Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
1970. Január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jól telelnek a vetések Változó követelmények — változó szabályozók Az éves tervek végrehajtását, a gazdaság terv szerinti fejlődését 1968 óta — tervutasítások helyett — a gazdasági szabályozók biztosítják. Ebből adódik, hogy a rövid távon ható szabályozók egy részét — egyebek között a hitelpolitikát — évről-évre összhangba hozzák a tervcélokkal. Egyes szabályozók módosítását emellett működésük tapasztalatai is indokolttá tehetik. Amennyiben A bérszabályozás új rendszere Az elmúlt 2 évben a legtöbb bírálat a bérszabályozás rendszerét érte, amely hozzájárult a létszám gyors növeléséhez és a termelékenység stagnálásához. Az új mechanizmus bevezetése előtt — mint emlékezetes — felmerült az aggály, hogy a vállalatok nyereségük növelése érdekében esetleg nagymértékben csökkentik létszámukat, ezzel szociális feszültséget idéznek elő. Ezért olyan bérszabályozási rendszert vezettünk be, amely az átlagbér-színvonalat maximálta, a bértömeget és a létszámot azonban nem. A vállalatok hamar felismerték, hogy ebben a bérszabályozási rendszerben az 1 főre jutó részesedést, illetve annak növekedését a legkönnyebben a létszám bővítésével lehet biztosítani. Ennek következtében a foglalkoztatottak száma gyorsan és folyamatosan emelkedett — 1968-ban 4 százalékkal, 1969. X—X. hónapban 3 százalékkal — az alapbérek mérsékelten, a termelékenység pedig legkevésbé. Az 1 főre jutó termelés 1968-ban 1 százalékkal emelkedett, idén viszont 1 százalékkal visszaesett. Az 1969-ben bevezetett módosítás — az R-nyereségrész kiszámításánál a tényleges bér- színvonalat kell figyelembe venni — hatástalan maradt. Most már erőteljesebben módosítani kellett a bérszabáa belkereskedelmi vállalatok anyagi irdekeltségi rendszere Hogyan védekezzünk az influenza eilen? Az úgynevezett cseppfertőző betegségek, a nátha, az infulenza elleni védekezésre1 kért tájékoztatást az MTI munkatársa az egészségügyi felvilágosító központban. — Mint elmondották, a cseppfertőzésnek kedvez a zsúfoltság, a zűrt helyek rossz levegője. Ezért az ilyen helyeket lehetőleg kerüljük. Betegeket ne látogassunk. Mindenki mindig zsebkendőbe köhögjön vagy tüsszentsen. Sokan a tenyerükbe tüsszentenek azután kézfogással adják tovább a fertőzést. A gyakori kézmosás egyik leghatékonyabb védekezés az influenza, nátha ellen. A náthás ember lehetőleg eldobható papírzsebkendőt használjon. A fertőzésre különösen érzékeny csecsemőkkel, kisgyermekekkel vagy idős emberekkel közös szobában lehetőleg ne tartózkodjanak olyanok, akik köhögnek, náthásak. Öltözködésünk az időjárásnak megfelelő legyen, különösen óvakodjunk a lábbeli átnedvesedésétől. lehetőleg sokat tartózkodjunk, mozogjunk magunk is szabadban, friss levegőn. A szervezet ellenállóképességét fokozza a változatos, vitaminokban — főleg C-vi- taminban — gazdag táplálkozás. Ezért iktassunk étrendünkbe minél több nyers gyümölcsöt nyers savanyúkáposztát sárgarépát céklát. Gazdag C-vitaminforrás a citromos tea és a csipkebogyó szörp. Az alkoholos italok a közhidelemmel ellentétben nem használnak, sőt ártanak. A védekezés kötelezettség akkor sem szűnik meg, ha történetesen mindezek ellenére lázzal járó meghűléses betegséget, náthát, influenzát kapunk. Saját egészségünk védelmében maradjunk otthon és pontosan igazodjunk az orvos utasításaihoz. Az ország mezőgazdasági üzemeiből az elmúlt év végén, illetve január elején érkezeit jelentések szerint a 60—70 centiméter vastag hóbunda alatt kitűnően telelnek a vetések. A szakemberek szerint a hó hőszigetelő hatására az elmúlt hetekben különösen nagy szükség volt; a mínusz 15—18' fokos hideg ugyanis különben súlyos károkat okozhatott volna a gabonavetésekben. A szokásosnál kiadósabb havazás jól jött azért is, mert pótolja a nyár végi, illetve az őszi csapadékhiányt. A mezőgazdászoknak csupán egyetlen aggodalma van: attól tartanak, hogy a vastag réteg lassú eljegesedés közben olvad fel és ez a folyamat túlságosan sokáig tart majd. Ha a felső elkérgesedett réteg elzárja a növények elől a levegőt. könnyen felütheti fejét a hópenész, amely néhány évvel ezelőtt tetemes károkat okozott. A vidéki üzemek összesítései alapján pontosan felmérték, hogyan alakul az idei gabona vetésterület — Megállapították, hogy az utóbbi három évi jó termés a kenyérgabonát a jól jövedelmező növények közé emelte. A vetésterület állandósulása és az állami felvásárlási előirányzatok túlteljesítése nagyrészt a gazdaságok megfelelő anyagi érdekeltségének köszönhető. A termelési kedvet tükrözi, hogy a gazdaságok az elmúlt év őszén 2 323 000 holdon vetettek kenyérgabonát A búza az elmúlt évinél 42 000 holddal nagyobb területet foglal el, ugyanakkor 18 000 holddal csökkent a rozs vetésterülete. A kenyér, illetve a lágy búzafajták árának differenciálása következtében az olasz és a francia eredetű gabona területét az üzemek némileg csökkentették. A lágy búzák rovására tovább törtek előre az értékes szovjet búzafaiták, a Bezosztaja, a Rannajaésa Mironovszka- ja. A mezőgazdasági üzemek hozzávetőleg 400 ezer .holdon vetettek takramánybúzát, ennek zömét szintén a kemény búzafajták teszik ki. jötte a különböző gazdálkodó éis társadalmi szervek vezetősége és KISZ szervezete által nyújtott jelentős anya- tó támogatásnak köszönhető. Az igényekhez viszonyítva azonban már szűknek bizonyult Jónéhány úttörő- csapatnak nem jutott jövő nyárra hely. így azok önálló csapattábort rendeznek N ógrádverőcéru Városlődön, Siklóson. A pártmegbízatás: táborépítés A probléma megoldására a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága szeptemberben pártmegbízatásként feladatul adta a városi KISZ bizottságnak, hogy a Tisza- ligetben úttörőtábort építsen. Ha elkészül, jó pár évig biztosítottnak látszik a kisdobosokon és az úttörőkön kivijl a napközisek nyári táborozása is. A munkával azonban a városi KISZ bizottság az intézmények, Üzemek vezetőinek és dolgozóinak. a város lakosságának a segítsége nélkül nem tpd megbirkózni. A tervezőiroda KISZ szervezete és szocialista brigádjai már elvállalták, hogy a kijelölt területre elkészítik a beépítési tervet, a központi épületről a kiviteli tervdokumentációt. egv kétszáz személyt ellátó vizesblokk, valamint a viz. a villany és a gáz becsatlakozásának. elosztásának a tervét. A Ti- sza-li ceti táborban nyaranként háromszáz szolnoki pajtás pihenhet, szórakozhat majd. H M. és a fogyasztók, a társadalom érdekei között már 1968-ban is — tompított formákban — érzékelhető volt A belkereskedelmi vállalatok részesedési alapja jelentős mértékben függ a készletek alakulásától, ami objektíve lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi vállalatok a fogyasztói érdek rovására — a készletek csökkentésével, indokolatlan áremelésekkel — növeljék részesedési alapjukat. Az érdek-konfliktus kiküszöbölésére 1970-től a kereskedelmi vállalatoknál maradó nyereséget az 1968— 1969. évi átlagkészlet figyelembevételével osztják fel a fejlesztési és a részesedési Szolnok egyik leggazdagabb vállalata. Ma, amikor olyan nagy szó egyetlen lakás is, nekik négy és félezer bérleményük van. Ám. ha annak alapján rangsorolnánk a vállalatokat, hogy kinek mennyi „áldás” száll a fejére naponta akkor is az élen állna az IKV. Pedig... Erről a „pedig”-ről beszélgettünk Varga Bélával, a vállalat igazgatójával: — Mit várhatnak <j bérlők 1970-ben? — Előbb szóljanak a számok. A vállalat 1970-re U és fél millió bevételt tervez öt és félmillió folyik be a lakbérekből, a többit a tanácsi költségvetésből kapiuk. Ennvi az az összeg, amiből az idén a megelőző karbantartósí. a javításokat és korszerűsítést végezzük. Negyvenhét dolgozónk kilenc ugyanig a gazdaság fejlődése bármely ponton lényegesen eltér a tervezettől, az ilyen jelenségek végső soron arra utalnak, hogy egyik, vagy másik szabályozó nem elég hatékony. A szabályozók 1970. évi változásai összefüggnek mind a tervcélokkal való összhang követelményével, mind pedig azokkal a negatív jelenségekkel, ellentmondásokkal, amelyeket az eddigi működésük váltott ki. • mm ■ lyozást és a vállalatok érdekeltségét. Az 1970-ben életbelépő új bérszabályozás lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy adókedvzeménnyel könnyíti a bérszínvonalnövelést, másrészt pénzügyi terhekkel megdrágítja a létszámnövelést és végül elhárítja a létszám- csökkentés vállalati szempontból hátrányos kövekez- ményeit. Ennek megfelelően az 1970. évi bérszínvonalnövelést — 4 százalékos plafonon belül — csak 70 százalékos arányban kell a részesedési alapból fedezni; (a növelés 30 százaléka bérköltségként elszámolható) az 1970. évi létszámemelés bértömegének 33 százalékát adóként keh befizetni s ez az összeg egyidejűleg az R-nye- reségrészt csökkenti. Ha a vállalat dolgozóinak létszáma 1970-ben csökken, a megtakarított létszám bértömegének 33 százaléka az R- nyereségrészt növeli. Az új bérszabályozási rendszertől 1970-ben az várható, hogy mérsékeli a létszámnövekedést s közvetett módon hat a munkatermelékenység javítására A termelékenység gyorsabb ütemű növekedését változatlanul fékezi az a tény, hogy az élőmunka ma még aránytalanul olcsóbb, — mint a technológiát korszerűsítő fejlesztés. 1969-ben kiéleződött az az ellentmondás, amely alap között, az 1970. évi készlet — annak növekedése. vagy csökkenése — tehát nem befolyásolja az R-nye- reségrészt A készletek és a választék kívánatos mértékű növekedését emellett hitel- kedvezménnyel is előmozdítják. Az említett intézkedések révén nő a. kereskedelem érdekeltsége és lehetősége a forgalom bővítéséhez, a fogyasztói igények teljesebb kielégítéséhez. A hitelpolitika 1970-ben preferálja (előnyben részesíti) mindazokat a fejlesztési cé* szakmában tevékenykedik. Ök végzik a karbantartást, a javítást a bejelentések alapján. Ezekre az idén mintegy 4 millió forintot költünk majd. — A korszerűsítésnél segít az építő-javító és a földgázszolgáltató vállalat is. Erre a célra 6 millió forintot terveztünk. Tovább folytatjuk a gáz bevezetését a Ságvári körúti és a Szántó utcai bérházakba- 1970-ben egy liftszerelő is munkába áll. Jelenleg ha egy lift elromlik. Budapestről jönnek szerelők megcsinálni. — A vállalat fejlesztésének korlátot szabnak elhelyezési gondjaink. — Szűkösen vagyunk !tt a jelenlegi helvünkön. Dolgozóink is mostoha körü’ménvek között végzik munkájukat. Készül az ÉPSZER, az építő-javító vállalókat, iparágakat és vállalatokat, amelyek lakossági igényeket elégítenek ki. (Textil- ruházati ipar, építő- és építőanyagipar, vas-műszaki cikkek gyártása, lakossági szolgáltatások.) Azok a vállalatok, amelyek a szükségletek kielégítése érdekében termelésüket gyors ütemben növelik 5 éves lejáratra vehetnek fel forgóalaphiteleket. A hitelkedvezmények 1970- től a szocialista gépimportra is kiterjednek. Az utóbbi években többet exportáltunk a szocialista országokba, —» mint amennyit ott vásároltunk. Az import elmaradása a kiviteltől hátrányos abból a szempontból, hogy előbb- utóbb fékezni fogja a kivitelt s így a termelést is, miután partnereink is mérleg- egyensúlyra törekszenek. A szocialista gépimport serkeh- tést egyes iparágak — pl. textil- és nyomdaipar — rekonstrukciójára, a mezőgazdasági és építőipari géppark korszerűsítésre kívánjuk hasznosítani. E célból a szocialista országokból történő gépbehozatalt a bankok kedvezményes hosszú- és közép- lejáratú hitelekkel, kamattal és lejárati idővel preferálják. 1969- ben mind a termelők mind a fogyasztói árrendszerben bővítettük a kevésbé kötött és a szabadárak érvényesülési körét 1970- ben ilyen árforma-változásokra nem kerül sor Módosulnak viszont — emelkednek — az állati termékek felvásárlási árai, s egyidejűleg csökken az állattartás beruházásainak, illetve megszűnik a mezőgazdasági gépjavítások állami támogatása. — A felvásárlási árak emelésének az a célja, hogy javítsa az állattenyésztés jelenleg rendkívül alacsony — mindössze 0,3 százalékos — jövedelmezőségi szintjét s jobban érdekeltté tegye a gazdaságokat az állattenyésztés fejlesztésében, a hozamok és az értékesítés növelésében. Végeredményben az állapítható meg, hogy a szabályozók módosítása részben konkrét 1970. évi tervfelada- tok — a belső ellátás javítása, szociálisa gépimport növelése, elhasználódott gépek nagyobb arányú pótlása, rekonstrukciók — megvalósítását kívánják előmozdítani, másrészt olyan nem újkeletű gazdasági feladatok, tevékenységek — munkatermelékenység, állattenyésztés — ösztönzését szolgálják, amelyek jelenleg gazdasági fejlődésünk kritikus csomópontjai. lat és az Ingailenkezelő Vállalat közös irodaházának tanulmányterve. Előreláthatólag ez év második felében megkezdődik $z új központunk épületének alapozása és talán 1971 végén költözhetünk. — Tisztábbak lesznek-e a bérházak 1970-ben? — Ott ahol takarító brigádok dolgoznak, már most sincs panasz. A gondnokok Irán vitájával végzett takarítás bevált — A járdák seprésére is sok n panasz, kti1 ötösen most a hódömping idején. — A takarító brigádok a hóesés idején külön értesítés nélkül is munkához láttak és tisztították a járdákat. Ahol ők dolgoztak nem is volt baj. A házfelügyelőkkel már anfíál inkább, TANKOLÁS — Na, bogy vált be az új kocsi? — Jó, jó, csak túl sokat fogyaszt Jövő nyári tervek Felkészülés szeptembertől júniusig — Játszva próbáinak — Mire elkészült, kinőtték Úttörőtábor épül a Tisza-ligetben Talán túl korainak tűnik a tél elején már a jövő nyárról, táborozásról beszélni Pedig a tábori élet az egész évi úttörő munka folytatása, s a csapatok szeptembertől kezdve tervszerűen készülnek is rá. Az érdekes, izgalmas tábori programot nem lehet egy-két hónap alatt összeállítani és megszervezni. Hiszen nemcsak a nyaralást, a kikapcsolódást Élménybeszámolók és tervezgetések A nyári tábor éveleji értékelésével. az élménybeszámolókkal, a tábortűzi műsorok felelevenítésével, vagy a tábori kiállításokkal egyidő- ben. a csapatok hozzákezdtek a jövő évi tábor tervének a kidolgozásához, s a szükséges anyagiak megszerzéséhez. Megkezdődött a hulladék és a takarékbélyeg gyűjtése Októberien már majdnem minden iskolában felmérték a táborba jelentkezők létszámát Novemberben pedig a városi úttörőelnökség értesítette is az iskolákat, mikor, melyik turnusban táborozhatnak. A téli hónapokban az apróbb tábori eszközök elkészítésével. sátorlavítással, klubestek, előadások, a farsangi Szűk lett a balatoni tábor Az idén több mint hétszáz szolnoki úttörő és kisdobos élvezhette a nyarat a magyar tenger partján felépült balatonszepezdi vá'+őtábor- ban. Csak a korszerű, központi épület —. amelyben százötven személyes konyha, száz személyes ebédlő, fiú- és szolgálja a táborban töltött két hét Az ott szerzett - élmények. tapasztalataik gyarapítják a táborozok gyakorlati ismereteit fejlesztik közösségi magatartásukat egyéni. erkölcsi tulajdonságaikat és nem utolsósorban segítik a fizikai erősödést, ügyesedést is. A jól sikerült táborozás felejthetetlen emlék marad a gyerekeknek, nevelőiknek egyaránt \ karnevál megrendezésével, a tábori házirend kidolgozásával, a raj és táborvezetők kiképzésével folytatódik a készülődés. A májusi szülői értekezleten már a kialakult tervet sőt az étrendet is ismertetik a táborozok szüleivel. A tanév vége felé alakítják ki a tábori őrsöket és rajokat kijelölik a tisztség- viselőket. . A próbakövetelmények teljesítése szinte felöleli a tábori élet valamennyi mozzanatát: a túrákat, a sportversenyeket. a közös játékokat, a társadalmi munkát á forgó- színpad-szerűen megszervezett foglalkozásokat beszélgetéseket, a táborszépítést, a_ szellemi vetélkedőket, s a' dal tanulást leány betegszoba, ügyeletes szoba, külön mosdó, zuhanyozó. mellék- és raktárhelyiségek vannak — másfélmillió forintba került. A gyerekek kényelmes, betonalapú sátrakhan laknak. A balatonszepezdi tábor létről Garamvölgyi István A% Ingatlankezelő Vállalat tervei Folytatták a gás bevezetését — Less végre Uftsserelö ti irodaház — És talán a tisztaság is nagyobb lesz
