Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

1970. január 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az erdő üzente Ah, a szív...! Erdőnyi rönk fekszik katonás rendbe rakva a Nagykunsági Erdő- és Fagazdaság abádsza- lóki fagyártmány üzeme előtt, feldolgozásra várva. Hosszú az út, míg az emberderéknyi fa­törzsekből zárléc, paletta alkat­rész, vagy ládához szükséges deszka lesz. Az óriási, huzatos csarnok előtti rakodóról indulva gépso­rokon bukdácsol a fa, miközben fűrésszel, gyalugéppel aprít­ják, simítják, csiszolják. A feldolgozó üzem jelenleg „félgőzzel” dolgozik, ezért ki­lencvennégy munkása van. Májusban azonban beindulnak a kéreghámozó gépsorok, me­lyekhez újabb munkáskezekre lesz szükség. Az üzem dolgo­zóinak létszáma a tervek sze­rint ekkor már eléri a kétszáz- húszat. Kiss Gy. Sádor rakodó-kezelő elmondotta, hogy a jelenleg fel­dolgozott napi 50 köbméter fa mennyisége is jelentősen meg­nő. Gyártmányaik közül a pa­ri meddig a szem ellát rönk mindenfelé Kloss kapitány nyugodtan elmondhatná magáról: jöt­tem, láttam, győztem. De azok is, akik a szerda este befejeződött tizenhét részes televízió film megvalósításá­ban részesek: ritkán tapasz­talható közönségsiker koro­názta munkájukat. Egy-egy rész bemutatása­kor, előtte és utána kitört a Kloss-láz. Most, hogy a nagy játszma végéhez ért és az utolsó partit is fölényesen nyerte e már-már legendás hős — mai értelemben —egy időre búcsút mondott a kép­ernyőnek. Keseregnünk azon­ban korántsem kell, hisz az előjelek szerint hamarosan viszontlátjuk, Varsóban már készül a folytatás. Hogy mi­lyen minőségben látjuk majd viszont, még nem tudjuk, de az kétségtelen, hogy mint J 23-as bravúros tettek so­rát hajtotta végre, s jóíor- rmán a hala „szála sem gör­bült. Akárcsak angol film­testvérének, Angyalnak, ö is gáláns, ha kell, de ügyes ve­rekedő — a legügyesebb —, ha úgy hozza a sors. Okos, mindig túljár környezete eszén, és férfias, megjelené­sével hódít a gyengébb nem körében. Amikor Konic rendező Mi- kulskyra bízta ezt a szere­pet — nem kockáztatott sem­mit: az ideális adottságok­kal rendelkező színész töké­letesen tudott azonosulni nem könnyű, sok esetben a fel­színes felé is csábító szerep­pel. És ez a Kloss-sorozat rendkívüli sikerének egyik titka, ha úgy tetszik, magya­rázata. De egyéb is. Kloss „szocialista Angyal”; s ez a tréfásan eléje illesztett jel­ző angliai hasonpárjával szemben minőségi többletet fejez ki. Kloss, titkos nevén a J 23-as, igaz ügy érdekében követi el bravúros tetteit, s minden idegszálával hazája érdekeit, s tágabb értelem­ben egy emberibb világ, a szocializmus ügyét szolgálja. Ezért talán még fokozottab­ban szurkoltunk egy-egy akciójának sikeréért. S ha a Nem zsákbamacska sorozat kiemelkedő darab­jaira visszagondolunk, ez az ő,etre-haláU'a elkötelezett szolgálat, játék a veszéllyel nem volt egyáltalán egysíkú, átlátszóan naív. Sőt az alko­tóknak egyszer-egyszer sike­rült differenciált képet ad- niok arról a társadalmi kö­zegről, amelyben Kloss moz­gott. Így a nézőnek igazi va­lóságélménye is lehetett. Kü­lönösen a hurok szorulásá­val előállott helyzet rajzá­ban és a bajba jutott SS-sek megformálásában mutatko­zott meg ez a fokozottabb alkotói igényesség. Mitagadás, ha egy-egy hi­hetetlennek tűnő részlet lát­tán el-elmosolyodtunk is, hit­tünk Kloss tetteiben, mert abban az emberség felülke- rekedését is hittük a szinte példátlan embertelenség fe­lett. A Kockázat tehát ilyen értelemben politikus kaland­film a jobbik fajtából. Akadt persze gyengébb is a részek között amikor az izgalom­keltés érdekében nagyobb kanállal merítettek a bűn­ügyi filmek hatáskeltő ele­meiből, de arra is bőven idézhetnénk példát, hogy a film képi kifejező eszközei­vel tudatosan éltek az alko­tók. Főként a közelképek jellemző erejére építettek. Igaz azonban — s ne hall­gassuk el —, már elkopta­tott képi megoldások, rutinos ismétlések is akadtak bőven. Hogy csak az utolsó részt idézzük: a gyilkos sortűz alatt körbe forduló fák ké­pében ki nem ismerhette fel a Szállnak a darvak híressé vált képsorát; vagy a fog­lyok fényképezése az őket ráncbaszedő amerikai tiszt terpeszben álló lábai mögül, alulról fényképezve. De em­líthetnénk a kissé megko­pott zenei megoldást, a tá­bornok hivatali bevonulását, amikor már valójában nincs is hatalom és ezt a bevonu­lást Wagner Tanhauserjének bevonulási indulója kísérte stb. Mégis, ezek ellenére, ha a sorozatot összevetjük a jel­legzetesen kommersz An­gyallal, vagy ne adj isten a Zorróval — már megformá­lás dolgában —, akkor igé­nyesség tekintetében felül­múlja őket. Ezért is lehetett a sorozatból tévé-bestseller: erényeivel és hibáival együtt. V. M. lettacsúszó fontos exportcikk — Nyugat-Németországba szállít­ják. A hulladékból pedig gyü­mölcsösládákhoz készítenek deszkákat. Sok — sok toll- forgató szóvátette már, hogy a kül­földi filmek mi­lyen rossz, senv- mitmondó címfor­dításokkal, ferdí­tésekkel kerülnek nálunk bemuta- tásra. De jaj, most az­tán helyesbíthet minden feleslege­sen csacsogó pen­nahuszár, mert íme milyen sokat­mondó, hangzatos című filmet vetí­tenek most a mo­zikban... Aszongya hogy: „Magános vadász a szív”. Ez igen, ezt meg kell nézni, ez olyan, hogy nem létezik nem meg­nézni. Mert csu­dajó lehet ám az a mozi, amelyiknek ilyen klassz címe van. Megnéztem, de nagy-nagy csaló­dás ért. Ugyanis ez a cím sem eléggé kifejező. Soklíal többet mondó lett volna, ez a músik cím: „Meg kell a szívnek szakadni’’. Mert a film „olyan...” ☆ Nem igaz, hogy a jó bornak nem kell cégér. A rek­lám nagyon fon­tos! A ha’ásos pro­paganda döntő je­lentőségű. De a harsány- ság és az ízléste­lenség nem szol­gálja a reklám ha­tásosságát, sőt el­lenkezően. Rontja azt. visszataszít. Megítélésünk sze­rint ilyen ellen­hatást váltanak ki a szolnoki mozik csiricsáré festett tablói is. Aki nem hiszi, nézze meg, hogy milyen szörnyűsé­ges mázolmúnyok díszelegnek a Fegyveres Erők klubjával szem­ben, — hol jó bo­rok, hol csapni­való vinkók, de sokszor nova bo­rok cégéreként. — ti — Kiss Gy. Sándor rakodó­kezelő Az utószó fogán Kloss kapitányról Egy hasznos SZOT kiadványról A SZOT megbízására a Táncsics Könyv­kiadó jelentette meg a nyereségrészesedési alap felosztásának új módjáról szóló könyvecskét. Amint az ismeretes a kormány — a SZOT javaslatára — megszüntette a nyereségrésze­sedési alap „kategóriák” szerinti felosztását, és határozatot hozott a részesedési alap fel­osztásának új módszerére. A hasznos könyvecske részletesen tárgyal­ja, hogy mi indokolta a kategórizálási rend­szer megszűntetését. Hasonló alapossággal elemzi azt is, hogy miért fontos a jövedelmek differenciálása. Különösen nagy érdeklődésre tarthat szá­mot a kiadványnak az a néhány fejezete, amelyben az újrendszerű elosztás lényegét is­mertetik az összeállítók, és bemutatják milyen tartalmi változásokat hoz majd az új felosztá­si rendszer. A nyereségrészesedést növelő és csökken­tő tényezők ismertetése után néhány példát is ad a kiadvány arról, hogy kell kiszámítani a nyereségrészesedés összegét. Minden valószínűség szerint az új elosz­tási módszerről is viták robbannak majd ki, ezért jó időben megjelent hasznos segítőtárs lesz ez a könyvecske a kérdés megértéséhez. Elsősorban a szakszervezeti tisztségviselők fi­gyelmébe ajánljuk. — de kívánatos, hogy az üzemek minél több példányban megszerezzék, hogy a legszélesebb körben ismertté váljon az új eloszási módszer lényege. (Mit kell tudni a nyereségrészesedési alap elosztásának mó­dosításáról? Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Jégkarnevál a Balatonon A város 25 éves felszaba­dulási ünnepségsorozatának keretében február 8-án jég­karnevált rendeznek Siófo­kon. A Balaton leglátványo­sabb téli programiának ígér­kező jégkarneválon az or­szágban először rendeznek fakutya-versenyt. Az első tíz helyezett a nyáron vízisí- bajnokságon vesz részt. s aki elsőként ér célba, annak a Pannónia Szálloda és Ven­déglátó Vállalat kéthe+os be­utalót ad a siófoki Európa Szállóba. A helyezetteket hosszabb-rövidebb ideig tar­tó ri*f0ki nyaralással jutái- mázzák^ Feljelentési teszek 000 Feljelentést teszek ismert és ismeretlen tettesek ellen a sérelmemre és soktízezer embertársam sérelmére foly­tatólagosan elkövetett lopás miatt. Lopják az időnket, a türelmünket, alkotó energiánkat. Az okozott kár nagysá­gának érzékeltetésére, hadd emlékeztessek a közkeletű igazságra: az idő pénz. És hol van még a többi, a türelem, a hasznos munkára fordítható energia? Feljelentést teszek azon tanácskozások, értekezletek, előadások szervezői ellen: — akik akadémikust hívnak meg előadást tartani, s csak a helyszínen derül ki, hogy a kisdobosok szellemi ve­télkedőjét kell megnyitnia az akadémikusnak; — akik téesz nyugdíjasoknak továbbképzésként a ba­rokk zenéről, zeneiskolásoknak a téesz nyugdíjak emelésé­nek kilátásairól szerveznek előadásokat; — akik értekezletet, vitát rendeznek rég eldöntött kér­désekről; — akik tájékoztatót tartanak olyan dolgokról, amelye­ket mindenki ismer. Továbbá olyan előadók, felszólalók ellen: — akik ha egyszer szót kapnak, megmámorosodnak a saját hangjuktól és elvesztik az időérzéküket; — akik egy percre kérnek szót, mondanivalójukat el is mondják egyetlen perc alatt, de nem jut eszükbe csattanós befejezés, hát beszelnek még egy fél órát; — akik úgy gondolják, hogy amíg ők beszélnek, addig vitapartnerük nem mondhat semmi kellemetlent, ezért nem hagyják abba; — ákik odahaza a szájukat sem nyithatják ki és az érte­kezleten kárpótolják magukat, sőt ezt a második óra végén viccesen be is vallják; — akik összefoglalás ürügyén elejétől végéig újra el­mondják az addig elhangzott felszólalásokat; — akik mindig, mindenhez jobban értenek, s ezt azon­nal be is akarják bizonyítani. — akik úgy kezdik a felszólalásukat, hogy „egyetértek az előttem szólóval” és megismétlik mindazt, amit az előt­tük szóló mondott; — akik úgy kezdik a felszólalásukat, hogy „sajnos nem tudtam a kérdésben megfelelően tájékozódni”, de azért elmondják véleményüket; — akik csak azért kérnek szót, hogy mondjanak vala­mit, mert belebetegednének, ha a nevük nem kerülne be a jegyzőkönyvbe; Bűnpártolásért feljelentést teszek viták, tanácskozások, értekezletek elnökei ellen: — akik az előbbiekhez felsorolt bűnösöket rosszul értel­mezett tapintatból nem utasítják rendre, nem ültetik le, nem zavarják ki, nem lövik le, és ezzel velünk ártatlanul szenvedőkkel szemben követnek el, nem is tapintatlansá­got, de bűnt. Bistey András Lassan halad a házipatikák felülvizsgálása A jászberényi Kossuth úti gyógyszertár kirakatában he­tek óta hirdeti a kiakasztott tábla: „A házipatika felül­vizsgálását naponta 13—15 óra között végezzük”. Jankovics Zoltán városi­járási főgyógyszerész el­mondta, hogy központjuk fel­hívására december elejétől foglalkoznak a felhalmozott házi orvosság készletek vizs­gálatával. — Az akciónak kettős cél­ja van — mondotta. —Adott időszakban meghatározott betegségekre szedett gyógy­szerekből gyakran megma­rad néhány tabletta, amit a tulajdonos sajnál eldobni. S amikor például újra fáj a gyomra, emlékszik rá, hogy megmaradt a régi gyógyszer­ből, s beszedi azt, holott le­het, hogy a fájdalom már egészen más eredetű mint akkor volt. További ve­szélyt jelent, hogy a lejárati időn túli gyógyszer már bomlott, esetleg mérgező is. — Az avatatlan kézbe ke­rülő ismeretlen gyógyszerek tragédiát is okozhatnak. So­kan azt hiszik, ha már gyó­gyítószer, biztos minden be­tegségre jó. A színes drazsé­kat, a gyerekek cukor he­lyett is megehetik. Szeren­csére az utóbbi időben nem volt mérgezés, azt mégis sajnáljuk, hogy a vizsgálato­kat végző négy városi gyógy­szertárhoz havonta míndösz- sze 8—10 esetben fordulnak segítségért, a házipatika fe­lülvizsgálásáért. A leggyak­rabban tárolt gyógyszerek a Vegacillin, a Tetrán, a kü­lönféle fájdalomcsillapítók és a septylek. A SZOLNOKI MÁV KÓRHÁZBAN 1970. FEBRUÁR 2-TÖL az influenza járvány miatt a beteglátogatás szünetel IGÁZGATÜ főorvos Gázvezeték tervezési és szerelési munkák elvégzését — elsősorban a lakosság részére — rövid határidőre vállaljuk. TEMPO Ksz Szolnok Jászkürt u. 9. Telefon: 11—581, 12—460.

Next

/
Oldalképek
Tartalom