Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 2. szám

XXI. évi. Z. sz. 1670. január 3., szombat. MEG Y EI MEGYEI TANÁCS LAPJA Termel a v­elemgyár Síkos út — lassú közlekedés Késnek az autóbuszok Aláírták az üzembe helyezési okmányt Szolnok város újabb ipari létesítménnyel gazdagodott. De­cember 30-án aláírták a Beton- és Vasbetonipari Művek szol­noki gyárának üzembe helyezési okmányát. Ezzel az aktussal a félmilliárd forint költséggel létesült gyáróriás hivatalosan is megkezdte termelését. Az új létesítmény felépítésé­re az 1964. évi párthatározat nyomán került sor, mely az építőipar „iparosítását”, kor­szerűsítését tűzte célul. Elő­térbe került a korszerű, előre gyártott szerkezetekkel való építkezés, s nem utolsó sorban a lakásépítés jneggy°rsttása. A szolnoki gyár feladatul kapta. A gyár építése 1966 szeptem­berében kezdődött, ám az üzembehelyezés háromnegyed évet csúszott. Ennek több oka is van. Időközben — az igé­nyeknek megfelelően — módo­sították a beruházási progra­mot. Az új létesítmény ház­gyárral, mozaikgyártó üzemmel bővült. Az olajos kazáníűtést gáztüzelésűre módosították. A beruházásra szánt összeg meg­duplázódott. Az új létesítményben két A mozaiklap üzemben 3 automata gépsort szereltek be nyugatnémet importból. A tar­tós próbaüzemelésük január végén fejeződik be. Az auto­maták 800 ezer négyzetméter mozaik-lapot gyártanak. Műkö­désük biztató. A betoncső üzem 420 ezer fo­lyóméter korszerű, gumigyűrűs kötésű csövet gyárt évente. A házgyári panelelemeket most 10 szintes lakóházak épí­téséhez gyártják. Beépítik a nyílászáró szerkezeteket, a konyha- és fürdőszoba beren­dezéseket is. De ezeket Szeged­re szállítják. 1971 közepétől azonban a szolnoki kisgyepi lakótelep építéséhez is, ahol 4500 új lakás lesz. Egy évi felfutás után — 1971- től — 400 ezer négyzetméter, hogy segítse elő az alföldi vá­rosok kommunális fejlődését, csatornázását. Ezekből ered a gyár fő pro­filja. Korszerű, ipari és mező- gazdasági vázszerkezeteket, la­kóházak építéséhez házgyári elemeket gyárt, a csatornázás­hoz betoncsöveket, továbbá mo­zaiklapokat és födémelemeket készít. , üzemcsarnok és két szabadtéri gyártóhely kapott helyet. Varga Ferenc igazgató joggal büszkél­kedik: Közép-Európában a gyártás technológiája a legkor­szerűbb, univerzális és automa­ta gyártósorokat építettek be. A próbaüzemi termelés ré­gebben megkezdődött. Tavaly már 36 millió forint termelési értéket állítottak elő. Többek közt mezőgazdasági vázszerke­zeteket, betoncsöveket és 40 lakás elemeit. mezőgazdasági vázszerkezetet gyárt at új üzem. Az igazgató mondta: 60 négyzetméternyi épület helyszíni szerelését vál­lalják az idén (istálló, sertés­telep), ha a megrendelő igényt tárt arra. Ezenkívül 100 ezer négyzet­méter egyéb vázszerkezetet és kisebb sorozatokban más ter­méket állítanak elő az új gyár­ban. Sőt a környező építkezé­sekhez több féle minőségű transzport betont is szállíta­nak. Munkásokat keresnek A szolnoki gyár az idén 250 millió, jövőre már 400 millió forint termelési értéket állít elő. S tovább fejlődik. Jelen­leg 900 dolgozót — fele nő — foglalkoztat. De kevés a mun­kaerő. A létszámot 1100, jövőre 1200 főre akarják felfuttatni. A munkások keresete kielégítő. A már begyakorlott nők 1800, a férfiak 2400 forintot is keres­hetnek. Munkájuk nem nehéz, a gépeket, automatákat kell kiszolgálniuk. Küzdelmes évek, hónapok teltek el, amíg az üzem idáig jutott. Több száz embert a testvér üzemekben képeztek ki. Debrecenben tanult hatvan ne­hézgépkezelő. A targonca veze­tőket, meósokat itthon képez­ték ki. Az anyaghiány is sok gondot okozott. Mindezeket le­küzdötték. A város és megye vezetői minden támogatást megadtak az üzemnek. Sokat segítettek a létrejött párt és társadalmi szervek és a KISZ védnöksége is. Az üzem tehát működik. Ter­mékeivel elégedettek megren­delőik, Szolnok új büszkeségé­re a következő években sok fel­adat vár: elősegíteni, gyorsítani építkezéseinket. Az új lakások ezreihez kell összeszerelhető elemeket gyártaniok. — ni. I. — A megye közútjai nehezen járhatók. — Hóakadály már egyetlen alsóbbrendű útvo­nalon sincs, — a közlekedést azonban erősen lassítja a síkos út és a helyenkénti magas hó. A KPM Közúti Igazgató­ságának ügyeletese elmond­ta, hogy a hókotró gépek éj­jel is dolgoztak. Reggel a 28 munkában lévő géphez to­vábbi 10—17 csatlakozott, így tegnap napközben mint­egy 40—15 gép dolgozott a közutakon. Az autóbuszjáratok vala­mennyi . vonalon késtek. A kunhegyes—tiszafüredi járat 120—140 percet, a szegedi já­rat 60 perces késéssel érke­zett Szolnokra. Ha az időjá­rás nem változik, minden já­ratot menetrendszerint indí­tanak. A MÁV szolnoki Pálya- fenntartási Főnökségén a hó­ügyelet tegnap két helyről jelzett akadályt. Járhatatlan a Cegléd—Vezseny keskeny- nyomközű, valamint a Ceg­léd—Hantháza közötti vasút­vonal. Országosan összesen 86 al­sóbbrendű útvonal járhatat­lan. a többi között . Győr megyében 10. Veszprém me­gyében Í5, Fejér megyében 19, a Somogybán 7, Pest megyében 14, s Komárom megyében 8. A fő útvonalak közül csak a 86-os.; Szil és Páli között, Valamint a 811-es; Lovasberény és Al- csut között járhatatlan. A hófúvás a MÁV vona­lain nem okozott forgalmi akadályokat, minden menet­rend szerinti vonat elindult. A- kérések azonban jelentő­sek voltak. Titkos okmányok 1939-ből * Angol kommentárok * Új évtized elé Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon Módosított beruházási program Nyolcszáz lakás évente Bővítik a Tisza Cipőgyár kunszentmártoni gyáregységét A kezdeti lépések A martfűi Tisza Cipőgyár­ban ma már hatezer ember dolgozik. Közülük ötezren vidékről járnak be a gyárba. Olyan helyről, ahol más munkalehetőség — különö­sen a nőknek — nincs. Régi problémája ez a Tiszazug lakosságának és az még ma is. A kunszentmártoni járá­si tanács évekig törte a fejét a megoldáson, hiszen a nagy­számú keresőképes munka­erő elhelyezése elsősorban az ő gondjait növelte. Hasonló, de ellentétes problémával küzdött a mart­fűi Tisza Cipőgyár is. A gyár fokozatos fejlesztését a piaci lehetőségek megkíván­ták, azonban a közvetlen Martfű közelében található fölösleges munkaerőt már mind felszippantották. — A munkaerőhiány már-már a fejlesztés akadályává lett. Á létszámigényes cipőiparban ez érthető is. A gyár vezető­sége azonban nem vette tu­domásul. hogy tovább) lét­számemelési lehetőség nin­csen. Megvizsgálta a tiszazugi falvak kínálta munkaerő forrást ég Kunszentmárton mellett döntött. Itt tapasztalt ugyanis legtöbb megértést és konkrét segítőszándékot a párt és tanácsi vezetők ré­széről az akori 20o fős kihe­lyezett üzem telepítési gond­jainak megoldásában. A be­ruházás kivitelezése így már 1967-ben megkezdődhe­tett. Mivel a belső szerelési munkák elvégzésére maguk a martfűiek vállalkoztak, a kivitelezés üteme is meg­gyorsult. A következő év ok­tóberében már teljesen kész volt az új üzem — és a műszaki átadás után meg­indult a munka százhatvan emberrel. GyárfeUesztés és szociális gondoskodás A gyár vezetőségét a fel­merült újabb fejlesztési igény foglalkoztatta ismételten. — Nem pihenhettek „babérjai­kon” azok sem, akik a tár­sadalmi, politikai szervek részéről bábáskodtak a kihe­lyezett üzem létrejöttén. Ser­kentette őket új megoldások keresésére a rengeteg bejáró munkás nehéz körülménye. Sok gyemekes, vasúttól tá­vol lakó cipőgyári munkás már hajnali négykor elindul a vonathoz, s télen-nyáron naponta kétszer teszi meg ezt az utat. Napjukból 4 óra vész el utazásra, amit — legalább is részben — szíve­sebben fordítanának a csa­ládra és a ház körüli mun­kára, vagy pihenésre. A gyárnak a lakhelyekhez való közelebb helyezése meg­lehetősen korlátozott. A két­száz fős kunszentmártoni üzem előnyeit a dolgozók egyéni elbírálása alapján ki­merítették. Ezért merült fel a gyáregység bővítésének gondolata. NyoTeszázan lehetnek A több mint 30 millió fo­rintos bővítést a „hármas konstrukció” jegyében fog­ják végrehajtani. A hármas pénzügyi forrás nagyobb ré­sze természetesen bankhitel lesz, más része vállalatfej­lesztési alapból és tanácsi hozzájárulásból adódik. A most elbírált és jóváhagyott szerződéstervezet szerint a gyáregységet még két csar­nokkal. raktárral, étkezdé­vel, fürdővel és öltözővel fogják bővíteni. A gyáregység fő gyártási profilja továbbá is a cipő- félsőrész-készítés marad, — korszerű tűzödékben. Főként női munkaerőt fognak to­vábbra is alkalmazni. A 70- es évek közepére már elérik a nyolcszázas létszámot. Ha e helyes kezdeménye­zés megvalósul, ismét sok cipőgyári dolgozó kerülhet közelebb lakóhelyéhez — s mentesül a munkábalárás jelenlegi viszontagságaitól. A jóakaratot, ami a gyár ré­széről most is adott tanácsos segíteni, támogatni. F. I. 11 ' ...... ............ ii ............................. " ■ ■' ■■ 11 1 ■ —“~~"~ h írek — tudósítások — hírek — tudósítások — hírek — tudósítások - hirer - tudócitasok Az Elnöki Tanács elnökének fogadása A Budapesten akkreditált dip'omá-iai m'ssziővezetők január 2-án, az újév alkalmá­ból iók'v r.-'T -at f” t ki Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadá­sán részt vett Gáspár Sán­dor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nökei. Cseterki Lajos. az Elnöki Tanács titkára, és Rácz Pál, a külügyminiszté­rium protokoll osztályának vezetője. A fogadás szívélyes lég­körben zajlott le. Terjed az influenza Az Egészségügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint a korábban Dunaszekcső köz­ségben kialakult és ott már megszűnőben levő influenza­járvány december vécén át- tcredt a mohácsi járás és Tolna megye több települé­sére. Mohácson. Dunafalván és a járás több községében szaporodnak a megbetegedé­sek. A múlt év utolsó nap­jaiban Szekszárdon is hirte­len megnőtt a megbetegedé­sek száma, három nap alatt több mint 200 beteget vettek influenzás tünetekkel gyógy- Izezelésbe. A megbetegedések halmozódását észlelték a me­gye további négy községében: Decsen, Döbröközön. Kar­don és Nagyszokolyban is. A járványos területeken biz­tosították a betegek orvosi és gyógyszerellátását, meg­tették a szükséges járvány­ügyi intézkedéseket, megtil­tották a kórházakban a be­teglátogatást. Az ország egyéb területei­ről nem jelentették a meg­betegedések halmozódását vagy járvány kialakulását. Jelenleg a mohácsi járás­ban és Tolna megyében az influenzajárvány lassan ter­jed és a következő napok­ban azzal kell számolni, hogy a járvány további települé­sekre is átterjed. A terjedés ütemét jelentő­sen befolyásolhatja a lakos­ság higiénés magatartása. Ezért fontos, hogy mindenki megtartsa az alapvető egészségvédelmi szabályokat. Az influenza és a náthás, hu- rutos betegségek cseppfertő­zés útján terjednek. Aki nát­hás. hurutos, lázas, ne fo­gadjon vendéget, látogatót. Az egészségesek pedig ne látogassanak lázas, hurutos, influenzás betegeket, mert ezzel magukat és másokat, kiteszik a fertőzés veszélyé­nek és elősegíthetik a jár­vány terjedését. F elelősségrevonás a vásárlók panaszainak szabálytalan intézéséért A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet megállapí- tortta, hogy a rendelkezések és az ismételt figyelmezteté­sek ellenére a kereskedelem egyes dolgozói szabálytalanul intézik a vásárlók reklamá­cióit A kifogások intézését halogatják, a vásárlót gyak­ran fölöslegesen küldözgetik a vállalati központba, a pa­naszirodába, az előállító vál­lalathoz. a KERMI-hez, . s nem egyszer olyankor is la­boratóriumi vizsgálatra kül­dik s kifogásolt árut, amikor sokkal egyszerűbben is meg lehetne állapítani. hogy an­nak a minősége jó-e, vág;" rossz. A KERMI a jövőben min­den esetben in*éz>ed*>. how hasonló szabálvtalansá”okért vonják felelősségre annak el­követőiét Indokolt esetben az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőséget vagy egyéb illetékes hatóságokat is ér­tesítik, hogy azok indíthas­sák meg a szabálysértési el­járást Olyan esetekben pe­dig, amikor a .kereskedelem indokolatlanul veszi igénybe az áru vizsgálatához a KERMI közreműködését, az intézet — az egyébként díj­mentes szolgáltatásért — vizsgálati díjat számít fel. Rendelet a háztáji gazdasagok szarvasmarha tenyésztésének allami támogatásáról A Magyar Közlönyben megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszter együttes rendeleté a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok szarvas­marha tenyésztésének álla­mi támogatásáról. Az állat­tartók gazdaságuk tehénállo­mányának fei'esztése érdeké­ben az Allctforaalmi és Hús­ipari Tröszt vállalataitól ked­vezményes áron vemhes üszőt vásárolhatnak. Az ál­latért a tén>t'l,n»s felvásárlá­si árnál nyolcezer forinttal kevesebbet kell fizetniök. A támogatás azokat az állat­tartókat is megilleti, akik a rendelet hatálybalépése előtt, kötött vemhes üsző neve­lési, vagy üszőhizlalási szerző­désüket felbontják és a visszahagyott üszőkre elletési szerződést kötnek. A nyolc­ezer forintos támogatásból 3 ezer forintot az elletési szerződés megkötésekor, a fennmaradó ötezer forintot pedig az ellés után fizetik ki az állattartóknak, A január 1-én hatálybalé- pett rendelet részletesen is­merteti az állami támogatás megszerzéséhez szükséges fel­tételeket. Bolgár műszaki hét Január 7—16-lg csaknem ötven bolgár és magyar mű- szaki-tudománvos intézmény és nagyvállalat közreműkö­désével bolgár műszaki hetet rendez Budapesten és hét vidéki városban a két baráti állam országos műszaki fej­lesztési bizottsága és a tu­dományos egyesületek orszá­gos szervezete. Felülkerekednek a tűz és a víz erején a zobáki bányászok Bizakodó hangulatban kezdték az új esztendőt, a komlói Zobák akna dolgozói, akik megpróbáltatásokkal teli évet hagytak maguk mögött. Lassan felülkereked­nek a gázzal, a tűzzel és a vízzel hetek óra folytatott küzdelemben. Az ünnepek alatt is folyamatosan dolgoz­tak. Munkájuk eredménye­kéül a jövő hét közeliétől is­mét szenet ad a december 17-i vízbeömlés miatt el­veszett, havi 800 tonna telje­sítményű lejtés, amely egy­úttal a bánya legnagyobb termelőhelye. Eddig — éjjel- nappali munkával — mintegy 8 millió liternyi vizet szi­vattyúztak ki innen. Néhány napon belül hozzákezdenek a december első hetében tűz miatt elzárt bányaterület megnyitásához is. hogy mi­előbb bekapcsolhassák a ter­melésbe. Ha terveik valóra válnak, a jelenlegi 1400— 1500 tonnáról február elejére 2300 tonnára növekszik Zo­lák akna napi széntermelése. Ebben a bányában termelik az országban a legjobb mi­nőségű, szenet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom