Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. évf. 20. sz. 1970. január 2 4., szombat. A kormányhatározat után Fellendült a tenyésztői kedv a háztáji gazdaságokban Az utóbbi években szá­mottevően csökkent megyénk háztáji és kisegítő gazdasá­gaiban az állatállomány. A KSH adatai szerint 1967. március 31-én 34 S65 szarvas- marha és 160 813 sertés volt e gazdaságokban. Két évvel későbben — tavaly .— már csak 31 262 szarvasmarhát és 132 648 sertést számláltak. Az állomány csökkenése maga után vonta a felvásár­lás csökkenését is. A Szol­nok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 1968-ban 10 611 szarvasmarhát és 32 424 sertést vásárolt fel a háztáji ég kisegítő gazdasá­gokból. Tavaly csupán 7709 szarvasmarhát és 30 903 hí­zottsertést tudtak megvenni. Kedvezőbb felvásárlási árak A tßrtyssztöi kedv vissza­esett. A szarvasmarha-te­nyésztés gazdaságtalan, sőt ráfizetéses voit. Épp ezért a kormány 1969. december 4-i ülésén határozatot hozott a tenyésztés ösztönzésére. Fel­emelte a vágómarha, a hí­zottsertés, a tej és az ex­port vágójuh felvásárlási érát Az új áraik — ez év január elsején léptek élet­be —- nemcsak a nagyüzeme­ket, a háztáji és kisegítő gazdaságokat is kedvezően érintik. A szarvasmarhatenyésztés fellendítése érdekében a vemhes üszők utáni állami támogatás összegét ötezerről nyolcezer forintra emelték fel. A támogatás a háztáji gazdaságoknak js jár. Az ál­latforgalmi és húsipari válla­lat a gazdák kérésére fel­bontja a hízott üszőikre kö­tött szerződést, ha tulajdono­sa tenyésztésre tartja azo­kat meg. a vemhesség iga­zolásakor 3 ezer. ellés után 5 ezer forintot kap a tulaj­donos. Aki vemhes üsző el­adására szerződött, ám a jó­szágot meg akarja tartani, szintén meg kapja az állami támogatást. A vállalat 15—17 ezer fo­rintért vásárol fel hét hóna­pos vemhes üszőket, s eze­ket tenyésztésre értékesíti a nagyüzemeknek és a háztáji gazdaságoknak. De 8 ezer forinttal olcsóbban, mert a vevőnek állami dotáció jár. Korábban legalább egy évig kellett megtartani a kihelye­zett üszőket, illetve tehene­ket. Most négy évig a kor­mányhatározat ezzel is ösz­tönöz a tehéntartásra. Növekedett a kereslet dezésére, az állami támoga­tás összegének felemelésére. Ennek megfelelően készültek fel a határozat végrehajtásá­ra. A vemhes üsző iránti igé­nyek kielégítésére szerződést kötöttek a nagyüzemekkel és a háztáji gazdaságokkal. Tavaly január elsején 893 szerződéses fedezetük volt, idén 2963. Tudják, hogy a ke­reslet a tavaszi, nyári hóna­pokban tovább növekszik. Gondot okoz majd a kielé­gítése. Ezért arra is felké­szültek, hogy más megyék­ben is vásároljanak fel te­nyészállatokat. A tenyésztői kedv a nagyüzemekben is fellendült. Tenyésikoca a háztá iba Az allatforgalmi vállalat tavaly ősszel bevezette a ko­ca kihelyezési akciót, a ház­táji gazdaságok viszonylag olcsón, hízottsertés felvásár­lási áron juthanak hozzá te­nyészállathoz. Ezt készpénz­zel is kifizethetik, de arra is lehetőséget kapnak, hogy a kocjj szaporulatával egyenlít­sék ki a fe'vásárlási árat. Tavaly ősszel — december 31-ig 1300 tenyészkocát ér­tékesített a vállalat a ház­táji gazdaságoknak. A te­nyésztés tehát itt kezd fel­lendülni. Mindössze három hét telt el a kormányhatározat élet­belépése óta. messzemenő következtetéseket tehát még korai levonni. Ám az érté­kesítési adatok összehasonlí­tásából k'tűnik: a tenyésztői kedv fellendülőben van. Ezt Jank'ovits Márton, a Szol- rok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója számokkal bizonyította. 1969. január 1—20 között 16 vem­hes üszőt adtak el a háztáji gazdaságokba. Az idén 143-at. A vállalat nyilvántartja az igényeket is. Január elsejéig háromszázan jelentették be: vemhes üszőt akarnak vásá­rolni továbbtenyésztésre. Ezeket az igényeket ki tud­ják elégíteni. A vállalat csak tbc-mentes jószágot forgal­maz. A vállalat vezetői, szakem­berei a kormányhatározat megjelenése előtt számítot­tak a felvásárlási árak ren­A kormányhatározat ösz­tönzően hatott megyénk ház­táji és kisegítő gazdaságaira is. Bizonyára gátat szab az állatát'ománv csökkenésének, sőt növekedéssel is számol­hatunk. Ehhez azonban a kö­zös gazdaságok vezetőinek a támogatására is szükség van. Adjanak szálastakarmányt, legelőt a háztáji gazdaságok részére. — m. L — Ojukwu Abidjanban * Mr. Rogerst nem látják szívesen * Brandt levél StOpll-hOZ Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. Postós­A Szolnok megyei postások tegnap tartották szokásos évi értékelő és program-megbe- szélő tanácskozásukat. Dr. Kiss Zoltán, a Debreceni Postaigazgatóság igazgatóhe­lyettese ismertette a hírlap- fejlesztés eredményeit és az 1S70. évi célkitűzéseket — különös tekintettel a Népsza­badság és a Szolnok megyei Néplap terjesztését illetően. Megköszönte a postás dolgo­zók jó munkáját és arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a felszabadulási évforduló és a Lenin centenárium évében még nagyobb jelentőségű, hogy a megye minél több la­kójához idejében, pontosab­ban eljussanak a párt lapjai. Az értekezleten Kraftsik József a törökszentmiklósi postások nevében, a felszaba­dulás 25. évfordulója alkal­mából szocialista versenyre hívta fel a megye postásait. A versenyfelhíváshoz a je­lenlévők egyöntetűen csatla­koztak. Késs us új kenyérgyár terve Az Élelmezésipari Tervező Vállalat elkészítette a szol­noki új kenyérgyár, a napi 38 tonna kenyeret termelő gyár tervdokumentációját. Jelenleg a szakemberek a technológiai terv bírálatán dolgoznak és hamarosan meg­kezdik a kivitelezővel, a megyei állami építőipari vál­lalattal az egyeztető tárgya­lásokat. így tehát remény van arra, hogy legkésőbb az év végén megkezdhetik a kivitelezését is, a mintegy 50 millió forint költséggel épülő új kenyérgyárnak. Ma: Világgazdasági hírek Asszony a /. Házban Bírósági tegyzetek Tábla a gyárkapu előtt 600 munkás hiányzik Az első két hetet sok-sok erőfeszítéssel, a felszabadu­lás jubileumi évének nagy lendületével kezdték a Tisza Cipőgyár dolgozói. A napok­ban befejeződött termelési tanácskozásokon mégis sok cipőt gyártó futószalag mun­kásai bánkódtak termelési problémák, gondok miatt. A cipőgyár műhelyei kö­zül néhányban termelési adósság van máris. Nem is csoda: pontos megállapítás szerint hatszáz munkásra lenne azonnal szükség, hogy a kereskedelmi megrendelé­seknek, a jelenlegi techno­lógiáknak pontosan eleget tegyenek. A gyárkapu előtt jónéhány hete már nagy hirdetőtáblát helyeztek el. Lássa minden­ki, aki Martfűre jön — mondhassák ismerőseiknek a gyári dolgozók — munká­sokat, főleg pedig tűzönö­ket (ciPŐ-felsőrész-'-és-'ítöket) a Tisza Cipőgyárban keres a gyár. A létszámhiány mellett meglehetősen nagy nyers- és félkész anyaghiány is jelent­kezett, mindjárt az év elején. A Bőripari Vá’lalat nem tudja teljesíteni, elfogadni a gyár mind-n rendelését, de ugyanígy beszerzési gondok merültek fel bélés­bőrökkel, egyéb díszítő tar­tozékokkal is. A gyár százötven szocia­lista brigádja, szocialista mű­helyei év eleji munkaver­seny vállalásuk készítése közben gondolnak a most je­lentkező — s már tavaly is sok gondot okozó — tűződei szakmunkás-hiányra. A brigádok tagjai közül legalább ötszázan tanulnak meg ebben az évben két- három gépen, kulcsmunka- körfeen, reszorton dolgozni, s nem kevés azok száma sem. akik 1970-ben kezdenek el tanulni a szakmunkásképző t»nf-',vomon. Visonicn szobrot állítanak Gagarinnak Az MSZBT Heves megyei elnökségének pénteki ülésén a magyar—szovjet barátság ápolásának eredményeiről ta­nácskoztak és jóváhagyták az 1970. évi munkatervet. Az ülésen elmondották, hogy hazánk felszabadulása 25. év­fordulójának megünneplése jegyében több ipari üzemben és termelőszövetkezetben MSZBT-klubot hoztak létre, amelyek gazdag programmal méltatják a szovjet és a ma­gyar nép testvéri barátságát, ismerteik a Szovjetunió tör-, ténetét, fejlődését, találkozó­kat szerveznek a hazánk fel­szabadításában résztvett szovjet emberekkel. Az idén béke- és barátság­vonat indul Heves megyéből a Szovjetunióba. Egerben megrendezik a Szovjetunió­ban képzett magyar szakem­berek találkozóját és barátsá­gi esteken ünnepük meg az MSZBT megalakulásának 25. évfordulóját A visontaj — épülő hőerőmű — MSZBT- kinbja bejelentette, hogy április 4. alkalmából Jurij Gagarinnak, a Szovjetunió első űrhajós hősének szobrot emelnek a nevét viselő hő­erőmű parkjában. [ HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK. - HÍREK. - TUDORT ÁSOK Változik a szakmunkásképzés Pénteken Kecskeméten be­fejeződött a szakmunkáskép­zésről alkotott reformtörvény gyakorlati megvalósításának megvitatásán összehívott or­szágos konferencia. A részt­vevők egyetértettek abban, hogy a szakmunkásképzést tíz év alatt folyamatosan kell korszerűsíteni. A legdöntőbb intézkedéseket az 1970— 1971-es tanévtől 1975-ig hajt­ják végre, teljes egészében pedig csak az évtized végére formálják át az oktatást. El­mondták, hogy az új tanév­ben oktatandó 104 szakma közül 49-et már az új forma szerint — a-b-c-tagozatokon —, 55-öt pedig még a régi rendszerben tanítanak. Az új szakmai jegyzék alapján a megszűnt szakmákra elsőéves tanulókat már nem vesznek fel az intézetek. Kidolgoz­ták az elsőéves tanulók ok­tatásához szükséges normatí­vákat Évről évre fokozatosan megváltozik majd az intéze­tek profiljai is, az adott vá­ros, illetve terület gazdasági szükségletének megfelelően. Ennek eredményeként a je­lenlegi átlagos 28-ról 7-re csökken az egy-egy intézet­ben oktajtott szakmák száma, így megszűnik az intézetek sokarcúsága, szakmai túlzsú­foltsága, amely most gátja a magasabb színvonalú képzés­nek. Kétféle — tiszta- és ve­gyesprofilú — intézeteket alakítanak ki. Szorgalmazzák a nem önálló az úgynevezett fiók-iskolák megszüntetését, illetve kihelyezett osztályok­ká történő átszervezését.' A reformot segítő eszközök, az új szakmajegyzék, a szak­mai szintek megállapítása, az új óratervek, tankönyvek és más dokumentációs anyagok rövidesen eljutnak az intéze­tekhez. Rendelkezésre áll a hálózatfejlesztési terv, elké­szült 13 tanműhelytípus ter­ve is. A korszerű tanműhe­lyek megteremtése — intéze­tekben és üzemekben — a szakmunkásképzés korszerű­sítésének egyik fő feladata lesz a negyedik ötéves terv­ben. A FAO és az ENSZ segíti a Tisza II. vízrendszer kialakítását R. Etchats, az ENSZ fej­lesztési program különleges alapjának igazgatója és Ka- zareczki Kálmán mecögaz- dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, a FAO ma­gyar nemzeti bizottságának elnöke pénteken a MÉM- ben szerződést írt alá, amely­nek értelmében az ENSZ me­zőgazdasági és élelmezési szervezete, a FAO és Magyar- ország szakembereiből kon­zultatív vegyes bizottság ala­kul. A bizottság készíti el a Tisza II. vízlépcső és öntöző- rendszer modell-üzemeinek fejlesztési terveit. A megál­lapodás szerint a fejlődő or­szágok öntözési mérnökei és technikusai számára Buda­pesten, Gödöllőn és Szarva­son továbbképzési lehetőséget biztosítanak. Fiatal magyar szakemberek pedig hathóna­pos külföldi tanulmányúton vehetnek részt. Baráti találkozó a dél-vietnami nagykövetségen Le Huu Van, a Dél-vietna­mi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője pénteken baráti találkozón látta vendégül a magyar sajtó munkatársait. Meleg szavakkal üdvözölte a megjelent újságírókat, majd köszönetét mondott a viet­nami nép harcáról írt ri­portjaikért, cikkeikért. Ez­után baráti légkörben beszél­getést folytattak külpolitikai kérdésekrőL Mindennapra közgyűlés Zárszámadás-sorozat Túrkevén Érdekes sorozatban tartot­ták illetve tartják zárszám­adó közgyűléseiket az idén a túrkevei közös gazdaságok. A sort a Búzakalász Tsz nyitot­ta meg csütörtökön, pénte­ken a Vörös Csillag adott szá­mot 1989-ről, s ma zár a Táncsics szövetkezet. Az idei közgyűlések új színfoltja is volt Túrkevén, hogy az ide települő üzemek képviselőit is meghívták az ünnepi ese­ményekre. A város szövetkezetei egyébként igen jól zárták az évet, a három tsz 78 mil'ió forint nyereséget ért el, fej­lesztési alapra 21 millió fo­rintot tettek, biztonsági tarta­lékban 12 milliót hagytak. A jövedelem 32,3 százalékát fordították felhalmozásra. A város szövetkezeti parasztjai­nak átlagos évi jövedelme 27 ezer forint. A három közös gazdaság 41 millió forintot fi­zetett tagjainak. Elmaradások, késések a légiközlekedésben Az utóbbi napok kemény téli időjárásában zavartala­nul működött légiköziekedé- sünk, a köd azonban komoly gondot okozott a Ferihegyi repülőtér forgalmában. Csü­törtökön például öt gép nem érkezett meg külföldről a köd miatt, s péntek délelőtt nem tudtak fogadni egyetlen gé­pet sem. Az első indításra is csak 11 órakor, került sor, a MALÉV koppenhága—stock­holmi gép ment el. Délre va­lamit javult a helyzet, elin­dult a MALÉV berlini gé­pe is. A Ferihegy az első gépet 14 óra 50 perckor tudta csak fogadni, Bécsből érkezett az a beiruti repülőgép, amely csütörtök óta az osztrák fő­városban várakozott. Néhány percre rá leszállt az ugyan­csak csütörtök óta Debrecen­ben vesztegelt Damaszkusz— Nicosia—Athén vonal gé­pe is. A forgalom megindulása ellenére változatlanul bi­zonytalan a légiköz’ekedés helyzete. A repülőtér forga­lomirányító központjának tá­jékoztatása szerint estére is­mét erősebb köd várható, s amennyiben ez tényleg bekö­vetkezik, újra leáll a Feri­hegy forgalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom