Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. Január 32. Hitler a januári kudarc után nem mondott le arról, hogy visszafoglalja Budapes­tet és szétzúzza a 3. Ukrán Front védelmét a Dunántú­lon. Utasítására a 6. SS pán­célos hadsereget az arden- neki arcvonalról a Dunán­túlra irányították. Guderian vezérkari főnök ellenveté­seit Hitler a magyar olaj nélkülözhetetlenségére hivat­kozva hárította el. „Ha ön nem kap üzemanyagot — mondotta neki — harckocsi­jai nem tudnak mozogni és a repülők nem sálihatnak fel. Ezt önnek is be kell lát­nia. Az én tábornokaimnak azonban fogalmuk sincs a hadigazdálkodásról.” A 6. SS páncélos hadsereg­nek a 6. hadsereggel együtt a Velencei-tó és at Balaton között délkeleti irányba kel­lett támadnia: egyidejűleg a 2. páncélos hadseregnek Nagybajomnál kellett, az „E” hadseregnek pedig a Dráva déli partjáról, Dőlni Mihol- jac térségéből észak felé kel­lett csapást mérnie. E három találkozó irányú csapással ter­vezte a német hadvezetés szétzúzni a 3, Ukrán Front csapatait, s maradványait visszavetni a Duna mögé. A támadó csoportba összesen 431 ezer katona és tiszt, 5630 löveg és aknavető, 807 harcr kocsi és rohamlöveg, vala­mint 850 repülőgép tartozott. Budapest felszabadítása után a 2. és 3. Ukrán Front csapatai a főhadiszállás feb­ruár 17-i utasítására meg­kezdték a bécsi támadó had­művelet előkészítését. Ezen a napon Komamo körzetéből 400 német páncélos váratlan támadása érte a 2. Ukrán Frontnak a garami hídfőben védő 7. gárdahadseregét — Foglyok vallomásaiból kide­rült, hogy a támadást a 6. SS páncélos hadsereg I. had­teste indította. A szovjet fő­hadiszállás kezdetben kétke­dett az adat valódiságában, mert Marsall amerikai vezér­kari főnöktől olyan értesítést kapott, mely szerint a néme­tek ezt a hadsereget Becs és Moravska—Ostrava körzetébe csoportosították át, hogy csa­pást mérjenek vele Lodz irá­nyába. Az események azon- ben bebizonyították, Marsall tábornok információja téves. Ezután a főhadiszállás uta­sította a 3. Ukrán Front pa­rancsnokát: készüljön fel szí­vós védelemre és véreztesse el a támadó német csapato­kat, majd legésőbb márc. 16- án ménjéül át ellentámadás­ba. Rövid idő állt rendelke­zésre, de a szovjet csapatok ezt maximálisan kihasznál­ták és március 5-én estig több védelmi terepszakaszt berendeztek. Különös gond­dal szervezték meg a páncél­elhárítást azokban az irá­nyokban, amelyekben az el­lenséges páncélosok támadá­sával lehetett számolni. A 3. Ukrán Front állományá­ba 407 ezer katona és tiszt, 6890 löveg és aknavető, 407 harckocsi és rohamlöveg, valamint 965 repülőgép tar­tozott. Létszám, tüzérség és repülőgépek tekintetében az erők tehát nagyjából egyen- lőek voltak, de harckocsikat illetően a németek kétszeres túlerővel rendelkeztek. 1945. március 6-án reggel három irányból megkezdő­dött a német támadás. Tíz napon át hallatlan hevesség­gel tombolt a küzdelem, — amely egyúttal a szovjet had­sereg utolsó védelmi hadmű­velete volt a Nagy Honvédő Háborúban. A főcsapág irányában védő szovjet csapatok rettenthe­tetlen bátorsággal álltak helyt a német páncélosok szüntelen rohamaival szem­ben. Egy-egy kiemelkedő hőstett híre futótűzként ter­jedt el az arcvonalban, s a példa követésére lelkesítette a katonákat. Két testvér, Csemüh And­rej és Vaszilij géppuskások állását egy csoport hitlerista rohamozta, harckocsi fede­zete mögött. A géppuskások sűrűn pásztázták a gyalogsá­got, és nagy pusztítást végez­tek soraikban. Ám a páncélos vészes gyorsasággal közele­dett. Félő volt, hogy hernyó- talpaival egyszerűen eltipor­ja a géppuskafészket. A két testvér azonban nem ijedt meg. Lehúzódtak az árokba, bevárták míg a kolosszus elhaladt fölöttük, amikor pe­dig megfordult, hogy földbe tiporja őket, kézigránátjaik­kal felrobantották. Rendkívül véres harcok és nagy veszteség árán az ellen­ség március 15-én estig a Sió- és Sárvíz-csatorna kö­zött kijutott Simontomyáig, a Velencei-tó felé támadó csoport pedig elérte Gár­donyt. Itt azonban megtor­pantak, a szívós ellenállás annyira felőrölte erejüket, hogy kénytelenek voltak át­menni védelembe. Tippelskirch volt német tábornok szerint a kudarc Hitlernek „a csontja velejéig hatott. Az itt bevetett SS- hadoszályok részei, köztük saját testőrsége, akiknek hű­ségére ő sziklaszilárdan épí­tett, nem állták meg a he­lyüket Ök is a végén voltak az erejüknek & a hitüknek. Határtalan haragjában meg­parancsolta, hogy fosszák meg őket a nevét viselő kar- szalagoktól”. Nem járt eredménnyel a Dráva déli partjáról és Nagy­bajom térségéből indított né­met támadás sem A Dráván átkelt németek két kis hídfőt létesítettek ugyan, de a si­kert nem tudták kifejleszte­ni. Az 1. bolgár hadsereg csapatai, egy szovjet hadtest­tel megerősítve, március 22-ig szétzúzták az átkelt ellensé­get E harcokban együttmű­ködtek a 16. jugoszláv had­osztállyal, melynek vajda­sági magyarokból szervezett XV. Petőfi Sándor Roham- dandára Bolman—Törj an ci— Beremend—Luc térségében küzdött a fasiszták ellen. — Nagybajomnál szovjet és bolgár egységek verték visz- sza a német rohamokat. Hő­si ' helytállásuk elvéreztette a támadókat, s az áttörés ezen a szakaszon sem sike­rült. Szovjet, bolgár és jugosz­láv katonák a balatoni vé­delmi hadműveletekben meg­hiúsították Hitlernek a há­ború elhúzására irányuló ter­veit. Harcaik során nem csupán állásaikat védték a rátörő ellenséggel szemben, hanem — önfeláldozásuk biztosította, hogy az ország felszabadított területein meg­született népi demoratikus államrendben megkezdődjék a dolgozó nép honfoglalása. Van valami jelképes abban a véletlen egybeesésben, — hogy amikor a 3. Ukrán Front erői a Dunántúlon megállították a német előre­törést, majd támadást indí­tottak hazánk felszabadítá­sának befejezéséért, azokban a napokban eldőlt a magyar parasztság ezeréves pere. — Megszületett a földreform­törvény, s a föld azé lett, aki azt műveli. Következik: Irány Bécsi Auschwitz A szovjet haderő 25 esztendővel ezelőtt szabadította fel Auschwitz még élet- ben levő foglyait. Csupán néhány em­ber élte túl a hitleri fasizmus leghirhed- tebb megsemmisítő táborát. Gsak a dantei Inferno bor­zalmai hasonlíthatók azok­hoz a szörnyűségekhez, ame­lyeket a német fasizmus ha­láltáboraiban vittek véghez Hitler parancsára. E vesztő­helyek élén a lengyelorszá­gi Oswiecim állott, némeit neve: Auschwitzi Miután a német imperializmus hadi­gépezete váratlanul megro­hanta és leigázta Lengyel- országot, 1939-ben a Führer faj- és népirtó terveinek szolgálatában óriási terjedel­mű mechanizáit vesztőhelyet létesítettek itt. amelyet Oc­tave Mirbeau hírhedt regé­nye nyomán — A kínok kertje névvel „becéztek” a tábor fasiszta hóhérai. Az