Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

1970. január T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a O LVASÖINK Űjévi jókívánság Kíváncsi természetű olva­só lévén, hadd kérdezzem meg Önöktől; a Néplap szer­kesztősége milyen érzésekkel búcsúzott az 1969-es évtől? Mielőtt felelnének erre a — talán megszokott — kérdésre, máris jóslásokba bocsátko­zom! Merek fogadni, hogy ezt válaszolják: „Nyugodt szívvel zártuk az 1969-et”. Ezt mondom — noha nem is­merem személyesen a szer­kesztőség munkatársait. De ismerek sok-sok embert a Néplap olvasótáborából. És ez az irányadó. Egy sajtó­szerv élete, fejlődése elvá­laszthatatlan az olvasók tá­borától. Nemrég egy öreg bácsitól megkérdeztem, hogy szereti-e a Néplapot, s mi tetszik neki legjobban a lapban. Ezt felel­te: „Azért szeretem, mert eb­be mi is írhatunk.” — írt-e már a bácsi is valamit? — kérdeztem. — Én magam még nem ír­tam, de a vöm már írt, sőt a szomszédasszony is! Pedig az csak két osztályt járt, sok hibát ejt az írásban, de kija­vítják odabent a levelet. Min­denki levelét kiteszik, ha az igazat írja! — adta meg a magyarázatot... — Hát régen, fiatalabb ko­rában olvasott-e újságot a bácsi? — fűztem tovább a beszélgetés fonalát. — Olvastam, olvastam, hébe-hóba, ha ráértem, meg került valahonnan újság, mert pénzt nem adtam érte. — Aztán még hozzátette: — Régen csak azok írták az új­ságot, akik odabent, bévíil a szerkesztőségben ültek; aki kívül volt, az csak olvasha­tott, ha tudott, vagy ha akart. Igen, ez a „hévül”, s ez a „kívül” fejezte ki hűen. amit az öreg mondani akart. Jól esett neki, hogy helyeslőleg bólintottam, s ezt mondtam: — Hát persze, hogy igaza van! Ma mindenki „hévül” van, bent érezheti magát. Nincs senki kitasztítva a külső sötétségre. Különösen, ha vágyik a világosságra, ha szeret tanulni! Ezeket a gondolatokat írom meg önöknek újévi jó­kívánságul. Legyen a Nép­lap szelleme továbbra is olyan, hogy az olvasók tá­bora, a lap nagy családja érezze; nagyon jó mindnyá­junknak egyformán „hévül” lenni... Máté Mária Szolnok Elveszett egy zsák tengeri 1969. november 20-án a kunhegyesi vasútállomá­son a 3033-as fuvarlevéllel feladtam egy zsák szemes tengerit, amelynek súlya 78 kg volt. Annak rendje-mód- ja szerint kifizettem a háztól-házig szállítás díját, sőt a biztosítást is. Úgy látszik, hiábavalóan, mert csak nem érkezett meg az áru a szolnoki címzetthez. A szolnoki vasútállomáson már vagy ötször érdek­lődtem a tengeri felől. A válasz mindig ugyanaz volt; sehol nem találják. December 11-én ajánlott levelet küldtem Budapestre, a MÁV Bevételellenörzési, Visz- szatérítési és Kártérítési Hivatalhoz, amelyben bejelen­tettem kártérítési igényemet. Ezideig (a levél hozzánk december 29-én érkezett — a szerk.) még válaszra sem méltattak. Sehogyan sem értem, hogyan tűnhet el egy zsák tengeri? Varga Sándor Kunhegyes Hordók helyett értesítés Október elején költöztem Mezőtúrról Tiszatenyőre. Ak­kor mindössze három cefrés hordóm maradt ott, s ami­kor kiürült, feladtam a vasútállomáson, háztól házig szállítást fizetve. Vártam, vártam a hordókat. Helyet­tük egy értesítést kaptam: menjek a hordókért Török- szentmiklósra. Fogalmam sincs, mi lesz a hordókkal, ugyanis idős, nyugdíjas ember vagyok, pénzem jelenleg nincs, csak a hónap végén lesz, amikor a nyugdíjat megkapom. Ad­dig semmiképpen nem tu­dok fuvarost fogadni. Félek, hogy akkorra a fekbér több lesz, mint a hordó értéke. Rossz álmomban sem gon­doltam, hogy ilyen a háztól házig szállítás. Keresztes Bálint Tiszatenyő Sokba kerül így a fénykép A fiam betöltötte 16. életévét, így személyi iga­zolványt kell kérnie. Szolnokra utazott fényképet készíttetni, a Beloiannisz úti (SZTK-rendelő melletti) fényképész szövetkezethez. Nem sokat, öt forintot fize­tett a fényképért. Amikor érte ment, kiderült, hogy a felvétel nem sikerült. Űjabb felvétel — újabb öt forint. Remélhetőleg ez már sikerül és a harmadik utazás után (egy-egy út 8,40 Ft) elfogadható fényképpel tér haza. Nem az öt forintért, hanem úgy általában, kíván­csi vagyok, hogy a szövetkezet vezetőségének mi a véleménye erről az ügyről? Törőcsik József Űjszász A hiba nem az olvasókban van .. * Köszönjük a segítséget Tudatjuk, hogy december 29-én kész lett a víz­vezeték az utcánkban. Így most már mindenkinek tel­jes az öröme, mert van vize. Mindannyian elfelejtjük, hogy mennyi fáradságba, utánajárásba került, amíg idáig jutottunk. Meggyőződésünk, hogy a Néplap köz­benjárása nélkül még most sem volna vízvezetékünk. Panaszunkat december 17-én közölték az újságban „Vízviadal” címmel — s nem eredménytelenül. Kö­szönjük a segítséget. A Somogyi Béla r út lakói Törökszentmiklós ’,EI vannak nagyon kényeztetve —” ...ez a központ véleménye is rólunk, azokról, akik a cukorgyári telepen lakunk. Mondotta az élelmiszerüzlet eladónője, kinek bátorkod­tam megjegyezni, miért nem rendelnek annyi péksüte­ményt, hogy még reggel nyolc órakor is lehessen kap­ni. Máshol is előfordul, hogy elfogy — védekezett ő. De itt a rendeléssel mindig baj van — így én. Ugyanis sűrűn megtörténik, hogy szombaton délután már nem lehet ke­nyeret venni a boltban. Erre közölte velem, hogy mi az ő és a központ véleménye a cukorgyár telepen lakó vá­sárlókról. Meghökkentett a kijelenté­se. De merem remélni, a központban nem vélekedik mindenki így rólunk. Sőt egyáltalán nem osztják az eladónő nézetét, aki áru he­lyett feletteseinek „vélemé­nyével” traktálja a vevőt. L. A. Szolnok Fák — derékba törve V Sokszor hallottunk, olvastunk arról, hogy Szolnok megye fában szegény terület. Köztudott az is, hogy az utóbbi évtizedekben milyen sok erőfeszítés tör­tént annak érdekében, hogy erdősávok, fasorok, utcá­kon elültetett facsemeték megnövekedve tisztítsák a le­vegőt, hűs árnyékot adjanak. Sajnos, a jószándék gyakran meghiúsul. Leg­utóbb ezt Mezőtúron tapasztaltam. Hétfőn (január 5-én) reggel a vasútállomáshoz igyekezve több helyen láttam derékbatört fácskát. Mindegyikért sajgott a szívem, mert ezek már nem bontanak rügyet, nem növesztenek lombot. A megdöbbenés és a felháborodás megállásra késztetett, amiko-r a tejüzemhez értem. Onnan az utca végén levő vasutas-házig egy vandál ember úgy hagyta ott a kézjegyét, hogy az ostornyél vastagságúi facseme­téket letördelte. Két fácska maradt életben a tizenegy- néhányból, a többi elpusztult. Tudom, hogy ilyen barbár tettet általában tanuk nélkül, virtusból, vagy italtól bódultán követnek el. Ez azonban nem lehet mentség! Ha valakit ilyen cse­lekedeten kapnak — legyen az gyermek, vagy felnőtt —, arra húzzák rá úgy a vizeslepedőt, hogy másoknak is elmenjen a kedve a fák pusztításától. Természetbarát Szolnok Jól állták a rohamot A szolnoki 121-es cseme­gebolt dolgozói hónapok óta mostoha körülmények között dolgoznak az üzlet átalakí­tása miatt. Mi, vásárlók is nagyon várjuk már az új üz­lethelyiséget, mert mitaga­dás, vásárolni is kényelme­sebb lenne már ott. A karácsony, szilveszter előtti csúcsforgalomtól fél­tem. El is határoztam ma­gamban: úgy szervezem a vásárlást, hogy az ünnepek előtti napokon az üzlet köze­lébe se kelljen mennem. Mégis mentem. A bolt dolgozóinak dicsé­retére írhatjuk, hogy le­hetőségeikhez képest udva­riasan, gyorsan szolgálták ki a vásárlókat. Igazán meg­érdemlik az elismerést, nem­csak a vásárlóktól, hanem főnökeiktől is. Hiszem, hogy ez nem is marad el. F. J. Szolnok Tóth Jenőtől, a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vál­lalat igazgatójától kaptuk az» alant idézett levelet: „A Néplap 1969. decem­ber 24-i számában „A szer­kesztőség postájából” rovat­ban megjelent, P. B. szolnoki lakos „Saláta — saccra” cí­mű levelével kapcsolatban közöljük; a szükséges intéz­kedést megtettük annak ér­dekében, hogy hasonló sza­bálytalanság ne forduljon elő. (A szolnoki Híd bisztró­ban saccra „mérték” a fran­ciasalátát. A szerk.) Igaz, nem volt rendszeres nevezett egységünkben a mé­rés nélküli adagolás — amit a társadalmi ellenőrrel vég­zett próbavásárlásunk is igazolt — azonban kis mér­tékben még így is veszé­lyeztetve volt mind a fo­gyasztói, mind a társadalmi tulajdon védelmi érdek...” SZ Hónapokkal ezelőtt olvas­tam az újságban, hogy — ha jól emlékszem — az or­szágban 160 ezerrel csök­kent a könyvtári olvasók száma. Örömmel közölhetem, hogy ebben Besenyszög lakói nem ludasok. 1968-ban 829 olvasónk volt, 1969-ben pe­dig 909-en iratkoztak be a könyvtárba. Közplük 481 ta­nuló, 428 ipari' és mezőgaz­dasági munkás, illetve egyéb foglalkozású. Nálunk tehát nem az olva­sókban van a hiba. Az a baj, hogy kicsi a könyvtárhelyi­ségünk, Egyszerre nyolc— tíz embernél több nem fér be. Szakkönyvek tanulmá­nyozására, jegyzetelésre rit­kán van egy—két személy részére hely, pedig egyre többen jönnek — illetve jön­nének — ilyen szándékkal a könyvtárba. 1969-ben már az újságokat, folyóiratokat is gyakrabban olvasgatták a könyvtárban. Nagyon kellene már az új könyvtárhelyiség a község­nek. Telkünk is van, ezen kívül 35 ezer forintunk. Ha a könyvtár építése 1970-ben megvalósul, akkor a beseny- szögi dolgozók ebben az év­ben sem rontják a statiszti­kát. De ehhez felsőbb ha­tóságok segítsége is szüksé­ges 'még... Id. Wesniczky Antal Besenyszög H. L. Szolnok: A Biztosí­tási és Önsegélyezési Csoport (CSÉB) szolgáltatásait a tag­sági könyv III. fejezete rész­letesen tartalmazza. A III. fejezet 7. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerint a tag a balesetből eredő múlékony sérülése esetén csak akkor fizet a biztosító, ha legalább 28 napra táppénzes állo­mányba került. R. B.-né, Jászberény: A gyermekgondozási segélyről szóló 3 1967. Korm. sz. ren­delet végrehajtása tárgyában megjelent 1/1967. (II. 26.) SZOT sz. szabályzat 1. §-a szerint gyermekgondozási se­gély — az egyéb feltételek fennállása esetén — arra az időtartamra folyósítható, amely alatt a dolgozó nő munkabérben nem részesül. A gyermekgondozási segély nem folyósítható arra az idő­tartamra, amelyre a dolgozó nő, illetőleg a kisipari szö­vetkezet nő-tag ja táppénz­ben, terhesség-gyermekágyi segélyben, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetke­zet nő-tagja pedig betegségi segélyben, szülési segélyben, illetőleg üzemi baleset alap­ján kártalanítási segélyben A szarvasmarha tenyésztés állami támogatásáról A háztáji állatállomány nem kívánatos csökkenésé­nek megakadályozására a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a 18/1969. (XII 29. MÉM—PM. számú együttes rendeletével szabá­lyozta a háztáji, kisegítő s az egyéni gazdaságok szarvas- marha tenyésztésének állami támogatását. Az új jogi szabály szerint az állattartók, gazdaságuk tehénállományának fejleszté­se érdekében az Állatforgal­mi és Húsipari Tröszt vál­lalataitól kedvezményes áron vemhes üszőt vásárolhatnak. Az állatért a tényleges felvá­sárlási árnál 8000 Ft-tal keve­sebbet kell fizetniük. A támo­gatás azokat az állattarókat is megilleti, akik a rendelet hatályba lépése — tehát 1970. január 1. napja előtt — kötött vemhes üsző neve­lési, vagy üszőhizlalási szer­ződésüket felbontották és a visszahagyott üszőkre elletési szerződést kötnek. A 8000 forint — támogatásból 3000 forintot az elletési szerződés megkötéseikor, a fennmaradó 5000 forintot pedig az ellés után fizetik ki az állattar­tóknak. Az így kapott kedvez­ményt és annak kamatait az állattartó visszafizetni köte­les, ha a vásárolt vemhes üszőt az elletéstől számított 4 éven belül elidegeníti, vagy ez idő alatt az állat­tartó hibájából kényszervá­gásra került, illetve elhul­lik. Nem kell a kedvezményt visszafizetni, illetőleg árked­vezménnyel újabb vemhes üszőt lehet vásárolni, ha a vásárolt vemhes üsző — iga­zoltan — továbbtenyésztésre alkalmatlanná válik, vagy állategészségügyi okból ki­selejtezésre kerül és vágás céljából a vállalatnak elad­ják, vagy az állattartó hibá­ján kívüli okból kényszervá­gásra kerül, illetve elhullik. A fentiekben vázolt ked­vezményeken túlmenően megilleti a jövőben is az ál­lattartókat szarvasmarha ál­lományuk gümőkór mentesí­tése esetén a 29/1968. (VIII. 9.) MÉM sz. rendelet alap­ján is az állami támogatás: Az ország szarvasmarha ál­lományának gümőkór mente­sítését ugyanis az állam az említett jogszabáyi rendelke­zés szerint anyagi támoga­tással is segíti. Az állami tá­mogatás csak azok után az eltávolított tehenek után fi­zethető, amelyeket gümőkór- mentes vemhes üszőkkel pó­toltak és ezzel gümőkórmen- tes állományt alakítottak ki. Ha a mentesítést a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium rendelte el, a me­zőgazdasági nagyüzemet, va­lamint az egyéni állattartót kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege minden eltávolított törzskönyvi ellen­őrzés alatt nem álló tehén után 5000 forint, minden törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehén után 7000 forint, ezenkívül a pótlásra beállí­tott minden saját nevelésű gümőkórmentes vemhes üsző után üszőnként 1000 forint, ha pedig az anya törzsköny­vi ellenőrzés alatt áll, 1500 forint A kártalanítással történő mentesítés esetén az állat­forgalmi vállalat az eltá­volításra kerülő teheneket — amennyiben azokat vétel­re felajánlják — köteles meg­vásárolni és pótlásukra a megfelelő számú és legalább azonos minőségű gümőkór­mentes vemhes üszőt az ál­lattartó rendelkezésére bo­csátani. ' A mentesítés előfeltétele egyéni állattartó esetén az, hogy a községhez tartozó va­lamennyi mezőgazdasági nagyüzem szarvasmarha ál­lománya már gümőkór-men- tes legyen és a fertőzött egyéni szarvasmarha-tartó udvarok száma az 5 száza- ékot ne haladja meg A men­tesítés engedélyezése ameny- nyiben a tehénállomány fer- tőzöttsége a mentesítendő telepen a 10 százalékot nem haladja meg, a megyei állat­egészségügyi állomás hatás­körébe tartozik. Dr. Cs. I. Kecskeméti kutató tanulmánya Leningiádban Leningrádban egy hónapig végzett folklór-kutatást dr. Lükő Gábor, a kiskunfélegy­házi Kiskun Múzeum igaz­gatója. Szovjet vendéglátói kérésére most érdekes dolgo­zatot ír a Leningrádi Szín­ház-, Zene- és Filmművésze­ti Intézet évkönyvébe, a ze­nei alapfogalmak történeté­vel kapcsolatban. Többek kö­zött vitatja a zenetudomány által elfogadott és tanított „magas”, — illetve „mély” hangnak, mint zenei foga­lomnak a helyességét, szem­ben az általa reálisnak tar­tott „vékony” ég „vastag” ki­fejezésekkel. — Az előbbi ugyanis a középkori német keresztény kóruskultúrára vezethető vissza, az utóbbi pedig a népnyevekben gyö­kerezik. Állítására eddig öt­ven eurázsiai népnyelvben talált bizonyítékot. Nálunk a Jászberény környéki és a Szabolcs-Szatmár vidéki pász­torok ma is azt mondják, hogy „a vastaghangú nagy­harangnak aláver a vékony­hangú kiskolomp”. a Lenin­grádban megjelenő dolgozat egyébként része annak az át­fogó tanulmánynak, amely­ben a zenei folklór-kutatás történetét foglalja össze a kiskunfélegyházi kutató. részesül. A terhességi-gyer­mekágyi segély folyósításá­nak idejére tehát gyermek- gondozási segélyt nem kap­hat, mert ez kettős ellátást jelentene. M. K., Szolnok: A házas­társak közösen szerzett in­góságai — ha azok nem mentesek a foglalás alól — bármelyik házastárs ellen vezetett végrehajtás esetén lefoglalhatok. Ha az ön tu­domása szerint adósának van lefoglalható ingósága, közöl­je ezt a bírósági végrehajtó­val és ha azokat a törvény a foglalás alól nem mente­síti. köteles a végrehajtó le­foglalni. A házastárs munka­bére azonban a másik há­zastárs tartozására nem fog­lalható te.

Next

/
Oldalképek
Tartalom