Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
\ Több, mint egy per Me^alaWl a megyei m nőségvizsgá’ó intézet Ma Lázadás Túron A perben, melyet az első tárgyalási naptól az utolsóig megkülönböztetett figyelem kísért, elhangzott az ítélet. Amint az előre látható volt, a fellebbezések miatt a bírói verdikt nem emelkedett jogerőre. Az 1969. január 2-án Répcelakon bekövetkezett robbanás büntetőjogi része — legalábbis a fellebbvi- teli tárgyalásig — lezárult. Mindaz azonban, ami Répcelakon, s azt megelőzően a nagykanizsai Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban történt, s amiről a szombathelyi megyei bíróság tárgyalótermében — s a helyszíni szemléken — szó esett, jóval több, mint egy per. Egy-egy büntető eljárás olykor a tények és összefüggések széles körét megvilágító reflektor szerepét is betöltheti. Ez a per ilyen nagy fényerejű reflektor volt. A per lefolyását, részleteit, a vádlottak, a szakértők szavait a lapok bőségesen ismertették, foglalkozott azzal a rádió és a televízió. A per előírásszerű lefolytatása a törvény képviselőinek dolga. Annak fölismerése és kimondása azonban, ami a perből tanulságként következilc, s ami ebben az esetben jóval több — mert társadalmi méretekben megszívlelendő —, mint egy büntetőeljárás anyaga, közös, mindenkit érintő kötelesség. A gazdasági életben a kisebb és nagyobb mulasztások soha nem állnak önmagukban. Követ- kezrrféfiyéE “ szeles Tiüllá-' mait verik, s e hullámok ereje, szeszélyessége, váratlansága könnyen okozhat — képletesen, vagy .szószerint is — végzetes baleseteket. Mint ahogy az 1960-ban — meghökkentően könnyedén — végrehajtott anyagmódosítás is szinte törvényszerűen vezetett a kilenc esztendővel későbbi tragikus eseményekhez. Halottak — kilencen —, sebesültek, — huszonkilencen —, s két és félmilliárd forintnyi népgazdasági kár súlyos adóját kellett megfizetni azért, mert egy anyag- megjelölést — 44 ÖMO ■— fontolgatás nélkül másikkal — A 42—21 — cseréltek fel. Mert a felelősséget mellőző látszat kerekedett az értelem által fegyelmezett cselekedet fölébe. A termelés, a termékek előállításának értelmét minden esetben a társadalmi érték, hasznosság határozza meg. Ezt a nagyon egyszerű, de rendkívül fontos igazságot nemcsak Nagykanizsán, a gyártó vállalatnál, Répcelakon, a megrendelőnél, a Budapesti Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnél, az üzemeltetés engedélyezőjénél csúfolták meg. Ha nem is ily tragikusan végződő, de egyébként kísértetiesen hasonlító eseteket napról-napra tucatjával produkál az ilyen és hasonló szemlélet. A határidők öncélú hajszolása, a mechanikusság, a tervteljesítés elszakítása a tényleges értelmétől, a mennyiség fetisizálása, s a minőség semmibe ve- vése, a személyi felelősséget némelykor labdaként kezelő alsóbb és felsőbb szintű irányítás. A rohammunkában legyártott tartályok egyike — mert van, amit soha, egy pillanatig sem használtak! — anyagának alkalmatlansága miatt végül is fölrobbant Répcelakon. Ám ezrével és tízezrével áradtak ki a gyárak kapuján olyan anyagok, félkész és késztermékek, amelyek minősége minősíthetetlen volt, célszerűsége csapnivaló, társadalmi hasznossága a nullával mérhető. Igaz, nem robbantak fel. „Csak” alkalmatlannak bizonyultak rendeltetésükre, holt, soha föl nem támasztható eszközökként apasztották a társadalmi jövedelmezőséget, anyagot, munkát, forintot kötöttek le, s mindezek fejében nem kamatoztak egy fillért sem. Apró mozzanata volt csupán a pernek, de mint cseppben a tenger, úgy tükröződött benne a felelőtlenség „felelősségi rendszere”. Mert a tartályokat gyártó vállalat főmérnöke azt vallotta: igaz., az ő aláírása szerepel a módosított anyagból történő gyártást elrendelő papírokon, de rutinszerűen, azaz az iratokba bele sem tekintve írt alá. A gépgyár minőségi ellenőrzésének vezetője a legelemibb próbáktól is eltekintve adta ki a termékért, annak célszerűségéért, előírás szerinti gyártásáért szavatoló műbizonylatot. A bányaműszaki felügyelőség látatlanban döntött, csak a papírokkal törődve engedélyezte az üzemelést. Emberek — felelős beosztású emberek! — tucatjai látták, olvasták a megengedhetetlen anyagváltoztatást a türelmes papírokon. Aláírták, pecsételtek, utasítottak, elrendeltek és... és senki nem kiáltott fel, nem tiltakozott, nem tagadta meg az ésszerűtlent. „Az anyaghelyettesítés bevett gyakorlat volt” — mondta a vádlottak egyike. Nem tette hozzá: ahhoz, hogy a rossz, az ostoba, az ésszerűtlen, „be vett gyakorlat” lehessen, közömbös, gondolkodni rest, az utasítások értelmét nem kereső emberek is kellenek. A műhely munkapadjától a gyártáselőkészítésen át az ágazati irányításig. A per, a rosszal való szembefordulás szükségességére figyelmeztet Az önálló gondolkodásra, a mérlegelésre. A bátor, a társadalomnak nagy szolgálatokat tevő szembeszegülésére a mechanikusság, a szűklátókörűség. a vélt vállalati, csoportérdekek mindenek fölött való érvényesítése esetén. A hol nem tudják, hogy mi történik, ott minden megtörténhet. Ahol nem keresik a gazdasági tevékenység értelmét, társadalmi célját és hasznosságát, ott folyhat ugyan látszatra lázas munka, de értelme nem lesz, sőt károkat szül, olykor tragédiákat okoz. A répce- laki robbanás sok mindent lemeztelenített, a látszat helyébe tényeket ültetett. Tényeket, amelyeket senki nem háríthat el úgy magától, hogy nincs ahhoz semmi köze. Tényeket, melyek gondolkodásra, önvizsgálatra késztetnek. Tényeket, melyek mindannyiunkat cselekvésre köteleznek. Mindez ebben a perben bizonyítást nyert, és az élet által, a tragédia első pillanatában, jogerőre emeltetett. M. O. Legutóbb a Minisztertanács határozatot hozott, hogy meg kell alakítani (ahol még nem működik) a megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézeteket. Ezek feladata az előállítás helyén rendszeresen, a forgalombahozatal során pedig szükség szerint vizsgálni az élelmiszerek minőségét, összetételét, hasznos anyagtartalmát, stb. A megyénkben előállított élelmiszereket egyelőre más megyében lévő, már régebben működő — budapesti, békéscsabai, szegedi, debreceni és kecskeméti — minőségvizsgáló intézetek ellenőrzik. Kozák Józsefet, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának élelmezésügyi csoportvezetőjét kértük meg, hogy tájéÉrdekes kiadvány Értékes kiadvánnyal gazdagítja adattári sorozatát az idén a szolnoki Damjanich János Múzeum. Közreadja Mednyánszky Lászlónak, a XIX. századi művészettörténet egyik legjelentősebb alakjának eddig ismeretlen dokumentumait. A tavalyi Mednyánszky emlékkiállítás anyagának gyűjtése közben több, a közönség előtt ismeretlen notesz és vázlatkönyv került a múzeum birtokába. A Szolnokon több alkoíó- úton megfordult művész eddig publikálatlan anyaga magyar és német nyelvű napló- jegyzetet, kompozieiós vázlatokat és krétarajzokat tartalmaz. Növeli forgalmát a VASÉRT Az ország legnagyobb vasáru nagykereskedelmi vállalata. a VASÉRT, amely a szakma forgalmának 35-—40 százalékát bonyolítja le s így tevékenysége hatással koztassa olvasóinkat arról, mi indokolja megyénkben az intézet létrehozását és mikorra várható a megalakulása? — Évente egyre több élelmiszeripari termék kerül nálunk is forgalomba — hangzott a válasz. Jelentősen fellendült például az élelmiszer feldolgozó tevékenység a mezőgazdasági üzemekben. Tejfeldolgozással két termelőszövetkezet foglalkozik, — húst pedig egyelőre öt állami gazdaság és öt termelő- szövetkezet, valamint a kun- hegyesi szövetkezeti társulás dolgoz fel. Sok szövetkezetben foglalkoznak száraztészta készítéssel is. — Csak az alapvető — a hús, a tej, a sütő, a szesz- és üdítőital ipar, a baromfiipar — területeken is többszázféle terméket állítanak van az országos áruellátásra. Az idén több mint 10 százalékkal akarja növelni forgalmát. Az ehhez szükséges árualapot jóelőre igyekeztek biztosítani, s ez megállapodásokkal, szerződésekkel nagyjából már januárban sikerült is. — tulajdonképpen csak a szállítási határidők kialakításán van vita. Révész István vezérigazgató mondotta. hogy ipari partnereik hajlandóságával nincsen baj. A belföldi ellátás javításáról szóló kormányhatározat, s felügyeleti hatóságaik intézkedései éreztették hatásukat. Először a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásár igazgatóságához négy olyan ország hivatalos jelentkezése érkezett be, amelyek eddig még nem vettek részt a BNV-n. A kanadai vállalatok 680 négyzetméteres területet béreltek és egyebek között elektronikus geofizikai mii- szereket, mezőgazdasági gépeket, vulkanizáló és papirelő. Mindezek sürgetik az ellenőrzés meggyorsítását, rugalmasságát. Űj gyártmányok jelentkezésére is mindig számíthatunk. — Az intézetet állami költségvetésből hozzák létre és mi nagyon reméljük, hogy az előkészítő munka még az idén befejeződik. Szakembereket előreláthatólag a megyébe bedolgozó intézményektől, valamint a működő élelmiszeripari laboratóriumok gyakorlott gárdáiából verbuválhatunk. Amennyiben mindez sikerül, a jövő évben már könnyebb, lesz az együttműködés a különböző ellenőrző szervek között. A vevők pedig biztosabbak lehetnek abban, hogy minőségileg megfelelő termékért fizettek és azt is fogyasztanak. B. E. ipari berendezéseket állítanak majd ki. A tengerentúli ország repülőtéri hóellakarí- tó gépet is bemutat. Pakisztán — 160 négyzetméteres területen eipőt, bőröket, sprtszereket. kozmetikai cikkeket és élelmiszer- ipari termékeket mutat be. Elefántcsontpart kiállítói gyapotot, kávét, különféle trópusi gyümölcsöket és éiel- miszerkonzerveket hoznak Budapestre. Törökország is elküldte nevezését; vállalatai 180 négyzetméteres területet béreltek ki. Termelőszövetkezetek kereskedelmi vállalkozása A baranyai termelőszövetkezetek közös kereskedelmi vállalkozása — a részvénytársasági alapon működő Bar anya-termék — szombaton tartotta első zárszámadó közgyűlését. Az újszerű társulás. amely a közös gazdaságok megbízásából különféle termékeket- vásárol és elad, csupán szeptember óta És jöttek a felszabadítók Persze, hogy eljöttem „Elvtársam, a fegyvert átadom” Vetélkedő a biztonságért Jász-Kun Kakas Figyelik a sajtót működik és már eddig negyvenmillió forintos áruforgalmat bonyolított le. 1970-ben — az előzetes alapján — százmillió forintos forgalomra számit a Baranya- termék. A vállalkozás részt vesz a magyar—jugoszláv kishatárforgalmi árucserében is, amelyben az export— import joggal felruházott muraszombati mezőgazdasági kombináttal működik eevütt. A már megkötött szerződések alapján 700 ezer dollár értékű termékcserére van kilátás ebben az évben. A tagszövetkezetek határoztak a közgyűlésen, hogy nem veszik ki a 270 ezer forint felosztható nyereséget, hanem új részjegyeket váltanak ezen az összegen és így természetesen nagyobb arányban részesülnek majd az 1970-es nyereségből. A közgyűlés felvette a Baranva-termék tagjai közé a drávafoki és a pellérdi termelőszövetkezetet. valamint. a bogádmindszenti állami gazdaságot. Dokumentumíilmek Leninről Értékes — Leninről szóló korabeli dokumentumf nmeket tartalmazó küldemény érkezett a ftapokban a szovjet filmarchívumtól. A három ének Leninről, a Dokumentumok Leninről, a Lenin a Szmolnijban, a Lenin utolsó napjai és az Utolsó tisztelgés előtt című filmek kópiái. Az ajándék már csak azért is- becses részé a magyar archívum gyűjteményének, mert korábban nem volt Magvarországon eredeti Lenin-film kópia. Az űj szerzemények mind ' réma- filmek. ám az archívumnak van egy régebbi kincse. Mihail Romm: Lenin élete című alkotása, amelyen eredeti felvételről hallható Lenin hang' -I is. A kiemelkedő évfordulók — a Lenin-centenárium és felszabadulásunk negyedszázados jubileuma — közeledtével egyébként megnőtt az érdelílődés az archív filmek iránt. A központi filmarchívumtól nemcsak a filmhíradó és a televízió, hanem a fővárosi és vidéki tömegszervezetek, művelődési házak is na^v számban kérnek Lanin-filmeket és az 1945-ös felszabadító harcokról, az újjáépítés első esztendejéről készült korabeli felvételeket. Ezeket a jubileumi emlékünnepeken vetítik, de sok helyütt forrásanyagként is felhasználják a megyék 25 éves történeteinek megírásához. A filmarchívum felkészült az igények kielégítésére. A rendkívül gyúlékony — s ezért csak különleges biztonsági feltételek mellett tárolható — alapanyagra felvett híradókat és dokumentum-filmeket átmásolták korszerű acetát tekercsekre. A felszabadító harcokról négy-öt filmje van az archívumnak, valamennyit a szovjet katonai alakulatok filmesei készítették. A háború pusztításairól, az újjáépítésről, a meginduló új életről már jóval bőségesebb anyagot tudtak összegyűjteni. Ilyen témában csaknem 200 korabeli híradó van az archívuni birtokában . Húszperces kisfilmeken látható például Budapest ostroma és Kispest bombázása. A budai vár pusztulását mutatja be a Vár állott, most kőhalom című kisfilm. Megrendítő filmkockák idézik 1945 januárjának, februárjának napjait. amikor hosszú hetek után először jöttek fel rongyosan kiéhezve a budapestiek a pincékből. Filmet őriznek a többi között az első földosztásokról, a KOs- suth-híd építéséről és a közlekedés megindulásáról is. Farsangi készülődés Erőgyűjtés a Szabadság-hegyen Nagy István szobrászművész gyűjteményes kiállítására készül a Damjanich János Múzeum Hosszú út az éjszakába Diszkrét pisszentés A két német állam viszonya — Eszkaláció és aknamwinka a Közel-Keleten " Nyugatom Nigériában Kaipom!kai tudósításaink a *. maai««. j — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - ]
