Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

1970. Január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 nyelvművelés) ffA gólmentes meccsek...*(?!) A címben idézett szokat­lan nyelv} formát újabban elég gyakran olvashatjuk napilapjaink hasábjain is. A -mentes utótagé összetett szavak szócsaládja valóban nem kívánatos mértékben bővül, szaporodik. A selejt- mentes, vízmentes, díjmen­tes. lázmentes, probléma­mentes> zökkenőmentes sza­vak mellett gyakrabban tűn­nek fel ezek a szokatlanabb formák is: csípmentes> figye­lemmentes, feltűnésmentes stb Különösen sokszor vállal nyelvi szerepet mind szóban, mind írásban a feltűnésmen­tesen távozott nyelvi képlet Miért nem örülünk elszapo­rodásának? Azért, mert ki­szorítja a következő nyelvi formákat: feltűnés nélkül, észrevétlenül búcsúzás nél­kül, titokban, angolosan, suttyomban, lopva távozik, A nyelvi műveltségnek egyik jellemzője a közlés tartalmához, céljához, körül­ményedhez. illetőleg a beszé­lő és társa között kialakuló sajátos viszonyhoz is szabott nyelvi formák megválogatá- tában megnyilvánuló igé­nyesség. Azok. akik a felso­rakoztatott nyelvi formák helyett csak a közömbös és feleslegesen hivataloskodó feltünésmentesen távozott szószerkezetet használják, ké­nyelemből, tunyaságból nem élnek a válogatás lehetősé­gével. A társalgási nyelvben a rostára tett nyelvi formát jól helyettesítik az észrevét­lenül, búcsúzás nélkül, fel­tűnés nélkül távozik kifeje­zések. A közlés tartalmát tréfás hangulattal gazdagítja az angolosan távozik szerke­zet. A suttyomban távozott népies, kedélyeskedő bizal­maskodó kifejezés. A lopva távozik szószerkezetnek rosz- szalló értéke kerül előtérbe. A feleslegesen hivatalos­kodó megfogalmazásban a -mentes utótagú szavak el­szaporodása miatt ritkábban kapnak nyelvi szerepet fosz­tóképzős szavaink. A rom­lásmentes gyümölcs jelzős szerkezetben helyesebb a romlatlan jelző szerepelteté­se. A gólmentes, nívómentes, tudásmentes, célmentes erő­szakolt nyelvi formák he­lyett mind a hivatalos jelle­gű megfogalmazásban, mind a társalgási nyelvben hasz­nálhatjuk továbbra is a gól- talan. a nívótlan, tudatlan, céltalan fosztóíképzős szava­kat. Dr. Bakos József, a nyelvtudományok kandidátusa Szombati szemle a szolnoki piacon A tegnapi piacon élő csirkéből és tyúkból aránylag jobb volt a felhozatal az egy héttel előbbi­nél, Csirkéből mintegy 40 darab volt éa az átlagár 37—38 forint kozott alakult. Tyúkból 168 da­rabot árusítottak átlag 33 forin- *ob Klónként! áron. — Tejfölből több mint 80 litert hoztak eh adásra és X—28 forintért mérték. •Tehéntúróból mintegy 120 litert adtak el 15—18 forintos áron. Tojásból csaknem 6100-at kínál- -tak eladásra, s az átlagár az előzőeknél Jelentősen alacso­nyabb 1.80—1.90 forint volt. Burgonyából a felhozatal csak­nem 1500 kilogramm volt és az átlagár 8.40—3.50 forint között váltakozott, sárgarépából és pet­rezselyemből összesen több mint íezer kilogramm volt a piacon és az áru minőségétől függően — 3—6.50-lg mérték Klóját. Vörös­hagymából 122 kilogramm volt a felhozatal és az átlagár 5—7 forint között alakult. Fejes- és kelkáposztából összesen 480 Kló- gramm volt a kínálat és az ára 2.50—5 forintig váltakozott. Je­lentős mennyiségű karalábé volt, karfiolból viszont mindössze 10 kilogrammot hoztak eladásra, s így az átlagár magas, mintegy 10 forint volt. Gyümölcsből alma volt a leg­több 2400 kilogramm ■ az ára 8—6 forint között váltakozott. — Szőlőből 34 kilogrammot hoztak és átlag 12—14 forintért adták. Több mint 300 kilogramm sava­nyúké paszta is gazdát cserélt a piacon átlag 4.00—5 forinos áron. Az írástudó vétke Ai ifjú Mahama király trónralépésekor felfogad­tak egy írástudót, akinek az volt a feladata, hogy egy nagy könyvvel mindig a király közelében tartóz­kodjék, s feljegyezze annak bölcs mondásait és csele­kedeteit az utókor okulására. Egy év múltán a király hívatta az írástudót, és megparancsolta neki, mutassa meg a bölcs mondások­ról és cselekedetekről írott lapokat. De a királynak egész évben egyetlen bölcs mondása és cselekedete sem volt. Üresen maradt á könyv! Az uralkodó szörnyű haragra gerjedt, tömlöcbe vettette az írástudót, majd lecsapatta a fejét, mind­azok okulására, akik elmulasztják kötelességük telje­sítését. B. A, Kondor György emlékére Halálának huszonötödik évfordulóján Negyedszázada pusztítot­ták el a dachaui koncentrá­ciós táborban Kondor Györ­gyöt, modern szocialista kép­zőművészetünk nagy ígére­tét öt nappal korábban töl­tötte be a huszonnégyet; annyi idős volt tehát mint ma egy végzős művésznö­vendék, aki éppen elindul pályáján. Kondor Györgynek kezdő­korban kellett befejeznie egy művészpályát, amely rövid­ségében sem csupa művé­szetből állt amely néhány évre kiszabva Is több pro­letár-küszködést és mozgal­mi harcot termett, mint nyugodt pillanatokat az al­kotásra. A pesti munkásfiú 14 esztendős korától gyár­ban dolgozott 16 éves volt amikor bekapcsolódott a munkásmozgalomba, s nem­csak nagyszerű jelkép, nagy­szerű tény is, hogy ugyanek­kor. tizenhat éves korában lett kiállító művész. Mint munkás és mozgalmi akti­vista. a szociáldemokrata pártban, meg az ifjúsági mozgalmat irányító OIB-ban végez legális és illegális munkát, Óbuda és a Teréz­város munkásfiataljait irá­nyítja; mint művész, 1940- ben egyik újjászervezője és titkára a Szocialista Kép­zőművészek Csoportjának, Munkásmozgalmi harcosként a függetlenségi mozgalom egyik előkészítője, művész­ként sikeres kiállítója a cso­port tárlatainak. Szociaista forradalmárként agitál, szer­vez, életét kockáztatja, szo­cialista művészként vitát ve­zet, ugyancsak szervez, erős képeket, tömör grafikákat alkot És ez csak látszat­párhuzam, a harcos és az alkotó egy, ezt műveinek szellemén kívül é’etútja is bizonyítja. Illegális tevé- V-.enységért tartóztatják le és ítélik háromévi fegyház- ra 1942-ben. de a rács mö­gött tovább komponálja gra­fikáit és festményeit s a fegyházat követő koncent­rációs táborban is — így szól róla az utolsó híradás — dolgozik, ha dolgoznia le­hetséges. Művészként, szocialista al­kotóként emlékszünk rá. A kezdeti, úgyszólván csoda­gyerek-évek tájképei után kemény, keserves témákról fest kemény, keserves és fenséges műveket, 1942-ben Munkaszolgálatosok a bör­tönudvaron című vásznát, 1943- ban a Börtönsarkot, amelyek éppúgy művészi lá­zadással teltek, mint a. Bör­tönműhelyben című rajz 1944- ből. önarcképén sokat szenvedett, elszánt arc tekint ki a merészen modem kom­pozícióból, olyasféle meg­gyötört tekintet, mint legis­mertebb művének, a Hajnal a vonaton szénrajzának meg­gyötört, de kubisztikus, dia­dalmas rendbe rendezett pro­letár arcai. Életműve töredékként is monumentális. Négy hónap választotta el attól, hogy megérje a felszabadulást. B. Gy. Mappa és rang \ Üjl év, új határidőnaplók, jegy- ' zettőmbök, mappák, falinaptá-, j rak, golyóstollak, mágneses asz- ■ tali időmúlás jelzők, parányi do « minő és sakkészletek és a többi... ; Természetesen mindegyiken az { illető vállalat vagy intézmény ‘ neve, monogrammja. Reklám és «reprezentációs .cikkek. Nagyon ' helyes. Ha nehézkesen, ha do- í cögve is, de a reklám (terraé- l szetesen szocialista reklámról 5 van szó) lassanként megtalálja a < járható kerékvágást és ehhez > hozzátartozik a jó üzleti kap» \ csolat és a diszkrét figyelmes­> ség is. Sajnos ez is, mint annyi más í jó ötlet, sokak fals elképzelése | és érthetetlen, hízelgő hajlama ;> következtében nem mindig azt ä a célt szolgálja, amit a reklám ; és propaganda tárgyaknak szol- ä gálni kellene. A különböző díszes falinaptá- ) rak, jegyzettömbök, aktatáskák, l levéltárcák lassan rangot jelen­< tenek. A legbefolyásosabb em­berek kapják a legtöbbet és a í legszebbet. Annyit, hogy sokszor már nem tudnak vele mit kez- ( deni, és mivel halmozni mégsem 5 akarnak, tovább adják beosztott- 5 jaiknak. A kevésbé befolyásosak nekik is rengeteg mindenféle í összejön, — még tovább adják a > még kevésbé befolyásos beosz- \ tottjaiknak és így tovább. Most azt hihetik, hogy írigy- \ kedern. Igen, szó szerint erről van szó. Mindössze három irat­< tartóm, két határidőnaplóm és {egy jegyzettömböm van. Hol itt ; igazság?- bj Áz agrárszakemberek és a könyvek A mezőgazdaság fejlődé­sét jellemezve legtöbbször felsoroljuk a termelési érték növekedését, a termésátla­gok emelkedéséit, az építési beruházások előrehaladását, megvalósulásának eredmé­nyeit. a gépek és a kémiai eszközök behatolásának üte­mét és szélességét jelző ada­tokat. Mezőgazdaságunknak azonban nemcsak ez a ter­melés-technikai „oldala“ fej­lődik. Az így jellemzett fo­lyamattal párhuzamosan nő a korszerű gépekhez, kémiai eljárásokhoz, növényterme­léshez és állattenyésztéshez, a korszerű mezőgazdasági munka- és üzemszervezéshez értőknek a köre is. Társa­dalmi méretekben is mind számottevőbb szellemi kapa­citás halmozódik és kon­centrálódik ma már mező- gazdaságunkban, Évről évre nő a műszaki, agro- és zoo- technikai, agrárgazdaságta- ni. szociológiai, munkalélek­tani ismereteknek a mennyi­sége is a mezőgazdaságban foglalkoztatottak körében. Ennek a folyamatnak egyik — konkrét társadalomvizs­gálati módszerekkel is mér­hető — megjelenési formája a szakkönyvek számának és ezek olvasottságának növe­kedése agrárszakembereink körében. A napokban tette közzé a Magyar Könyvki­adók és Könyvterjesztők Egyesülése annak a szocio­lógiai felmérésnek az ada­tait, mely felmérést három alföldi és két dunántúli me­gyében végzett el érv mű- ,Telöd «szociológiái munka- csoport. A felmérés tanul­ságai azonban túllépik .en­nek az öt megyének hatá­rait Még nem mindenki Á siker gyűrűző hullámain... Hetek, lassan hónapok választanak el bennünket a Fejűnk felől a tetőt szol­noki eredeti bemutatójától, A siker hullámai azonban tovább gyű­rűznek; a szolnoki kulturális eseménynek méltatása újra és újra helyet kap folyó­irataink hasábjain. A Kortárs januári számában Mihályi Gábor fogalmazza meg; tökéletesen hite­lesnek tűnt a színpadon kibontakozó vi­lág. „Serényi Gábor rendezői, és az együttes színészi munkáját méltatva első­sorban a miniciózusan kidolgozott en­semble-játékot emelem ki, — írja — vég­re egy előadás, amely nem esik szét ,sztárok? össze nem hangolt magánszá­maira.” A Színház most megjelent új száma pedig Gábor István írását közli. Elemzi Hegedűs Ágnes Nusi néni alakítását, és elismeréssel adózik. De méltatja a ren­dező s az együttes teljesítményét is. He­gedűs Ágnes alakításában — állapítja meg „csakúgy, mint az egész dráma szín­re vitelében lényeges rés^e van a ren­dezőnek. Az ő kétségkívül nagy érdeme is, hogy Nusi néni ilyen sallarámen'esen jelenik meg a színpadon,... és hoay part­nerei is megteremtik ezt a kapcsolatot, amelyben ezek a szituációk mind-mind a maguk pontos helyén találhatók." A sikernek hullámain hajózva azonban — és éppen most —■ rajzolódik ki egy olyan veszélynek körvonala, amelyre fel kell figyelnünk. Eddig a színház har­mincnégy előadásban tizennégyezer néző előtt játszotta a szóban forgó darabot. Ha minden előadáson telt ház van, akkor sem nézhettél^ volna meg tizennyolc- ezernél többen. Még szerepelhetnek eset­leg egy fesztiválon vagy találkozón. Ez pedig — ilyen sikert elért produk­ció tömeghatását és a hatás lehetősé­geinek kibontakozását tekintve — a szín­házak mai szervezeti viszonyai közepette azt jelenti, hogy egy vidéki együttesnek olyan produkciója, mélynek méltatása hó­napok múltával is olvasható irodalmi fo­lyóirataink és szakkiadványaink hasáb­jain — látogatottságát tekintve gyakorla­tilag nem lépheti túl egy budapesti va­lamire való színházban tizenöt—tizen­nyolcszor játszott (esetleg éppen bukott) darab nézői számának nagyságrendjét... Nem afféle Charybdis ez ma még, amely bizony sok-sok értéket idő előtt hullám- sírba temet.,.? (CS) Hozzávetőlegesen 1500 me­zőgazdaságban dolgozó szak­embert kérdeztek meg szó­ban vagy kérdőíveken. A megkérdezettek között vol­tak vezietők (tsz-elnökök, ál­lami gazdaságok igazgatói, pártszervezetek titkárai, fő- agronómusok, főkönyvelők, főállattenyésztők), továbbá voltak középvezetők' (techni­kusok, brigádvezetők, agro- nómusok, üzemegységvezetők) és jelentős számban szak­munkások. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a megkérdezet­tek csupán 5 százaléka nem olvas szakkönyvet. Figyel­meztető viszont az is, hogy minden második megkérde­zett csak ritkán, éppenség­gel esetenként olvas. Termé­szetesen a vezetők körében legmagasabb az olvasottság­nak a szintje. A vezetőknek nem kevesebb — de nem is több — mint 60 százaléka ol­vas, tájékozódik folyamato­san könyvekből, a közép­szintű vezetőknek viszont már csak negyeven—negy­venkét százaléka. Az értük tanulság tehát — amit felismerhetünk a sta­tisztikai adatokat, táblázato­kat végigtanulmányozva —r az, hogy állami és szövet­kezeti gazdaságaink vezetői körében is még számottevő igényfelkeltő munkára van szükség. Főleg a fiatalok Érdekes az olvasottság életkor szerinti felmérése is. A szakkönyveket rendszere­sen olvadók aránya 21 és 30 év között éri el a csúcs­értéket. Fiatal agrárszak­embereink nagy többsége számára már felismert igaz­ság: a mezőgazdaság tudo­mányának fejlődése a szak­emberek állandó önművelő­dését követeli. Mezőgazdaságunkban ki­alakulóban van egy fiatal, szakképzett és a szakiroda­lom iránt a?, átlagosnál job­ban érdeklődő réteg. Ennek a rétegnek tényleges társa­dalmi hatóerejére, illetve ennek az erőnek lehetőségé­re, e réteg társadalmi ér­tékére és megbecsülésének szükségességére hívia fel most ez a szociológiai fel­mérés is a figyelmet. Mit olvasnak, hol veszik? Hol vásárolják a szakem­berek a könveveket? Erről is igyekezett tájékozódni a vizsgálat. Á könyvek túl­nyomó többségét a lakóhe­lyen levő boltokban. (Még akkor is. ha ezek könyváru­sító helyek korszerűtlenek és áruválasztékuk szürke — sőt sok esetben az is idejét múlta.) A vezetők által vásárolt könyveknek azonban hozzá­vetőlegesen felét már nem a lakóhelyen, hanem a járás­nak vagy a megyének a székhelyén, városokban ve­szik, esetleg közvetlenül Bu­dapestről hozatják postán. A megkérdezett szakembe­rek közül minden ötödik évente 100—200 forintot, körülbelül ugyanilyen há­nyad 200—300 forintot költ könyvre. Sok vezető pedig jóval 500 forinton felüli összeget. A legolvasottabbak a nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési szakmunkák. A szaklapok viszont kere­settek, a Magyar Mezőgazda­ság számait — ha nem is rendszeresen — de a meg­kérdezetteknek 95 százaléka olvasgatja. Még egy érdekes adat. amire fel kell figyelnünk. Az agrárszakemberek áltol elolvasott szépirodalmi mű­vek között napiaink szépiro­dalma vezet (.!), ezt követi a gvakoriság tekintetében az útleírás, majd pedig a tör­ténelmi regény. Negyedik helyet foglal el a listán a krimi, valamint más kalan­dos történetek. (Ügvlátszik ez a műfaj agrávértelrmsá- gün-k körében megközelítően sem örvend olyan kedvelt­séginek. mint a városi és más szakmákban tevékeny­kedő kollegáik kövében.) Mi több; a statisztikai adatokat áttekintve úgy tűnik, az ag­rárszakemberek irodalmi ér­deklődése sokkal ieenye- sebb, mint ahogyan azt a közfelfogás véli. Sokszor találkozhatunk' olvan véleménnyel: a tudat fejlődése megközelítő pon­tossággal sem mérhető, ezért „megfoghatatlan” folyamai. Legfeljebb ..beleolvasha­tunk” a dolgokba törvény- szerűségeket. ez azonban már mindenkinek a véle­ményéből, szemléletéből ered. Való igaz. a társadal­mi tudat és a közszemlélet fejlődése sokkal nehezebben mérhető, mint a termésát­lag. De a tudatteilődés egy- egv eleme, megjelenési, for­mája' nem meg'smerh°te+leh. Az itt felvázolt kép is a köztudat fejlődésének egvik területére nyit bepillantást, felhívja figyelmünket: ho­gyan, merre tovább...? (CS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom