosztja. Egy másik újítás, amely a farmerek részére a számítógép használatát előnyössé teszk a hozzákapcsolódó távközlő berendezés, amely közvetlen érintkezést teremt a gazdaság és a számítóközpont között. Az információGyorstraktor A Volgrográdi Traktorgyár géptervezői a nemrégiben konstruált 4 ütemű, 150 lóerős „Ja MZ—238-as” Dieselmotorukkal, amelyet DT—75- ös traktoralvázra szereltek, új, gyorsjáratú „E—151” erőgéptípust alakítottak ki. Az ország különböző mezőgazdasági nagyüzemeiben 25 ilyen gépet próbáltak ki. A szakértők megállapítása szerint az „E—151”-es traktorok munkateljesítménye szántásnál, további tarlóhánA szikesek dohánya A Szovjetunióban most első ízben nemesítettek ki olyan növényt, amelynek minden egyes sejtje ellenáll a sziksónak. Egy dohánytőről van szó, amely jelenleg Moszkvában a mesterséges klíma-állomás egyik kémcsövében tenyészik. Az érdekes biológiai kísérletről Taskent- ben, az Üzbég Köztársaság Tudományos Akadémiája növénybiológiai intézetében számoltak be, ahol nemrégiben össz-szövetségi konferenciát tartottak a sziksótűrő növényekkel kapcsolatos szelekciós tapasztalatokról. Egyetlen sejtből fejlődött ki ez a dohánypalánta. Az Festék teából Az élelmiszeriparban jelenleg használatos festékanyagokat a különféle gyümölcsökből és egyéb növényekből — szőlőből, ribiszkéből, vörösrépából — nyerik. A margarin készítésénél például a sütőtökből és a paradicsomból kivont festéket használják sikerrel. E szerves festékanyagok azonban nem elég tartósak. Számos ország tudósai kutatnak olyan szerves festékek után, amelyek teljes mértékben kielégíthetik az élelmiszeripar igényeit, s nem változtatják színüket a különböző cukrászati és egyéb készítmények alapanyagaival történő kölcsönhatás során sem. Nemrégiben ilyen festéket fedeztek fel a Szovjetunióban. Az említett festékanyagot teából vonják ki. Festékgyártásra nem a jóminőségű, hanem a teacserjék alján elhelyezkedő durva leveleket kát kódolva, bérelt telefon- vonalon táplálják be a számítógépbe, amely az eredményt telexen, vagy televízióhoz hasonló készüléken közli. A legegyszerűbb távközlési mód a kétirányú telefon. A számítógépek használatának feltétele, hogy a gépbe a felvetett probléma elemzéséhez szükséges adatokat helyesen táplálják be. Eléggé bonyolult például egy kukoricatermesztési probléma összes tényezőinek felmérése. Hogyan befolyásolja a talajművelés rendszere a gyomnövények elleni védekezést és az érést Milyen hatása lesz az időjárás alakulásának? A műtrágyázás hatásait is figyelembe kell venni stb. A kérdések helyes feltevéséhez és a gép válaszának értelmezéséhez ' bonyolultabb esetben üzemszervező szakember alkalmazására lehet szükség. Egy ilyen távközléssel kapcsolt számítógép-központot az USA szaktanácsadó szolgálata és Virginia állam műszaki főiskolája jelenleg Virginiában próbál. Más szak- tanácsadó központok is dolgoznak hasonló programokon. Néhány mezőgazdasági szövetkezet máris használja a számítógépet. Rövidesen eljön az az idő, amikor a számítógépi központ számláját a farmer minden hónapban ugyanolyan természetesen fizeti majd, mint a villanyszámlát, azzal a meggyőződéssel, hogy gazdasága számára ez a kiadás ugyanolyan fontos. tás és kultivátorozás esetén körülbelül kétszer, vetésnél pedig 1,58-szor nagyobb, mint a DT—75-ösöké. Az új traktortípus munkasebessége eléri az óránkénti 15 kilométert, és a sebességét a vonóerőmegterheléstől függően, automatikusan változtatja. Ez utóbbi révén a motor élettartama, vagyis használati ideje a másfél- szeresére, erőátviteli berendezéseié pedig körülbelül kétszeresére növekszik. élő szövetek és szervezetek tenyésztési módszere adott lehetőséget a parányi sejt elszaporodására különleges tápoldatban. Klórnátriumos kezeléssel a kísérlet során minden nem ellenálló sejtet elpusztítottak, majd a stimuláló anyaggal kiegészített tápoldatba helyezett ellenálló növényrészecskéből kifejlődött a gyökeres, leveles dohánypalánta. Ezeknek a kísérleteknek különösen nagy gyakorlati jelentőségük van Közép- Ázsia viszonylatában, ahol a termőföldeknek mintegy fele szikes. használják fel, amelyek még préselt zöldtea készítésére sem alkalmasak. A szakemberek megállapították, hogy az új festékféle a különböző színárnyalatok egész skáláját szolgáltatja — a feketétől a vörös változatain át egészen az aranysárgáig. A szolnoki Járműjavító üzem LAKATOS HEGESZTŐ KAZANKOVÄCS szakmunkásokat és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT keres felvételre. Jelentkezni lehet: az üzem munkaügyi osztályán. Monica Dickens angol írónő, Charles Dickens ükunokája már évek óta az Egyesült Államokban él. Kapcsolatait nem szakította meg szülővárosával Londonnal, — évente többször felkeresi, bevásárol az angol fővárosban, megteltinti a legújabb színdarabokat és tárgyal kiadóival. Cap Cod-i vidéki házában naponta hat órát tölt írógép mellett, többi idejét lovainak, kutyáinak és macskáinak szenteli, s kerüli a léha társasági életet. Férje, Roy A kép, amely senkinek sem kellett A híres londoni Sothebys műkereskedés aukcióján Rosemary Cattrell leírhatatlan meglepetéssel vette át a 224 000 font sterilngről szóló csekket. Mint később bevallotta, csak annyi pénzre számított, amiből éppen egy autót vehet. Senki nem volt a Cattrell családban, aki legalább gyanította volna, hogy az a kép. amelyet másfél évtizede örököltek, Hans Baldung-Grien- től, Dürer tanítványától származik. „Soha nem szerettem ezt a képet”, mondta Cattreliné, meggyőződéssel. Sz. P. Hogyan él Dickens ükunokája? Korszakalkotó találmányaim \
