Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-07 / 5. szám
1970. január T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a O LVASÖINK Űjévi jókívánság Kíváncsi természetű olvasó lévén, hadd kérdezzem meg Önöktől; a Néplap szerkesztősége milyen érzésekkel búcsúzott az 1969-es évtől? Mielőtt felelnének erre a — talán megszokott — kérdésre, máris jóslásokba bocsátkozom! Merek fogadni, hogy ezt válaszolják: „Nyugodt szívvel zártuk az 1969-et”. Ezt mondom — noha nem ismerem személyesen a szerkesztőség munkatársait. De ismerek sok-sok embert a Néplap olvasótáborából. És ez az irányadó. Egy sajtószerv élete, fejlődése elválaszthatatlan az olvasók táborától. Nemrég egy öreg bácsitól megkérdeztem, hogy szereti-e a Néplapot, s mi tetszik neki legjobban a lapban. Ezt felelte: „Azért szeretem, mert ebbe mi is írhatunk.” — írt-e már a bácsi is valamit? — kérdeztem. — Én magam még nem írtam, de a vöm már írt, sőt a szomszédasszony is! Pedig az csak két osztályt járt, sok hibát ejt az írásban, de kijavítják odabent a levelet. Mindenki levelét kiteszik, ha az igazat írja! — adta meg a magyarázatot... — Hát régen, fiatalabb korában olvasott-e újságot a bácsi? — fűztem tovább a beszélgetés fonalát. — Olvastam, olvastam, hébe-hóba, ha ráértem, meg került valahonnan újság, mert pénzt nem adtam érte. — Aztán még hozzátette: — Régen csak azok írták az újságot, akik odabent, bévíil a szerkesztőségben ültek; aki kívül volt, az csak olvashatott, ha tudott, vagy ha akart. Igen, ez a „hévül”, s ez a „kívül” fejezte ki hűen. amit az öreg mondani akart. Jól esett neki, hogy helyeslőleg bólintottam, s ezt mondtam: — Hát persze, hogy igaza van! Ma mindenki „hévül” van, bent érezheti magát. Nincs senki kitasztítva a külső sötétségre. Különösen, ha vágyik a világosságra, ha szeret tanulni! Ezeket a gondolatokat írom meg önöknek újévi jókívánságul. Legyen a Néplap szelleme továbbra is olyan, hogy az olvasók tábora, a lap nagy családja érezze; nagyon jó mindnyájunknak egyformán „hévül” lenni... Máté Mária Szolnok Elveszett egy zsák tengeri 1969. november 20-án a kunhegyesi vasútállomáson a 3033-as fuvarlevéllel feladtam egy zsák szemes tengerit, amelynek súlya 78 kg volt. Annak rendje-mód- ja szerint kifizettem a háztól-házig szállítás díját, sőt a biztosítást is. Úgy látszik, hiábavalóan, mert csak nem érkezett meg az áru a szolnoki címzetthez. A szolnoki vasútállomáson már vagy ötször érdeklődtem a tengeri felől. A válasz mindig ugyanaz volt; sehol nem találják. December 11-én ajánlott levelet küldtem Budapestre, a MÁV Bevételellenörzési, Visz- szatérítési és Kártérítési Hivatalhoz, amelyben bejelentettem kártérítési igényemet. Ezideig (a levél hozzánk december 29-én érkezett — a szerk.) még válaszra sem méltattak. Sehogyan sem értem, hogyan tűnhet el egy zsák tengeri? Varga Sándor Kunhegyes Hordók helyett értesítés Október elején költöztem Mezőtúrról Tiszatenyőre. Akkor mindössze három cefrés hordóm maradt ott, s amikor kiürült, feladtam a vasútállomáson, háztól házig szállítást fizetve. Vártam, vártam a hordókat. Helyettük egy értesítést kaptam: menjek a hordókért Török- szentmiklósra. Fogalmam sincs, mi lesz a hordókkal, ugyanis idős, nyugdíjas ember vagyok, pénzem jelenleg nincs, csak a hónap végén lesz, amikor a nyugdíjat megkapom. Addig semmiképpen nem tudok fuvarost fogadni. Félek, hogy akkorra a fekbér több lesz, mint a hordó értéke. Rossz álmomban sem gondoltam, hogy ilyen a háztól házig szállítás. Keresztes Bálint Tiszatenyő Sokba kerül így a fénykép A fiam betöltötte 16. életévét, így személyi igazolványt kell kérnie. Szolnokra utazott fényképet készíttetni, a Beloiannisz úti (SZTK-rendelő melletti) fényképész szövetkezethez. Nem sokat, öt forintot fizetett a fényképért. Amikor érte ment, kiderült, hogy a