Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

1970, január 18» SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9-•-?gwr-p?:®­A szocialista országok gazdasága 1969-ben Varsó Az 1969. év már lezárult, de a szocialista országban még a statisztikai hivatalok, és a tervező szedek lázasan dol­goznak az év gazdasági ered­ményeinek felmérésén, a gaz­daság helyzetének értékelé­sén, Nem kis feladat, ha meggondoljuk, hogy a szo­cialista országok ma a világ egész ipari termelésének egy- harmadát szolgáltatják, ami szinte mérhetetlenül nagy mennyiséj?. S mégis meg kell mérni, pontosan, márcsak azért is, hogy a követ­kező év várható eredményeit felbecsülhessék és megtervez­hessék. Most, hogy egy rövid cikkben fel kívánjuk villanta­ni a gazdasági helyzet né­hány jellemző vonását, teljes­ségre nem törekedhetünk, de a végleges adatok sem állnak rendelkezésünkre. Ezért a kép nagyonis vázlatos és tényei csupán nagyságrendeket, irányzatokat tükröznek és nem végleges adatokat. A szocialista országok ta­valy is magas ütemben fej- lődtek.^ Ezen belül azonban ez egész gazdaság növekedési üteme némileg csökkent az előző évhez mérten. Termé­szetesen szó sincs valamilyen abszolút csökkenésről, ha­nem csupán az ütem bizo- nyosfokú mérséklődéséről, ami azt jelenti, pL hogy az ipari termelés 1968. évi, mint­egy 9—10 százalékos növeke­désével szemben 1969-ben várhatóan 8, esetleg 9 száza­lékkal lett több a termelés értéke. Ennek lényegében két oka van. Az egyik, hogy a legtöbb országban a mezőgaz­daság termelése — a kedve­zőtlen időjárás miatt — ross- szabb volt, ami különösen Lengyelországban és Bulgá­riában érezhető. A másik ok, hogy a legtöbb szocialista or­szágban a tervhivatalok eleve kisebb növekedési ütemet ter­veztek, országonként eltérő okokból. Így például Cseh­szlovákiában az ismert gazda­sági nehézségek miatt, másutt a beruházások túlfeszítettsé- gének enyhítése miatt stb. Az ipari termelés Í iövekedésének némi mérsék- ődése mellett viszont a ki­emelt iparágak — a gép- és vegyipar — termelésének emelkedése jelentékenyen meghaladta az ipar egészé­nek átlagát. S ez rendkívül értékes eredmény, hiszen jel­zi, hogy az ipari szerkezet át­alakítása, , vagy még ponto­sabban: a korszerű ipari struktúra kialakítása jó úton halad és szabad utat kapott továbbra is az egész iparon belük Az ipari termelés növeke­dési üteme általában azok­ban az országokban volt a legmagasabb, ahol a terme­lésbővülést új munkaerők munkába állítása is elősegí­tette (Románia, Bulgária, Len­gyelország, s részben Jugo­szlávia). Az NDK, a Szovjet­unió és Csehszlovákia ipari termelésének növekedésében pedig a termelékenység ja­vulása játszotta a döntő té­nyezőt. Az életszínvonal minden szocialista országban az átlagosnál nagyobb mér­tékben emelkedett. Ennek oka egyrészt a szociális jutta­tások (nyugdíj, családi pótlék stb.) javulása, másrészt a foglalkoztatottak számának növekedése. Egyes szocialista országokban (Csehszlovákiá­ban, Magyarországon és Jugo­szláviában) az életszínvonal alakulását kedvezően befolyá­solta a munkaidő-csökkentés szélesebbkörű bevézetése. Az eredmények talán a leg­jelentősebbek a külkereske­delemben. A szocialista or­szágok éveken át sok intézke­dést hoztak külkereskedelmi-, de különösen fizetési mérle­geik hiányának felszámolásá­ra. Ennek kedvező eredmé­nyei tavaly mutatkoztak meg. A legfontosabb ezen belül, hogy a tőkés országokkal a kereskedelmi mérlegek fe­szültsége enyhült. A problé­ma azonban a-z, hogy — Ma­gyarország kivételével — a mérlegek egyensúlya nem az export növeléséből, hanem az import korlátozásából eredt. Ez a tény azonban sok esetben kedvezőtlenül befo­lyásolta a beruházási prog­ramok megvalósítását. Nem bizonyos azonban, hogy e kedvező külkereskedelmi eredményeket 1970-ben is meg lehet ismételni. — Tavaly ugyanis a tőkés országokkal való külkereskedelem növe­kedését előmozdította