Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

XXI. évi. 15. sz. 1970. január 18., vasárnap. ■nMMMHNnHRMMHMMMMMNMMIMllilMMMMMBMMKMMMHMMHHMtgMMHBMMIIMKMMMI ■OMHHHl Munkásőrök M egszokott, mindenna­pos látvány a falvak, varosok utcáin az acélszürke munkásőr egyen­ruha. Tizenhárom évvel ez­előtt a Munkásőrség az el­lenforradalmi lázadás leveré­sére kibontakozó forradalmi harc tüzében alakult. Meg­alapítói a népi hatalomhoz hű munkások, parasztok, ér­telmiségiek, akik — politikai meggyőződésüktől vezetve — önként ragadtak fegyvert a néphatalmat ért támadás el­hárítására. A Munkásőrség létrejötté­vel egy újtípusú fegyveres erő keletkezett, amely csak a néphatalniakra, a szocializ­must építő társadalmi rend­szerekre jellemző. Hogy a nép széles rétegei, önzetlenül, el­lenszolgáltatás nélkül vállal­koznak a forradalmi vívmá­nyok, fegyveres védelmére, napi munkájuk után vállal­nak fáradalmakat, nehézsé­geket, áldozatot, ez csak olyan társadalmi rendszerben lehetséges, ahol a dolgozó tömegek egyetértenek a tár­sadalmi célkitűzésekkel, ma­gukénak tartják a hatalmat A Munkásőrség a párt köz­vetlen irányításával, a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány állami felügyeletével, a többi fegyveres testületek­kel való együttműködésben végzi tevékenységét, látja el fontos intézmények, létesít­mények őrzését, védelmét, — rendezvényeket biztosít, részt vesz a közrend és a közbiz­tonság fenntartásában, az ál­lamhatárok őrzésében, elemi cjiapások idején segítséget nyújt a lakosságnak az élet- az anyagi eszközök mentésé­ben, a károk elhárításában, a rend fenntartásában. - A speciális feladatok ellá­tására hivatott fegyveres tes­tületek szükség esetén erősí- ' tést kérnek és kapnak a Munkásőrségtől. Határsérté­sek esetén akcióba lépnek a munkásőr egységek is. Több­száz munkásőr tulajdonosa a Kiváló Határőr jelvénynek. A munkásőrök többször nyújtottak segítséget a bün­tetésvégrehajtó őrségnek le- tartóztatási helyükről meg­szökött veszélyes bűnözők el­fogásához. A rendőrséggel együttműködésben rendsze­res közbiztonsági portyán vesznek részt, ílymódon köz­reműködnek a bűncselekmé­nyek megelőzésében, a garáz­daság, a közrend megsértésé­nek elhárításában, ifjúságvé­delmi és más rendőri feladat ellátásában. Erdőtüzek, olajkitörések, árvíz esetén a munkásőrök mindig az elsők között siet­nek a lakosság segítségére. Sokan kaptak kitüntetést kö- j zülük az elemi csapások kö- > vetezményeinek elhárításá­ban tanúsított nagyfokú áldo­zatvállalásért. Kik ezek az emberek, akik önzetlenül vállalnak áldoza­tokat a köz érdekében? — vetődik fel akaratlanul a kérdés. Szolgálaton kívül lát­szólag semmi nem különböz­teti meg őket a többi ember­től. Túlnyomó többségük kö­telességét pontosan, fegyel­mezetten teljesítő gyári mun­kás, termelőszövetkezeti pa­raszt, műszaki értelmiségi, hivatali dolgozó. De van kö­zöttük gyárigazgató, egyete­mi tanár, művész és opera­énekes, egyszóval a társada­lom minden rétege. Évente sokezren öltik ma­gukra a munkásőr egyenru­hát, s szerelnek le, illetve vonulnak tartalékállomány­ba. A szolgálati idő öt év, — (parancsnoki beosztásban nincs időmeghatározás). — A mostanában zajló ünnepélye.; évzáró és évnyitó egyeség- gyülések tanúsítják, hogy a szolgálati idejüket letöltött munkásőrök nehezen válnak meg a jó elvtársi és baráti légkört biztosító kollektívák­tól. A veteránok nagy része a Munkásőrségből nem akar „nyugdíjba” menni. Gazdag élmények sokasága, erős ér­zelmi szálak kötik őket a testülethez. A munkásőrök testületi feladatai nem zárulnak le a kiképzési és szolgálati köte­lezettségek teljesítésével. A testületben folyó szocialista vensenymozgalom egyik leg­fontosabb értékelési , szem­pontja a termelőmunkában való részvétel minősége és az emberi magatartás. A terme­lésben közvetlenül részt ve­vő munkásőrök nagy több­sége szocialista brigádtag, so­kan közülük brigádvezetők. A gazdasági vezetés a leg­több helyen intézményesen támaszkodik a munkásőrkol- lektívákra. Tájékoztatja őket az üzemi feladatokról, számít segítségükre. A párt, állami gazdasági vezetés éppen ezért nagyfokú megbecsülésben ré­szesíti a munkásőröket. A munkásőrök tevékeny­ségében egyre inkább kifejeződésre jut a lé­nyeg, elsősorban nem fegy­veres emberek, hanem békés építőmunka, az alkotás em­berei, akik áldozatot vállal­nak azért, hogy népünk biz­tonságban éljen. Láthatatlan kötelék Először az országban: rádiótelefon a tanya­központban Tegnap délután került sor Mezőtúr tanyaközpontjában a budapesti Rádiótechnikai Gyár termékének, az ország első rá­diótelefonjának ünnepélyes át­adására. A mintegy százezer forintos készülék üzembehelye­zésével befejeződött a posta két éves programja: most már min­den száz lakosúnál nagyobb te­lepülésnek van telefonja az or­szágban. A mezőtúri Új Élet Tsz-ben működő állomás a sor­ban az utolsó, a 460-ik. Az átadási ünnepségen meg­jelent Horn Dezső, a közleke­dési- és postaügyi miniszter el­ső helyettese, a posta vezér- igazgatója, Tóth János, . az MSZMP Szolnok megyei bi­zottságának titkára, Soós Ist­ván, a Szolnok megyei tanács vb elnökhelyettese is. Mezei József művezető enge­délyt kért a készülék üzembe- lieiyezésére. A miniszterhelyet­tes az engedélyt megadta, majd rövid beszédben méltatta az át­adás jelentőségét. — Ez a távbeszélő nemcsak egy készülék a sokszáz közül, hanem egy olyan vonal, amely bekapcsolja a mezőtúri Új Elet Tsz-t és a környező tanyavilá­got az ország vérkeringésébe. Nemcsak a milliós terveket valósítjuk meg. az űrtávközlés, a színes tv mellett a külterüle­tek bekapcsolása a ma problé­mája. Jelenleg mintegy egymil­lió ember él távol a telefonhá­lózattól. A program célja: őket is bekapcsolni az ország hír­közlő hálózatába. A rádiótele­fon üzembehelyezését az tette szükségessé, hogy a tsz köz­pontja a Körösön túl van, ezért a vezeték kiépítése sokba ke­rült volna. Az ilyen típusú ké­szülék az első, de nem az utol­só. Több hasonlót szeretnénk még átadni az országban — mondotta a miniszterhelyettes. Ezután Csankó József, a tsz elnöke átvette, majd kipróbálta a készüléket. A hívott fél dr. Kasza Béla, a Szolnok megyei tanács vb élelmezési- és mező­gazdasági osztályvezetője volt. A húsz éves jubileumi közgyű_ lésről, illetve a sikeres zárszá­madásról értesítette öt az el­nök. A tsz tagjai és a környék lakói nagy örömmel fogadták 'az új vezeték nélküli telefon üzembehelyezését és, hogy a készülék jól működik, azt bizo­nyítja, hogy ez a tudósítás is ezen az URH készüléken indult el az éteren át a szerkesztőség­be. Épül a Nagykunsági Főcsatorna Átvágják a 4-es számú főutat — Önkéntes földcserék , Fegy verneken Épül a Tisza n, s a Nagy­kunsági Főcsatorna, mely ön­tözővizet szállít majd a gaz­daságoknak. Egy-két év múl­va a fegyvemeki határba ér, ahol öt öntözöegység alakul ki, föld alá süllyesztett csö­vekkel, AC nyomócsöve® köz­ponttal. Ám a főcsatorna kettészeli a 4-cs számú főutat, a három fégyverneki tsz és a Surjáni Állami Gazdaság te­rületét. A jelenlegi területi elhe­lyezkedés gazdaságtalanná tenné az öntözést, mert az üzemek földjeinek egy része a főcsatorna túlsó partján lesz. Ez arra késztette a nagy­üzemek vezetőit, hogy össze­üljenek, s tárgyalásokon meg­állapodjanak a szükségessé vált önkéntes földcserékben. Ügy, hogy egyik gazdaság se károsodjon. Á megállapodásokat a tsz-ek vezetőségei és az állami gazdaság igazgatói is jóváhagyták. A II. sz. öntözőfürtöt a Kossuth Tsz üzemelteti majd, de benne van az állami gaz­daság 380, és a Vörös Csillag Tsz 112 holdas területe. — A Surjáni Állami Gazdaság az I. sz. öntözőfürt tulajdonosa lesz, mely nagyrészt a saját, kisebb részt a Vörös Csillag és az Aranykalász tsz terü­letén helyezkedik el. Az egyeztető tárgyalásokon megállapodtak, hogy az állami gazdaság és a Kossuth Tsz 380 katasztrá- lis hold földet cserél. A Kossuth Tsz, az Aranyka­lász Tsz-nek a Rokkant-rét és az Amerikai-rét területé­ből ad át földet. Abba is megállapodtak, hogy a föld­csere nem érinti a Kossuth Tsz gyümölcsösét. Kártala­nítják a Vörös Csillag Tsz-t is. A földcseréket aranykoro­na érték szerint bonyolítják le, hogy senki ne károsodjon. Az előforduló problémákat a tsz-ek vezetőségei és az állami gazdaság igazgatója újabb tárgyalásokon rende­zik. A földcserék gyakorlati le­bonyolítására a főcsatorna építésének megkezdése előtt egy évvel — előreláthatóan ez év végén — kerül sor. A földcseréket a járási tanács vb szakosztálya, illetve a földhivatal erősíti meg. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Színesfilm Hazánk felszabadulásának 25-ik évfordulójára egész es­tét betöltő színes filmet ké­szít Szolnok megyéről a MA­FILM 8-as stúdiójának stáb­ja. A filmalkotás történeti át­tekintést ad a nagykiterjedé­sű megye három tájegységé­nek: a Jászságnak, a Nagy­kunságnak és a Tiszazugnak negyedévszázados fejlődésé­ről, szemlélteti az új ipari, mezőgazdasági, kulturális és egészségügyi létesítményeket, a tájegységek gazdag nép­művészetét, népi hagyomá­nyait. A két éve tartó forga­tás, Németh István rendező, Szabó Árpád Érdemes-mű­vész, operatőr és Borhy An­na dramaturg műve a befeje­zéshez közeledik. A megye életéről készült első színesfil­met a felszabadulásunk év­fordulójának előestéjén, áp­rilis 3-án mutatják be a me­gyeszékhelyen. Dél-vietnami vendégek a Hazafias Népfrontnál Szombat délelőtt a Haza­fias Népfront Belgrad rak­parti székhazában baráti ta­lálkozón látták vendégül a hazánkban tartózkodó dél­vietnami delegációt, amelyet Le Thi Cao, a dél-vietnami feiszabadítási nőszövetség saigoni területi bizottságának tagja vezet, tagjai: az ame­rikaiak vérengzésének két életben maradt szemtanúja: Vo Thi Lien 13 éves és Pham Thi Lien 21 éves fiatal. Har­mati Sándor, a Magyar Szoli­daritási Bizottság elnöke kö­szöntötte meleg szavakkal a vendégeket, akiket a társa­dalmi szervezetek hívtak meg az összejövetelre. Készt vett az eseményen Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Ngucn Dinh Can, a VDK magyaror­szági nagykövetségének tit­kára. A meghitt hangulatú, baráti beszélgetés során a borzalmas szenvedéseket át­élt dél-vietnami fiatalok el­mondták, milyen kegyetlen­kedésekkel irtják az ameri­kaiak hazájuk lakosságát. A találkozó végeztével a házi­gazdák értékes ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek. A delegáció hétfőn tovább utazik Budapestről, európai kőrútjának következő állomá­sai: a szocialista országok, azután Finnország, Svédor­szág, Norvégia, Anglia, az NSZK, Franciaország, Olasz­ország. Tizenötezer tonna narancs Az elmúlt 5 napban 3000 tonna narancs érkezett a DÉLKER-hez, amelynek ellá­tási gondjai most már eny­hültek. Jóllehet a vállalat időben gondoskodott elegendő narancsról, az influenza-jár­vány miatt számos hajó vesz­tegelt napokig megrakottana külföldi kikötőkben, s az eu­rópai közlekedés nehézségei is késleltették a szállítmányo­kat. Emiatt vidéken kará­csony óta hiányzott a kedvelt déligyümölcs. A DÉLKER vállalat tájé­koztatása szerint ezen a héten már vidékre is az igények szerint szállítottak narancsot. Algériai, marokkói hajók­ban 4700 tonnányi külde­mény várja a kirakást dán, olasz és nyugatnémet kikötő­ben, s Olaszországból is újabb narancsszállítmány van úton. A jelzések alapján most már folyamatosan látják el a kis­kereskedelmet. A szezon elején mandarint ígért a vállalat. Néhány ton­nányi érkezett is belőle, de a rossz minőség és a kedve­zőtlen ár miatt a tervezett nagyobb mennyiség helyett inkább narancsot vásároltak. Citromból mind a főváros­ba, mind vidékre jut elegen­dő. Folyamatosan érkeznek az olasz, a görög, a török és a libanoni szállítmányok. A DÉLKER változatlanul szá­mítva az influenza veszélyre és a megelőzés szükségessé­gére, bőséges tartalékról is gondoskodott. Bolognai kiállítás a Műcsarnokban A „Bologna” című Műcsar­nokban rendezett olasz vá­rostörténeti kiállítást szom­baton nyitotta meg Kelemen Lajos, Budapest főváros ta­nácsa vb elnökhelyettese és Guido Fanti, Bologna város polgármestere, az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja, a hazánkban tartózkodó bolognai küldött­ség vezetője. Az érdekes kiállításon fo­tók és makettek ismertetik Bologna politikai, gazdasági, kulturális és tudományos éle­tét. Külön teremben sora­koznak a 200 éves Teatro Communale — operatársula­ta e napokban vendégszere­pei Budapesten — történetét bemutató plakátkiállítás ere­deti lapjai. Ma: A 32-es parancs Vízgyár és még sok minden Rátermettség* tehetség és az igények döntenek Elveinkről 3. oldal •ír És jöttek a felszabadítók Vallatás 4. oldal k Kondor György emlékére Az agrárszakemberek és a könyvek A siker gyűrűző hullámain 5. oldal ☆ Agglegény őszi vasárnapja Az iskolai könyvtárak és az Olvasó Népért mozgalom 6. oldal ☆ Ne legyen lengenda, szentkép, vagy márványszobor 7. oldal k Sikeres esztendő a Dubnái Egyesített Atommagkutató Intézetben If várában — gróf Monte Christónál 8. oldal ☆ A szocialista országok gazdasága 1969-ben A felszabadult Varsó 9. oldal ☆ Szászberek felülmúlta önmagát Évzáró a Dózsánál 11, oldal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom