Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

XXI. évf. 19. sz. 1970. január 23., péntek. A közművelődés és a társadalom Húsz százalékkal növeli termelését a szolnoki bútorgyár Modern konyhabútorok — elsősorban hasai szükségletre ügy tűnik, « köz- művelődés utján negyedszá­zad alatt akkora utat tet­tünk meg. hogy lassan egy egész fejlődésszakasznak vé­géhez érkezünk. Ebben az időszakban tár­sadalmunk megvívta — töb­bek között éppen a népmű­velés tömegmozgalommá vá­lásával — a művelődési osz­tálymonopóliumok elleni har­cát. Nagy tömegek számára nyílt meg a kulturálódás sok-sok új lehetősége. Mun­kások. parasztok ismerked­tek az egyetemes emberi s a nemzeti műveltség klasszi­kus értékeivel. Létrejött és fejlődött közművelődési in­tézményhálózatunk. Lassan azonban újabb fel­adatok körvonalai kezdenék előttünk kibontakozni. Meg­tett útszakaszunk végén sok. az élet által felvetett új el­lentmondás halmozódott* Közművelődésünk fő felada­tainak megfogalmazása óta nagyarányú átrétegződés memt végbe társadalmunk­ban, megváltoztak; a telepü­lési viszonyok, szélesült az Iskolában elsajátítható alap- műveltégnek a köre, és en­nek szintje is emelkedett. Éppen ezért ma már olyan feladatok is kirajzolódnak, melyeket a fejlődés újabb igényei szerint vázol előt­tünk az élet A munkásosz­tály társadalmunkban be­töltött tényleges szerepe szüntelen erősödik, mindez­zel együtt távolról sem bon­takozik ki azonban hasonló ütemben ma még a közmű­veltség terjesztése társadal­munk vezető osztályának tö­megei körében. A. paraszt­ság életfeltótelinek javulása, főleg jövedelemgyarapodása is gyorsabb ütemű, mint az életmód átformálódása és a kulturális igények általá­nossá válásának folyamata. A tudományok, művészetek eredményei, valamint a tö­megek közötti megértés, be­fogadás terén is feszültségek jelentkeznek. És sorolhat­nánk még tovább a mun­kára, új erőfeszítésekre ösz­tönző vagy éppen figyelmez­tető jelenségeket. Eredményeink fényében rajzolódik ki mindez most előttünk. A szocialista em­bereszmény közelítése meg­kívánja, hogy pontosabban körvonalazzuk azt is, mit tartunk ma korszerű mű­veltségnek. Egy bizonyos; a mi társadalmunkban a mű­velődés nem öncélú ismeret- szerzés. Nem is tőke vagy kistulajdonosi „befektetés”, mely magáin- vagy kisma- gántulajdont profitál. Mű­veltségét a köz javára hasz­nosítani kész és képes em­berekre van szükség társa­dalmunkban. De ezt kívánja közéletünk demokratizmusa is. Mind szembetűnőbb; a termelékenység s a szocialis­ta haza védelmi képességé­nek fokozása is követeli a közműveltség permanens fejlődését Sőt; az egyén szellemi és fizikai erőinek rekreációjában. — pihené­sében s erejének újraterme­lésében is — gátat jelente­nek nem egyszer ósdi szoká­sok és előítéletek. Természetesen. hogy az élet igényeit közművelődé­sünk ki tud ja elégítem, nö­velni szükséges a közmű­velődés egészének az a té­ren tevékenykedő népműve­lőknek is társadalmi meg­becsülését Át kell tekinteni intézményeink s a, közmű­velődés céljait szolgáló esz­közeinknek is fejlődését Ezek gyorsabb ütemű gya­rapítását és gazdagodását kell biztosítani. # Éppen ezert mivel ennyi új kérdés szerepel ma már „az élet napirendjén”, sokat várnak a közművelő­désben dolgozók a közelgő Országos Népművelési K^n- ferenciától. (CS) 1969-ben a tervezetthez közeli áruértékesítési ered­ményt ért el a Tisza Bútor­ipari Vállalat szolnoki gyár­egysége. Dicséretes munka­siker ez. mert 1969 elején még a szállítási szerződéseik Jelentős expót Szerencsére azonban je- (entős export megrendelést kapott akkor a gyáregység, s az első félév utolsó hetei­ben a hazai utánrendelések is lehetővé tették a csaknem 100 milliós értékesítési terv teljesítését. A jó munkasaervezés. va­lamint az anyagi ösztönzés, továbbá a gazdálkodás haté­konyságának eredményeként a bútorgyár 8 millió forint nyereséget ért el 1969-ben. A munkaszervezés javulásá­ra vall a szereidében lévő valamennyi szerelőszalag két műszakos üzemeltetése, mely­nek feltételeit — mint isme­retes — munkaerő átcsopor­tosítással teremtették meg. Kedvezően hatott az óra­bér plusz csoportprémiumos bérezési módszer alkalmazá­sa is. Elsősorban azért, mert a gyáregység e tekintetben élvezi a rugalmas bérgazdál­kodáshoz szükséges önállósá­got. — A vállalati központ ugyanis a fizikai állományú, valamint a termelést opera­kedvezőtlen kilátásokra ad­tak lehetőséget. A belkeres­kedelem ugyanis — túlzott . óvatosságból — lemondta az eredetileg megrendelt óra­mennyiség jelentős hányadát. t tivan irányító műszaki dol­gozók bérfejlesztéséhez helyi döntési jogkört biztosít, a Jövedelmezőség alakulásától függően. A párt­szakszervezeti és gazdasági vezetés, a munkaintenzitás ösztönzésére év közben olyan bérintézkedéseket hozott, — amelyek gyáregységi viszony­latban 4.3 százalékos átlag­bér fejlesztést eredményez­tek, a termelésben foglalkoz­tatott dolgozók javára. Ezek — szerényen szólva — beszédes tényeit, miként azok a számok is, amelyek­kel Szilassy József gyáregy­ségvezető az idei tervcélokat körvonalazta. A 120 millió Az utóbbi három-négy év­ben hetvennél több családi ház épült Tiszaföldváron. s a község határa kitolódott a szántóföldek felé. Tavaly 48 vásártéri telket sajátított ki és értékesített az OTP út­ján a községi tanács. A tel­kek négyszögölét közműve- sítve átlagban 55 forintért adták el. A telkeknél mint­egy 230 ezer forint költség­forintban meghatározott áru­értékesítésükre szóló megren­deléseik már hiánytalanak. A belkereskedelmi igényt a múlt év novemberében is ismerték, s ez mintegy ne­gyedével több annál, ameny- nyit tavaly gyártottak hazai piacra. Export kötelezettsé­geiket viszont négy millió forinttal csökkentették a ta­valyihoz képest. Annak elle­nére döntöttek így, hogy a külföldi megrendelések na­gyobb jövedelmezőséggel ke­csegtetnek. A bútoriparon belül az igazán korszerű és nagy vá­lasztékigényű (sokféle vál­tozatban kapható) konyha­bútorok profilgazdái éppen a szolnokiak. Abban az érte­lemben is, hogy ezeket nagy- szériában gyárthatják, vi­szonylag kedvező költségté­nyezők mellett. A rekonst­rukcióval létesült géppark­juk a legkülönbözőbb gyárt­mánycsaládok kialakítására, illetve továbbfejlesztésére ad lehetőséget. S ezzel okosan élve, mindenekelőtt hazánk­ban akarják megalapozni gyáruk jó hírnevét, aminek mindannyian csak örülhe­tünk. M. 1. gél az idén villanyhálózattal és járdával új utcát alakí­tanak ki. Ebben az évben ugyan­csak a belterületen — a Petőfi utca környékén — még száz telket sajátítanak ki. A telekkialakítások mű- S7-’ ' előkészítésére 200 ezer forintot fordítanak. A közművesített telkeket jö­vőre értékesítik. Kádár üános és Fock 3enő az NDK-ba utazik A Német Szocialista Egy- ségpárt Központi Bizottságá­nak és a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszterta­nácsának meghívására a kö­zeli napokban baráti látoga­tásra az NDK-ba ntazik Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Foek Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, » Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Testvér­kapcsolatok Öcsöd és Molotovka között Az öcsödi Szabadság Ten melőszövetkezet fiataljai tt Lenin centenárium megün­neplésére készülve elhatá­rozták, hogy testvérkapcso­latot létesítenek egy hasonló^ mezőgazdasági jellegű ukraj­nai község; Molotovka kom- szomolistáival. A Magyar Szovjet Baráti Társaság Szol­nok megyei Elnökségének közvetítésével és segítségé­vel kezdetben levelezni fog­nak a két falu fiataljai, • s majd ha úgy alakul a ba­rátság, kölcsönös látogatásra is sor kerülhet. Az első le­velet a kunszentmártoniak írták, amelyben bemutatták a községüket, a szövetkeze­tüket. szervezeti életüket. A barátságot a kiszisták kez­deményezik, de később a tsz pártszervezete, gazdasági vezetése és a nőtanács is» felveszi majd a kapcsolatot a molotovkai rokonszervek­kel. A Fekete Párduc ügye * Waldheim pozitív állásfoglalása * Belga—holland közös közlemény Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. Uj utcák Tiszaíöldváron HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HIRER - TUDÓCITASOK Február: mezőgazdasági könyvhónap Január 31-én Szekszárdon nyílik meg az idei — sor­rendben immár a tizenhar­madik — mezőgazdasági könyvhónap. Az előkészüle­tekről és a könyvhónap je­lentőségéről Muraközi Ta­más, a Mezőgazdasági Könyv­kiadó irodalmi vezetője csü­törtökön tájékoztatta az új­ságírókat a Magyar Sajtó Házában. A mezőgazdasági szakiro­dalom idei ünnepének külö­nös jelentőséget kölcsönöz az a két előzetes vizsgálat, ame­lyekkel egyrészt az ország 150 termelőszövetkezetének szakkönyvállományát mér­ték fel; másrészt arról tájé­kozódtak, mennyire ismerik és- olvassák a mezőgazdásági szakkönyveket az érdekelt szakemberek. Mindkét vizs­gálat eredménye egyértelmű-' en arra mutat, hogy tovább­ra is égető szükség van, a mezőgazdasági üzemek saját kézikönyvtárainak kialakítá­sára, illetve továbbfejleszté­sére és anyagának hasznosí­tására a termelő munkában. Ezt a feladatot is figyelem­be vette a Mezőgazdasági Könyvkiadó, amikor megszer­vezte az idei könyvhónapot, amelynek választékában sa­ját kiadványain kívül helyet kapnak az akadémiai, a mű­szaki, a közgazdasági és jo­gi, valamint a Kossuth Ki­adónál megjelent művek is. Üjdonságként most válnak széles körben ismertté a natura-könyvek, amelyeknek célja a nagyközönség figyel­mét ráterelni az egyes me­zőgazdasági problémák jelen­tőségére és érdekességére. Az idei könyvhónapra a vállalatok 30 új művet jelen­tetnek meg. Több műtrágya és növényvédőszer —- kis csomagolásban A kertészkedők, kiskert-tu­lajdonosok részére a Buda­pesti Vegyiművek a tavalyi­nál lényegesen több műtrá­gyát és növényvédőszert ké­szít kis csomagolásban. Elő­ször kerül az üzletekbe a 20 dekás Ditrifon-növényvédő- szer, amelyből összesen 20 ezer tonnát gyártanak. Cj- donság a Safillőn-permetező- szer, ebből 25 tonnányit áru­sítanak kis adagokban. Egy kilogrammos csomagokban hozzák forgalomba a Hun­gária gyomirtót és permete­zőt. 1 kilogrammos adagok­ban kerül az üzletekbe a Hungária L—2-es porozó­szer is. Az AGROTRÖSZT vállala­tai az idén külföldről is hoz­nak be olyan készítménye­ket, amelyek kiegészítik a Budapesti Vegyiművek vá­lasztékát. A kiskert-tulajdonosok szá­mára nagyon fontos a kálisó, ezt az idén 5—10 kilós ada­gokban is árusítják. Kapitális vadkant ejtett el egy nyolcvan- éves vadász Hosszú évtizedek óta járja a Bakony-alji erdőket Fülöp György écsi lakos. A nyolc­van éves nyugdíjas erdész még most is naponta elindul cserkésző kőrútjára. A na­pokban egy százhetven kilo­grammos vadkant sikerült elejtenie, mely 21,2 centimé­ter hosszú agyarakat viselt. A terítékre került kapitális vadkan már több mint a szá­zadik, amelyet hosszú pálya­futása alatt elejtett. Énekeshattyúk vendégeskednek Okányban A biharugrai „vadvízor­szág” környékén, Okány ha­tárában, az őszi árpa vetésen három énekeshattyú vendé­geskedik. Az északi tundrák lakói az ornitológusok véle­ménye szerint a hideg elől délre húzódva véletlenül té­vedtek erre a tájra. 107 éves matróna Pélyen A Heves megyei Pély köz­ségben az idei népszámlálás során 107 éves asszony adatai kerültek az összeíró list ra. özvegy Berdóbé Andrásné 1863. december 23-án szüle­tett, így Heves megye leg­idősebb asszonyaként tartják számon. A matróna fiatalabb életét cselédsorban töltötte, nehéz földműves munkával kereste kenyerét. Egészségi állapota ma is kielégítő, csu­pán hallása és látása rom­lott meg. „Nyári jég” Szabolcs-Szatmár megye 82 községében, különösen a beregi és az erdőháti tájon évszázados módszerrel gondos­kodnak a „nyári jégről”. A községek központjában el­helyezkedő 6—8 méter mély­ségű, nádtetővel fedett ve­remben tárolják a nyári idő­szakra a jeget. A vermek fel­töltése befejeződött. A Tisza, a Kraszna és a Szamos jég­páncéljából mintegy 1500 köbméter jeget hordtak a vermekbe. Lesz szívnivaló A gyár történetében elő­ször húsz millió cigaretta ké­szült csütörtökön az utóbbi években mintegy harminc millió forintos költséggel kor­szerűsített Egri Dohánygyár­ban, s ezt a napi teljesít­ményt most mar meg is tart­ja az üzem. A gyár vezetői­nek tájékoztatása szerint eb­ben az évben már nem hiánycikk a filteres cigaretta. 20 éves a KISZ Központi Művészegyüttes A 20. születésnapját ünnep­lő KISZ Központi Művész- együttes tevékenységéről tá­jékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön az együttes Rot- tembiller utcai székházában Szigeti Pál igazgató. A többi közt elmondotta, hogy az együttes 1950-ben alakult, ze­nekaraiban, kórusaiban és tánckaraiban több mint 5M fiatal kapott helyet. Az együttes sikerrel műve­li a magyar népművészet, ze­ne, ének, népi tánc minden területét, s előadásra szánt műveik mindegyike a folklór jegyében készült Az együttes magvát a központi énekkar alkotja, ez alakult meg leg­először.

Next

/
Oldalképek
Tartalom