a tőkés országok viszonylag kedvező konjunktúrája, és a világpia­ci áremelkedések is. Ezek azonban bizonytalan ténye­zők. Viszont a szocialista or­szágok egymásközötti keres­kedelmének bővítésere újabb lehetőségek nyílnak, a többi, között azért, mert ezekben az országokban a beruházási cikkek utáni kereslet nő, s ezt a régión belüli forrásokból fogják nagyobb részben ki­elégíteni. Anélkül tehát, hogy nagyon a részletekbe men­tünk volna, a nagy vonalak­ból is látható, hogy a szocia­lista országok a gazdasági te­vékenység sok területén ked­vező eredményeket könyvel­hetnek el. Gazdasági fejlődé­sük egésze is kielégítő, mi­vel nem a bizonytalansági té­nyezők uralkodtak bennük, hanem a következetes terve­zés és a gazdasági irányítás hatékonysága. Gy. L ben ű. a. kommersz árut, a másikban kifejezetten lu­xuscipőket árusítottak. Hol­landiában — Észak Bra­bant egyik városkájában, Estben van a BATA-gyár. A mai nemzedék már csak Bata néven ismeri. Ugyanis azt hiszik, hogy a néhai hollandok előtt itt élt ger­mán batavokbol származik. A besti gvár már több mint 30 évvel ezelőtt épült, fő­leg bőrt, gumicipőket és csizmákat, férficipőket, térd­harisnyákat, zoknikat gyárt. Körutamon kiszálltam Bestben is. Előtte telefonon beszéltem egy J Iran nevű-'Vi ~7 f oyaVi pi Sói r»ó í11 Batással. — Bocsánatot kért, hogy nem lehet jelen meg­érkezésemkor. mert London­ba repül a Bata-gyárak kon­ferenciájára. Helyettese: Komzák úr, majd Vtien- dorfsky úr vett pártfogásá­ba. Mindketten a szlovákiai Zlin neveltjei. Még a hábo­rú előtt Indonéziában és Singapooreban Bata-üzemek- ben dolgozták. A japán meg­szállás alatt is folytathatták munkájukat, megtanulták az itteni u""’vpit is. Ma ínár holland állampolgárok. A besti gyárban sok még a csehszlovák származású alkalmazott: így dr.' V. Sa- mec igazgató. G. Pavel gyár­tásvezető. Sok a magvar is. Megismerkedtem Pavlovics Bélával, az egvkori magyar evezősvSiogatott tasiával, aki a bőrgyárban műszaki tisztviselő. Az üzemben la­pot. az ú. n. BATA KOE- RIER-t adnak ki. amelyben beszámo1nak az alka'mazp*- taik munkájáról, életéről, gyártási, eladási problémák- ról. Az alkalmazottak szép és nmdern házakban élnek a kis Bata-városkaban, A sors iróniája, hogy Restben kis m^s+erek gyárt­ják a híres hriiand fapapu­csodat. mérned’g ugyanazon módsze-ekkel, mint Remb­randt idején: k’s szekercé- vri 1-4zi vésővel és kala­páccsal. Áz írás­tudatlanság csökken — Az analfabéták száma nő A nagy erőfeszítések ellenére, amelyek eredményeként csök­kent az analfabéták aránya az összlakossághoz képest, valójá­ban több az analfabéta. Ez ál­lapítható meg abból a kérdőíves vizsgálatból, amelyet az UNES­CO végzett 92 tagországban az írástudatlanság elleni küzdelem eredményeire vonatkozóan. Nem utolsósorban azért több az anal­fabéta, mert Közép-Afrikában például 1960-ban 5 350 000 főnyi iskolatköteles gyermek közül csak 1 235 000 végezte el eredménye­sen a hat tanéve^ és 4 115 pOO le­morzsolódott. A nemzetközi anyagi támoga­tás és az UNESCO szakértőinek segítsége mellett az írástudatlan­ság elleni küzdelem elsősorban nemzetközi erőfeszítést igényel. — Az UNESCO vizsgálata e tekintetben utal az Egyesült Arab Köztársaság példájára, — ahol törvénytervezet sürgeti, — hogy a magáncégek gondoskodja­nak tanfolyamokról, és javasol­ja, hogy a törvény becikkelye­zése után öt évvel tilos legyen analfabétát alkalmazni. Már az 1969. évi teheráni mű­velődési világkongresszus felhív­ta a figyelmet arra, hogy az analfabétizmus elleni küzdelem nem pusztán a közoktatás ügye, a közgazdaság ügye is, hiszen a felnőttek képzettsége közvetlen efőforrástöbletet jelent a fejlődő országok gazdasági életében. — Ezért végeznek olyan kutatáso­kat, ahol ú műveltség gazdasági hatását vizsgálják, például az algériai malomipari munkások, a bombayi gyári dolgozók — vagy a marokkói bányászok kö­zött. Az UNESCO azt is megtuda­kolta a tagországoktól, melyek a leggyakoribb bajok az anal­fabétizmus elleni küzdelemben. A válaszokból öt főbb problémát szűrtek, ki. Közülük a legdön­tőbb, hogy a művelődési prog­ramok kibővítése és tökéletesí­tése nagy anyagi áldozatot kí­ván. Abból kiindulva, hogy a képzettebb munkaerő több hasz­not hajt, az UNESCO kívána­tosnak tartja, hogy a gazdasági fejlesztési programok a mű­veltség fejlesztésével is számol­janak, és a magánvállalkozók­nak, nemzeti, valamint nemzet­közi bankoknak ajánlja: anyagi­lag is járuljanak hozzá a mozga­lomhoz. Gondot okoz a képzett oktatási szakemberek és a tan­szerek hiánya is. Äz ismeretlen Földközi-tenger A Földközi-tenger rejté­lyednek feltárására két, hó­napos útra indult el június 3-án a „Meteor” nevű ku- tatóhajó. A Földközi-tenger ugyanis' mindmáig egy geo­lógiai rejtély; tenger, amely­nek mélyén hatalmas geo­lógiai folyamatok zajlanak le. földrengések főfészke, ahol állandóan működik a vulkánok egész sora. Nem lehetett még tisztázni: új óceán-e a Földközi-tenger, amely lassanként kiterjed, vagy olyan terület, ahol a földkéreg összetöredezik, vagy talán olyan tűzfészek, amelynek mélyében az Al­pok nagyságrendjébe tartozó új hegység van kialakuló­ban? A geológiai és geo­fizikai leletek olyan sokfé­lék, hogy azokból egységes következtetést levonni nem lehet.. A „Meteor” által ter­vezett mérések mindeneset­re bepillantást fognak en­gedni az Európa déli szélén elterülő tenger struktúrájá­ba és változásaiba. Peter van de Kamp, a Sproúl-Obszervatórium mun­katársa megvizsgálta a Nap­rendszerhez legközelebb le­vő 60 csillag tényleges moz­gására vonatkozó megfigye­lések adatait és arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy ezek között hét olyan csil­lag van, amelynek egy vagy több 'sötét,' azaz bolygósze­rű kísérője lehet. Ezek sze­rint a bolygók keletkezése korántsem olvan ritka jelen­ség a világegyetemben, mint ahogyan azt még egv évti­zeddel ezelőtt is gondolták. Van de Kamp öt esetben a .műszereinkkel közve+lenül nem észlelhető bolygók tö­megét is meghatározta. Né- me1, ükük esetében a Sza­turnuszánál és a Jupiterénél nagyobb tömeget kapott eredményül. A tőlünk li fényévnyire Negyedszázaddal ezelőtt, 1945. január 17-én reggelre fehér-piros lengyel zászlót lengetett a szél a varsái fő­pályaudvar romos épületei felett öt és fél évi rabság után a szovjet hadsereg és a vele vállvetve harcoló né­pi lengyel hadsereg katonái elhozták a főváros népének az oly várva várt szabadsá­got A csapatokat azonban sírt csend fogadta. Minde­nütt romok, égő zsarátno- Jcok, Varsó halott város volt A korábban egymillió háromszázezer főt számláló városban mindössze 160 ez­ren éltek. Varsó Visztula balparti területét, a tulaj­donképpeni fővárost már hónapokkal előbb elhagyta aki tudta. A varsói felkelés után ugyanis a német légi­erő, a harckocsik és a ne­héztüzérség tüze rommá vál­toztatta a várost. Csupán a Visztula túlpartján a Prága nevű elővárosban maradt fenn valami élet. Elpusztult Varsó épületei­nek kétharmada, az ipari létesítmények 90 százaléka, nem maradt épen egyetlen híd, vasúti pályaudvar; Levő 61 Cygni jelzésű csillag esetében a bolygó tömegére szokatlanul nagy érték adó­dott. hozzávetőleg 1/100 ré­sze a mi Napunkénak, vagyis a Földének több, mint tízezerszerese. Érmek a nagytömegű bolygónak öt évre van szüksége ahhoz, hogy „Napját”, azaz a 61 Cygnit pályáján körüljárja. Egy másik csillag, az úgy­nevezett Bamard-féle csil­lag esetében (amely egyéb­ként rendkívül gyors Saját­mozgásáról nevezetes) két bolygót lehetséges feltéte­lezni, ezek közelítőleg kör alakú pályákon kerüigenek á csillag körűi. Mai ismereteink szerint a van de Kamp által feltétele­zett bolygók egyikén sem lehetséges a földi értelem­ben vetthez hasonló 0.e&, megsemmisült a vili mosko- csipark és vágány hú. ózó ■ S3 százalékai. A megszállók meggyilkolták a város egy­kori lakóinak felét, 650 ezer embert, Egyetlen európai várost nem ért ilyen pusz­títás a második világháború során. ^ jét egyetlen város nem volt Európában, ahol a ha­zaszeretet fűtötte emberi al­kotó erő ily csodára lett volna képes. Az elmúlt ne­gyedszázad alatt 780 ezer lakóhelyiség, 271 iskola, 132 óvoda, 27 kórház épült. A városnak új kereskedelmi központja van s ipari üze­meinek termelési értéke ti­zenegyszerese a háború élSítinek. A felszabadulás előttinél ma már nagyobb, új, modern város épült félt megőrizve — pontosabban: újjávarázsolva *— a régi Varsó csodálatos műemlé­keit is. Nem volt hiábavaló a szovjet testvérhadsereg több mint 21 ezer katonájának hősi halála, A lengyel nép örök hálával gondol rájuk, amikor fővárosának felsza­badulását ünnepli. KÜLPOLITIKAI Hippik az emlékmű körül Hollandiai jegyzetek Dam Amszterdam egyik főtere. Itt áll John Raedec- ker remeke: az ellenállási mozgalom egyik monumen­tális emlékműve. Hét széles lépcsőfok visz fel az óriási obeliszkhez. Félkörívbeai he­lyezkednek el a szoborfigu- rák. Középütt golgota, lánc- ravert férfiak, az izmos tes­tek felszabadulást jósolnak, a férfiak fölött asszony­alak, jobbjában gyermek, bal kezében virág. Eredetileg antifasiszta emlékmű, de ma már — tapintatból vagy opportunizmusból — a sok nyugatnémet turista miatt egyszerűen háborús emlék­műnek nevezik. Ma az 'emlékmű a hosszú hajú fiúk és rövidre nyírt „minisemmi” szoknyás fiatal lányok gyülekezőhelye. Ott egyszerűen hippiknek neve­zik őket. A provo-mozga- lom már megszűnt. Akár Á sajtvárosbon Minden pénteken a „sajt- expressz■” elindul Alkmaar- ba, a történelmi nevezetes­ségű sajtvásárra. A régi városi mázsa tövében zajlik le már vagy 300 éves ha­gyományok alapján. Nagy idegenforgalmi látványosság. A szép aranysárga sajtgöm­bök vagy korongok nagy garmadáikban vannak kiál­lítva. Ide jönnek a vevők, akik az árut megkóstolják. TT+éma megkezdődik az alku. A hagyományos szer- ’’rfásnál felvonul a sajthor­dók céhe. amely 4 csoport­ból áll. Mindegyikük tiszta fehér ruháián kívül más színű — zöld, kék, vörös es sárga kalapot visel. Minden csoport hat sajthordöból és egy ú. n. „zsebemberből” áll. Kétévenként vezetőt válasz­tanak, akit a polgármfFter és a városi tanács erősít A háború e’őtti jellegzetes hat’a felírás: k nálunk már teljesen eltűntek, de nem. meg. A céh 28 fizetett és néhány tiszteletbeli tagból áll és» még egy „foglárt”, valamint „hóhért” nevez ki. Az a feladatuk, hogy a céh helyiségében az ú. n. „szé- gventáblára” írják azokat a tagokat, akik elkésve érkez­nek az összejövetelekre. A saitvásáron a sajthor­dók minden csoportja az ugyanolyan színre festett hordágyszerü alkalmatossá­gokon egyszerre kb. 160 ki­logramm saitot hoz a má­zsákhoz. Mihelvt minden mérlegnél 800 kg sajt ösz- szegyűlilc. lemérik és a má­zsamester feljegyzi a súlyt. A sajthordók további fel­adata. hogy az eladott sait- mennyisévet a vevő j-akte- raba, haiójára szállítsak. Ti­zenegy' órakor megszólal a harmoíá+ék es befejeződik az ünnepelj . Hollandiában. Láttam a na­gyobb városokban kétféle Buta üzletet is* az egyik­munkaidőben, akár délután elég szép számmal jelennek meg e helyen. Az az el­vük, hogy munka nélkül is meg lehet élni, elég egy nap­ra 6 forint, azt valahogy csak megkeresik, vagy kol­dulásból megszerzik maguk­nak. Megfigyeltem, hogy a Central-stadiontöl, a főpá­lyaudvartól egyenesen ide­jönnek. itt kapják a címe­ket, hová menjenek szállást keresni. Engem is megszólí­tott az egyik fiú és egy fo­rintot kért. Amikor azt fe­leltem, hogy magam is kül­földi, szűkpénzű turista va­gyok, élszégyelite magát és eliszkolt. Másnap ugyancsak egy idősebb férfi kért tő­lem egy guldent, de későn eszméltem csak rá, hogy cserébe 4 darab 25 centest kínált. Vasárnap lévén. az automatában akart cigaret­tát vásárolni. csillagbolygók Ba/a nem szűnt meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom