Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
I Az új esztendőre írta: Darvas József j évtized kezdődik. Ismét egy új évtized, — tele előttünk sorakozó, megfejthetetlen kérdőjelekkel. Mit hoz. mit rejtege‘? Csak a legelső éve is már...? Az ember tudja, hogy hiába kérdez, mert a kérdőjeleket csuk az idő válaszolhatja meg. — de kérdez mégis. Ez, úgy látszik, az emberi természethez tartozik, s talán jó is ez. A jövőt az kutatja, aki hisz lenne, akar valamit, tervei vannak, s hiszi, hogy az élet nem elrendelt végzet, hanem formálható, alakítható. Ma egyik legdivatosabb tudomány, — legalábbis nyugaton — a „futurológiaa tudományos igényű jövőkutatás. Nem tudnám eldönteni, hogy csakugyan tudomány-e, vagy az lesz, s lehet-e, mert nem ismerem eléggé módszereit. De azt tudom, hogy nem nyugati találmány; — a szocialista társadalmak már régen tervezik a jövőt" — S' persze kutatják is, — a szocialista tervgazdálkodás formájában. A jövőt kutatni és megtervezni, szolidan, biztonságosan csak a múlt, s a jelen alapos ismeretével lehet, — és csak ott, ahol a társadalmi. a gazdasági élet mozgásának anarchiáját leküzdötték. S még ott sem lehet előre mindent kiszámítani, — ott. is fenyeget a tévedés lehetősége, az előre -láthatatlan tényezők közbeaval- km-Sn. Er* n ma^-’^k éleiéből is tudjuk. Mi ezzel a tanulsággal nézünk az új évtized elé. 1970 a mi számunkra nemcsak egy új évtized kezdete. Ebben az esztendőben ünnepeljük hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját, az új Magyarország felépítésének kezdetét. Nagy ünnep ez. hiszen 25 évvel ezelőtt népünk történelmének, — hiába elkopla- tott a szó, mégis igaz! — új, dicsőséges szakasza kezdődött. Dicsőséges? Igen, az! Tudjuk, hogy ez a 25 év nemcsak a sikerek, a győzelmek negyedszázada volt. Történtek itt hibák, bűnök, tragédiák is, — s ezek tanulságairól, éppen a jövő érdekében, a jövő ' tervezése érdekében. soha nem szabad megfeledkeznünk. De, ha ünneplésünk nemcsak emlékezés. hanem egyben összegezés is lesz. — márvnd\fi ünnepelni csak így helyes, — akkor a végső eredmény, az „egyenleg” feltétlenül pozitív. Nem egy ilyen rövid cikk feladata elkészíteni ezt az egyenleget. Nem is férne keretei közé. Am arra emlékeztetni. hogy mi volt itt 25 évvel ezelőtt, talán mégsem felesleges. Félig rombadőlt ország, ostromlott főváros, éhséa és pusztulás. Egy másik 25 év — a Horthy-fasiz- mus negyedszázadának — iszonyú csődtömege. Debre- crrth--, rn-- m-ne1 ~1”‘”lt az ideiglenes Nemzeti Kormány, — de hányán hittek akkor a kommunisták pártjának „jövő-kutató” jelszavában: „Lesz magyar újjászületés!” Pedig lett. Mégpedig úgy, hogy nem a régi, félfeudális Magyarországot restauráltuk, — hanem egy új társadalmat teremtettünk. Leraktuk a szocialista Magyarország alapjait. Nem könnyen. Nem áldozatok nélkül. Néha még felesleges áldozatokat is róttunk önmagunkra, — vagy ■rótt népünkre egy eltorzult, Hibás politika. Ám az ország épülete áll, — s már ahhoz is jócskán hozzákezdünk, hogy belül jól lakhatóvá tegyük. Nem hiszem, hogy szükséges lenne részletezni e történelmi jelentőségű folyamat minden szakaszát: a Szovjetunió felszabadító harcait, a földosztást, az újjáépítést, a koalíciós küzdelmeket, a kapitalista kizsákmányolás megszüntetését, az új paraszti életforma kialakítását, a néphatalom megteremtését, s megvédését, — a gazdasági élet hatalmas arányú fejlődését, a kulturális forradalom eredményeit. Mindez már történelem. Kiküzdött, megszenvedett s megteremtett történelem. Ám az emlékezés is, az összegezés is csak akkor tud a jövőnek szólni ha kons*- ruktív alkotó elégedetlenség is munkál benne. Amit elvégeztünk: elvégeztük —legyünk rá büszkék. És soha nem tudtam, ma sem tudok egyetérteni azzal a némely körökben ma divatos „delieroizáló” szemlélettel, amely múltunkban, az elmúlt 2,5 évben is, főleg azt igyekszik „fölfedezni”, ami hiba volt, rossz volt. Az alkotó elégedetlenségre azonban szükségünk van. — főleg a jövő szempontjából. A legutóbbi népfront-kongresszuson ezt így fogalmaztam meg: „nekünk a magunk ellenzékének is kell lennünk”. Készben azért, mert negyedszázad nagy idő ugyan. — de a történelem minden rossz örökségét eny- nyi idő alatt még nem sikerülhetett felszámolni. S az élgt különben is: élet; folyó történelem, — a megszüntetett ellentmondások helyett újakat teremt. Azokkal is szembe kell néznünk. Hiába nagyok elért gazdasági eredményeink, — új módszerekét kell alkalmaznunk, hogy a termelés gyorsabban emelkedjék. Ezt követeli tőlünk a nemzetközi verseny, de ezt az is, hogy népünk életszínvonala gyorsabban nőjön. Széles néprétegek élnek még nehezen, s az ország egyes területei kö- — Tp/y*» *T» Stv'yholcs Vas megye között, — még túlságosan nagy a különösén. A gazdasági reform. — már eddig is kiderült, — a gyorsabb előrehaladás jó segítője lesz, — de ez az új mechanizmus se érvényesül manótól, mechanikusan. A gazdasági életnek a szocializmusban is megvannak a mám sajátos törvényei, — ám csupán a nazdasáni ösztönző1- ha elsődlegesek is. önmagukban nem elegendők. Kell mögéjük a közösség érdekeivel törődni képes, szocialista emberi tudat. S ennek az erősítése, éppen ma. holnap, hallatlanul fontos dolog: a széles értelemben vett kulturális forradalom további kibontakoztatása talán még fontosabb, mint valaha. A történelmet megismételni nem lehet. A tömeg-lelkesedésnek azt a széles sodrását, ami a felszabadulás utáni éveket jellemezte, he- lyettestteni kell az egész közélet ,.vi m-chaut-tnzf^áv^V*. — a szocialista demokrácia állandó szélesítésével. os hát: p néhány vázlatos példából is látható talán, hogy milyen felelősséggel kell néznünk az új évtized, az új negyedszázad elé! Nyugodt szívvel zárjuk 1969-et Interjú Fodor Mihállyal a Szolnok megyei tanács vb elnökével Ismét elmúlt egy esztendő. Amikor most éjfélkor egy új év újabb sikereire ürítettük poharainkat, nyugodt szívvel tehettük ezt azért is, mert valamennyien úgy érezhettük dolgos esztendőt hagytunk magunk mögött. Mennyire volt eredményes az 1969-es év egész szűkebb hazánknak, a Jászságban, a Kunságban, a Tisza-partján élő embereknek, ennek összegezésére kértük meg Fodor Mihály elvtársat, a Szolnok megyei Tanacs vb elnökét. Kérdés: — ön, mint a megyei tanács vb elnöke, hogyan értékeli Szolnok megye 1969-es fejlődését? Hogyan lehetne megfogalmazni az elmúlt év jellemzőit? Felelet: — Szolnok megye társadalmi, politikai és gazdasági fejlődése 1.969-ben az országos átlagot minden szinten elérte, sőt értékelésem szerint egyes területeken azt túl is haladja. Ezért mindjárt elöljárójában hadd mondjak köszönetét Szolnok megye minden munkásának, termelőszövetkezeti tagoknak, állami gazdasági-, értelmiségi dolgozóknak, a különböző intézmények és szervek alkalmazottainak, akik a termelésben és a lakosság ellátásában valóban helytálltak, eredményesen tevékenykedtek. Az általános megállapítást szamokkal is igazolom. .Am^g országosan az ipaH teraieiw 2—3 százalékkal növekedett, addig Szolnok megyében ez 7—9 százalék. A mezőgazdaságban csak a termelőszövetkezetekben előirányzott termelési értéket több mint 1 milliárd forinttal túlteljesítettük és ez elsősorban a növényteremelésben elért kiváló eredményeknek köszönhető. A minap hallgattam dr. Dimény Imre mezőgazdaságiés élelmezésügyi miniszter beszámolóját az év értékeléséről, ő 15,5 mázsás országos búza átlagtermésről szólott. Nos, ez megyénkben egy mázsával több. Kukoricából az országos 20 mázsával szemben Szolnok megyében kb. 22 mázsás volt az átlagtermés. Cukorrépából rekord termést értünk el: 220—230 mázsás átlagot. Ez utóbbit már világszínvonalnak is lehet mondani. Nem értünk el egyértelműen jó eredményeket a fejlesztési tervek teljesítésében. Lehetőségeinket mintegy 90 százalékban tudtuk csak kihasználni. Ez sajnos azt jelenti, hogy nem épültek meg a tervezett lakások, jelentős a lemaradás. Hasonlóképpen nem valósultak meg terveink az üzlethálózat bővítésében, a kommunális ellátás növelésében, a gyermek intézmények sem készültek el terveink szerintj Kérdés: — Hogyan alakult az iparosítás, amely kiemelkedő feladat Volt tavaly? Felelet: — Az az ütem, ami 1968- ban elkezdődött, ez évben tovább gyorsult. Mintegy 3 ezerrel nőtt tavaly az iparban a foglalkoztatottak száma, vagyis az iparban dolgozók létszáma mintegy 9 százalékkal növekedett. Sajnos ez a nagyfokú létszámfejlesztés nem mindenütt járt együtt kellő műszaki fejlesztéssel. Ennek következtében az egy foglalkoztatottra jutó termelés indexe azonos szinten maradt az 1968. évivel. Bár az egy napra, egy dolgozóra jutó termelés mintegy 2i—3 százalékkal ' több az - 1968. évinél, mégis a termelékenység terén kialakult helyzet egyáltalán nem mondható jónak. Kérdés: — Változott-e a lakosság helyzete a múlt esztendőben? Javult-e életszínvonala, életkörülménye? Ma: Esztendő fordulóján Üj morbus hungaricus? Űj év indiánok nélkül Mérleg Még ezt hallgassa meg! Történelmi évtized Tanyák és a közművelődés Az •,idegen” kilépett Jól van Tamás. Bizonyítványosztás Csenget a népszámláló Felelet: — Nagy fordulatokról, változásokról nem lehet beszélni, de úgy gondolom, ez egyben jó is, mert ez egyúttal a stabilitást is jelenti. Az átlagos havi kereset 2—2,5 százalékos növekedése mellett a kifizetett bérek mennyisége mintegy 8—9 százalékkal emelkedett. Ez elsősorban a foglalkoztatottak számának növekedéséből adódik. Természetesen azoknál a csaladoknál, ahol a keresők száma nőtt, ott lényegesen emelkedett az eletszínvonál. Emellett azonban hozzájárultak az életszínvonal növekedéséhez a különböző juttatások és az intézmények jobb működése is. A gyermekintézményekben elhelyezhető gyermekek száma például mintegy ezerrel nőtt Ugyanennyivel több gyerek töltheti idejét az iskolák napközi otthonában és több (Folytatás a 3. oldalon) Mit adott önnek az ó és mit ígér az újesztendő? Katasztrofális műszaki balesetek nvornában Újévi üdvözlet Finnországból Szolnok városának. Riihimaki város köszönti Szolnok város tanácsát és minden lakóját, szerencsés, boldog új évet kíván Riihimaki város vezetősége: V. O. Makinen Risto Salmi polgármester titkár — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍRES - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — Becsületes haszonszerzés A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ jelentős eredményekről adhat számot az év végén. A kiskereskedelem területén az előző évihez viszonyítva 23 százalékkal, a vendéglátóipari tevékenységükben 5 százalékkal, a felvásárlásban pedig 9 százalékkal nőtt a forgalmuk, illetve az abból származó bevételük. A legnagyobb fejlődés 1969-ben a lakossági, szolgáltató és ipari tevékenységükben mutatkozott, amelyben 80 százalékos forgalomnövekedést értek el. Így előreláthatólag az 1968. évihez képest 25 százalékkal lesz több a szövetkezet nyeresége. Ez az emelkedés azért figyelemreméltó, mert nem az árak emelésével, hanem forgalmuk növelésével érték el. Százhetvenen 3 millió Húszmillió forint értéket termelt 1969-ben. a karcagi Nagykunsági Építőipari Szövetkezet. A híradástechnikai vállalatnak csaknem 2 millió forintos költséggel egyemeletes szerelőműhelyt, a karcagi Május 1. Termelőszövetkezetnek ugyancsak 2 milliós beruházással szerelőcsarnokot épített. A lakosság részére mintegy 4 millió forint értékben 25 családi ház készült a szövetkezet kivitelezésében. — A múlt évben bővítettek tevékenységi körüket is. Különböző üzemekben szakipari munkákat vállaltak, fgy a ktsz százhetven dolgozója az évi előirányzatuk teljesítésén túl csaknem 3 millió forint nyereséget ért el. Megkezdték a szalkszentmártoni Petőfi-ház helyreállítását Szalkszentmártonban, ahol Petőfi Sándor 112 verset írt, s ahol a nyáron felállították életnagyságú szobrát, most helyreállítják a költő apja által kocsmának és mészárszéknek bérelt épületet. Hozzákezdtek a tizenhárom szobás ház tetőszerkezetének javításához. Közben megtalálták az egykori Petrovics-bér- lemény betyárszöktetőjét. A költő szüleinek szobájából vastag csapóajtó nyílik a tágas pincébe, ahonnan boltíves földalatti folyosó vezet a ház udvarán át a több száz méterre lévő nagy tóhoz. Hajdan itt oldottak kereket a kocsmában mulatozó betyárok, ha neszét vették a zsandároknák. A betyárszök- tetőt végig feltárják, elkészült a ház berendezésének terve is. Itt kap helyet a költő szalkszentmártoni életéről összegyűjtött dokumentációs anyag, s a községi könyvtár is. A pincében szőlészet- és borászattörténeti kiállítást rendeznek, és borozót nyitnak, amelyben a Petőfi-emlékhelyeken — a többi között Kiskőrösön. Kiskunfélegyházán, Szabadszálláson, Tokajban, Egerben — termett borokat mérnek ki. Ismét hazánkban vendégszerepei Gilelsz Emil Gilelsz, napjaink egyik legnagyobb zongora- művésze januárban két alkalommal is műsort ad Budapesten. Január 17-én, a zongorabérlet estjén szólóműsort ad a Zeneakadémia nagytermében. Előadásában elhangzik Mozart d-moll fantáziája és a-moil szonátája, Schumanntó! az E-dúr novel- lette, a C-dúr arabeszk. és a C-dúr toccatta, továbbá Pro- kofjev VIII. szonátája. A világhírű szovjet vendégművész közreműködik a Filharmóniai Társaság zenekarának január 19-i, Erkel színházi hangversenyén is; Beethoven B-dúr és Esz-dúr verseny- művét tolmácsolja. Az est karmestere Komor Vilmos. Munkásőrök Január első napjaiban országszerte megkezdődnek a munkásőr egységgyűlések. Az ünnepi összejöveteleken ösz- szegezik majd az elmúlt kiképzési esztendő főbb tapasztalatait, meghallgatják a további feladatokról sióló útmutatásokat. Értékelik a munkásőregységek szervezettségét, fegyelmét, harckészültségét, a személyi állomány politikai aktivitását, erkölcsi és eszmei egységét. Az ünnepi egységgyűléseken osztják ki a munkásőrségben kibontakozott szocialista versenymozgalom legjobbjai között a díjakat, átadják a vándorserlegeket, vándorzászlókat, a kiváló parancsnok és kiváló munkásőr jelvényeket. Boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!
