Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
19'fO. január IS. SZOLNOK MEGYEI NßPLAP 3 Bemutatjuk megyénk múzeumait NtHmiiitiiiiiiHiiimiiMmiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimmiimmiiiiiiimiiii A törökszentmiklósi múzeumi gyűjtőhely Tervek és gondok A törökszentmiklósi gyűjtemény alakulásánál tanúi lehetünk egy múzeum felnövésének. Néhány a városát megismerni, történetét felfedezni akaró pedagógus diák, vagy egyszerű földműves gyűjtögetéséből rendszeres kutatótevékenységet, gyűjtőmunkát végző múzeum létrejöttének. Még az 1950-es években Balogh László, a gimnázium igazgatója, R. Tóth Gyula, maga is értékes tárgyak tulajdonosa, és Butyka Béla szaktanító elhatározták, hogy a már eddig előkerült régészeti leletekből, néprajzi tárgyakból iskolai szemléltető célokra kis gyűjteményt állítanak össze. Ebben segítségükre volt Püski Imre a Surjáni Állami Gazdaság igazgatóia és Szegedi Emil, a mezőgazdasági gépgyár mérnöke, akik maguk is érdeklődnek a régészeti, történelem iránt. A gyűjtemény létre is jött az újonnan épült gimnáziumban, s egy ideig jelentős szerepet játszott Tö- rökszerrtmáklós iskolai oktatásában. 1961-ben azonban a tárgyakat máshol kellett elhelyezni. Jobb híján a mezőgazdasági gépgyár egyik raktárában húzódott meg Végül a városi tanács juttatott a gyűjtemény számára egy üzlethelyiséget, ahol 1965. október 24-én megnyílt fTörökszentmcklós régészetig néprajzi és történeti dokumentumokra épülő kis kiállítása. A gyűjtemény a Megyei Múzeumok Igazgatósága szakfelügyelete mellett működik. Gondozója Butyka Béla. nyugdíjas tanító, aki a kis múzeum fejlődését már bölcsőjétől vigyázza. Még mint debreceni diák, dr. Ecsedi István tanítványaként, az 1920-as években vasárnaponként teremőrködött a debreceni Városi Múzeumban. s ott szerezte gyakorlatát. tapasztalatait, amely- lyel igen nagy segítségére volt a törökszentmiklósi gyűjtemény létre’'’•tténo,k. Butyka Béla maga is több terepbejárást vészeit, ásatásokon jelen volt, az anyagban több tárgy saját gyűjtése. Kitűnő kapcsolatot tartanak fent a város iskoláival, s a diákok mind a néprajzi tárgyak, mind a történeti írásos emlékek felkutatásában komoly segítséget nyújtanak. A kis hely- történeti gyűjtemény fokozatos fejlődésében jelentős a lakosság bevonása. Nemcsak a régi törökszentmiklósi családok házat áj án padosokon, kamrákban rejtező régi használati tárgyak, eszközöket. esetleges Törökszent- miklós történetére vonatkozó írásos dokumentumokat adják át gyűjteményük számára, de a földmunkáknál előkerülő. a megforgatott földből kibukó régészeti leletanyagot is gondosan megőrzik, s a gyűjtemény számára átadják. Törökszent- miktcsan ilymódon az egész lakosságot átfogó gyűjtőkör alakult. Ennek köszönhető, hogy a város muzeális gyűjteménye egyre gyarapodik, fejlődik. Nemcsak a tárgyi anya g megőrzését vészi Butyka Béla, de igyekszik a visszaemlékezéseket az idősebbek fejében élő. Török- szentmiklósra vonatkozó emlékeket. szokásokat is rögzíteni. így például a hetvenedik évéhez közelgő Hudu János földműves éppen élettörténetét írja a kis múzeum számára. De a fiatalság ug-mugy részt vesz ebben a tevékenységben. Balta Imre ipari tanuló magnetofonnal járja a portákat, és a még emlékezőktől régi törökszentmiklósi nótákat gyűjt. Ebben a munkában a városi és járási tanács egyaránt segítséget nyújt, 1957- ben például a városi tanács gondozásában jelent meg Tóth Sándor Vázlatok „Tö- rökszentmiklós múltjából” című könyve. Az alakuló muzeális gyűjtemény egyelőre három ki- állítóhelyiségben kapott helyet. amelyhez mégegy raktár és egy munkaszoba tartozik. Az időszaki kiállításokat a művelődési otthonban, a járási KISZ bizott- ság épületében, különböző művelődési otthonokban rendezik. A kapcsolat a gyűjtemény gondozói és a különböző intézmények, vállalatok között eléggé eredményes. jelenleg például a mezőgazdasági gépgyár készíti a múzeum időszaki kiállításához szükséges fémállványokat. Remélhető, hogy a Művelődési Központ felépülésével, vagy azt követően majd a törökszentmiklósi gyűjtemény is megfelelő, múzeumnak alkalmas helyiséget kap. Egri Mária Á híradás- technikai cikkek 53 százaléka új termék A híradástechnikai ipar termelése tavaly az átlagosnál gyorsabban nőtt. a termékek összetétele is jelentősen változott — mondta Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes, az iparág vezetőinek értekezletén, amelyet szerdán tartottak. Mivel a híradás- technikai cikkek egyre inkább megfelelnek a piac igényeinek, az értékesítés a növekvő termelésnél is gyorsabban emelkedett. így készáru-készleteik csökkentek. Az ágazathoz tartozó vállalatok nyeresége magasabb volt 1969-ben, mint az előző évben. Az állami ártámogatás általában fokozatosan csökken a híradástechnikai iparban. 1970-ben alig fele akkora lesz, mint az új mechanizmus első évében. A gyártási struktúra változásairól szólva a miniszterhelyettes elmondta, hogy a híradástechnikai cikkek 53 százalékának gyártását az elmúlt három évben kezdték meg, a termékek 12 százaléka pedig egy évnél nem idősebb. Az igényeket azonban még nem minden cikkből tudják kielégíteni. Kicsiny például a hálózatról táplálható asztali rádiók választéka. A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet a belföldi piac jobb ellátására. A kohó- és gépipartól az idén 8,7 milliárd forint értékű árut vár a belkereskedelem, Befejezés előtt állnak az alföldi szénhidrogénbányá- szat 1970. évi műszaki-üzemi tervei. Az idei tervszámok elérése érdekében tervezett -vállalati intézkedéseket felbontották az egyes termelő üzemekre. A régebbi olajmezőkön kialakult technológiákon nem sokat változtatnak, de kiemelt fontossággal kezdik az új szénhidrogénmezők üzembeállítását. A vállalatok szakemberei külön konzultáción vizsgálták felül az eddig kialakult termelési és fúrási elképzeléseket. Külön gondot jelent a szegedi mező művelése. Az o1 ajbányászok az első negyedévben kénytelenek lemaradással indulni, mert számós beruházási munka befejezése ez évre máradt. Külön problémát jelent a belvízveszély. A naey id terjedésű olajmező jelentős része víz alatt áll. így sem az újabb termelő kutak fúrása sem az elkészült kutak termelővezetékeinek építési munkái nem haladnak a tervezett ütemben. Egyes helyeiken a vezetéképítést a belvízveszély megszüntetése után lehet csak megkezdeni. Kiemelt helyre került a tervekben a szegedi mező rendszeres termeltetésével erdőben m—indított víz- besaj tolás is, amely a rétegenergia szintentartását célozza. Döntés született az egészen új területek tudomá- nvos leművelésének megtervezéséhez szükséges próbatermelésekről is. A már termelő kutak kezelése, karba-' búsa és'megfigyelése sem egyszerű probléma. A kútkezelők csak különleges védőruhában tudják végezni. Az olajbányászok rendkívüli erőF°»zítések árán is szinten tartják a termelést, mert a dél-zaiai olaj mezők hozan- apalását ez évben is az Alföldről kell pótolni. Pusztamonostor víz nélkül Készül a „Patyolat-program“ Teivek a textilt sz ító ipar fejlesztésére Fantázia, mambó, frutti, hamburgi szelet — megany- nyi tejszínes, csokoládés marcipánból, pLkútából készült finomság. A szolnoki Tisza Szálló specialitásai, amelyeket mind a szálló vendégei, mind a városlakók megkedvelt:k. Tavaly a cukrászok prémiumfeladata volt, hogy tíz új süteményféieséget készítsenek. Így vált közkedveltté a somlói ga luska a húzott, a ti roll almás- és túrosrétes, no meg a házias hájastészta. Ilyenkor télen a gesztenyés készítményekből fogy a legtöbb. Gesztenyepüré, hatféle tejszínes gesztenyés torta, képviselőfánk a tél süteményslágere. Kapós a képen látható Indianer is. A cukra zok továbbra is „vadásznak” az újabb és a még nálunk Ismeretlen csemegék receptjeire. Jó alkalom lesz a tapasztalitcserére a közeljövőben Győrben, majd a szolnoki Tisza Szállóban megrendezendő cukrászati bemutató. Nagy erőfeszítések a tűziíae’látá biztosítására Nagy gondot hagyott örökül az 1969-es esztendő Pusztamonostor lakóinak. December 30-án teljesen elapadt a tanácsháza előtt lévő öreg kút vize, amelyről mintegy ezer ember oltotta szomját Ha ehhez hozzávesszük, hogy Pusztamonostornak mintegy 1700—1800 lakója van, és csak egy kútja maradt, akkor világosan láthatjuk: milyen nagy gond megoldásán kell most dolgozniok a község vezetőinek, lakóinak. Pemyész Józsefné, a községi tanács vb titkára ottjár- tunkkor elmondta: tulajdonképpen 197L-re terveztek vízmű építést, de a jelenlegi helyzet azonnali intézkedést követel. Tárgyaltak a Víz- és Csatornamű Vállalattal, segítséget kértek megyei tanácstagokon keresztül a Szolnok megyei tanácstól. Jelenleg a község 400 ezer forintnyi összeggel rendelkezik, amelyet a vízellátás megoldására tudnak fordítani. Ez az összeg kevés, sürgős, — azonnali segítségre van szükségük. Beszéltünk dr. Polónyi LÁNYOKAT 15 év felett j fonó, szövő átképzésnek 1700.— Ft—1900.— Ft-os, férfiakat betanított munkásként 2000.— Ft kereseti lehetőséggel felveszünk. Nőknél betanulási idő 6 hét, betanulási bér havi 1000.— Ft Munkásszállás, szabad szombat Útiköltséget megtérítünk. — Jelentkezés levélben, — vagy személyesen. Újpesti Gyapjúszövőgyár Budapest, IV, Berni u. 1. Szűcs Lajossal, a Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával. Tudnak-e segíteni a pusztamonostoriaknak? íme a válasz: — Tavaly már fúrtunk egy kutat 260 ezer forint költséggel a községben, amely 960 liter vizet ad percenként. Ez természetesen most még nem üzemel. Erre kapcsolódik majd az egész újonnan létesülő vízmű. Ismerve a község lakóinak nehéz helyzetét, vállaltuk, hogy gyorsított ütemben elkészítjük a vízmű tervét. Ha a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat, amellyel szocialista szerződésben vagyunk, soronkívül legyárt egy 25—30 köbméteres glóbust Pusztamonostornak, — akkor még ebben az évben mintegy egymillió forint értékű munkát elvégzünk a községben. Vagyis megépítjük a szivattyúházat, felállítjuk a glóbust és elkészítünk mintegy 3500—4000 folyóméternyi vezetéket. Ha kell beszélünk szocialista brigádjainkkal, — hogy sürgősen végezzék el a munkát. Így közkutas rendszerrel év végéig megoldódik a falu ivóvízellátása. 1971. január 1-től pedig, mivel vállalatunkhoz kerül át a pusztamonostori vízmű is, mi tovább fejlesztjük azt. A gerincvezetékről csatlakozva, a mellékutcákba is elvezetjük az ivóvízhálózatot. Természetesen ehhez az is kell, hogy a község rendelkezzék a szükséges egymillió forinttal. Beszéltünk Vékés Sándorral, a beruházási bank megyei igazgatójával, a község megyei tanácstagjával is. Mit tud a megoldás lehetőségéről? — A megyei tanács vezetőivel tárgyaltunk erről a problémáról, s valamennyien egyetértettek abban, hogy a falu ivóvízellátásának megoldása nem tűr halasztást, azt meg kell oldani. Konkrétan még nem tudjuk honnan vesszük a pénzt, de az idén feltétlenül el kell készíteni a pusztamonostoriak vízmüvét, — válaszolta. A szolgáltatások kiszélesítéséről szóló, múlt év novemberében megjelent kormányhatározat végrehajtására utasítást és koncepciót dolgozott ki a Könnyűipari Minisztérium. A koncepciót a megyei tanácsok véleményezik, kiegészítik és ezt követően készül majd el a következő ötéves tervjavaslat. Ezzel párhuzamosan a megyék a szolgáltatások helyi fejlesztésére önállóan dolgoznak ki ötéves programot. A Könnyűipari Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották, hogy a szolgáltatások bővítésére vonatkozó tervekben az első helyet a textiltisztító ipar fogalalja el. A textiltisztítás 67 százalékát a tanácsi vállalatok végzik és mindössze 33 százaléka jut a szövetkezetekre és a magánkisiparra. A mosás csaknem 90 százasok minden kell ahhoz, a vízen kívül, hogy a II. Tiszai Vízléocső öntözőrendszerében másfélszeresére nőjjön a jelenlegi termelési érték, s az öntözőgazdaságok jövedelme 60 százalékkal növekedjék. Gazdasági szakemberek számítása szerint a holdankénti ezer köbméter vízhez például mintegy 9— 10 mázsa vegyes műtrágya felhasználása szükséges többek között, hogy kellő hatás érvényesüljön. Igen, de köztudott, hogy léka hárul , a tanácsok felügyeletével működő helyiipari vállalatokra. A kormányhatározat előírja, hogy a textiltisztító ipar tevékenységét öt év alatt 80 százalékkal kell fejleszteni. Ez mintegy 700 millió forintos beruházást igényel, amit saját anyagi erőforrásaiból, a határozatban megjelölt kedvezményes hitelekből, továbbá a tanácsok támogatási alapjából kell fedezrti és állami támogatásra is sor kerülhet. ‘ Az úgynevezett „.Patyolatprogram” szerint az egy lakosra jutó mosodai kapacitás, amely jelenleg átlagosan 1 kiló 14 deka — több mint a háromszorosára emelkedik. Oj Patyolattüzemek épülnek többek között Egerben, győ- rött, Miskolcon, Komáromban és 60 vegytisztító szalon felszerelésével, illetve megnyitásával számolnak. műtrágyából évek óta nincs elegendő mennyiség az országban. Joggal vetették hát fel az öntözésre készülő szövetkezetek vezetői, hogy az állam is milliárdokat áldoz nagy öntözőrendszerre, a gazdaságok is megfeszített ütemben fejlesztik üzemeiket. s akkor mit ér mindez. ha történetesen nem lesz műtrágya? Ezért jelent örömet a hír. amit dr. Szilárd György a MÉM Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Irodájának Szerdán a MÉM-ben a tűzifáéi.áiás helyzetéről tanácskoztak az erdő- és fagazdaságok vezetői. Az értekezleten részt vett úr. Sá- ghy Vilmos- a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. Dr. Kocsmár Ferenc, a MÉM főosztályvezetője a tűz faellátás problémáival összefüggésben elmondotta: a decemberi havazások rendkívül nehéz helyzetet teremtettek pz erdőkben. A gazdaságok az új év végéig osztályvezető helyettese között. Megállapodtak az Ag- rotröszttel, amelynek igazgatója Kopácsi Ernő ígéretet tett a nagy öntözőrendszerbe eső, az öntözésfejlesztésre kijelölt szövetkezetek igényeit megkülönböztetett figyelemmel e1~-"'tik' ki. E szövetkezetek a fejlesztési • terv szerinti mennyiségben kapnak gépeket. elegendő műtrágyát, megfelelő növényvédő szereket. 223 000 tonnás kitermelt fakészlettel rendelkeztek, ezt a mennyiséget azonban a lehetetlenül nehéz útviszonyok miatt jóformán mozgatni sem tudták. Az esztendő elején a belkereskedelemnek 50 000 tonnával tartoztak, amelyhez még hozzájön az 1970 első negyedévi 250 000 tonna tűzi fára szótő megrendelés. A gazdaságok a jelenlegi készletből fedezni tudják a legsürgősebb igényeket, arra törekszenek. hogy az erdőkben és a gyűjtőhelyeken tárolt fát mielőbb elszállítsák a tüzelőanyag-telepekre. A jelenlegi helyzet szerint azonban a belkereskedelmi megrendelések és az erdő- gazdaságok vállalásai között még több mint 70 000 tonnás különbözet van. A tűzifa minőségével kapcsolatban a főosztályvezető elmond' hogy az erdőkben ti. i készlet több mint fele 90 napnál tovább száradt hasábokba rakva. Az értekezleten felszólalt dr. Sághy Vilmos, a miniszter első helyettese is, aki kérte az erdő- és fagazdaságok dolgozóit, vegyék figyelembe a rendkívüli helyzetet és törekedjenek arra, hogy a tűzifa-szállítmányok a legkritikusabb január —februári időszakban k<> rüljenek a vásárlókhoz. Jó hír a Tissa ll-es tss-eknek Az Agrotröszt vállalta igényeik kielégítését
