Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

1970. január 2& SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 BARTÓK, BEETHOVEN HANGVERSENY A zenei világ két nagy évfordulójához kapcsoló­dott az Országos Filhar­mónia harmadik, szolno­ki bérleti hangversenyé- nyek hétfő esti műsora. Beethoven, minden idők egyik legnagyobb szimfo­nikus mestere ugyanis 200 éve — 1770-ben született és most huszonöt éve halt meg Bartók Béla, népünk nagy fia, zene­szerzője. A két nagy al­kotót sok szál fűzi egy­máshoz. Mindketten a magasrendű humanizmus­nak. az emberi jóságnak, a bátor helytállásnak, az igazságért következetesen kiálló és harcoló hősies emberiességnek nagy alakjai voltak. Az élet nagy kérdéseire, gond­jaira mindig optimista bizakodással válaszoltak. Hittek a nehézségeken győzedelmeskedő ember­ségben. A hangversenyt Beet­hoven „Prometheus”-nyi- tánya indította el. A beethoveni életműnek ez az alkotás nem a legje­lentősebbje, de az élmény­gazdag műsornak mégis nagyszerű lírai bevezeté­se volt a táncos foganta­táséi, hangulatos zene. A zenekar nagyon találó tol­mácsolásában különösen a vonóskar csillogása, nagy kultúrája volt a figyelemreméltó, Bartók Béla III. zon­goraversenyét 1945-ben, halálának évében írta, már súlyos betegen. S mégsem lemondó, fárad­tan szomorú, hanem len­dületesen üde, életteli, sőt több részében vidám és bölcsen mosolygó mu­zsika ez a nagyszerű mű. motor Kedvezményes műszeres vizsgálat Csoportos túra Kijevbe Autóböize a Tisza-ligetben A Magyar Autóklub Szolnok megyei szervezetének vezetősé­ge a napokban tartotta ülését. Ezen a klub 1970. évi program­ját rögzítették. Márciusban in­gyenes házi műszaki felülvizs­gálatot rendeznek a klubtagok részére. Ezen ellenőrzik a gépkocsik fékberendezését, a gyújtást, szelepállítást és fény­szóró beállítást végeznek. A tavaszi hónapokban öt alka­lommal kerül sor előadásra, amelyeken élménybeszámolókat és KRESZ ismertetést tarta­nak, diafilmek vetítésével. Májusban az új gépkocsitu­lajdonosok részére bejárató túrát indítanak Egerbe, június­ban kétnapos Pécs—Siklós au­tókirándulásra kerül sor, majd augusztusban a Szegedi Sza­badtéri Játékokra szerveznek közös utat. Szeptemberben ren­dezik a hagyományos megyei ügyességi versenyt, októberben pedig egy budapesti kirándu­lást vettek a programba. Az év egyik kiemelkedő autós eseményének ígérkezik az uk­rajnai autóstúra, amelynek végcélja Kijev. Ezt kizárólag a megye autósai részére rende­zik. Az autóklub megyei szerve­zete meghosszabbította az AFIT-tal az elmúlt évben kö­tött megállapodását. Ennek ér­telmében az autóklub tagjai a hivatalos 90 forint helyett 40 forintért végeztethetik el ko­csijaikon a teljes műszeres fe­lülvizsgálatot. Ezt az autótu­lajdonos jelenlétében végzik az AFIT szolnoki szervizében és az eredményről értékelő la­pot kapnak, amely alapján fel­készíthetik kocsijaikat a ható­sági műszaki felülvizsgálatra. A műszeres vizsgálat a követ­kezőket tartalmazza: A gépkocsi megemelése, mellső futómű, kerekek, csap­ágyak, felfüggesztés és kor- mányrudazat vizsgálata. Alváz, rugóbakok, rugók, kipufogócső és- üzemanyag vezeték vizsgá­lata. Lábfék, fékvezeték, flexi­bilis fékcsövek, kézifék szerke­zet és vezeték ellenőrzése, fék­hatás mérése görgőspadon. Fel­építmény vizsgálata. Elektro­mos jelzőberendezések, vezeté­kek, szerelvények állapotának és megfelelő bekötésének vizs­gálata és a fényszóró beállítá­sa. Ezt a vizsgálatot ilyen elő­nyös áron feltétlen érdemes évente elvégeztetni. Két új megállapodás is szü­letett az autóklub és az AFIT szolnoki üzeme között. A gép­kocsi alsó és felső mosását — törlés nélkül 23 forintért vég­zik klubtagok részére. A mű­szeres felülvizsgálatra és a kedvezményes mosásra szóló utalványokat a megyei klub megbízottjánál, a Magyar Hir­dető szolnoki irodájában ifj. Fülemen Lajosnál lehet átven­ni. Jó lenne persze, ha ezeket a klubtagok részére a helyszí­nen, az AFIT telepen is árusí­tanák. Ez egyszerűsítené az utánjárást. Az autóklub ebben az évben is rendez autóbörzéket Szol­nokon. Az elsőre március har­madik vasárnapján kerül sor, a Tiszaligetben, az autóklub­tagok részére, 10, klubon kí­vüliek részére 20 forintos hely- foglalási jeggyel. A Merkur autószalon jelen­tése a gépkocsi sorszámok ál­lásáról: Trabant Limousine 25 443 Trabant Kombi 2 361 Wartgurg Limousine 10 898 Wartburg de Luxe 7 084 Moszkvics 17 787 Skoda 1000 MB 12 578 Skoda Oktávia 1 243 Polski Fiat 1300-as 697 Polski Fiat 1500-as 429 Zasztava 923 Volkswagen 805 Fiat 500-as 1276 A sokat szendevett, küz­dött Bartók Bélának szel­lemi hagyatéka, amely­ben a sok kitérő után visszatért a kié ye súlyo­zott klasszikus hagyomá­nyokhoz és őszinte han­gon vallott az emberiség nagy kérdéseiről. A zongoraverseny kitű­nő szólistája Tusa Erzsé­bet volt, akiben alaposan képzett' muzsikust, színes és kifejező dallamvona­lakat rajzoló, maradékta­lanul formáló művészt is­mertünk meg. Nagy él­mény volt, ahogyan a szólista és a pontosan, lelkiismeretesen kisérő zenekar és karmester szinte kifogástalan szín­vonalon tolmácsolta a bo­nyolult építkezésű és végtelen ritmusgazdagsá­gú alkotást. A lassú té­tel melegsége, bartóki színpompája és az elő­adók dicséretes produk­ciója ritka percekkel ajándékozott meg ben­nünket. A kitűnően sike­rült hangversenyt Beet­hoven III. Esz-dúr szim­fóniája zárta. A nagysza­bású szimfónia a beet­hoveni életműnek egyik kiemelkedő alkotása. — Olyan kompozíció, amely­ben már a magasrendű eszmei tartalom a meg­határozó. Beethoven a francia polgári forrada­lom eszmevilágán fellel­kesülve, Bonaparte Na­póleonnak szánta művét De annak császárrá ko­ronázása feletti csalódá­sában megváltoztatta a szimfónia címét: „Szim­fónia egy hős emlékeze­tére”. Innen az „Eroica”, a hősi megjelölés és ezért himnusza, óriási festmé­nye az emberi hősiesség­nek. A szép, kiegyenlített hangzású zenekar, kicsit fáradtan ugyan, de jó színvonalon tolmácsolta a nagyon nehéz alkotást. Főképpen a melegen éneklő lírai részek meg­formálása volt maradék­talan. Mura Péter nagy kultúrájú, kitűnő adottsá­gú karmester. Központja, életre hívója volt az egé­szében nagyon jól si­került hangversenynek. K. A. Hosszú út az éjszakába Legelőbb Í8 talán arról néhány szót, mert ez alapvető: jó-e és mire jó bemutatni Szolnokon (de ugyanezt a szónoki kérdést feltenném akkor is, ha Egerről, Kapos­várról, vagy Szegedről stb. volna szó) egy olyan drámát, mint a Hosszú út az éjsza­kába. Még mielőtt bárki fél­reértene, hadd szögezzem le meggyőződésemet: bizonyos feltételek mellett —és éppen ezekről szólnék majd — na­gyon jó, sőt, ma már nél­külözhetetlenül fontos. És nem protokoll okokból! Nem azért, mert íróját, Eugene O’Neill-t századunk kima­gasló írójaként tartja nyil­ván a mérvadó közvélemény, nem azért mert illik tudni róla és bemutatni tőle va­lamit, például ezt a döbbe­netes önéletrajzi drámát. (A darabban a hányatott életű, ír származású író családjá­nak tragikus alakjai kelnek színpadi életre, Edmund, a fiatalabb fiú személyében maga az író.) „Illemből”, formális okok­ból semmit nem szabad be­mutatni. Ilyen módon képte­lenség fokozatosan új, érett, értő színházi közönséget te­remteni. A mondat második félével azonban már el is jutottam az egyik legfőbb okhoz, amiért örömmel üd­vözlöm O’Neill remekművét a szolnoki színpadon — eb­ben a kulturált tálalásban. Mert az előadás értelme és értéke szervesen összefügg. Egy színház alap-intelligen­ciájához pedig elválaszthatat­lanul hozzátartozik önmaga érettségének és lehetőségei­nek ismerete, valamint a színház legfőbb részének, a közönségének az ismerete. Az utóbbi természetesen nap­jainkban változó és hetero­gén (színház-értés dolgában kivált egyenlőtlen összetéte­lű) — állapota azonban Ismét csak összefügg színházának érettségével, színvonalával, műsorpolitikájával is. A szolnoki előadás egész légkö­re (színpadi és nézőtéri lég­köre) arra vall, hogy az igé­nyes, játszás dolgában ké­nyes, ártalmasán hamisra hangolható, félre játszható mű bemutatása jól felismert időnontban történt. Ea azért is örvendetes to­vábbá, mert O’Neill megis­merése és megértése némi­leg a század legjobb drámai Új kézikönyv pedagógusoknak Megje'ent a „tfonvéde’mi ismeretek“ második kötete A honvédelmi ismeretek egyre szélesebbkörű beveze­tése nyomán szükségessé vált a feldolgozandó anyag újabb részének módszeres összefoglalása és közreadása. A „Honvédelmi ismeretek II” nem tankönyv, ideiglenes segédkönyv az általános, a középiskolák és a szakmun­kásképző iskolák tanárai szá­mára. A második kötet anyaga szervesen épül az első kötet­ben közöltekre. Az első rész osztályfőnöki óra keretében dolgozható fel. Ismertetést ad a Varsói Szer­ződésről (külön az álta­lános iskolák nyolcadik és a középiskolák második osz­tályai számára), az imperia­lizmus háborús törekvései­ről, a békés egymás mellett élés és a honvédelem alap­vető kérdéseiről. Magyaráz­za, értelmezi a honvédelmi törvényt és a katonai esküt. A könyv nagyobbik része polgári védelmi ismereteket közöl, részletesen tárgyalja» korszerű támadóeszközöket és az ellenük való védekezés leghatékonyabb módozatait. A kötet anyagát tereptani és haditechnikai ismeretek egészítik ki, de röviden szó van a honvédelmi testneve­lésről és olvasható egy honvé­delmi nap foglalkozási váz­lata, amely igen nagy gyakor­lati segítséget ad a pedagó­gusoknak. Az írott * szöveg mellett szemléltető ábrák könnyítik meg az anyag feldolgozását. Különösen a tereptani rész ábrái szemléletesek és ad­nak sok támaszt a gyakorlati foglalkozásokon. Befejezésül a könyv elő­szavából idézünk: „Célunk a második kötet közreadásával is az, hogy a honvédelmi is­meretek ismeret- és gyakor­latanyagához alapvető segít­séget nyújtsunk. Ez nem menti fel a pedagógust az alól, hogy az időközben meg­jelent műveket ne tanulmá­nyozza, hogy ne kísérje fi­gyelemmel a katonai folyó­iratokat.” 1 db Csepel D—3.5 t. és 1 db Csepel D—4 t. vizsgázott jó állapotban lévő TEHERGÉPKOCSI eladó. Szabadság Szolnok m. Mg Tsz Kétpó. Telefon: 14. törekvéseinek pontosabb ér­téséhez vezethet, mindenkép­pen segítség ebben. Ami igazán érték évtizedeink és napjaink drámairodalmában, annak van köze O’Neill-hez (aki egyébként, sokak érthe­tő tév-hiedelmével ellentét­ben csak tizenhét évvel ez­előtt halt meg), aminthogy neki is van Csehovhoz. Ami most már magát a színpadra vitt művet illeti: megrázó emberi vallomás és társadalmi kórkép. Felmerül­het valakiben a gyanú, hogy ez utóbbit csak amolyan kö­telességből teszem hozzá, —• nem őszintén szívből. Ez egy­általán nincs így. Az, hogy ezen a gyötrően hosszú úton, amely az éjszakába vezet, csupán egy család elkeserítő összeomlását látjuk, semmit nem cáfol állításomból. A nagy társadalomról éppen azok a színpadi művek adják a legérzékletesebb kórképet, kivált századunkban, ame­lyek a legkisebb egységet veszik szemügyre, de azt mélyen. A színpad, s így irodalmi alapja, a dráma éppen arra alkalmas, hogy ide az emberi társadalom atomja kerüljön. A másmi­lyen, a túlzsúfolt törekvések soha jó drámát nem ered­ményeztek. A lényeg, hogy a színpadon élő, mozgó embe­rek töltése legyen motivált tényleges körülményeiktől — azután már elég, ha kintről csupán egy köd-duda szól be a köd tengerében botlado­zókhoz, mint például ebben a drámában. Hiszen ha ez az ír Tyrone család nem kerül át az Üjvilág-ba, ha fejét, James Tyronet nem minde­nünnen a reszketés veszi kö­rül a létbizonytalanságtól, s ha emiatt nem torzul el és töpörödik össze a jobbra való énje, — nos, akkor nincs ez az „utazás az éjszaka mé­lyére” (ez a magyar cím-ver­zió is ismeretes), akkor az igazságnak ez a drámai ve- tülete sincs. A nagy amerikai író végakarata szerint sem Szol­nok, sem a világ bármely színháza nem játszhatná még ma sem ezt a művet. O’Neill azt kívánta, hogy csak halá­la után huszonöt évvel (1953- ban halt meg, tehát csak 1978-ban) mutassák be. Euró­pában és Amerikában rendre megszegték ezt a végakara­tot. röveddel az író halála után (a budaoesti Nemzeti Színház hét évvel ezelőtt játszotta), s egy csapásra az egyik legnagyobb becsben tartott művévé emelkedett. Valóban kimagasló tömör­ségével. emberábrázalásának pontosságával (persze Freud lélektanának hatása itt is messzemenően érződik) és kegyetlen őszinteségével. Ezt a gyakran használt „kegyetlen őszinteség” fo­galmat sem ártana egyszer tisztázni. Az őszinteség nem akkor kegyetlen, ha brutá­lis, hanem ha teljes és igaz. A válságba jutott T'y ronc­csal ád tagjai ugyan egy-egy szerencsétlen pillanatra a brutalitásig is eljutnak, lé­nyükben azonban alapvető és kiölhetetlen az eredeti emberség, az egymás iránti tisztelet. Csak éppen az egész életük jutott kataszt­rofális válságba, és sajnos ez is végleges: menthetetlen. Rettenetes erre ráébredni — s a drámában éppen a rá- döbbenésnek ezt a kétségbe­esett napját éljük át. „Mély­séges szánalommal, megér­téssel és megbocsátással”, ahogyan íródott. És halo- vány reménykedéssel: hátha az egyetlen lehetséges, még nem szétroncsolódott ember, a fiatal, tüdőbajos Edmund kikerülhet ebből a végleges válságból, a morfiumnak és az alkoholnak ebből a hal­dokló közegéből az életbe Abba az életbe, amely em­berhez méltó jövőt ígér. A szolnoki művészek a fiatal Székely Gábor rende­ző irányításával olvan szin­ten közelítették meg a ne­mes aovasot és érkertek is végül hozzá, hogy ez bár­miféle udvarias. engedé­keny kezelést lehetetlenné, feleslegessé és bán tóvá ten­O’iVeill drámája a Szigligeti Színházban ne. így hát a megközelítés alap-hibájáról legelőbbis. A tónus meghatott és egyszerű helyett kicsit ünnepélyesre sikerült. Nagy és igényes vállalkozások érthető és elég gyakori hibája ez. A lélek ünnepélyessége, amelyet az igazi művész méltán érez, valahányszor igazi művel ta­lálkozik — hogy úgy mond­jam; magánügy. Helyesebben a társadalomra (a közönség­re) az tartozik belőle, hogy ebben a formájában tűnjön el, mire a függöny felgördül. A színpadon már nem nagy­szerű, hovatovább klasszikus művet játszó művészekkel, hanem az egyszerű, önéleté­be kopott Tyrone-esaláddal kell találkoznunk. Az Ame­rikai Elektra (O’Neill másik híres, nálunk is játszott mű­ve) talán inkább indokol és el is visel némi görögös klasszicitást — ez a darab nem. Rendkívül kidolgozott, mélyen átgondolt és fegyel­mezetten kontrollált alakítá­sokban bomlanak ki amúgy a jellemek, bennük, és álta­luk a dráma. (Amikor kont­rollt említek. elismerésem egyszerre szól az előadás ütemét és tónusát alapjában jól meghatározó rendezőnek és az önmagukat helyesen el­lenőrző. mértéktartó színé­szeknek — s ez nem mond ellent a fentebbi kifogásnak. Sőt, az ok alighanem a kicsit túlzott önkontroliban rejlik.) Linka György (az apa) egészen elsőrendűen ta­lálja meg az arányt James Tyrone elpusztult deréksé- ge és elhatalmasodott kis- szerűsége, hogy így mond­jam, „pitiánersége” között Talán dagályossága, ripa- csóssá kopott hajdani szí- nészsége kap helyenként a kelleténél erősebb hangsúlyt Kránitz Lajos (az idősebb fiú) az a típusú színész, aki­nek született robosztussága a leginkább igényel fékeket ilyen feladatnál meg kivált­képp. Dicséretére legyen, hogy rendelkezik velük és jól tudta alkalmazni őket. így hát nála is csak az a hiba maradt, hogy saját meg­hatottsága kicsit ifj. James Tyrone megrázkódtatása fö­lé kerekedett, öccsét. Ed- mundot ifj. Űjlaky László játszotta. A tehetséges fia­tal színész maradt mentes leginkább a kivételességnek attól a bénító hatásától, amelyről beszéltem. Valami, még gyermekinek tűnő „fe­lelőtlenséggel” tudta meg­őrizni a roskasztó drámában is természetességét, egysze­rűségét, amely itt olyan fon­tos (de hiszen hol nem?!). Cserhalmi Anna (Cathleen) sajnos más irányban más’ jelleggel követ el hibát, mint amelyről visszatérően be­széltem. A kis szerep önma­gában rendkívül elüt a má- i sik négytől — éppen ez a fontossága, a funkciója. Az egészség, a tépettséggel és végső dekadenciával nem terhelt emberi élés jön be vele a színre. Ezt csinált né­pieskedéssel pótolni nem le­het. nem is szabad — és sajnos az alakítás nem ma­radt mentes ettől. Pedig a művésznő rendelkezik azzal az emberi bájjal, amire itt szükség volna. Andaházy Margit egy nagy művesz szintjén éli végig a szerencsétlen Ty- rone-né tragédiáját, egészen igaz váltásokkal éreztetve ennek az embernek a végső egyensúly-billenését. anél­kül, hogy bármiféle ellen­szenves szokványt venne igénvbe. Bizonyos leegysze­rűsödés azonban nála is hiányzik — végtére Tyrone- né nem „tragika”. hanem egy szomorú sorsú polgárasszony. Csányi Árpád színpada a dráma lényegéből megfor­mált. azért jó. Még jobb len­ne. ha a lejátszódás színtere, a ház kevésbé töltené ki a teret, egy kicsivel több ..le­vegőt” hagvva a köd"s vi­lágnak. amelyben áll. János­kán Márta tetszet­tek, akárcsak egészében a szolnoki előadás. Rajk András <fW>i FOLD!

Next

/
Oldalképek
Tartalom