auschwitzi koncentrá­ciós táborban — a cinikusan „segédüzemnek” nevezett birkenaui lágerrel együtt — négymillió embert semmisí­tettek meg. Ebben az óriási méretű kínok kertjében éve­ken át füstöltek a kremató­riumok kéményei és éveken át nyelték az emberek tö­megeit a gázkamrák. Ebben a Pokolban a Mengele-féle orvosok élő embereken vé­geztek őrjítően fájdalmas kí­sérleteket. Ebben a táborban létezni annyi volt, mint meg­járni a via crucis-t, a gyöt­relem útját Négymillió oroszt, lengyelt, franciát belgát, hollandot és zsidót semmisítettek meg itt különböző eszközökkel, kü­lönböző formában és külön­féle céllaL A Magyarország­ról elhurcolt zsidók túlnyo­mó többségét is Auschwitz­ban pusztították éL Azokat, akik munkaképesek voltak, egy darabig dolgoztatták, de megfelelő táplálásukról nem gondoskodtak. Igyekeztek hasznosítani még az áldoza­tok hulláit is, hajukat, csont­jaikat vérüket megkapták a vegyi üzemek, mint — nyers­anyagot. Minderre emlékezni kell. Nem az önkínzás az amely emlékezésre készteti az em­beriség tiszta szívű nőit és férfiait, hanem a még min­dig élő tanulság. Az a hata­lom, amely Auschwitzban pusztított: fajgyűlölő-fasisz- ta-imperialista hatalom volt. Mindenütt, ahol megnyilat­kozik a fajüldözés bármilyen formája, ott burkoltan vagy nyíltan a fasizmus kísértete vigyorog az emberre. Auschwitz 25 évvel ezelőtt megszűnt. De Auschwitz csak azért semmisülhetett meg, mert volt olyan törté­nelmi erő, amely képes volt megállítani a fasiszta ámok- futókat, még mielőtt az egész földkerekséget egyetlen Auschwitz-cá tehették volna. Emlékezünk a mártírokra és emlékezünk a nagy ta­nulságra. (f. m.) Budapestre jön a finn nemzeti opera Februárban két estén Bu­dapesten vendégszerepei a Finn Nemzeti Operaház. A világhírű társulat, amelynek balettegyüttese az elmúlt évben mutatkozott be a ma­gyar fővárosban. ezúttal énekművészeivel látogat ha­zánkba. Bemutatkozó estjük műsorára magyar szerző mű­vét tűzték: február 12-én Szokolay Sándor Vémász című operáját adják elő. Második fellépésük alkalmá­val, február 14-én ..z opera- irodalom egyik legnépszerűbb művét, a Bohémélet-et ének­lik. Utópisztikus építészet Sok ezer év választja el a késő jégkorszaki rénvadászok sátrait és a téglaépítészet be- bevezetését Németországban. De az első téglaházaktól Le Corbusier acélvázas építmé­nyéig alig telt el 800 év. És ma az építészek gigantikus acélvázakat terveznek, ame­lyekbe szekrényfiókszerűn kész lakócellákat lehet be­helyezni. A 2000-es evekben a költözködés egyáltalán nem jelent majd problémát. Ki­húzzák a dugót a villamos­vezetékből, elzárják a vízve­zeték csöveket, egy daru ki­emeli a műanyag házat az acélvázból és elszállítják a kívánt városba, ahol majd a megfelelő készülék ismét be­akasztja az egészet. Látomás? Nem! A bonni Rajnai Múzeumban megren­dezett „A kétezres évek lakó­háza” kiállítás bemutatta ezt a lehetőséget. A harmadik évezred kü­szöbén az emberek 8G száza­léka a városokban él majd A mozgó járdák és elektromos autók határozzák meg majd a városon belüli forgalmat. Az atomerő lesz a leginkább használt energiaforrás, ezt második helyen az intenzíven kihasznált napfény követi. A négynapos munkahetek több szabad időt biztostanak majd. A halló-telefonkészülékeket a televíziós telefonkészülékek váltják fel. Mindez hat az építészeti módra. Abból, amit A hideg ártalmai A tél ártalmai között a leg­ismertebbek — ugyanakkor a legkönnyebben összekeverhe- tők — a megfagyás és a fagydaganat. Sokan a kettőt egy kalap alá veszik, pedig nem azonosak. Mások azt mondják, hogy a fagydaganat egy korábban elszenvedett felületes fagyás következmé­nye és kialakulásához a szervezet hajlamossága szük­séges. Mi a különbség a kettő között? Először lássuk mi a hason­lóság? ... Mert ebből kell ki­indulni! Mind a kettőnél az ereket bántja a hideg. Gör­csösen összehúzódnak, úgy hogy a vér folyamatos áram­lása lassúvá, akadályozottá válik. Tudjuk, hogy a szerve­zetben keletkező meleget a vér viszi széjjel a testben. A meleg vérrel úgy fűti magát az ember, ahogyan a közpon­ti fűtés forróvize melegíti a lakást. Azzal, hogy a környe­zet hidege a vér keringését akadályozza, csökken a test melegítő hatása, tehát az ár­talom önmagát súlyosbítja, ugyanakkor a szervezet káro­sodását növeli. Ha tehát hi­degben a test vérellátása za­vart szenved: ez — termé­szetesen — mindkét kórfor­mát előidézheti. Megfagyáskor a sejtek fo­lyékony állománya megfagy. Ha ez csak a bőrre terjed és az elfehéredik, majd vörös lesz és hámlik elsőfokú fa- gyásról beszélünk. A másod­fokú fagyás, már hólyagkép­ződéssel, esetleg kisebesedés- sel jár. A harmadfokú fa­gyás igen nagy hideg tartós hatásának következménye és szerveket pusztíthat, vagy fagyhalált Is okozhat. Még szerencse, hogy átlagos élet­viszonyok, rendes fűtés és kellő ruházkodás mellett a megfagyás igen ritka. A fagydaganat már fagy­pont körüli hőmérsékleten is elég gyakori. Ennél a vérke­ringés akadályozottsága a bőralatti kötőszövetekben vi' zenyőt — folyadék felszapo­rodást — okoz és a károsodott testrészt — főleg a lábujja­kat, bokát, sarkat, fület, or­rot — megduzzasztja, meg- vörösíti és kínosan viszketővé teszi. A fagydaganat legkelle­metlenebb tulajdonsága az, hogy igen gyakran kiújul és ha a hőmérséklet fagypont tájára süllyed újra és újra jelentkezik és minden évben megkínozza a beteget. Mi a tennivaló fagyártalom esetén? Azt már mindenki tudja, hogy a fagyott végta­az építészek a kétezres évek­re terveznek, sok minden csak ösztönzésként szolgál, de a tervek egy része különösebb technikai nehézség nélkül, már az elkövetkező évtize­dekben megvalósítható. — A műanyagból gyártott „lakó­torta” kerekformájú plasztik- ház. Forgathatóan szerkesz­tették, s így különösebb fá­radság nélkül lehet a nap ál­lásához igazítani. Egy épí­tőművész „lebegő kerteket'* tervezett, amelyet a többeme­letes házakhoz lehet majd illeszteni. Ezekben a kerthi- dakban fákat is lehet ültetni. 25 000 lakost fogad majd magába az 1250 méter magas „Euro-ház”. A torony 64 mé­ter átmérőjű és 356 emelete van. A torony felső részeiben lakók különös előnye, hogy túl a felhőkön, tiszta időben fantasztikus kilátásban gyö­nyörködhetnek, termés ietes magaslati napfényben, — pormentes levegőben és pi­hentető csendben lesz részük. A növekvő területhiány a tengerszint alatti terejszke- dést is érthetővé teszi. A víz­alatti kabinokban gyönyör­ködni lehet majd a színes tengeri kertekben és a szi­várványszínű halcsapatokban. Látogatásokat kis tengeralatt­járókkal lehet majd lebonyo­lítani. És egy napon talán még szállodák és termelő üzemek is lesznek a tenger fenekén. got hóval kell dörzsölni és csak lassan, fokozatosan sza­bad felmelegíteni. Az is köz­tudomású, hogy az alkohol nem véd a hideg ártalma el­len. Sőt az erős alkoholha­tás súlyosbítja a veszedel­met, mert csökkenti az érzé­kenységet A fagydaganat kellemetlenségeit enyhítik a különféle fagykenőcsök és fagybalzsamok, illetve a vál­togatott hideg-meleg fürdők, amelyek az ereket tágítják, szűkítik, tehát valósággal tor­náztatják. A legkomolyabb fagyártalom megelőző mód­szer azonban a helyes öltöz­ködés. A ruha legyen több­rétegű, kellően bő, hogy a vérkeringést sehol ne akadá­lyozza, kívül sűrűszövésű, hogy át ne nedvesedjék, és minél több levegőt tartson a test közelében. A helyes öltözködés a fagyártalom megelőzésén túl a megfázás, vagy meghűlés ellen is védi az embert. Meg­hűlés alatt a testnek azt az általános, vagy helyi hőcsök­kentését értjük, ami alkal­massá teszi bizonyos kór­okozók behatolása, megtele­pedésére és különféle huruton betegségek kialakulására. — Meghűlést már a megszokott hőmérséklet pár fokos csök­kenése is okozhat, ha felké­születlenül, vagy különösen felhevült, kimerült állapotban éri a testet... A tél veszedelmei közé tar­toznak a szél, a csapadék — a hó, eső és havaseső — ártal" mai is. A modern téliruha felső rétege vízhatlan. Ez a vízhatlan réteg a nyakon, a csuklókon, és bokánál töké­letesen záró, biztonságos le­gyen, olyan hogy sem az esőt, sem a havat ne engedje át. A puha harisnya, kesztyű és sál telirakódhat hóval. Ezeket a vízhatlan felső réteg alá kell felvenni. Nagy hidegben, erős szélben használjanak fül védőt, vagy lehúzható sap­kát és az arc szabadonmara- dó részeit valamilyen zsíros kenőccsel — ha csak lehet valamilyen sportkrémmel — kenjék be, mert a zsiradék a hideget, a szelet és a havas­esőt is ellensúlyozza. Végül a hóról visszaverő­dő napsugár ellen alakalmaz- zák a napvédő füstszínű szem­üveget, amit nyáron indoko­latlanul túlbecsül a divat, de aminek viseléséről a téli ha­vas' napokon megfeledkezik az ember. Pedig a tél elleni fegyvertárnak ez is egyik igen hasznos tagja, ha célszerűen alkalmazzák. Újabb magyar agancs-világrekorderek Remek eredményekkel viszo­nozta az idei vadász-szezon a magyar vadtenyésztés erőfeszíté­seit. Amint Bakkay László, az Or­szágos Trófeabíráló Bizottság elnöke elmondta, idén 62 őz­agancs gyarapította aranyérme­seink listáját, és közülük az egyik 198.75 pont értékűnek bi­zonyult. Vadászaink ma is büsz­kék arra. hogy 1964-ben egy 22S.68 pont értékű csodálatos agancsai a világrangsor első he­lyét mi vettük át attól a 196 pontos lengyel agancstól, amely 1896 óta viselte a világrekorder büszke címet. Most tehát a vi­lágranglista második helye is a mienk lett. Magyarországon a szarvasvadá­szok idén 92 aranyérmes trófeát szereztek. Közülük négynek ér­téke meghaladja a 240 pontot, és így a ranglistán igen közelről követik a tavalyi 251.26 pontos magyar világrekordért. Az idei szezon a dámlapátok rekordlistájának első helyén is örvendetes változást hozott. A korábbi, még 1964-ben elejtett magyar bika 212.12 pontér^ékű világrekorder agancsát — most 211.99 pontos értékével maga mö­gé utasította az új magyar világ­rekorder. — A második helyet azonban az előd továbbra is szi­lárdan tartja, s ezt még ióné- hány magyar dám-trófea követi a listán megszakítatlan sorban. 10. A Balaton és a Dráva mentén

Next

/
Oldalképek
Tartalom