Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
Ismerjük a fiatalokat? Nálunk — de nem csak nálunk -—• mindenki ifjúság- szakértőnek tartja magát... - Ahogy az időjárást, a góltermést és a televízió műsorát össznépi szorgalommal-szen- vedéllyel dicsérjük és szidjuk, ugyanúgy nap mint nap terítéken vannak a fiatalok is. Cselekedeteikkel, jellemvonásaikkal, külsőségeikkel kapcsolatos jelző-készletünk kimeríthetetlen, általánosító hajlamunk meglepően fejlett, az okos és gyakran lapos viták róluk (de többnyire nélkülük!) olyan megszokottak, mint a — napfordulók. Mivel adnak okot az eleven figyelemre és a tarkabarka véleményalkotásra? Jelenlétük súlyával, jelenlegi és jövendő társadalmi szerepük egész problematikájával. Egyszerre képeznek jogi, biológiai és társadalmi kategóriát, potenciális és perspektivikus erőt. Számarányuk világszerte, így nálunk is növekszik. Egy 1967. évi UNESCO-statisztika szerint a Föld lakosságának fele 25 évnél fiatalabb, az európai kontinens lakosságának 36 százaléka 24 éven aluli. Hazánkban a 24 éven aluli korosztály az összlakosság 38, a huszonkilenc éven aluliak korcsoportja pedig a társadalom 45 százalékát alkotja, s ez azt jelenti, hogy több, mint 3 millió ember tekinthető fiatalnak, a társadalmi élet cselekvő részesének, illetve felnőtt életre készülnek. Amikor személyes erényeiket és 'hibáikat .vizsgálhatjuk, voltaképpen szocialista társadalmunk jövőjéről, a Mű folytatásáról próbálunk bizonyságot szerezni. Szegények a kritikát, az elmarasztalást azért is megkapják, mert egyesek szerint nem lehet rájuk bízni a kommunista Magyarország felépítésének gondját, másoldalról azért is, mert mások, mint „mi voltunk”. Érdekes, hogy amikor oktalanul rájuk húzzuk a vizeslepedőt, eszünkbe sem jut (vagy nem akarjuk elismerni?), hogy az ítéleteinkben saját tetteink is megmérettetnek és gyakran bizony könnyűnek találtatnak. Még ma is sok szélsőséges nézet van forgalomban az ifjúságról, a fiatalokról. A leggyakoribbak közé tartozik a nemzedéki ellentétek unos- untalan felmelegítse az ifjúság és a társadalom különválasztása, az ifjúság, az ifjúkor speciális jellegzetességeinek tagadása az egyedi jelenségek, esetek mértéktelen általánosítása, — annak hangoztatása, hogy az ifjúság állapota pontos tükörképe az öt környező felnőtt társadalomnak. Akik ilyen és hasonló végletes ítéleteket fabrikálnak, hirdetnek, azok nagyon megfeledkeznek magukról és azt bizonyítják, hogy nem ismerik, nem szeretik. nem is akarják megérteni és segíteni az ifjúságot, s csiak az előkelő idegen tógájában tetszelegnek. Milyenek valójában a mai fiataljaink? Ennek a kérdésnek kevés értelme van, de sűrűn elhangzik. Nincs jobb szó, mint az, hogy — különbözőek. Mindegyik egy külön kis világ, s erről kár .megfeledkeznünk. Olyanok, amilyenné a korhatások, a társadalmi változások, s a 6zúkebb, konkrét környezet formálták, és alakítják őket, Sohasem volt könnyű utat találni a bonyolult és még bonyolultabb korokban, különösen nehéz most. Világ- rendszerek harcának kellős közepébe, ráadásul a tudományos-technikai forradalom, az atomkor kellős közepébe, summa summárum: átmeneti korban születtek, amelyben a tapaszaltabbak is nehezen igazodnak el. Átmeneti szakaszban van társadalmunk, amelyben eszmélnek, s ennek az átmenetnek az ellentmondásai, ki- sebb-nagyobb konfliktusai átszövik életüket, szűkebb és tágabb körben szerzett tapasztalataikat. Átmeneti szakaszba jutott a család, amely első fokon neveli őket, hisz már nem termelői egység, de még nem demokratikus család. Végül: átmeneti korban vannak ők maguk is, ha azt nézzük, hogy már nem gyerekek, még nem felnőttek, Mindezt a történelmi-társadalmi fejlődés hozta magával, s kár csodálkozni azon, hogy olyanok, amilyenek: itt és most természetesen különbözőek. Meggyőződésünk, hogy túlnyomó többségben értékesebbek, — mint bármely kor magyar ifjúsága, mert a legkorszerűbb eszmét, a kommunizmus eszméjét sajátítják el, azt vallják, azt akarják szolgálni egész életükben, egész tevékenységükkel. Gyakori, hogy konkrét esetekben meghökkenünk a saját neveltjeink tulajdonságaitól, műveltségétől, eszményeitől. Hajlandók vagyunk megfeledkezni arról, hogy azzal a‘ mércével kell mérni telteiket, amivel minden emberét Mivel az ifjúság mindenkor a társadalom elválaszthatatlan része, erényei' és hibái mindig a társada-- lom életében gyökereznek; Csepüljük őket, mert észreveszik és nem szeretik a szavak és tettek diszharmóniáját, a képmutatást, a valósáé elkendőzését, s ezt a maguk módján ki is „tálalják”. Ha erre mi kérjük őket, akkor milyen alapon lepődünk meg a nyers őszinetségükön? Csodálkozunk, hogy nem olyan lelkesek, mint „mi” voltunk. Az is példa számukra, hogy az emberek néha restellik a lelkesedésüket, s az is igaz, hogy számukra a szocialista társadalom természetes, megszokott, prózai’ tény, nincs mögöttük az új társadalomért vívott harcok személyes élménye, más úton jutnak el a szocializmushoz, — másképpen folytatják az építőimül kát. A prózai tény ritkán szül pátoszt és külsősé- geg lelkesedést. A konkrét, pontos és közvetlen célok, az önálló, próbára tevő, bizalomteljes feladatok annál inkább magukkal ragadják őket. Ezekből várnak, kérnek többet. „Nem ismerjük a gyermeket!” — figyelmeztetett egykoron Rousseau. Néha mi, itt és most bevallhatjuk, hogy nem ismerjük eléggé a fiatalok, az ifjúság problémáit sem. A mérce az ő esetükben is — mindenhol és mindenkor — ugyanaz lehet, mint minden embernél; a kötelességteljesítés, a tett, a szocializmus szolgálata. Hogy jól vigyázzanak, azért mindannyian felelősséggel tartozunk. Testvérvárosi kapcsolat Kulturális cserék — Turizmus és sport — Bővülnek a testvéri T/Ha: Sebhelyesek ... Tenni és számítani 3. oldal kapcsolatok •• e * * ' Liegezeit az MSZBT megyei elnöksége A magyar—szovjet testvér- kapcsolatok helyzetéről tanácskozott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége. Szigeti László, az MSZBT városi elnöke tartott e témáról beszámolót. Sokoldalúan értékelte, elemezte a testvérkapcsolatok — ezen belül is elsősorban Szolnok megye és Tallinn város között immár 1966 óta rendszeresen meglevő szoros együttműködést. Elmondta, hogy 1968 óta évenként közös megállapodások születnek a kapcsolatok bővítésére. Néhány példa erre: Rendszeres a különböző delegációk cseréje. A nemzeti ünnepeken évről évre kölcsönösen emlékünnepségeket rendezünk. A turizmus is nagy léptekkel fejlődött, különösen az 1969-es esztendőben. Háromszázhuszonegy Szolnok megyei turista járt Észtországban az idén. Eddig összesen mintegy ezer Szolnok megyei ember csodálhatta meg Észtország szép tájait, a patinás, szép fővárost, Tallinn! Az idén indult először háromszáz személyes különvonat az észt fővárosba, de már megszületett az újabb közös megállapodás: 1970-ben újabb különvonat indul a megyéből népművelőkkel, pedagógusokkal. Két éve, hogy az úttörők csereüdültetése is lebonyolódik nyaranként. Jövőre már két- három család csereüdülésére is sor kerül. .Szigeti László beszámolójában hangsúlyozta: a Tallinn—Szolnok megye közötti testvérkapcsolat fenntartása, erősítése mellett baráti együttműködéseket kell kialakítani a Szovjetunió más köztársaságaival is. Erre egyébként már vannak kezdeményezések. Az öcsödiek egy ukrajnai faluval szeretnének szorosabb kapcsolatot létesíteni. Hasonló együttműködési partnert keres a szolnoki járműjavító. a kőolajipari vállalat, a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó is. Jövőre a Lenin-centená- rium alkalmából az IBUSZ éppen az igényekre tekintettel Leningrádba, Moszkvába, Uljanovszkba rendez csoportos utazásokat. Napi postánkból Cikkünk nyomán Daliás idők 4. oldal Élet a halál kapujában Két perc nyelvművelés 5. oldal Akkor régen 6. oldal Jász-Kun Kakas 7—8. oldal Bezzeg a mi időnkben... Pillantás a szállásra 9. oldal Sport, keresztrejtvény 11. oldal Uj fóliaházak épülnek a jászsági kertészetekben Paprika, paradicsom májusban — Négyzetméterenként 120 forint bevétel — Újdonság lesz a futtatott uborka Egy hét a világpolitikában Államcsíny*» kísérlet Szudánban Riadókészültség tworogországban A pápa békeszózata Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. ‘ Á jászsági homokot hó borítja, de a kertészkedő gazdaságokban már készülnek a kora tavaszi hajtatásos. zöldségfélék termelésére. A jász- fényszarui Béke és a Lehelkürt, a pusztamonostori Búzakalász Tsz-ekben együttesen több mint 20 ezer négyzetméterrel bővítik a fóliasátrak területét. A fólia négyzetmétere csupán 48 forintba kerül, szemben az üvegházak 1400—1500 forintos költségével, ezért az alagutak helyett 180 centiméter magas, négy és fél méter széles és 25 méter hosszú hatalmas sátrakat építenek. Az alumínium vázakra kifeszített „hegesztéssel” légmentesen elzárt sátrak alatt olajkályhákkal is biztosíthatják a klímát. A sátrak alatt lévő „oázis” előnyeit két lépcsőben hasznosítják. Először salátát retket és karalábét ültetnek, majd ezután paprika, paradicsom és uborka kerül termesztésre. A tenyószidő csökkentése érdekében palánta előnevelést folytatnak, így legalább két héttel meggyorsítják a növények fejlődését. Á fóliák alatt egyre jobban elterjed a Budai 22-es, felfuttatott uborkafajta termesztése. A pusztamoposto- ri Búzakalász Tsz-ben hatezer négyzetméter nagyságú fólia-sátrakban a felfuttatott uborkát termelik. Ez a termesztési módszer egészségesebb uborkákat és nagyobb termést ad. Most az előkészítés időszakában a foliaházak- talajaira mintegy 500 mázsa istállótrágyát használnak fel és jó magágyba kerülnek a vetcmé- nyek. A kertészek szaltava- tott munkájával a hagyományosnál 4—5 héttel korábban megjelennek a piacokon a salátával, retekkel, a gyenge karalábéval, de májusban már szedhetik a paprikát. paradicsomot és az uborkát is. A Jászságon kívül terjed a fóliaházas termesztési módszer a megye más részein is. A tiszaörsi Búzakalász Tsz- ben már működik a termálvizes palánta előnevelő. Jövőre a cibakházi Vörös Csillag Tsz tervezi a fólia alatti termelés bővítését, előreláthatóan más környékbeli tsz-ekkel társulva. E. S. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Az állami gabonaipar születésnapja A vállalat központjának és a megyében levő tizenkét üzemegységnek 20 évvel ezelőtti alapító tagjai előtt Cselleng János igazgató tekintett vissza a megtett két évtizedre. Melegen méltatta az alapítók érdemeit, szólt a vállalat jelenéről, amelyben kiemelkedőnek tartotta, hogy egyre javul a kapcsolatuk a mezőgazdasági üzemekkel. A jövőről szólva elmondta, nagyarányú korszerűsítés kezdődött a vállalat munkahelyein és a negyedik ötéves tervben várhatóan 8 —10 ezer vagonos modern vasbeton silóval növekszik Szolnok megye állami gabonaraktár hálózata. A nyolcszoros élüzem, a szocialista munka címet viselő vállalat mindig kiemelkedő szerepet vitt az ország gabonaiparában. E sikereikhez gratulálni tsz-vezetők, állami, mozgalmi, pártszervek vezetői jöttek Török- szentmiklósra. Magyar óla jszakem berek Irakban Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, valamint az iraki gazdasági szakemberek megállapodtak abban, hogy a magyar olajkutató és feltáró szakemberek is részt vesznek az iraki nemzeti olajbányászat megteremtésében. A szerződés értelmében első lépésként a magyar szakemberek négy olajkutat fúrnak az iraki sivatagban. A magyar kőolajipar első külföldi vállalkozásának végrehajtására a nagy tapasztalattal rendelkező zalai szakemberek utaznak Irakba. A Nagykanizsán székelő Dunántúli Kutató és Feltáró Gzemben máris folynak az előkészületek az 1970. márciusi indulásra. Tájékoztató az influenzahelyzetről A tavalyi járványt okozó, úgynevezett hongkongi influenzavírus — amely az A—2 típusú vírusok csoportjába tartozik — világszerte elterjedt és az idén is több európai országban okozott járványt. Így Spanyolországban, Franciaországban és újabban Jugoszláviában kezdődött influenza-járvány. A sajtó legutóbbi híradásai Olaszországot és az NSZK egyes részeit is a járványos területek közé sorolják. Az influenza járványszerű jelentkezésével az 1970. év első felében hazánkban is számolnunk kell. — Magyarországon eddig egyetlen helyen merült fel influenzás megbetegedések gyanúja, a megbetegedések számának növekedése azonban néhány napon belül megállt. Kikapott a Dózsa OSC—Szolnoki Dózsa 7:ö (1:0, 2:2, 1:2, 3:2) A vízilabda MNK döntőjének első mérkőzésén a Szí Dózsa az OSC ellen, 600 néző előtt Lukász játékvezetése mellett Cservenyák, Kulcsár dr., Pintér, Urbán, Vezsenyi, Szabó, Koncz, csere: Borzi összeállításban játszott. Az OSC végig kemény, erőszakos stílusban küzdött. A játékvezető ezt engedte, közben viszont sorozatban küldte ki a szolnoki játékosokat a vízből, akiknek időnként a testi épségük is veszélyben forgott. A találkozón előbb az OSC húzott el 3:l-re majd a Dózsa vette át a vezetést 4 lira. Közben Kulcsár cserével végleg kiállt. Az utolsó negyedben Cservenyákot szabálytalan szerelés miatt kétszer is kiállította a játékvezető. Az OSC valamennyi gólját emberelőnvből, illettbe büntetőből szerezte: — Pl — g .. ~WU©«OtEWUAl, eOYESUUETHtl -itm-.-i+M XX . évf. 290. sz. 1909. december 14., rusarnap.
