Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-19 / 294. szám
1969. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Két évtized Az ország legnagyobb gabonaipari vállalata a Szolnok megyei Két malomhenger közt egy búzakalász. Ez á Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat emblémája. Szép szimbólum, sok mindent kifejez tevékenységükről. exportálja, Iránba, Angliába, a Német Demokratikus köztársaságba, Ceylonba és Indiába. Hántoltborsó készítményük több mint felét exportálják, s ennek kétharmada tőkés Holtversenyben Békés megyével Az 1963-ban épült 600 vagonos újszászi tárház. tővé tették a takarmánygabona és az abraktermények vásárlását. Ötven és száz kilogrammos tételekben is forgalmaztak árpát, kukoricát, takarmánybúzát, dúsított takarmány-féléket. Ebben az évben 1600 vagon takarmányt adtak el, s ez a 160 ezer mázsás mennyiség azt jelenti, hogy ebből a háztáji állattartók 40 ezer sertést hizlalhatnak meg. A vállalat foglalkozik terményszárítással is. Tizenhét nagy szárítóberendezése van, a legnagyobbak a szolnoki tárházban, Jászberényben, Karcagon és Kunszentmár- tonban működnek. Elsősorban kukoricát és napraforgót szárítanak és rizst is, hiszen ők vásárolják fel a megye 2 ezer vagónos rizstermését. Tizenkét üzemegység A Szolnok megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat 12 üzemegységre osztva tölti be rendeltetését. Körzeti üzemei vannak a járási, városi közigazgatási határoknak megfelelően. A jászberényi körzeti üzem vezetője Gervai József, hozzájuk tartozik a jászberényi és a jászjákóhalmi malom, a jászberényi keverőüzem. A kunszentmártoni körzeti üzemet Csepesz Imre vezeti. Ide a kunszentmártoni malom és keverő tartozik. — A szolnoki üzemnek Deme Zoltán a vezetője, a szolnoki malom, a jászladányi malom, a szolnoki keverőüzemen kívül övék a szolnoki és az újszászi nagy tárház. Ez a körzeti üzem csak gabonából öt ezer vagonnal forgalmaz évente. A tiszafüredi körzeti üzem — Nagy László irányításával — a füredi malomból áll. A törökszentmiklósihoz a törökszentmiklósi és a kunhegyesi keverőüzem tartozik. Az üzem élén Pusztai János. A karcagi az ottani hántolóból és a villanymalomból áll. Ennek vezetője Vígh Zoltán. A mezőtúri körzeti üzem híres térmelőegysége az Ilona malom. A túri üzemet Sarkadi Imre, a kisújszállásit Keméri László vezeti. A túrkeveit Dobra András, s ehhez tartozik a keverő is. Külön üzemet képez a törökszentmiklósi malom a borsóhán- tolóval együtt. Ezt Bana Imre irányítja. Természetszerűen minden körzeti üzemnek felvásárló telepei vannak és a felsorolt fő tevékenységein kívül a termény és a keveréktakarmányok forgalmazását is végzi. A vállalat tizenkettedik egységét a javítóüzem alkotja. Feladata a malomipari gépek, a vállalat egyéb termelőeszközeinek, szállító járműveinek javítása, karbantartása. Élén Kalmár Endre áll. Külön működik a kunhegyesi malom Kovács Miklós irányításával. A vállala-t egyébként vasúton és közúton szállíttat, saját szállító eszközei, 22 teherautóból, 15 vontatóból tevődnek össze többek között. Legnagyobb teljesítőképességű üzemük a törökszentmiklósi úgynevezett Török malom, amely húsz évvel ezelőtt még csak 720 mázsát tudott 24 óránként őrölni, most ugyanannyi időre 1500 mázsa a téljesítménye. Megyénk állami gabonaipara szerteágazó tevékenységére sok minden jellemzőt fel lehetne vonultatni. Csak egy érdekesség: évente 15 millió zacskót használnak fel termékeik csomagolására. Korszerű, részben automatizált keverőüzem Kunhegyesen, U'szerű társulások A Gabona Trösztnek húsz vállalata működik az országban. Közülük holtversenyben, váltakozóan hol a Szolnok, hol a Békés megyei vállalat állítja elő a legnagyobb termelési értéket évente. A Szolnok megyei vállalat 1969-i termelése másfél milliárd forint. Mindez „aprópénzre” Váltva azt is jelenti: az ország lisztőrleményének 8 százalékát e vállalat malmai készítik. Az országban hántolt rizs kétharmad részét ugyancsak e vállalat forgalmazza. Hazánkban mindössze két r'.zshántoló malom dolgozik, a dévaványai — korábban ugyancsak Szolnok megyéhez tartozott — és a karcagi. S Magyarországon egyedül Tö- rökszentmiklóson termel borsóhántoló. Továbbá az országban forgalmazott keverék takarmányok több mint 7 százalékát is a törökszentmiklósi vállalat adja. S hazánk te1 ies őrlemény mennyiségéből 13 százalékot ők állítanak elő. A felvásárlásban hasonló előkelő helyet töPenek be. Hazánk kenyérgabona, takarmánygabona termésének 10, napraforgó termésének 8, rizstermésének több mint 50 százalékát vásárolják fel. A Szolnok megyei vál’alat rangjára jellemző, hogy az A termelésből következően ez a vállalat fél országrész rizsellátója. A karcagi rizst fogyasztja Szolnok, Hajdú- Bihar, Szabó’cs-Szatmár, Békés. P-’-sod. Heves megye lakossága, jut még Budapestre és a Dunántúlra is. Szolnok megvén kívül Hajdú-B:har és Szabolcs-Szatmár teljes rizstermését is ők vásárolják. fel. A borsó felvásárlásának gazdái Tokajtól Szekszárdig. Szállítanak a karcagi, a jászberényi, a szolnoki Sütőipari Vállalatnak, a fővárosi sütőipari vállalatoknak. Termékeik eljutnak az ország tizenkét FŰSZERT vállalatához, sörárpájukat a kőbányai sörgyár, napraforgóolajukat a Budapesti Növényolajipari Vállalat dolgozza fel. A lucemalisztet a fél országba szállítják, a megye mind a 123 termelőszövetkezetével és 13 állami gazdaságával termelési kapcsolatuk van. Takarmánykeverék termelésük jelentőségét mutatország gabonaipari termelésének — a húsz vállalatot tekintve — egy tizedét adják. Ebben az évben például 25 ezer vagon kenyérgabonát vásároltak, s mindezt tulajdonképpen három hét alatt A nagy munkához 16 és fél ezer vagonos raktárhálózat birtokában kezdtek, 53 ezer négyzetméter tárolószín tulajdonosai. A vállalat teljesítőképességéről mond valamit az évi 14 ezer vagon őrlemény, 11 ezer vagon keveréktakarmány kibocsátása is. Érzékeltető kép: az általuk felvásárolt kenyérgabonával 16 és fél ezer vasúti kocsit lehet megtölteni, s ha mindezt egymásután sorakoztatnánk, Törökszent- miklóstól Budapesten tűiig eme az óriási szerelvény. Liszttel teljes egészében ők látják el Szolnok megye majd félmilliós lakosságát, s ezenkívül még Budapest lakosságának is egvötödé* Szolnok megyének tíz és fél. Budapestnek négy és fél ezer vagon lisztet adnak évente. Fennállásuk óta — az arányokat számítva — már két évig tejesein ez a vállalat élelmezte kenyérgabonával a fővárost. Kisebb tételű liszt jut még Borsod megye, pontosabban Miskolc és Mezőkövesd ellátására is. ja. hogy a megye minden száz számosállatából 55 a vállalat takarmánykészítményein hízik, vagy növekszik. Az ország gabonaipari exportjából jelentős rész a Szolnok megyei vállalaté. A legnagyobb tételben — ebben az évben előreláthatóan — 7 ezer vagonnal exportálnak kenyérgabonát. A megye gabonatermésének mintegy 30 százaléka jut exportra. A vállalat nem most kezdte gabonaexport tevékenységét. Csak hogy míg az ötvenes években az ország gabona készletéből adtak el és hoztak helyette gyengébb minőségű lisztet külföldről, most a gabona felesleget árusítják külföldön. A Szolnok megyei vállalat Lengyelországba, Csehszlovákiába. Svájcba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Német Szövetségi Köztársaságba indít gabona szá’lít- mányokat. Hántolt borsó termésének kétharmad részét piacra megy. A megyében termett napraforgó a vállalat közvetítésével a Német Szövetségi Köztársaságba, Svájcba és Bulgáriába jut el. Ausztriába korpát szállítottak. A vállalat termékei magukon viselik a nemzetközi munkamegosztás jegyeit. Nemcsak az exportőrök, az importőrök is jól ismerik nevüket. A hetven féle alapanyagból összetevődő táptakarmányok gyártásához például Peruból szállított hallisztet, Indiából hozott földidió darát, s Afrika különböző országaiban termő alapanyagokat használnak feL Takarmánytáp a háztájinak A vállalat termelésében nagyon jelentős tétel az évente előállított 11 ezer vagon keveréktakarmány. Ennek 38 százaléka baromfitáp, fele sertéstáp megosztva malac és hizlaló tápra. Tizenkét százalékot tesz ki a marha, juh, a borjútáp, sőt kisebb mennyiségben még" nyúltápot is előállítanak. A táptakarmány nagyon sok növekedésre és hízásra serkentő anyagot tartalmaz. — Többek között mintegy hat féle állati, ugyanennyi növényi fehérjét, ásványi anyagokat, egyebeket. 1969-től kezdték meg a javított malactáp készítését, s ez olyan jó minőségű, hogy felveszi a versenyt az USA érdekeltségű Purina cég importtermékeivel. Úgyszintén ebben az évben tértek rá a zsírostápok készítésére. Ezek növényi és állati zsírokat tartalmaznak. A vállalat 40 fajta keveréktáppal tud szolgálni megrendelőinek az állatállomány faj- és korcsoportjához igazodó választékokban. Ugyancsak újdonság a szemcsézett táp, amely az állattenyésztő szakemberek egyöntetű véleménye szerint sokkal jobban hasznosul, 1969-ben táptakarmány készítményeinek mintegy 35 százalékát már így gyártotta a cég. A vállalat felkészült arra, hogy 1970-től a takarmány szabad forgalmazású termék lesz. Hozzájuthatnak a háztáji állattartók is. Ugyancsak a háztáji gazdaságok megsegítésére már 1969-ben leheA Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat állandóan keres} az újat, s a legújabb termelési, technikai vívmányokat, elgondolásokat igyekszik megvalósítani. Jövőbe mutató lépései közöft említhető az az egy ü ttműkjjáé s, amelyre JL-íerTfléloszövetkezettel és egy állami gazdasággal kötöttek megállapodást. Ennek a következő a tartalma: A vállalat garanciát vállal arra, hogy az általa forgalmazott táppal a technológiai előírások betartásával meghatározott mennyiség fogyasztása után egy kilogrammot gyarapodnak az állatok. Ha a vállalat által javasolt technológiát a termelőüzemek betartják, a többletnyereségből részesedés illeti meg a vállalatot is. Amennyiben a szakmai feltételek megteremtésével sem érik el a kedvező eredményt, akkor viszont a vállalat arányosan kárpótolja a termelőt. E társulás együttműködés bemutatkozása még 1968-ban a héki Táncsics Tsz-ben történt meg. Azóta a tószegi Dózsa, a mezőtúri Új Élet, a törökszentmiklósi AlkotBoarsó Iránnak, halliszt Peruból mány, a jászberényi Lenin, az újszászi Szabadság, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz és a Tiszasülyi Állami Gazdaság egészítette ki a sort. Információs együttműködést épített ki a vállalat a Tiszasülyi Állami Gazdasággal, a tószegi Dózsa és a mezőhéki Táncsics Tsz-el. E megállapodások szerint a termelőüzemek adatokat szolgáltatnak a gabonaiparnak arra vonatkozóan, milyen hatékonyak takarmánytápjaik, S a vállalat ennek figyelembe vételével igazítja gyártási eljárásait. Száztizennégy molnár E nagyszerű élelmiszeripari tevékenységet ezernégyszáz munkavállalóval biztosítja a megye gabonaipari vállalata. Száztizennégy molnárt, hetvenöt' raktárost foglalkoztatnak többek között. Kétszáz- negyvenöt szakmunkásuk van, kilenc mérnök, tizenkét felsőfokú technikus, százhárom technikus, ötvenkilenc középiskolát, húsz szakmai középiskolát végzett ember irányítja a termelést. A vállalat iránti hűségre jellemző, hogy a törzsgárda több mint háromszáz tagú. Ök legalább öt. de legtöbbjük 10, 15, sőt 20 éve e munkahelyen dolgoznak. A szakma szeretetére pedig a molnár dinasztiák egész sorát össze lehetne állítani. A karcagi Sarkadi-családból az apa 1941-től 1968-ig — nyugdjba vonulásáig — volt molnár, Imre fia körzeti vezető Mezőtúron, János almolnár Karcagon. Az ugyancsak karcagi Péntek Imre főmolnár volt, Zoltán fia almolnár a karcagi hántolóban, József fia is ott dolgozik, s Imre fia szintén az élelmiszeriparban máshol. A törökszentmiklósi Fehér és Márton családok is a molnár dinasztiákba tartoznak. Bana Sándor vállalati párttitkár, Benedek Elek szak- szervezeti titkár mindig büszkén szól a szocialista brigádmozgalomról. Nyolcvanhat szocialista brigád 986 taggal versenyez a megtisztelő címekért a vállalatnál. Az első 1961-ben a törökszentmiklósi üzemben alakult, Bangó Jánosné vezetésével Béke és Barátság néven. Egy évvel később a karcagi malomban Hamar Gyuláné Hámán Kató néven szervezett szocialista brigádot. A kiemelkedő sikert elérő szocialista brigádok: a törökszentmiklósi malom Ifjúság a szocializmusért, a karcagi malom Lőwy Sándor, Dózsa György és Tye- reskova, a kunszentmártoni malom Petőfi, a szolnoki malom Béke, a szolnoki tárház Rákóczi Ferenc és Tisza Antal a túrkevei üzem Ifjú Gárda és Dózsa György szocialista brigádjai. E nemes versenymozgalom gazdája elsősorban a harmincöt tagú szakszervezeti tanács. A Szolnok megyei vállalat kezdeményezte 1968-ban a szakma országos balesetvédelmi vetélkedőjét. A döntőt Törökszentmiklóson rendezték meg 1969 tavaszán, s ezen Buczkó Ferenc technológus országos második helyen végzett. ☆ A húsz éves fennállását ünneplő vállalat neve jól cseng a szakmában országszerte. Nagy utat tettek meg, míg a minden becsületes munkavállalójának igaz örömöket nyújtó mához értek, (x)