felvétel nem sikerült. Űjabb felvétel — újabb öt forint. Remélhetőleg ez már sikerül és a harmadik utazás után (egy-egy út 8,40 Ft) elfogadható fényképpel tér haza. Nem az öt forintért, hanem úgy általában, kíváncsi vagyok, hogy a szövetkezet vezetőségének mi a véleménye erről az ügyről? Törőcsik József Űjszász A hiba nem az olvasókban van .. * Köszönjük a segítséget Tudatjuk, hogy december 29-én kész lett a vízvezeték az utcánkban. Így most már mindenkinek teljes az öröme, mert van vize. Mindannyian elfelejtjük, hogy mennyi fáradságba, utánajárásba került, amíg idáig jutottunk. Meggyőződésünk, hogy a Néplap közbenjárása nélkül még most sem volna vízvezetékünk. Panaszunkat december 17-én közölték az újságban „Vízviadal” címmel — s nem eredménytelenül. Köszönjük a segítséget. A Somogyi Béla r út lakói Törökszentmiklós ’,EI vannak nagyon kényeztetve —” ...ez a központ véleménye is rólunk, azokról, akik a cukorgyári telepen lakunk. Mondotta az élelmiszerüzlet eladónője, kinek bátorkodtam megjegyezni, miért nem rendelnek annyi péksüteményt, hogy még reggel nyolc órakor is lehessen kapni. Máshol is előfordul, hogy elfogy — védekezett ő. De itt a rendeléssel mindig baj van — így én. Ugyanis sűrűn megtörténik, hogy szombaton délután már nem lehet kenyeret venni a boltban. Erre közölte velem, hogy mi az ő és a központ véleménye a cukorgyár telepen lakó vásárlókról. Meghökkentett a kijelentése. De merem remélni, a központban nem vélekedik mindenki így rólunk. Sőt egyáltalán nem osztják az eladónő nézetét, aki áru helyett feletteseinek „véleményével” traktálja a vevőt. L. A. Szolnok Fák — derékba törve V Sokszor hallottunk, olvastunk arról, hogy Szolnok megye fában szegény terület. Köztudott az is, hogy az utóbbi évtizedekben milyen sok erőfeszítés történt annak érdekében, hogy erdősávok, fasorok, utcákon elültetett facsemeték megnövekedve tisztítsák a levegőt, hűs árnyékot adjanak. Sajnos, a jószándék gyakran meghiúsul. Legutóbb ezt Mezőtúron tapasztaltam. Hétfőn (január 5-én) reggel a vasútállomáshoz igyekezve több helyen láttam derékbatört fácskát. Mindegyikért sajgott a szívem, mert ezek már nem bontanak rügyet, nem növesztenek lombot. A megdöbbenés és a felháborodás megállásra késztetett, amiko-r a tejüzemhez értem. Onnan az utca végén levő vasutas-házig egy vandál ember úgy hagyta ott a kézjegyét, hogy az ostornyél vastagságúi facsemetéket letördelte. Két fácska maradt életben a tizenegy- néhányból, a többi elpusztult. Tudom, hogy ilyen barbár tettet általában tanuk nélkül, virtusból, vagy italtól bódultán követnek el. Ez azonban nem lehet mentség! Ha valakit ilyen cselekedeten kapnak — legyen az gyermek, vagy felnőtt —, arra húzzák rá úgy a vizeslepedőt, hogy másoknak is elmenjen a kedve a fák pusztításától. Természetbarát Szolnok Jól állták a rohamot A szolnoki 121-es csemegebolt dolgozói hónapok óta mostoha körülmények között dolgoznak az üzlet átalakítása miatt. Mi, vásárlók is nagyon várjuk már az új üzlethelyiséget, mert mitagadás, vásárolni is kényelmesebb lenne már ott. A karácsony, szilveszter előtti csúcsforgalomtól féltem. El is határoztam magamban: úgy szervezem a vásárlást, hogy az ünnepek előtti napokon az üzlet közelébe se kelljen mennem. Mégis mentem. A bolt dolgozóinak dicséretére írhatjuk, hogy lehetőségeikhez képest udvariasan, gyorsan szolgálták ki a vásárlókat. Igazán megérdemlik az elismerést, nemcsak a vásárlóktól, hanem főnökeiktől is. Hiszem, hogy ez nem is marad el. F. J. Szolnok Tóth Jenőtől, a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat igazgatójától kaptuk az» alant idézett levelet: „A Néplap 1969. december 24-i számában „A szerkesztőség postájából” rovatban megjelent, P. B. szolnoki lakos „Saláta — saccra” című levelével kapcsolatban közöljük; a szükséges intézkedést megtettük annak érdekében, hogy hasonló szabálytalanság ne forduljon elő. (A szolnoki Híd bisztróban saccra „mérték” a franciasalátát. A szerk.) Igaz, nem volt rendszeres nevezett egységünkben a mérés nélküli adagolás — amit a társadalmi ellenőrrel végzett próbavásárlásunk is igazolt — azonban kis mértékben még így is veszélyeztetve volt mind a fogyasztói, mind a társadalmi tulajdon védelmi érdek...” SZ Hónapokkal ezelőtt olvastam az újságban, hogy — ha jól emlékszem — az országban 160 ezerrel csökkent a könyvtári olvasók száma. Örömmel közölhetem, hogy ebben Besenyszög lakói nem ludasok. 1968-ban 829 olvasónk volt, 1969-ben pedig 909-en iratkoztak be a könyvtárba. Közplük 481 tanuló, 428 ipari' és mezőgazdasági munkás, illetve egyéb foglalkozású. Nálunk tehát nem az olvasókban van a hiba. Az a baj, hogy kicsi a könyvtárhelyiségünk, Egyszerre nyolc— tíz embernél több nem fér be. Szakkönyvek tanulmányozására, jegyzetelésre ritkán van egy—két személy részére hely, pedig egyre többen jönnek — illetve jönnének — ilyen szándékkal a könyvtárba. 1969-ben már az újságokat, folyóiratokat is gyakrabban olvasgatták a könyvtárban. Nagyon kellene már az új könyvtárhelyiség a községnek. Telkünk is van, ezen kívül 35 ezer forintunk. Ha a könyvtár építése 1970-ben megvalósul, akkor a beseny- szögi dolgozók ebben az évben sem rontják a statisztikát. De ehhez felsőbb hatóságok segítsége is szükséges 'még... Id. Wesniczky Antal Besenyszög H. L. Szolnok: A Biztosítási és Önsegélyezési Csoport (CSÉB) szolgáltatásait a tagsági könyv III. fejezete részletesen tartalmazza. A III. fejezet 7. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerint a tag a balesetből eredő múlékony sérülése esetén csak akkor fizet a biztosító, ha legalább 28 napra táppénzes állományba került. R. B.-né, Jászberény: A gyermekgondozási segélyről szóló 3 1967. Korm. sz. rendelet végrehajtása tárgyában megjelent 1/1967. (II. 26.) SZOT sz. szabályzat 1. §-a szerint gyermekgondozási segély — az egyéb feltételek fennállása esetén — arra az időtartamra folyósítható, amely alatt a dolgozó nő munkabérben nem részesül. A gyermekgondozási segély nem folyósítható arra az időtartamra, amelyre a dolgozó nő, illetőleg a kisipari szövetkezet nő-tag ja táppénzben, terhesség-gyermekágyi segélyben, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet nő-tagja pedig betegségi segélyben, szülési segélyben, illetőleg üzemi baleset alapján kártalanítási segélyben A szarvasmarha tenyésztés állami támogatásáról A háztáji állatállomány nem kívánatos csökkenésének megakadályozására a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a 18/1969. (XII 29. MÉM—PM. számú együttes rendeletével szabályozta a háztáji, kisegítő s az egyéni gazdaságok szarvas- marha tenyésztésének állami támogatását. Az új jogi szabály szerint az állattartók, gazdaságuk tehénállományának fejlesztése érdekében az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalataitól kedvezményes áron vemhes üszőt vásárolhatnak. Az állatért a tényleges felvásárlási árnál 8000 Ft-tal kevesebbet kell fizetniük. A támogatás azokat az állattarókat is megilleti, akik a rendelet hatályba lépése — tehát 1970. január 1. napja előtt — kötött vemhes üsző nevelési, vagy üszőhizlalási szerződésüket felbontották és a visszahagyott üszőkre elletési szerződést kötnek. A 8000 forint — támogatásból 3000 forintot az elletési szerződés megkötéseikor, a fennmaradó 5000 forintot pedig az ellés után fizetik ki az állattartóknak. Az így kapott kedvezményt és annak kamatait az állattartó visszafizetni köteles, ha a vásárolt vemhes üszőt az elletéstől számított 4 éven belül elidegeníti, vagy ez idő alatt az állattartó hibájából kényszervágásra került, illetve elhullik. Nem kell a kedvezményt visszafizetni, illetőleg árkedvezménnyel újabb vemhes üszőt lehet vásárolni, ha a vásárolt vemhes üsző — igazoltan — továbbtenyésztésre alkalmatlanná válik, vagy állategészségügyi okból kiselejtezésre kerül és vágás céljából a vállalatnak eladják, vagy az állattartó hibáján kívüli okból kényszervágásra kerül, illetve elhullik. A fentiekben vázolt kedvezményeken túlmenően megilleti a jövőben is az állattartókat szarvasmarha állományuk gümőkór mentesítése esetén a 29/1968. (VIII. 9.) MÉM sz. rendelet alapján is az állami támogatás: Az ország szarvasmarha állományának gümőkór mentesítését ugyanis az állam az említett jogszabáyi rendelkezés szerint anyagi támogatással is segíti. Az állami támogatás csak azok után az eltávolított tehenek után fizethető, amelyeket gümőkór- mentes vemhes üszőkkel pótoltak és ezzel gümőkórmen- tes állományt alakítottak ki. Ha a mentesítést a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelte el, a mezőgazdasági nagyüzemet, valamint az egyéni állattartót kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege minden eltávolított törzskönyvi ellenőrzés alatt nem álló tehén után 5000 forint, minden törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehén után 7000 forint, ezenkívül a pótlásra beállított minden saját nevelésű gümőkórmentes vemhes üsző után üszőnként 1000 forint, ha pedig az anya törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, 1500 forint A kártalanítással történő mentesítés esetén az állatforgalmi vállalat az eltávolításra kerülő teheneket — amennyiben azokat vételre felajánlják — köteles megvásárolni és pótlásukra a megfelelő számú és legalább azonos minőségű gümőkórmentes vemhes üszőt az állattartó rendelkezésére bocsátani. ' A mentesítés előfeltétele egyéni állattartó esetén az, hogy a községhez tartozó valamennyi mezőgazdasági nagyüzem szarvasmarha állománya már gümőkór-men- tes legyen és a fertőzött egyéni szarvasmarha-tartó udvarok száma az 5 száza- ékot ne haladja meg A mentesítés engedélyezése ameny- nyiben a tehénállomány fer- tőzöttsége a mentesítendő telepen a 10 százalékot nem haladja meg, a megyei állategészségügyi állomás hatáskörébe tartozik. Dr. Cs. I. Kecskeméti kutató tanulmánya Leningiádban Leningrádban egy hónapig végzett folklór-kutatást dr. Lükő Gábor, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatója. Szovjet vendéglátói kérésére most érdekes dolgozatot ír a Leningrádi Színház-, Zene- és Filmművészeti Intézet évkönyvébe, a zenei alapfogalmak történetével kapcsolatban. Többek között vitatja a zenetudomány által elfogadott és tanított „magas”, — illetve „mély” hangnak, mint zenei fogalomnak a helyességét, szemben az általa reálisnak tartott „vékony” ég „vastag” kifejezésekkel. — Az előbbi ugyanis a középkori német keresztény kóruskultúrára vezethető vissza, az utóbbi pedig a népnyevekben gyökerezik. Állítására eddig ötven eurázsiai népnyelvben talált bizonyítékot. Nálunk a Jászberény környéki és a Szabolcs-Szatmár vidéki pásztorok ma is azt mondják, hogy „a vastaghangú nagyharangnak aláver a vékonyhangú kiskolomp”. a Leningrádban megjelenő dolgozat egyébként része annak az átfogó tanulmánynak, amelyben a zenei folklór-kutatás történetét foglalja össze a kiskunfélegyházi kutató. részesül. A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejére tehát gyermek- gondozási segélyt nem kaphat, mert ez kettős ellátást jelentene. M. K., Szolnok: A házastársak közösen szerzett ingóságai — ha azok nem mentesek a foglalás alól — bármelyik házastárs ellen vezetett végrehajtás esetén lefoglalhatok. Ha az ön tudomása szerint adósának van lefoglalható ingósága, közölje ezt a bírósági végrehajtóval és ha azokat a törvény a foglalás alól nem mentesíti. köteles a végrehajtó lefoglalni. A házastárs munkabére azonban a másik házastárs tartozására nem foglalható te.
