Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

1970. január 18. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 ELVEINKRŐL Vízgyár és még sok minden A szennyvíz 130 millióért „derülne" — Hiányzik: 700 kilométernyi csatorna A víz ugyanolyan fontos, mint a levegő, de erre csak akkor jövünk rá, ha kevés van belőle. Szolnok megyé­ben, a korábbinál sokkal na­gyobb ütemben épülnek a vízművek, sokkal gyorsabban hálózzák be a községeket, a városokat a vízvezeték csö­vek, ezért egyre kevesebb embert foglalkoztatott a víz hiánya. Van és kész. Az ország tizenkilenc megyéje közül vízellátottságban a harmadik helyen állunk. Sajnos, amilyen jól állunk a vízhálózat építésével, — ugyanolyan rossz a helyzet a csatornahálózatnál. — Az előbbiből Szolnok megyében 800 kilométerrel büszkélked­hetünk, ám a 80 kilométeres csatornahálózat — egyáltalán nem adhat okot az önelé­gültségre. A megyék tábláza­tán nyolcvan kilométerünk­kel az utolsó előtti helyet foglaljuk el. A természetes vizek ka­tasztrofális elszennyeződése és az ebből származó óriási károk arra ösztönzik az or­szág vezetőit, hogy a lehető­Hurrá fogadta, mikor Sás­ka Dénes kihirdette. Posta Mihály megyei parancsnok pedig átadta a szolnoki munkásőröknek a megtiszte­lő serleget. Szombaton tör­tént ez, azon a szép egység- gyűlésem, amelyen a múlt esztendőről adott számot a zászlóalj. Jelentették a párt­nak. hogyan valósították meg munkásőri kötelezettsé­geiket. Pompás ünnepség volt. Nemcsak azért, mert a hely­őrség valamennyi fegyveres alakulata képviseltette ma­gát, gratulált önkéntes fegy- vertársaiknak. Még lengyel katona, Eugéniusz Widitz Iváncsik ezredes a lengyel nagykövetség katonai atta­séja is megtisztelte az ün­nepséget. Napok óta készülődtek már erre a szolnoki munkás­őrök. Az izgalmat fokozta mikor kiderült, hogy a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának képviselő­je megszemléli az egységet. Tíz óra múlt. mikor a Ságvári művelődési ház nagytermébe belenő dr. Fa­rapó Elek elé állt Szabó Zoltán: „Parancsnok elvtárs, Sza­bó Zoltán az F. Bede László munkásőr zászlóalj parancs­noka jelentem, a zászlóalj személyi állománya, az év­záró és évnyitó ünnevi egy- scggyűlésre együtt áll.” Az elnökségben ott ült Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Posta Mihály, a munkásőrség me­gyei ' parancsnoka és Sipos Károly a városi pártbizott­ság első titkára is. ki egy­ben az ünnepi egységgyűlés elnöki tisztét is betöltötte. Ö laérte fel dr. Tigyi István, társadalmi parancsnokhe­ségeken belül a lehető leg­nagyobb szenyvíztisztító beruházásokat is finanszíroz­zák. Szűkebb pátriánk, Szol­nok is belátható Időn belül jelentős iparral rendelkezik majd, tehát a Tisza tisztaságát legjobban veszélyeztető me­gyeszékhely is — megfelelő szennyvízderítőt kell, hogy építsen. Ezt a körülbelül 120 —130 milliós beruházást meg­előzi a szolnoki „vízgyár” el­készítése, amely kb. 120 mil­lió forintba fog kerülni. Kor­szerű vízmű lesz, amelynek kivitelezési' tervei még idén, a III. negyedév folyamán el­készülnek. Az utóbbi négy esztendő­ben nagyon sok vízművel gyarapodtak a városok, a községek Szolnok megyében. Az 1968-as év minden eddi­git felülmúlt, mert 13 vízmű kapcsolódott be a vízszolgál­tatásba. Egyébként évente 4—5 vízmű épül. Négy évvel ezelőtt évente 27—30 kilométer, most éven­te 56—60 kilométer vízveze­ték épül. Tavaly csak Szol­lyettest, az ünnepi beszá­moló megtartására. Nehéz, kemény esztendőről adott számot dr. Tigyi Ist­ván, Az egység hivatásos pa­rancsnoka hosszú ideig be­tegeskedett s távollétében nagyobb felelősség. több munka várt a munkásőrökre. Kollektív kitüntetésükben benne van annak elismerése, hogy ilyen körülmények kö­zött is kiválóan teljesítet­ték kiképzési, szolgálati fel­adataikat. Sok új parancsnok, al- parancsnok a régiekkel együtt, összefogva, szeretet­tel nevelte beosztottjait, élenjárt a katonai szakisme­retek elsajáttí itatásában. — Ahogy dr. Tigyi István mondta a leetöbbiük külön dicséretet érdemel. Az ün­nepi egységgyűlés előtt kö­szönte meg Kiss István, Pintér Ferenc, Rideg And­rás, Váqvölmi Gyula, Ja­kab Béla, Molnár András, Lendvai János, Benedek András, Várkonyi Imre. Kiss Béla. Gyurcsányi László, U. Szabó József példamuta­tását. A parancsnokok azt vall­ják, nagyon jó összetételű állomány a szolnoki egy­ség. A munkásőrök nagy többsége párttag, 70 százalé­kuk szocialista brigádban dolgozik. A járműjavítóban ötvennégy szocialista .brigád­tag munkásőr van. A 7-es AKÖV huszonhat munkás­őréből tizenheten kaptak Ki­váló Dolgozó jelvényt, öten jutalmat munkájukért. Pél­damutatás a termelésben, és a munkásőri kötelezettségek teljesítésében — ez a legna­gyobb követelmény a zászló­aljnál. Foglalkozásaikat, ki­képzéseiket is úgy tartják, szabad időben, hogy a ter­melőmunkát ne zavarják. Örömmel teszik, mert úgy érzik, pártmegbízatásuk tel­nokon 15.5 kilométer vezeté­ket fektetett le a vállalat. A vízfogyaszás is érzékelteti, hogy Szolnok az egész me­gyében viszonyítva milyen pozíciót tölt be. 1969-ben az egész megye vízfogyasztása 9 miliő köbémer volt, s eb­ből a megyeszékhely 6.5 mil­liót fogyasztott. Nagy feladatok állnak a vállalat előtt a közeljövőben. Elsőnek a karcagi rekons­trukciót említenénk, mely­nek során a város olyan tí­pusú víztornyot kap 1971- ben, mint a szolnoki, csak nem lesz olyan nagy, mind­össze 600 köbméteresre ter­vezik. Jászberényben 750 köbméteres magasszintű tá­rozó épül. mely egy lakóépü­let legfelső szintjét foglalja majd el. Ugyanitt új 200—• 300 milliméteres gerincveze­ték is épül. Még ebben az évben további két utat kap­csolnak be a vízhálózatba és a továbbiakban végrehajtják a nagyon sürgető városi víz- rekonsrukciót.- bj — jesítését figyelemmel kíséri a város társadalma, meg­becsülik munkatársaik. A fegyveres erők napján pél­dául a Vasioari Vállalat minden munkásőrét megju­talmazta. attól függően, hogy a munkában és a mun­kásőrségben mint dolgozik. Hasonlóan tette a járműja­vító, a vegyiművek, a beton- elemgyár. az ÉPSZER vál­lalat. A pártszervezetek min­denütt — kiemelkedően a kőolai. a járműjavító, az AKÖV, a Ganz Villamossági Művek pártbizottságai, párt- szervezet« — beszámoltat­ják a munkásőröket. Segí­tenek gondjaikban.. A gaz­daságvezetők kikérik véle­ményüket. Ezt a megbecsülést bizo­nyította az ünnepi egység- gyűlés is, amelyen kivétel nélkül ott voltak a város nagyüzemeinek vezetői. Je­lenlétükben kanta meg Kiss János, Kiss Béla, Szabó Jó­zsef, Kiss József Gyurcsá­nyi László és Baranyi 1. Já­nos a Kiváló Parancsnok jel­vényt. Húszán a Kiváló Munkásőr jelvény tulajdo­nosai lettek. B agái Lajos, B aranyi I. János, Berecz József. B'ró Ferenc Pódi Gyula. Bozs’k I ászló. Csol- lák József, Erdei Ernő, Fo parassi Jenő. Kecskés Im­re, Kovács István. Misovicz Károlv, Molnár István. Pon­tó AntaJ. Szén Mihály, Sen­tence? Pál, Tnkó Gyűl". Tő­rök János. Törpk Pál és Varga Mihály pedte Szolgá­lati Érdemérem kitüntetést ka nőtt. Huszonhármán leszereltek, illetve tartalék ál1 Ománéba vonultak. Nevükben Radócz Mátyás búcsúzott. Huszonné­gyen, a fiatal munkásőrök viszont arra tettek esküt. — a párt nevében Sípos Ká­roly fogadta fi gad alomtéte­lüket —, hogy az egység méltó tagiai lesznek. A szolnoki munkáső-ök szép sikeréhez gratulált Vá­czi Sándor, dr. Faragó Elek. F.vgéniusz Widitz lengyel ezredes, és Tyimofejev szov­jet tiszt is. — borzák — IIIbiIelinti lép­tünk. Újkori magyar történelmünk negyed száza­dának tengernyi munkáját, harcait, sikereit és kudar­cait vesszük számba ez­úttal, hogy' újabb negyedszá­zadra érvényes tapasztala­tokat merítsünk. Ez a ne­gyedszázad mozgalmas idő­szak volt, a politikában is a gyakori — sokszor a cik- cakkos — változások idősza­ka. S legtöbbször ezeket a változásokat nem is az osz­tályharc taktikájából tör­vényszerűen fakadó mozgé­konyság okozta, hanem gyak­ran a szubjektív indulatok. Az ellenforradalom leverése után eltelt — több mint — tizenkét esztendő viszont azért is nevezetes, mert a leghosszabb olyan periódus negyedszázados újkori tör­ténelmünkben, amikor a po­litika állandó és töretlen. E politikán alapjaiban a jövő­ben sem akarunk változtat­ni, mert megfelelt az idő próbájának, bevált, helyes, a dolgozó tömegek által tá­mogatott politikának minő­sült. Ha meg kellene fogalmaz­ni, hogy mi e politika sike­rének alapja, több tényezőt lehetne említeni: mindig a, társadalom reális szükségle­teiből indult ki és marxis­ta—leninista módon vonta le a következtetéseket és hatá­rozta meg a követendő lé­péseket: mindig a dolgozó milliók érdekeit és akara­tát fejezte ki e politika és így tovább. Ezúttal azonban csupán egy tulajdonságát emeljük ki éspedig — a szik­laszilárd elviségét! A mi politikánk azért hatékony politika, mert elvi politika. jelent ez az elvi- ség? Azt a meggyő­ződést, hogy politikánk leg­jobban : felel meg a szocia­lista építőmunka követelmé­nyeinek, jól szolgálja az ország fejlődését, a szocia­lista közösség erősödését, ha­zánk lakossága életviszo­nyainak szüntelen javítását, egyszóval: osztálypolitika, a munkásosztály, politikája, de egyben messzemenően kép­viseli a termelőszövetkezeti paraszti osztály, az értelmi­ség és minden dolgozó ré­teg alapvető érdekeit is. E politika alapelveitől nincs okunk eltérni, nem is té­rünk el tőle. nemcsak vé­delmezzük azonban ennek a politikának alapelveit, de mindent megteszünk e poli­tika legjobb érvényesítéséért. S munkánk eddigi tapaszta­latai azt igazolják, hogy az elveinkhez való ragaszko­dás alapján, szívós politikai munkával, érveléssel és meggy'őzéssel végül akkor is sikerül megnyerni a több­séget, ha kezdetben esetleg még csak a kisebbség érti meg szándékunkat. Gondol­junk csali az ellenforrada­lom utáni helyzetre, amikor a tömegek tisztánlátását erő­sen megmételyezte a revi­zionista politika és az el­lenforradalom demagógiája. S a viszonylag gyors politi­kai és gazdasági konszolidá­ció egyik alapja éppen mar­xista—leninista elveinkhez való szilárd ragaszkodás volt. Azóta ez nemzétközi érvé­nyű tapasztalattá is vált, sokat merítettek a mi ta­pasztalatainkból az elmúlt hónapokban csehszlovák elv­társaink is. Vagy gondoljunk egy másik, hatalmas társa­dalmi vállalkozásunkra. a mezőgazdaság szocialista át­szervezésére. Kezdetben ha­zai gyakorlati eredmények­kel nemigen tudtuk bizo­nyítani a szocialista nagy­üzem fölényét, csupán elve­inkre és a tudomány tételei­re támaszkodhattunk. És nem is egészen tíz évvel a kollektivizálás teljes befeje­zése után a magvar szocia­lista nagyüzemi mezőgazda­ság története eddigi legna­gyobb terméseredményét produkálta. Sok vonatkozás­ban ez a gyors fejlődés még azokat is meglepte, akik kezdettől hittek a mezőgaz­daság szocialista fejlődési útjában. S ez a hit, amely annak idején viszonylag ke­vesek hite volt. ma a több­ség meggyőződésévé válto­zott. ^ asdaságirányílási rendszerünk reformja a szocializmus teljes felépí­tése felé vezető úton az utóbbi évek legnagyobb horderejű — politikai, gaz­dasági és társadalmi hatá­sában ma még szinte telje­sen fel sem mérhető — lé­pése. Ez áll most politikánk középpontjában. Ez politi­kánk kulcskérdése. Meggyő­ződésünk, hogy a megnöve­kedett szocialista termelési erők további és gyorsabb fejlődésének, a korszerű gaz­dálkodás-irányításnak ez ma a leghatékonyabb eszköze. Gazdasági fejlődésünk irá­nya megfelel a IX. párt- kongresszus útmutatásának. 1970-ben, még teljesebben szándékozunk kibontakoztat­ni reformunkat, hogy mi­nél előbb és minél hatéko­nyabban érvényesüljenek azok a célok, amelyeket ép­pen a reform révén várunk. Azzal azonban már kez­detben is számoltunk, hogy a gazdaságirányítás rendsze­rében bekövetkező ilyen ha­talmas fordulat nemcsak elő­segíti a felgyülemlett ellent­mondások megoldását, de újakat is felidéz. Hiszen gon­doljunk csak arra, hogy a reform koncepciója például olyan nagy horderejű válto­zásokat hoz, mint népgazda­ságunk szerkezetének a kor­szerűbb és a világpiacon is jobban versenyképes terme­lési struktúra irányába tör­ténő • átalakítása, vagy az egész termelői cs fogyasz­tási ái-struktúra teljes át­alakítása ú. n. értékarányos árakká. Azaz: elérni azt a célt, hogy mindent a tény­leges árán fizessenek meg, az és ott fizesse meg. ahol az árut — vagy szolgálta­tást — felhasználja. Vagy gondoljunk arra, hogy a reform hatékonyabban akar­ja érvényre juttatni a szo­cialista elosztás elvét, le akar számolni az egyenlősdi ten­denciájával és szemléletével, s ténylegesen a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelően, erőteljesen differenciáltan akarja elosztani a javakat Amikor differenciált bére­zésről van szó, ezzel elvileg és szóban általában minden­ki egyetért. De amikor a gyakorlatra kerül a sor, már korántsem ilyen egyér­telmű a helyeslés. — hi­szen emberek vagyunk —, mindnyájan a legmagasabb jövedelmet szeretnénk. Ne­héz bevallanunk. hogy más esetleg értékesebb munkát végzett, többel járult hozzá a javak előállításához és ezért többet, sokkal többet érdemel. Már pedig a tény­legesen végzett munka mennyiségileg és minőségi­leg mérhető, s a vállalati ön­állóság, a helyi ismeretek és a demokratikus ellenőrzés révén mindenütt ki is ala­kítható ez a differenciáltság. Igaz, nem egyik évről a másikra. Mint ahogyan a már említett termelői és fo­gyasztói árkonstrukció teljes megváltoztatása sem egy­két év ügye. ft olyamatf amely úgy valósul meg, amilyen ütemben ennek gazdasági és politikai feltételeit megte­remtjük. De ehhez az elv­hez ragaszkodnunk kell, mert ez a szocialista elosztás el­ve. S ha következetesen ér­vényesítjük, ez az elv egyik rugója lesz gyorsabb gazda­sági növekedésünknek és azok is egyetértenek majd vele. akik esetleg jelenleg még csupán „elvekben” hangoztatják egyetértésüket. R. L. A rátermettség, tehetség és az igények döntsenek Az iskoláztatási és pályaválasztási feladatokról Az ez évi iskoláztatási és pályaválasztási feladatokkal kapcsolatban megjelenő mi­niszteri utasításban foglal­takról nyilatkozott Lugossy Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes az MTI munka­társának: — Az alapvető feladatok azonosak az előző esztendők­ben megjelöltekkel. Az álta­lános iskolák igazgatói és ne­velői — a pályaválasztást se­gítendő — mindenekelőtt tá­jékoztassák a szülőket és a tanulókat a továbbtanulás lehetőségeiről. Ebben az ok­tatási évben az általános is­kolák VIII. osztályaiban elő­reláthatóan 168 000 gyermek végez — 14 000-rel kevesebb a tavalyinál, — s közülük gimnáziumban és szakközép- iskolában körülbelül 63—64 ezren tanulhatnak tovább. A pályaválasztási tanácsadásnál arra kell törekedniük a tan­testületeknek, hogy a fiata­lok rátermettségüknek, te­hetségüknek és a népgazda­ság igényeinek megfelelő is­kolatípusba kerüljenek. Cél­szerű. ha a pályaválasztás, a jelentkezés helyes irányítása érdekében az osztályfőnökök rendkívüli szülői értekezletet tartanak, s a szükséghez ké­pest egyénileg is tárgyalnak a szülőkkel. — Szeretném kiemelni an­nak fontosságát, hogy peda­gógusaink a pályaválasztás időszakában különösen nagy gonddal foglalkozzanak a fi­zikai dolgozók gyermekeivel. Alapvető politikai és pedagó­giai feladat, hogy a kétkezi dolgozók tehetséges, érdemes gyermekei tovább tanuljanak s képességeiknek, érdeklődé­si körüknek megfelelően kel­lő arányban kerüljenek a gimnáziumokba, szakközépis­kolákba és szakmunkásképző iskolákba. Arra is törekedni kell. hogy a lányok az eddi­ginél nagyobb számban je­lentkezzenek a szakmai kép­zést nyújtó tanintézetekbe. — Fenntartjuk azt a gya­korlatot, hogy a jelentkezési lap továbbításának nem le­het akadálya, ha a tanuló csak egy intézményt, vagy két azonos iskolatípust jelöl meg. Ezúton is figyelmébe ajánlom az osztályfőnökök­nek. hogy az általuk készí­tendő jellemzés legyen alkal­mas a tanulók sokoldalú megismerésére. Ezzel is se­gítsék a felvételi kérelmet elbíráló iskolák igazgatóit a helyes, igazságos döntésben. Azokban a helységekben, — ahol legalább három gimná­zium működik, a tanulók egyenletes elosztása és a he­lyes kiválasztás megkönnyí­tése érdekében a területileg illetékes tanácsok felvételi körzeteket állapíthatnak meg. A gimnáziumok elsősorban a körzetükhöz tartozó fiatalo­kat kötelesek felvenni, a sza­kosított tantervű osztályokba azonban körzethatárra tekin­tet nélkül jelentkezhetnek a tanulók. — Az olyan gimnáziumok­ban, ahol kétszeres vagy an­nál nagyobb a túljelentkezés, tájékozódó jellegű beszélge­tést kell folytatni, valamen’ nyi tanulóval. Ez afféle is­merkedés. ami természetesen nem lehet azonos a felvételi vizsgával. A résztvevőktől nem szabad megkövetelni vizsga.iellegű feladatok meg­oldását. Némileg más az el­járás a gimnáziumok mate­matikai programozó, a heti 6 órában nyelvi foglalkozást biztosító idegennyelvű, to­vábbá az ének-zenei szakosí­tott tantervű osztályokban, továbbá a különböző művé­szeti szakközépiskolákban. —• Ezekben a jelentkezők felvé­teli vizsgát tesznek. A 32-es parancs Kiváló egység a szolnoki munkásőr zászlóalj Kivonat a munkásőrség Szolnok megyed parancs­nokának parancsából: ...„Különösen szoros eredmény alakult ki Mezőtúr és Szolnok város egységei között. A két egység elért eredményeit mérlegelve, az értékelő bizottság javaslata alapján, úgy határoztam, hogy a ,Megye Legjobb önálló Egysége1 eimet és a vele járó vándorserleget a szolnoki F. Bede László munkásőr zászlóaljnak adományozom.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom