Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. január lé. Huszonöt év. Ennyi idő telt el felszabadulásunk § | óta. Bizonyos, hogy 25 év alatt formálódnak, ala- | | kulnak az emlékek is. Akkor háború dúlt a Földön... ? I Véres, kegyetlen harc a fasizmus ellen. Ügy tart- * <3 ják, az idő gyógyítja a sebeket, az emlékek halva- § 1 nyúlnak, A háború emléke más, sebei nehezen forr- j? S nak, emlékei kitörölhetetlen nyomokat hagynak az Z | emberekben. Ezért ketl emlékezni... Most, a negyedszázados évfordulón felidézzük e Z ? harcok történetét. A krónikás ezúttal hadtörténész, | % aki a történelmi idők lattanai eseményeit foglalja ~ | egységes és áttekinthető keretbe. A Vörös Hadsereg - ! a felszabadítók harca tárul elénk hazánk térképén, £ 1 a csapások és ellencsapások füzében. A háborús . 1 generációnak éppúgy, mint az imént felnőtt nemze- ? '% déknek több ez mint olvasmány. Ez maga a máig Z | érő történelem. % 1 i 1. A „Cigánybáró** hadművelet elmarad 1944 nyárutó olyan ese­mények nyitánya a magyar történelemben, amelyek dön­tő fordulathoz vezettek né- '»ünk sorfának alakulásában. Ekkoriban a Románia terü­letén szétvert német „Dél­ük rajna” hadseregceoporrt maradványait üldözve, ha­zánk délkeleti határai felé közeledték a felszabadító szovjet hadsereg csapatai. A magyar uralkodó kö­pök ebben a helyzetben, nem arra gondoltak, hogyan óv­ják meg az országot a hábo­rú pusztításaitól Angol­szász megszállásban re­ménykedve. saját hatalmuk megőrzésére törekedtek a szovjet hadsereg ellen pedig készek voltak folytatni a harcot a fasiszta Németor­szág oldalán. Mozgósították a 2. hadsereget, amely szep­tember 5-én német csapa­tokkal együtt támadást indí­tott Dél-Erdélyben. Szep­tember 13-án Arad—Lippa irái—ába megindult a IV. hadtest is, amely 21-e után, némi kiegészítéssel 3. hadse- ase"-4 alakult át Kezdeti sikerek trtán a támadás kudarcba fulladt A Déli-Kárpátok hágóin be­nyomult szovjet csapatok megállították majd fokoza­tosan hátrálásra kényszerí­tették az offenzívában részt­vevő német—magyar hadosz­tályokat. Eközben a 2. Ukrán Front S3, hadseregének 57. lövész­hadteste. és a 18. harckocsi- hadtest kijutott Arad Észak- Nyugat körzetébe. A harc­kocsi hadtest felderítőosztaga teirjuhov hadnagy parancs­noksága alatt, szeptember 23- án reggel magyar földre lépett a Battonya dél-keleti szélén fekvő erdőcske terü­letén. Másnap az 57. had­test 228. hadosztálya a déli órákban benyomult Csanád- palotára, és a községtől a Nagylak 2 km nyugatra le­vő vasútállomásig terjedő vonalat érte eL Kora dél­után a 203. hadosztály bal szárnyon harcoló eerede fel­szabadította Eleket, a 243. hadosztály pedig kijutott Dombegyháza—Battonya dél­keleti szegélve vonalra. A 18. harckocsihadtest előreve­tett osztagai szemptember 24- én este Kevernie«—Batto­nya vonalában küzdöttek Szeptember 25-én az 57. had­test csapatait 16 ellenlökés érte. mely elől a 228. had­osztály Csan Adnál oíáról ide­iglenesen kivonta erőit. Másnap azonban a szoviet csapatok megújították a tá­madást és Csanádpalotával együtt Makót, Dombegvhá- zát, Mezőhewest, Mezőko- vá'isházát. Kó^egyházát is felszabadították A szovjet csapatok kijutá­sa az Alföldre, páni féle­lemmel töltötte el a mavvar uralkodó köröket. Hitler azonban még optimistán ítélte meg a helyzetet. Ar­ra számított, hoev az arcvo­nal déli szárnyán augusztus 20-a 6+a szakadatlanul táma­dó szovjet erők a hosszúra- nvúlt utánnótlási vonalak m'att megállásra kénysze­rülnék. és a tél beállta előtt nem tudnak új támadó had­műveletet kezdeni. Emellett feltételezte, hogy a szovjet hadsereg a Földközi-tengerre nyíló kijáratot akar birtokbavenmi a Balkán-fél­szigeten. A főhadiszálláson szeptember 12—13-án tartott megbeszélésen kijelentette: „A Szovjetunió politikai célja többé nem fent Né­metországban van, hanem lent a Boszporusznál.” Arra­felé várható további táma­dása, és emiatt elkerülhetet­lenül összeütközésbe kerül Angliával. „Ezt az időt kell kivárni és mindent megten­ni, hogy a Balkánon tartsák az arcvonalat” •— jelentette ki a katonai vezetők előtt. Hitlernek ezek a remé­nyei szülték a „Cigánybá­ró” hadművelet tervét. En­nek lényegét Guderian ve­zérezredes, vezérkari főnök utasítása így foglalta ősz- sze: „A Keleti-Kárpátok vo­nalának megtartása mellett készüljön fel támadó had­műveletre a Déli-Kárpátok­ból északnyugat és nyugat felé előnyomuló ellenség el­len ... Gyorskötelékeit a Ti­szától keletre összpontosítsa és Debrecen-dél térségéből lépjen ütközetbe. Először mérjen csapást a Kárpátok kijáratától nyugatra levő el­lenségre. vágja el hátsó összeköttetésétől, majd ezen erők megsemmisítése után élesen délkeletre fordulva nyomuljon előre a Kárpáto­kig és foglaljon el olyan te­repszakaszt, amelyet a tél folyamán kisebb erőkkel is meg lehet tartani.” A terv végrehajtása ér­dekében a német hadvezetés megkezdte a szeptember 24-e óta „Dél” elnevezést viselő magyarországi hadseregcso- portiának új erőkkel való feütöltését. 1944. októt>er ele­jén a «Dér hadseregcsoport ereje 29 hadosztályból és 3 dandárból állt, s arcvona­lán helyezkedett el az „F” hadseregcsoport 3 hadosztá­lya is. Ezen erőkből Hitler személyes utasítására Debre­cen körzetében négy páncé­los, egy páncélgránátos és ©gy gyalogos hadosztály gyü­lekezett, a „Cigánybáró” hadművelet megindítására. A tervezett öt támadó cso­port létrehozása október 4-re befejeződött. Üzem- anyagpótlás szükségessége miatt azonban a támadást október 12-re tűzték ki. Ám a támadás végrehajtá­sára már nem volt lehető­ség. Hitler ugyanis tévesen ítélte meg a szovjet hadve­zetés szándékát ©s lehetősé­geit. A főparancsnokság —■ Hitler reményeivel ellentét­ben — a romániai sikerek után nem állította le csa­patait, hanem már menet­közben új támadó hadműve­leteit készített elő. Éspedig nem a Boszporusz elfoglalá­sa céljából, hanem Buda­pest—Bécs irányába, hogy megfossza a német hadigé­pezetet utolsó hadiipari bá­zisaitól, Fénylik a cigaretta parazsa. A kéz megremeg és a parázs az asztal lapjára hull Az em­ber akaratlanul is sajnálja a tükörsimára politúrozott fafe­lületet. amelyen minden bi­zonnyal ott marad az égés nyoma. Szükségtelen az ag­godalom, a parázs nem hagy nyomot. A 7. számú Moszk­vai Bútorgyár igazgatója, B. I. Krupnov most újra rá­gyújt, és az égő gyufát az asztalra dobja. Harminc másodpercen át pislog a narancsszínű lán­gocska az asztal lapján, s amikor kialszik, a tükörfelü­let érintetlen. így ismerked­tünk meg azokkal a „páncé­lozott” bútorokkal, amelye­ket az említett gyár készít. — Elsők között kezdtük meg az úgynevezett poliefir lakkal kezelt bútorok gyártá­sát — mondja az igazgató. — öt éve még csak minden ötö­dik asztalt borított ilyen ké­Hat nappal, a „Cigánybá­ró” hadművelet tervezett megindítása előtt támadás­ba lendültek a 2. Ukrán Front csapatai, hogy meg­kezdjék hazánk felszabadí­tását. Ezzel halomra döntöt­ték Hitlernek a Balkán-fél­sziget kézbentartásához fű­zött reményeit. A 2. Ukrán Front csapa­tai a támadás előestéjén Ja­coben!—Régen—Marosvásár­hely—Torda, onnan tovább az akkori román—magyar határ mentén Nagypélig s Makó—Fehértemplom vona­lában helyezkedtek el. Ma- linovsakíj marsall, frontpa- rancsnok október 2-án hoz­ta meg elhatározását a tá­madás végrehajtására. En­nek l^—ege: az arcvonal kö­zépső szakaszán Debrecen— Nyíregyháza—Csap irányába mért főcsapással, és a szár­nyakon mért kisegítő csa­pásokkal megsemmisíti a Kolozsvár—Nagyvárad—Deb­recen körzetben levő ellen­séges erőket; ez után kijut a Tiszához és segítséget nyújt a 4. Ukrán Frontnak a Keleti-Kárpátok leküzdésé­ben, s kedvező feltételeket teremt a további előnyomu­láshoz Budapest—Bécs felé. 1944. október 6-án reggel 6 órakor ágyúk százainak dörgése jelezte a szovjet hadsereg magyarországi fel­szabadító hadműveleteinek kezdetét— Következik: A debreceni csata reg, az év elejétől pedig már minden gyártmányunkat mű­anyag-páncél borítja. Körülbelül százezer külön­böző asztal kerül innen éven­te az üzletekbe. S valameny- nyi tükörfényes. A kézi lak­kozás persze már régesrégen kiment a divatból, s az egy­két évvel ezelőttig honos gé­pek is sok kívánnivalót hagy­tak maguk után mind minő­ségileg, mind termelékenysé­güket tekintve. Azóta új csar­nok épült a gyárban, az új gépek számára. — A régi berendezéssel — mondja a poliefir-műhely vezetője, Anatolij Rogyinov —, hetven asztal készült el naponta. Ma már a kétszáz sem jelent felső határt. Az új gépek és gyártási eljárások segítségével kétszeresére emelhettük a nagy kereslet­nek örvendő asztalok gyártá­sát. N. Tyetyerin (APN) > xt nétlot A 2. Ukrán' Front parancsnokának tamádasi torve 194012. PÁNCÉLOZOTT“ BÚTOROK 99 Kéregmozgások előrejelzése nagy törések mentén A szárazföldi területeken ismert törések közül a legna­gyobb a kaliforniai Szent András törés-rendszer, amely­nek leghosszabb ága magán a kontinens területén 435 ki­lométer, de mind észak, mind pedig dél felé az óceán mé­lyén, a víz alatt is folytató­dik. Észak felé valószínűleg Alaszka, délkelet felé pedig Mexikó töréseivel állhat kap­csolatban. A törés fő-aga mentén két­féle elmozdulás ismeretes. Van egy szinte állandó jelle­gű, lassú, de nem teljesen egyenletes sebességű mozgás, amelynek során a törés két oldalán lévő területek néhány milliméterrel, vagy legfeljebb néhány centiméterrel moz­dulnak. el egymáshoz képest egy év folyamán. Vannak azonban időszakos jellegű, hirtelen történő, ugrásszerű elmozdulások is. Ezek mindig földrengésekkel állnak kap­csolatban, s mértékük néha több méternyi is lehet. A kaliforniai technológiai intézet munkatársai élénk fi­gyelemmel kísérik a lassú el­mozdulásokat is, minthogy az ezeknek során a mélyben fel­gyülemlő mechanikai feszült­ségek földrengésekhez vezet­nek, A mozgás-tevékenység liegt kérdés, vajon az egy­mástól igen távol, többezer kilométernyire, de közelítőleg azonos időben kipattant föld­rengések között van-e vala­milyen közvetlen fizikai-geo­fizikai összefüggés. Az 1969. évben fellépett tö­rökországi, egyiptomi és etiópiai rengések valószínűsí­tik azt, hogy — legalábbis ezeknek a földrengéseknek esetében — valóban volt ilyen kapcsolat. A számítások sze­rint az érintett területek egy­felélénkülése a készülő föld­rengés egyik előjelének te­kinthető. A korábbi megfigyelések alapján már. több ízben is si­került előrejelezni a mozgás- tevékenység felfokozódásának várható időpontját. — A legérdekesebb asz az eset volt, amikor mint­egy fél évvel előre tudták megmondani, melyik hónap melyik harmadában válik a mozgások üteme erőteljeseb­bé. A tudományos alapon „megjósolt” időpontban elő­ször egy 5,6 méretű, tehát közepes erősségű földrengés pattant ki, majd pedig az ál­landó jellegű mozgások mér­téke valóban felerősödött Két és fél év leforgása alatt a tö­rés nyugati oldala észak felé 25 centiméterrel tolódott el a keleti oldalhoz képest. Igen érdekes ezzel a jelen­séggel kapcsolatban megemlí­teni, hogy a nemrégiben el­hunyt világhírű kaliforniai szeizmológus, Hugo Benioft professzor szerint hasonló természetű és irányú mozgá­sok a Csendes-óceán perem­vidékén úgyszólván minde­nütt felismerhetők, ahol a földkéregben az óceánparttal többé-kevésbé párhuzamosan húzódó nagy törések ismere­tesek. azon mechanikai teszuitseg- rendszerhez tartoztak, s ami­kor az egyik helyen megkez­dődött a lekötött mechanikai feszültségek felszabadulása, vagyis amikor az első rengés kipattant a mélyből, egy, kö­zelebbről még nem ismert természeti jelenség hatásárá a feszültségek csakhamar a terület távolabbi pontjaiban is feloldódtak, felszabadultak. Ez a feszültség-kioldó hatás óránként 16.6 kilométeres se­bességgel terjedt a Föld bel­sejében. Nemzetközi geológiai kongresszus Üj-Zélandon Az új-zélandi geológiai és geofizikai társaság 1970 feb­ruárjában nemzetközi geoló­giai és geofizikai kongresz- szust rendez számos szocialis­ta és nyugati ország tudósai­nak részvételével. A kongresszus tárgya a Csendes-óceán medencéiének A Vulkanológiai Bizottság nemrégiben szokatlan távira­tot kapott Davao város pol­gármesterétől. A sürgöny sze­rint Davao közelében egy 20 x 50 méteres méretű terü­leten a földfelszín váratlanul emelkedni kezdett. Három hét leforgása alatt az emel­kedés mértéke meghaladta a négy métert. A polgármester vulkanológusoknak azonnali kiküldését kérte, hogy a je­lenséget a helyszínen vizsgál­ják meg. Amenyiben a furcsa tünemény egy új tűzhányó keletkezésével kapcsolatos, kitörési előjelnek bizonyulna, akkor a lakosságot időben ki lehetne költöztetni a veszé­lyeztetett területről. A polgármester aggodalma mindenképpen indokolt volt. A geológia nem egy olyan esetet ismer, amikor száraz­földi területen születtek új tűzhányók, s ezeknek kiala­kulását hasonló jellegű moz­gások jelezték előre. Így tör­tént ez — egyebek között — Japánban, a Syowa Sinzan vulkán keletkezését megelő­zően is, 1944-ben. Akkor a kéregdeformációk mértéke jóval meghaladta a 100 mé­tert; egy többszáz méter ma­gas boltozatszerű kiemelke­dés képződött, mielőtt meg­szerkezete, a medence pere­mén és belsejében végbeme­nő kéregmozgások, a vulká­nosság és a földrengések kér­dése, különös tekintettel a tűzhányókitörések és a ren­gések előrejelzésének lehető­ségére. kezdődött volna maga a tényleges kitörés. A Davao környékére azon­nal kiküldött szakemberek helyszíni vizsgálatai azonban ellentmondtak a korábbi fel­tevéseknek, kiderült, hogy ez­úttal nem vulkáni természe­tű jelenségről volt szó. A ta­laj hőmérséklete semmivel sem volt magasabb az emel­kedő területen, mint a kör­nyezetben uralkodó normális érték, nem tapasztalták sem­miféle gázszivárgás nyomait, s az emelkedő területen ho­nos növényzet semmilyen ká­rosodást nem szenvedett. — Megállapították, hogy a je­lenség egy földcsuszamlás kö­vetkezménye, „íöldíolyás” eredménye volt. A földcsuszamlás nagyobb távolságban történt egy lej­tő mentén, s az ott elmozdult tömegek maguk előtt meg­gyűrték a talaj felső szintjét. Ez a gyűrődés tovaterjedt a felszínen és egy oly területen, ahol a talaj sziklássá, kemé­nyebbé vált, s így nagyobb el­lenállást fejtett ki, emelke­dést előidéző mozgássá ala­kult át. Valószínű, hogy nem sokkal a földcsuszamlás előtt egy kisebb földrengés lépett fel és ez volt a „földfolyás'* jelenségének közvetlen meg­indítója. A „világrekorder” Kilauea Az 1969. évben a hawaii Kilauea tűzhányó volt a föld­kerekség legaktívabb vulkán­ja. Voltak időszakok, amikor heteken át szinte megszakí­tatlanul működött Egyes ese­tekben hatalmas lávaszökő- kutak képződtek. Az ezer fok­nál jóval magasabb hőmér­sékletű lávát a kitörés rop­pant ereje 200—400 méter magasra dobta fel. A vulkán működése egyébként 1970 ja­nuárjában sem szünetelt; as év első napiaiban újabb lá­vaömlésre került sor. Különös földmozgás a Fülöp-szigeteken lávoli földrengések összefüggésé

Next

/
Oldalképek
Tartalom